Magyar Hírlap, 2011. április (44. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
www.magyarhirlap.hu ALKOTMÁNYOZÁS 2011 A szocialisták lejáratják az országot folytatás az 1. oldalról A teljes titokban készült dokumentumot már öt éve sem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni, akkor ezt a Társaság a Szabadságjogokért kérte Petréteiéktől. Az ítélőtábla 2007 elején döntött úgy, Petréteinek nem kötelessége a közvélemény elé tárni azt. Petrétei József lapunknak elmondta, amikor 2007-ben távozott a tárcától, még megvolt a dokumentum. Az ügy azért érdekes, mert az MSZP és Gyurcsány Ferenc is a Fidesz- KDNP alkotmányozásának társadalmi felhatalmazását vonja kétségbe, miközben az általuk, szűk körben elkészített normaszöveget is eltitkolták a nyilvánosság elől. Petrétei utódai, Takács Albert, Draskovics Tibor és Forgács Imre sem éreztek késztetést megismertetni az alkotmányszöveget a nyilvánossággal. Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet: egy alkotmány-normaszöveget nem lehetett volna eltitkolni, ma pedig már semmi sem indokolja, hogy ne ismerhesse meg a közvélemény, hiszen nem arról, hanem egy másik alkotmánytervezetről dönt a parlament. Ez utóbbival kapcsolatban Szili Katalin volt házelnök és Szájer József (Fidesz), a nemzeti konzultációs testület vezetője a Facebookon közös internetes videoüzenetben köszönte meg a csaknem egymillió embernek a nemzeti konzultációban való részvételt. Épp a kérdőívek miatt próbál botrányt okozni a volt SZDSZ-hez kötődő Nyilvánosság Klub. Szájer József reagálásából azonban kiderül: a nevében a nyilvánosságot hirdető szervezet épp a média jelenléte miatt nem vett részt a kérdőívek feldolgozásának megtekintésében. Szájer tegnapi blogbejegyzésében azt írta: a szervezet három hete fordult nyílt levélben a nemzeti konzultációs testülethez, hogy szeretne betekinteni az ívek feldolgozásába. „Rögtön válaszoltam, és meghívtam őket, csatlakozzanak Szili Katalinhoz és hozzám, amikor magunk is megtekintjük nyilvános konzultáció keretében a visszaküldött kérdőívek feldolgozását az ezt végző kormányhivatalban” - jelentette ki. Jelezte azt is, a teljes magyar sajtót meghívták. Mint folytatta, a Nyilvánosság Klub képviselője többszöri felszólítása ellenére sem jelentkezett, utólag pedig azt írták, hogy direkt nem jöttek el, mert nem vesznek részt médiashow-ban. A Fidesz - KDNP tegnap elutasította az MSZP és Bokros Lajos alkotmányozást lejárató brüsszeli kampányát. „Az MSZP és Bokros kifogásolják az alaptörvényben szereplő Isten, áldd meg a magyart kifejezést, meg sem említve, hogy az a magyar Himnusz kezdősora. Az MSZP szerint emellett a Szent Korona megemlítése a Magyar Királyság területi folytonosságát szimbolizálhatja, ellenérzéseket keltve a szomszédos országokban” - idézték fel. Az MSZP - folytatták - veszélyesnek tartja a határon túli magyarok szavazati jogát, amely túlzott politikai befolyáshoz juttatná Magyarországot az uniós intézményekben. Ez szerintük pénzügyi következményekkel járhat, és konfliktusokhoz vezet a környező országokkal. Mint a Fidesz-KDNP megjegyzi: a valóság az, hogy az új alaptörvény nem rendelkezik a határon túli magyarok szavazati jogáról. Hozzátették: Bokros Lajos körlevélben kifogásolja, hogy az új magyar alaptörvény a határon túli magyarokat is a nemzet részének tekinti. A Fidesz-KDNP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben az MSZP nem képviseli választóit a parlamenti vitában, külföldön aktívan dolgozik az ország lejáratásán. Felszólítják a baloldali politikai erőket, haladéktalanul hagyjanak fel az uniós intézmények és a nemzetközi közvélemény uszításával. A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke szerint európai szintű védelmet biztosít az új alkotmány a munkavállalóknak. „Az elfogadandó alaptörvény megadja mindazokat a garanciákat, amelyeket akár az Európai alapjogi charta, akár az európai joggyakorlat a munkavállalók számára biztosít” - mondta Rétvári Bence. ■ Szájer József FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Szócska Miklós: Javítani kell az egészségügy hatékonyságát „Az egyházi ellátórendszerre jobban oda kell figyelni az egészségügyben" - mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtökön a Bethesda Református Gyermekkórház korszerűsítésének befejezése alkalmából tartott ünnepségen. Mint közölte, javítani kell az egészségügy hatékonyságát, a kormányzat pedig a „borzasztó nehéz gazdasági helyzet és szűk cselekvési tér” ellenére is ezen dolgozik. „A múlt év végén - nem teljes mértékben ugyan, de egyfajta lemaradást pótolva - sikerült konszolidációs pénzeszközhöz juttatni az egyházi intézményeket” - tette hozzá, majd megjegyezte, az állami vezetés dolgozik azon is, hogy kiegészítő normatívarendszer biztosítsa az amortizáció pótlását, az intézmények felújítását. (MTI) FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA A BÍRÓ SZERINT BENEDEK FÜLÖP FELFELÉ, MÍG LACFI ENDRE LEFELE TAPOSTA AZ UTAT Visszaélt pozíciójával az államtitkár folytatás az 1. oldalról Bár a volt államtitkár bizonyos hibákat elismert, a másodrendű vádlottal együtt az utolsó szó jogán azt hangoztatta, hogy végig a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bevallása szerint nyolcvanmillió forintos vagyonnal rendelkező Benedek elmondta, hogy nem tudta, ki és milyen célból akarja megszerezni a területet, a későbbi vevővel csak egyszer találkozott. A bíróság szerint azonban tipikus hivatali visszaélés zajlott, amelyben „Benedek felfelé, míg Lacsi lefelé taposta az utat”. Mindezt pedig úgy tették, hogy semmilyen jogosítványuk nem volt beavatkozni a folyamatba. Benedekék nyomást gyakoroltak a Honvédelmi Minisztériumra, hogy a földterületet adják át a Nemzeti Földalapkezelőnek, majd vonják ki a mezőgazdasági művelésből, és nyilvánítsák üzemi területté. A cél elérése érdekében utasították a harmadrendű vádlottat, a Fejér Megyei Földhivatal vezetőjét az ügy mielőbbi elrendezésére. Később ez a tisztviselő volt az, aki egy nem létező szervezet nevében felhívta az ügyészség figyelmét a törvénytelenségre. A vádhatóság az elsőfokú döntés után súlyosbításért fellebbezett, ám a másodfokú eljárás elején az ügyész bejelentette, hogy visszavonják indítványukat. Az ítélőtábla az esetleges súlyosbítást ezért nem is mérlegelhette, így mindössze kétórás tárgyalás után meghozta döntését, amellyel helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. ■ Benedek meséje a szokásos volt, ő betartotta a jogszabályokat FOTÓ: BURGER ZSOLT Csak bátran! ÁLLÁSPONT Briliáns ötlet pattant ki az új alkotmányhoz és a majdani új bírósági törvényhez tanácsokat adó kormányközeli jogászok fejéből: egy huszáros mozdulattal megoldanák az egyes bírák és bírósági vezetők az egész országot irritáló (hogy finoman fogalmazzak) elkanászodásának problémáját. Szerdai lapszámunkban írtuk meg a hírt, hogy az új alkotmány a bíróságokon is elhozná a rendszerváltást, hiszen annak elfogadásával minden egyes bírói posztot újra meg kellene pályáztatni, és a kiválasztás már a módosított bírósági törvény szerint történne. Ide kapcsolódik, hogy a parlamenti vitára bocsátott alkotmánytervezet jelenlegi formája is korlátozná a pártállamtól megörökölt bíróságoknak a Horn-Kuncze- kormány idején elfogadott, Európában példátlan fokú önállóságát, és felszámolná a belső önkormányzat legfőbb szervét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT). A szövegben ugyanis az áll, hogy „a bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában”. Csak közreműködnek... Nem csoda, hogy a selyemzsinór címzettjeinél, azaz az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál kiverte a biztosítékot a szerdai címlapunk. Az OIT szóvivője az utcai pártgyűlésekről kölcsönzött hangvételű közleményben utasította vissza a cikkünket. „A bírósági szervezet önállóságát, függetlenségét és tekintélyét minden más állami szervnek védenie kell, tartózkodva az egymás tevékenységébe való beavatkozástól. Ezt a munkát és törekvést meghatározóan aláássák az ilyen és ehhez hasonló, gyűlöletet keltő, felelőtlen megnyilatkozások” - írja Szűcs Péter szóvivő, megjegyezve: tart tőle, hogy nem tudunk mondani olyan ítéletet, amelyet politikai szimpátia motivált. Sajnos tudunk. Alighanem sokan vannak a jogászszakmán belül és kívül, akik velünk együtt órákon át tudnák sorolni a kétes ítéleteket és justizmord helyzeteket. Ahogyan nemcsak lapunknál, de bírói és politikusi körökben is név szerint ismerik azokat, akik 2006 őszén elvállalták a piszkos munkát, és Gyurcsány Ferenc elvárásának megfelelően arcpirítóan törvényellenes letartóztatások tömegével megfélemlítették a kormányfő távozását követelő tüntetőket. Beszélhetünk arról is, normális dolog-e egy jogállamban, hogy a móri ügyben az évszázad bírói hibáját elkövető Varga Zoltánt nemhogy elküldték volna a testülettől, hanem „felbuktatták” a Legfelsőbb Bíróságba. Pedig ha Magyarországon még lenne halálbüntetés, most két olyan ember feküdne a temetőben, aki a mészárlás környékén sem járt. Vagy elfogadható-e, hogy a közelmúlt legnagyobb, az egész balliberális politikai elitet érintő botrányának, a K&T.-ügynek a feltárását bohózatba fullasztották. Csakúgy, mint a Tocsik-ügyet. Kérdezhetjük azt is, megbocsátják-e valaha a Baumag -ügy kisemmizett áldozatai a magyar igazságszolgáltatásnak, hogy hat éve nem képesek jogerősen elítélni a szélhámosokat. És miért van az, hogy a portákat országszerte fosztogató falkákat a rendőrök azért nem állítják elő, mert „a bíróság úgyis elengedi őket”. Megkérdezhetjük, hogy miért nem sikerült egyetlen, banki visszaélés miatt indult perben sem elrettentő ítéletet hozni, miközben Éliás Ádámot egy túlfűtött, de nagyon is igaz mondata miatt sikerült pillanatok alatt tíz hónap felfüggesztettre ítélni. Hogy miért találkozni nap mint nap a polgárok igazságérzetét durván sértő és avantgárd költeményeket megcsúfolóan kreatív indoklással ellátott határozatokkal. Olyan a bírói önkormányzatiság, mint a volt afrikai gyarmatokon a demokrácia: kár erőltetni. Nem mi, hanem balliberális jogtudósok, köztük Hack Péter és Majtényi László írta le nemrég, hogy a magyar rendszer kontraproduktív, és a bírói kar nagyobbik részének érdekeivel is ellentétes, hiszen akik egyszer bekerültek a vezető testületekbe, minden körülmények között megvédik a mundér becsületét, belterjessé formálják a kiválasztást, és elveszik a felemelkedés lehetőségét a valóban tehetséges és szakszerűen ítélkező bíróktól. Szerintük sokkal jobban működnek a nyugat-európai megoldások, ahol a kormány és a bírói önkormányzat közösen dönt személyi és irányítási kérdésekben. Egyébként azért is pikáns az igazságszolgáltatási tanács heves reagálása, mert ugyanezt az egyszerű bíróknak nem engedik meg. A bírói etikai tanács tavaly például elmarasztalta azt a vidéki bírót, aki lapunk hasábjain írta le, hogy Kádár János szelleme valóban kísért a bíróságokon, mert „aki egyszer bíró, az az is marad, bármennyire alkalmatlan szakmai vagy emberi okból”. Pedig milyen igaza volt. Úgyhogy, tisztelt kormánypártok, csak bátran! Vissza nem térő az alkalom, hogy kijavítsák a magyar igazságszolgáltatás húsz éve rosszul működő rendszerét. ■ HUTH GERGELY huthi. gergelyi. magyarhirlap. hu