Magyar Hírlap, 2011. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-18 / 14. szám

www.magykrhirlap.hu 14 MAGYAR HÍRLAP KULTÚRA 2011. JANUÁR 18., KEDD Nem lesz új Erkel Színház A kormány visszavonta azt az előző kormányzat alatt, 2009-ben hozott határozatot, amely az új Erkel Szín­ház felépítését célzó pályázat előkészítéséről és lebonyolításáról, továbbá az operaház rekonstrukciójának előkészítéséről szólt. Ez első lépésként a jelenlegi színház alatti telek tulajdonjogának rendezését írta elő, amely után olyan, újonnan építendő ingatlant bérelt volna az operaház, amely alkalmas előadások megren­dezésére, valamint gyártó- és raktárbázisnak. A bérleti időt 28 évben maximalizálták, az éves bérleti díj pe­dig legfeljebb mintegy hárommilliárd forint lehetett volna. Korábbi hírek szerint ez is része azoknak a PPP- beruházásoknak, amelyeket a kormány visszavon és felülvizsgál. (MTI) FOTŐ: MTI/H. SZABÓ SÁNDOR ■ ■ Örökség cím és digitális archívum készül MTI Az európai tudat erősítése, az Európai Örökség cím létrehozása és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum elindítá­sa is szerepel a magyar kulturális kor­mányzatnak a magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó tervei kö­zött - mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős ál­lamtitkára. Szőcs Géza emlékeztetett arra, hogy az EU működését a követ­kező évtizedben az Európa 2020 Stra­tégia hangolja össze, ezen belül ma­gyar apporttá a kultúra szerepének erősítésére vonatkozó szándékot kí­vánják tenni. „Úgy tűnhetne, hogy ez magá­tól értetődik, de sajnos magas uniós szinteken is megfogalmazódnak olyan vélekedések, hogy a kultúra luxus. Ez meg is mutatkozik, nem­csak a költségvetési számokban, ha­nem a kultúrára hivatkozások súlyá­ban vagy jelentéktelenségében is” - mutatott rá. Az államtitkár hoz­zátette: a kormányzat reményei sze­rint a magyar európai uniós elnökség olyan fél év lesz, amely alatt sikerül növelni a kultúra súlyát. Ehhez a cél­hoz illeszkedhet az Európai Örökség cím létrehozása. A címet olyan helyszínek kapnák, amelyek az európai történelemben vagy művelődéstörténetben kiemelt fontossággal bírnak. Még nagyobb feladatnak tűnik a Magyar Nemze­ti Digitális Archívum (Manda) fölépí­tése: a virtuális archívum a magyar kultúra által létrehozott valameny- nyi alkotást biztonságosan, digitáli­san fogja rögzíteni és hozzáférhetővé tenni egy központi, nyilvános felüle­ten. A program többnyelvű része il­leszkedik majd az Europeana elneve­zésű összeurópai archívumhoz. ■ TV-MUSDR 2011 JANUAR 18. KEDD ECHO TV 6.00 Otthon Európában (ism.) 6.30 Kibeszélő 1. (ism.) 7.00 Kibeszélő 2. (ism.) 7.30 Napi ak­tuális (isin.) 8.00 Híradó, Hungarorama 8.30 Hazai turizmus 1. (ism.) 9.30 Sporthét (ism.) 10.00 Híradó 10.15 Teleshop 10.30 Mozaik 1. (ism.) 11.00 Telefonos ambulancia (ism.) 11.30 Hungarorama 12.00 Híradó 12.15 Teleshop 12.30 A gumid kopjon... (ism.) 13.00 Teleshop 13.30 Világpanoráma 2. (ism.) 14.00 Híradó 14.15 Teleshop 14.30 Teleshop 15.00 Hazai tu­rizmus 2.16.00 Híradó 16.15 Teleshop 16.30 Mozaik 2.17.00 Olimpiász (ism.) Dobor Dezső 17.30 Éjjeli menedék (ism.) 18.00 Híradó 18.30 Kibeszélő 1.19.00 Kibeszélő 2.19.30 Híradó 20.00 Napi aktuális 20.30 Hangos többség 1. 21.00 Hangos többség 2.21.30 Demokrata-kör 22.00 Híradó 22.30 Barométer 23.00 Mélyma­gyar 1. (ism.) 23.30 Mélymagyar 2. (ism.) 0.00 Hírek 0.05 Teleshop 0.30 Analízis 1. (ism.) Gaz­dasági előrejelzések Szajlai Csabával VITAL TV 6.00 Formabontók 7.00 Hazai turizmus 8,00 Vitalitás 9.00 Vitai koktél 9.30 Hungarorama 10.00 Hazai turizmus 11.00 Test és lélek 16. rész 11.30 Az állatok nyelvén 12.00 Iskolatévé 13.00 Más-kép 13.30 Hungarorama 14.00 For­mabontók - Torna Béres Alexandrával 14.30 Mozaik 15.00 Hazai turizmus - Magazinműsor 18.30 Egészségőr - Ausztrál ismeretterjesztő filmsorozat 19.30 Sporthét 20.00 Hazai turiz­mus 21.00 Több mint egészség -Tihanyi Tamás műsora 22.00 Hazai turizmus Cadou, a francia ajándék végre magyarul HRECSKA RENÁTA „Az időt, amit adtak nekem, a szere­tet teszi hosszabbá” - írta harmincegy éves korában bekövetkezett, tragikus halála előtt René Guy Cadou francia költő. Cadou művészete Magyarorszá­gon eddig szinte teljesen ismeretlen volt, azonban Gyurkovics Tibor for­dításában és a Kairosz Kiadó gondo­zásában most megjelent Ki vagyok én? című verseskötete, amelyet a múlt héten mutattak be a Francia In­tézetben. Az eseményen közremű­ködött Sediánszky János író, újság­író, Gyurkovics Györgyi, Gyurkovics Tibor özvegye és Varga Kata-Lina színművésznő. Sediánszky János író, újságíró a kö­tet bemutatását egy francia szójáték­kal kezdte: „Quel cadeau, la poésie de Cadou!” Vagyis: Micsoda aján­dék Cadou költészete! A bemutató­nak helyt adó Francia Intézet jelképes helyszínként szerepelt ezen az ün­nepélyes estén: ahogyan Sediánszky János kiemelte, az intézet csaknem húsz éve aktívan munkálkodik azon, hogy a két nemzet megismerhes­se egymás kultúráját, és a kölcsönös rendezvények, pályázatok révén mű­fordítások készülhessenek a kulturá­lis párbeszéd elősegítésére. Cadou verseit Gyurkovics Tibor író, költő fordította. Sediánszky úgy em­lékezett a művészre: Gyurkovics Tibor egymondatos stílusát mindig rendkí­vül élvezetes volt hallgatni a rádió­ban, alakja egymagában volt kérdés és válasz. A kötetben ennek megfele­lően az eredeti alkotóéval egyenran­gú versek, valamint csodálatos ma­gyar prózai művek találhatók. Cadou Ki vagyok én? című verses- kötetének anyagát Gyurkovics Tibor özvegye, Gyurkovics Györgyi készí­tette elő. „2006 környékén akadtam rá egy Cadou feliratú dossziéra. Fér­jem akkor azt mondta, hogy tegyem félre őket. Halála után viszont további két hasonló irattartóra bukkantam ”- mesélte az özvegy. A dossziékban talált műfordítá­sok tanúsága szerint Gyurkovics Ti­bor már tíz évvel Cadou halála után, 1961-ben elkezdett dolgozni a fran­cia költő alkotásaival. „Figyelem­re méltó, hogy a fordítások között nyers változatokat nem találtunk. A költemények egy részét a férjem kiszótárazta, a többit azonban nem szó szerint, hanem a maga szellemé­ben fordította le.” Sediánszky János René Guy Cadou életét tárta a résztvevők elé néhány mondatban: „A kötetben József Attila alakja és költészete rémlik fel. Cadou magából csiszolta ki a költészetet, miközben tragédiák sora érte. Egy­szerűen élt, rövid életének örök életű költészete tette őt gazdaggá. ” Az eseményt Sediánszky János gondolatai zárták le: „Gyurkovics Ti­bor azt írta, hogy a versek gyökere Baudelaire költészetében keresendő. Cadou egy sorban sokat mondott el. ” Sediánszky kiemelte, hogy kevés olyan magyar műfordításkötet van, amely a magyarországi költészetnek is ilyen sokat adhat. „Amikor olvas­suk Cadou-t, szinte halljuk őt. Szavai nem csupán a kultúra, de a lélek igaz - ságairól is szólnak. ” ■ GOLDEN GLOBE-D! JAK Immáron hatvannyolcadik alkalommal adták át Los Angelesben a Golden Globe-dijakat a hétvé­gén. A gyermeket váró Natalie Portman (képünkön) a legjobb színésznő Aranyglóbusz-szobrát kapta a Fekete hattyú főszerepéért, a legjobb színésznek járó elismerést pedig Colin Firth érdemelte ki A király beszéde című filmben nyújtott alakításáért. AI Pacino amerikai színész a tévéfilm-minisorozat kategória legjobb férfi főszereplőjének járó elismerést vehette át. Az est fénypontjai kö­zé tartozott Michael Douglas megjelenése, aki a napokban jelentette be, hogy úgy tűnik, legyőzte a torokrákot, és hamarosan is­mét munkához lát. A legjobb drámai filmnek járó dijat A közösségi háló című, a Facebook alapításáról szóló produkció kapta, amely egyébként minden fontosabb díjat begyűjtött, egyebek között a legjobb forgatókönyvért járót is. A legjobb animációs film­nek a Toy Story 3-at választották, s a dijat a rendező, Lee Unkrich vette át. (MTI) FOTÓ: REUTERS/LUCY NICHOLSON KÜLÖNLEGES ESTE - JUHÁSZ FERENC SZÖVEGE VIDNYÁNSZKY RENDEZÉSÉBEN A szarvassá változott fiú: kiáltás a titkok kapujából ZSIGMOND NÓRA A Bárka Színház adott otthont múlt csütörtökön a Vidnyánszky Attila ál­tal Juhász Ferenc A szarvassá válto­zott fiú kiáltozása a titkok kapujából című költői eposzából rendezett ván­dordarabnak. A Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével, valamint a Kár­pátaljai Megyei Magyar Drámai Szín­ház és a Gyulai Várszínház társulatá­nak közreműködésével megvalósuló, grandiózus előadás immár nyolcadik éve tartó töretlen sikerét jelzi, hogy a különleges eseményre rengetegen voltak kíváncsiak. A darabot húsz­perces csúszással kezdték, hogy min­denki beférjen: sokan pótszéket kap­tak, de volt, aki állva nézte végig a kétórás előadást. Ekkora érdeklődés manapság, amikor sokan hajlamosak temetni a kultúrát, már-már meg­lepő, tekintve, hogy nem éppen pe­helykönnyű, bár számos kérdést fel­vető produkcióról van szó. A megfelelő élményhez nem árt behatóan ismerni a Juhász-életmű­vet, az adott szöveget, sőt az egész magyar irodalmat a népköltészettől a modernig, mivel az elhangzó szö­veg csekély, az értelmezést segítő fo­gódzót ad. Az eksztatikus körtáncok, az anya és a fiú néhol nehezen értel­mezhető viszonya és párbeszédei, az expresszív zene, valamint az ör­vényként mozgó énekes tánckar ál­tal skandált, ismétléseken alapuló, sokszor azonban kevéssé érthető szö­veg talán elbátortalanítja az egysze­ri nézőt. A grandiózus utolsó jelenet azonban visszamenőleg újraértel mezi a látottakat, és választ kapunk arra is, hol húzódik a határ az öncé­lú és a lét valódi kérdéseit kutató mű­vészet között. Mert az előadás olykor bizony pengeélen táncol, de amikor a fiú (Trill Zsolt) az agancsokat szimbo­lizáló, kivilágított útról, vagyis a tit­kok kapujából visszakiált édesanyjá­nak (Törőcsik Mari), a helyére kerül minden. A magyar irodalom egyik legna­gyobb élő klasszikusa, az idén 82 éves Juhász Ferenc 1955-ben, Bartók Bé­la halálának tizedik évfordulójára ír­ta nagyszabású líriko-epikus ver­I grandiózus utolsó leimet azonban visszamenőleg újraértelmezi a látottakat, és választ kapunk arra is, hol húzódik a határ. sét. A világteremtő költői eposzt a zeneszerző ars poeticája, az 1930-as Cantata profana ihlette, amely a ki­lenc csodaszarvas történetét elmesé­lő, román eredetű, de a Kárpát-me­dence közös folklórkincsét képező népi regét dolgozta fel. A költő Bartók nyomán a pogány karácsonyi nép­énekben találta meg a lírai én kifejezé - sének művészi lehetőségét, a lét értel­mét kutató és a fájó tapasztalatokért a biztonságot adó otthont elhagyó, oda visszatérni többé képtelen em­ber drámai küzdelmét. Vidnyánszky Juhász-olvasata 2003 nyarán mutat­kozott be a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházban, és rögtön a pre­mier évében egy sor rangos színházi kitüntetést kapott. A rendező a ritkán játszott, ezáltal igazi kuriózumnak számító előadást, amely az évek so­rán folyamatosan formálódott, vál­tozott, ért, tavaly ősszel felújította a kijevi Gogolfestre. A mű a Bárka szín­padára innen, a sikeres orosz szerep­lést követően érkezett. A rendező Ju­hász művéből kiindulva, de a bartóki élményt is involválva álmodta szín­padra a szarvassá változott fiú magá- ,val ragadó történetét, s ajándékozott meg minket egy különleges élmény nyel: modern irodalmunk egyik leg­fontosabb költői teljesítményének méltó dramatizálásával. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék