Magyar Hírlap, 2011. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-18 / 14. szám
14MAGYAR HÍRLAPKULTÚRA 2011. JANUÁR 18., KEDD ■ ■ Örökség cím és digitális archívum készül MTI Az európai tudat erősítése, az Európai Örökség cím létrehozása és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum elindítása is szerepel a magyar kulturális kormányzatnak a magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó tervei között - mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. Szőcs Géza emlékeztetett arra, hogy az EU működését a következő évtizedben az Európa 2020 Stratégia hangolja össze, ezen belül magyar apporttá a kultúra szerepének erősítésére vonatkozó szándékot kívánják tenni. „Úgy tűnhetne, hogy ez magától értetődik, de sajnos magas uniós szinteken is megfogalmazódnak olyan vélekedések, hogy a kultúra luxus. Ez meg is mutatkozik, nemcsak a költségvetési számokban, hanem a kultúrára hivatkozások súlyában vagy jelentéktelenségében is” - mutatott rá. Az államtitkár hozzátette: a kormányzat reményei szerint a magyar európai uniós elnökség olyan fél év lesz, amely alatt sikerül növelni a kultúra súlyát. Ehhez a célhoz illeszkedhet az Európai Örökség cím létrehozása. A címet olyan helyszínek kapnák, amelyek az európai történelemben vagy művelődéstörténetben kiemelt fontossággal bírnak. Még nagyobb feladatnak tűnik a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (Manda) fölépítése: a virtuális archívum a magyar kultúra által létrehozott valamenynyi alkotást biztonságosan, digitálisan fogja rögzíteni és hozzáférhetővé tenni egy központi, nyilvános felületen. A program többnyelvű része illeszkedik majd az Europeana elnevezésű összeurópai archívumhoz. ■ TV-MUSDR 2011 JANUAR 18. KEDD ECHO TV 6.00 Otthon Európában (ism.) 6.30 Kibeszélő 1. (ism.) 7.00 Kibeszélő 2. (ism.) 7.30 Napi aktuális (ism.) 8.00 Híradó, Hungarorama 8.30 Hazai turizmus 1. (ism.) 9.30 Sporthét (ism.) 10.00 Híradó 10.15 Teleshop 10.30 Mozaik 1. (ism.) 11.00 Telefonos ambulancia (ism.) 11.30 Hungarorama 12.00 Híradó 12.15 Teleshop 12.30 A gumid kopjon... (ism.) 13.00 Teleshop 13.30 Világpanoráma 2. (ism.) 14.00 Híradó 14.15 Teleshop 14.30 Teleshop 15.00 Hazai turizmus 2.16.00 Híradó 16.15 Teleshop 16.30 Mozaik 2.17.00 Olimpiász (ism.) Dobor Dezső 17.30 Éjjeli menedék (ism.) 18.00 Híradó 18.30 Kibeszélő 1.19.00 Kibeszélő 2.19.30 Híradó 20.00 Napi aktuális 20.30 Hangos többség 1. 21.00 Hangos többség 2.21.30 Demokrata kör 22.00 Híradó 22.30 Barométer 23.00 Mélymagyar 1. (ism.) 23.30 Mélymagyar 2. (ism.) 0.00 Hírek 0.05 Teleshop 0.30 Analízis 1. (ism.) Gazdasági előrejelzések Szajlai Csabával VITAL TV 6.00 Formabontók 7.00 Hazai turizmus 8.00 Vitalitás 9.00 Vital koktél 9.30 Hungarorama 10.00 Hazai turizmus 11.00 Test és lélek 16. rész 11.30 Az állatok nyelvén 12.00 Iskolatévé 13.00 Más kép 13.30 Hungarorama 14.00 Formabontók - Torna Béres Alexandrával 14.30 Mozaik 15.00 Hazai turizmus - Magazinműsor 18.30 Egészségőr - Ausztrál ismeretterjesztő filmsorozat 19.30 Sporthét 20.00 Hazai turizmus 21.00 Több mint egészség -Tihanyi Tamás műsora 22.00 Hazai turizmus Nem lesz új Erkel Színház A kormány visszavonta azt az előző kormányzat alatt, 2009-ben hozott határozatot, amely az új Erkel Színház felépítését célzó pályázat előkészítéséről és lebonyolításáról, továbbá az operaház rekonstrukciójának előkészítéséről szólt. Ez első lépésként a jelenlegi színház alatti telek tulajdonjogának rendezését írta elő, amely után olyan, újonnan építendő ingatlant bérelt volna az operaház, amely alkalmas előadások megrendezésére, valamint gyártó- és raktárbázisnak. A bérleti időt 28 évben maximalizálták, az éves bérleti díj pedig legfeljebb mintegy hárommilliárd forint lehetett volna. Korábbi hírek szerint ez is része azoknak a PPP- beruházásoknak, amelyeket a kormány visszavon és felülvizsgál. (MTI) FOTÓ: MTI/H. SZABÓ SÁNDOR Cadou, a francia ajándék végre magyarul HRECSKA RENÁTA „Az időt, amit adtak nekem, a szeretet teszi hosszabbá” - írta harmincegy éves korában bekövetkezett, tragikus halála előtt René Guy Cadou francia költő. Cadou művészete Magyarországon eddig szinte teljesen ismeretlen volt, azonban Gyurkovics Tibor fordításában és a Kairosz Kiadó gondozásában most megjelent Ki vagyok én? című verseskötete, amelyet a múlt héten mutattak be a Francia Intézetben. Az eseményen közreműködött Sediánszky János író, újságíró, Gyurkovics Györgyi, Gyurkovics Tibor özvegye és Varga Kata Lina színművésznő. Sediánszky János író, újságíró a kötet bemutatását egy francia szójátékkal kezdte: „Quel cadeau, la poésie de Cadou!” Vagyis: Micsoda ajándék Cadou költészete! A bemutatónak helyt adó Francia Intézet jelképes helyszínként szerepelt ezen az ünnepélyes estén: ahogyan Sediánszky János kiemelte, az intézet csaknem húsz éve aktívan munkálkodik azon, hogy a két nemzet megismerhesse egymás kultúráját, és a kölcsönös rendezvények, pályázatok révén műfordítások készülhessenek a kulturális párbeszéd elősegítésére. Cadou verseit Gyurkovics Tibor író, költő fordította. Sediánszky úgy emlékezett a művészre: Gyurkovics Tibor egymondatos stílusát mindig rendkívül élvezetes volt hallgatni a rádióban, alakja egymagában volt kérdés és válasz. A kötetben ennek megfelelően az eredeti alkotóéval egyenrangú versek, valamint csodálatos magyar prózai művek találhatók. Cadou Ki vagyok én? című verseskötetének anyagát Gyurkovics Tibor özvegye, Gyurkovics Györgyi készítette elő. „2006 környékén akadtam rá egy Cadou feliratú dossziéra. Férjem akkor azt mondta, hogy tegyem félre őket. Halála után viszont további két hasonló irattartóra bukkantam ”mesélte az özvegy. A dossziékban talált műfordítások tanúsága szerint Gyurkovics Tibor már tíz évvel Cadou halála után, 1961-ben elkezdett dolgozni a francia költő alkotásaival. „Figyelemre méltó, hogy a fordítások között nyers változatokat nem találtunk. A költemények egy részét a férjem kiszótárazta, a többit azonban nem szó szerint, hanem a maga szellemében fordította le.” Sediánszky János René Guy Cadou életét tárta a résztvevők elé néhány mondatban: „A kötetben József Attila alakja és költészete rémlik fel. Cadou magából csiszolta ki a költészetet, miközben tragédiák sora érte. Egyszerűen élt, rövid életének örök életű költészete tette őt gazdaggá. ” Az eseményt Sediánszky János gondolatai zárták le: „Gyurkovics Tibor azt írta, hogy a versek gyökere Baudelaire költészetében keresendő. Cadou egy sorban sokat mondott el. ” Sediánszky kiemelte, hogy kevés olyan magyar műfordításkötet van, amely a magyarországi költészetnek is ilyen sokat adhat. „Amikor olvassuk Cadou-t, szinte halljuk őt. Szavai nem csupán a kultúra, de a lélek igazságairól is szólnak. ” ■ www.magyarhirlap.hu GOLDEN GLOBE-DÍJAK Immáron hatvannyolcadik alkalommal adták át Los Angelesben a Golden Globe-díjakat a hétvégén. A gyermeket váró Natalie Portman (képünkön) a legjobb színésznő Aranyglóbusz-szobrát kapta a Fekete hattyú főszerepéért, a legjobb színésznek járó elismerést pedig Colin Firth érdemelte ki A király beszéde című filmben nyújtott alakításáért. Al Pacino amerikai színész a tévéfilm-minisorozat kategória legjobb férfi főszereplőjének járó elismerést vehette át. Az est fénypontjai közé tartozott Michael Douglas megjelenése, aki a napokban jelentette be, hogy úgy tűnik, legyőzte a torokrákot, és hamarosan ismét munkához lát. A legjobb drámai filmnek járó díjat A közösségi háló című, a Facebook alapításáról szóló produkció kapta, amely egyébként minden fontosabb díjat begyűjtött, egyebek között a legjobb forgatókönyvért járót is. A legjobb animációs filmnek a Toy Story 3-at választották, s a díjat a rendező, Lee Unkrich vette át. (MTI) FOTÓ: REUTERS/LUCY NICHOLSON KÜLÖNLEGES ESTE JUHÁSZ FERENC SZÖVEGE VIDNYÁNSZKY RENDEZÉSÉBEN A szarvassá változott fiú: kiáltás a titkok kapujából ZSIGMOND NÓRA A Bárka Színház adott otthont múlt csütörtökön a Vidnyánszky Attila által Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című költői eposzából rendezett vándordarabnak. A Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével, valamint a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház társulatának közreműködésével megvalósuló, grandiózus előadás immár nyolcadik éve tartó töretlen sikerét jelzi, hogy a különleges eseményre rengetegen voltak kíváncsiak. A darabot húszperces csúszással kezdték, hogy mindenki beférjen: sokan pótszéket kaptak, de volt, aki állva nézte végig a kétórás előadást. Ekkora érdeklődés manapság, amikor sokan hajlamosak temetni a kultúrát, már-már meglepő, tekintve, hogy nem éppen pehelykönnyű, bár számos kérdést felvető produkcióról van szó. A megfelelő élményhez nem árt behatóan ismerni a Juhász-életművet, az adott szöveget, sőt az egész magyar irodalmat a népköltészettől a modernig, mivel az elhangzó szöveg csekély, az értelmezést segítő fogódzót ad. Az eksztatikus körtáncok, az anya és a fiú néhol nehezen értelmezhető viszonya és párbeszédei, az expresszív zene, valamint az örvényként mozgó énekes tánckar által skandált, ismétléseken alapuló, sokszor azonban kevéssé érthető szöveg talán elbátortalanítja az egyszeri nézőt. A grandiózus utolsó jelenet azonban visszamenőleg újraértelmezi a látottakat, és választ kapunk arra is, hol húzódik a határ az öncélú és a lét valódi kérdéseit kutató művészet között. Mert az előadás olykor bizony pengeélen táncol, de amikor a fiú (Trill Zsolt) az agancsokat szimbolizáló, kivilágított útról, vagyis a titkok kapujából visszakiált édesanyjának (Törőcsik Mari), a helyére kerül minden. A magyar irodalom egyik legnagyobb élő klasszikusa, az idén 82 éves Juhász Ferenc 1955-ben, Bartók Béla halálának tizedik évfordulójára írta nagyszabású líriko-epikus ver-s grandiózus utolsó lermez azonban visszamenőleg újraértelmezi a látottakat, és választ kapunk arra is, hol húzódik a határ,sét. A világteremtő költői eposzt a zeneszerző ars poeticája, az 1930-as Cantata profana ihlette, amely a kilenc csodaszarvas történetét elmesélő, román eredetű, de a Kárpát-medence közös folklórkincsét képező népi regét dolgozta fel. A költő Bartók nyomán a pogány karácsonyi népénekben találta meg a lírai én kifejezésének művészi lehetőségét, a lét értelmét kutató és a fájó tapasztalatokért a biztonságot adó otthont elhagyó, oda visszatérni többé képtelen ember drámai küzdelmét. Vidnyánszky Juhász olvasata 2003 nyarán mutatkozott be a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházban, és rögtön a premier évében egy sor rangos színházi kitüntetést kapott. A rendező a ritkán játszott, ezáltal igazi kuriózumnak számító előadást, amely az évek során folyamatosan formálódott, változott, ért, tavaly ősszel felújította a kijevi Gogolfestre. A mű a Bárka színpadára innen, a sikeres orosz szereplést követően érkezett. A rendező Juhász művéből kiindulva, de a bartóki élményt is involválva álmodta színpadra a szarvassá változott fiú magával ragadó történetét, s ajándékozott meg minket egy különleges élménynyel: modern irodalmunk egyik legfontosabb költői teljesítményének méltó dramatizálásával. ■