Magyar Hírlap, 2011. április (44. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-19 / 91. szám

www.magyarhirap.hu A Szent Korona és gróf Széchenyi István a legnépszerűbb A megkérdezettek szerint a Szent Korona és Széchenyi István szimbolizálja ma leginkább Magyarországot - derül ki a Századvég felméréséből. A nyitott kérdésekkel, tehát válaszlehetőségek megjelölése nélkül készített felmérés alapján a centrumszavazók és a magukat jobboldalinak vallók között egyértelmű a Szent Korona el­sőbbsége, de még a baloldaliak között is ez a legnépszerűbb szimbólum. A Magyarországot megjelenítő ismert személyiségek listáját az 1848-as forradalom és szabadságharc hősei vezetik, első helyen Széchenyi István áll 29 százalékkal, őt követi Kossuth Lajos és Petőfi Sándor. A válaszadók listáján szerepel még Mátyás király, Ká­dár János és egyetlen kortárs politikusként Orbán Viktor is. (MH) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Nemzetközi akcióban az MSZP-sek MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az új alaptörvény zárószavazásától tá­vol maradó MSZP elnöke, Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény ille­gitim és ideiglenes lesz, és azt a kö­vetkező választások után „nemzeti konszenzus alapján” meg kell változ­tatni. A kormányoldalt kritizálva az MSZP európai parlamenti delegációja tegnap tájékoztató levelet intézett az EP képviselőihez az új magyar alkot­mány elfogadásáról. Az MSZP tegnapi részországgyűlésén - amelyet a parlament plenáris ülésé­vel egy időben tartottak - Mesterházy Attila kijelentette, a szocialisták azt javasolják, hogy legyen április 18. a Magyar Köztársaság védelmének napja. A Szikra Kulturális Központ­ban rendezett tanácskozáson a szo­cialisták döntöttek arról, hogy poli­tikai nyilatkozattervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek, kezdemé­nyezve, hogy a parlament tegyen hi­tet a köztársaság értékrendje mellett. A nyilatkozat kimondja, hogy a köz­társaság nem átmeneti politikai be­rendezkedés, hanem a nemzetet ösz­­szetartó erő, a demokrácia szervező elve, a magukat egyenlőnek valló magyar polgárok közösségének kife­jezője - fűzte hozzá a pártelnök. Mesterházy nem kevesebbet ál­lított, mint hogy nem az alkotmány elfogadásának napja történelmi, hanem a következő országgyűlé­si választásoké lesz az, amelyek után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni az alaptörvényt, és „új­ra kell alapítani a köztársaságot”. Az MSZP-elnök szerint Orbán Viktor úgy akarja vezetni az országot, aho­gyan a pártját, „autoriter módon és antidemokrat­ikusan ”. Horváth Csaba, az MSZP budapes­ti elnöke azt magyarázta, hogy a Fi­­desz-KDNP az alkotmányba akar­ja foglalni az ország megosztottságát. Kovács László, az MSZP alelnöke, volt uniós biztos pedig azt fejtegette, hogy Európában aggodalommal figyelik „a fékek és ellensúlyok rendszeré­nek lebontását”, „a pártkáderek ki­nevezését a független intézmények élére”, az Alkotmánybíróság jogkör­ének korlátozását, „a bíróságok elle­ni támadást”, és a visszamenőleges hatályú jogalkotást. Józsa István or­szággyűlési képviselő úgy vélekedett, az új alaptörvény kizárja az igazságos közteherviselést azzal, hogy bebeto­nozza a jómódúaknak kedvező csa­ládtámogatást, és nem ad lehetőséget a vagyonadóra. Mindeközben beindult a szocia­listák nemzetközi akciója. Az MSZP európai parlamenti delegációja teg­nap tájékoztató levelet intézett az EP képviselőihez az új magyar alaptör­vény elfogadásáról. „Az új alkotmány előkészítése során nem zajlottak ér­demi egyeztetések a magyar társa­dalom különféle csoportjainak kép­viselőivel, többek között az ellenzéki pártokkal, szakszervezetekkel, a ma­gyarországi kisebbségi szervezetek­kel és a civilszervezetekkel. Az alkot­mány koncepcióját egy szűk politikai elit készítette elő és vitatta meg, így az nem tükrözi a magyar társada­lom akaratát” - írták egyebek között az MSZP-s EP-képviselők az Európai Parlament tagjainak. ■ Kiss Péter, Horváth Csaba, Molnár Gyula és Tóbiás József FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Kö­társaság „A köztársaság védelmében” emlékkö­vet helyeztek el tegnap a XIII. kerületben, a Hotel Helia mögötti parkban MSZP-s politikusok és aktivisták. Az avatásra összegyűlt mintegy kétszáz ember túl­nyomórészt frakciótagokból, azok hoz­zátartozóiból és idős szimpatizánsokból állt. Az egyik szónok, Hiller István szo­cialista képviselő bejelentette, hogy min­den év április 18-án „a Magyar Köztársa­ság Körénél” megemlékezést tartanak. A tegnapi MSZP-s rendezvénysoro­zat fáklyás menettel zárult este a Du­­na-parton. „A magyar demokráciáért” tartott felvonulás a Jászai Mari térről in­dult, és az Országház mellett Bibó István szobráig haladt. (MH) TÖLGYESSY PÉTER: ORBÁN VIKTOR FŐ EREJE, HOGY RÁÉREZ AZ EMBEREK VÁGYAIRA Az alkotmányozás kényszerpályáján CSÓKÁS ADRIENN „Magyarország megújulásának, fel­támadásának napja ez azok számá­ra, akik szeretik Orbán Viktort. Az ország másik fele gyásznapra gon­dol, ők azt hiszik, most kezdődik va­lami olyasmi, ami miatt félárbocra kell ereszteni a zászlókat” - mondta az új alkotmányról tartott előadásá­ban Tölgyessy Péter tegnap Budapes­ten. Az alkotmányjogász szerint nem politikai hiba volt, hogy a Fidesz nem tudta bevonni az ellenzéket az alkot­­­mányozásba, mert az lényegében le­hetetlen volt. „Minden komoly poli­tikai erő ott ült az asztalnál 1989-ben, és olyan alkotmányos berendezkedés született, mely mögött nem állt ugyan a társadalom támogató szeretete, de a politika berkein belül elfogadott volt - fogalmazott Tölgyessy. - Nem volt olyan politikai erő, amelyik kívül he­lyezte magát az alkotmányos közjogi berendezkedésen. Most az összes el­lenzéki párt ellenzi az új alkotmányt. Ez a legsúlyosabb változás. ” „A Fidesz mindig valami nagy vál­tással kötötte össze a kormányzá­sát. Alapállítása, hogy be kell fejez­ni a rendszerváltást, el kell söpörni a múltat, a gyalázatos politikusokat -hangsúlyozta Tölgyessy. - így, ami­kor megkapta a kétharmadot, már nehéz lett volna elfutni az alkotmá­nyozás elől. A fülkeforradalom meg­hirdetésével Orbán Viktor rögtön vi­lágossá tette, hogy alkotmányozni akar, méghozzá egyedül.” Az elmúlt éveket úgy értékelte, hogy a közvélemény szemében a par­lament bürokratikusan fontoskodó, civakodó képviselőkkel lett tele, a he­lyi önkormányzatok pedig kiskirályok birodalmaivá váltak. „Ezt a hangula­tot lovagolta meg Orbán Viktor, aki­nek fő ereje, hogy ráérez az emberek vágyaira, és próbálja azokat kielégí­teni. Próbált szakítani a megszorítá­sokon alapuló gazdaságpolitikával, és a lehetőségekhez képest tartani a vá­lasztási ígéreteket” - tette hozzá. ■ Tölgyessy Péter FOTÓ: BURGER ZSOLT 2011. ÁPRILIS 19., KEDD BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Kiböjtöltük ÁLLÁSPONT Miután a Magyar Országgyűlés kormánypárti többsége a hétfő dél­utáni vita után megszavazta Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január 1-jétől váltja fel az 1989-1990-es alkotmányt, talán érdemes elgondolkozni azon, melyik párt mikor és hol szavazott volna róla. A legegyszerűbb választ az LMP kínálja, ők amolyan vicces vitapártként a Duna jegén tették volna ezt, kicsit sem zavar­tatva magukat attól, hogy ez húsvét tájékán ön- és közveszélyes megoldás lenne. A Jobbik természetesen egy szebb jövőben gon­dolta el az igen kimondását, amikor nem kell sajnálkoznia azon, hogy nem került az alkotmányba a kommunista funkcionáriusok közéleti szerepvállalásának tilalma, az ügynöklisták megismerhe­tősége, a mentelmi jog megszüntetése, sem a nemzeti vagyon el­idegenítésének jogszerűségi felülvizsgálata. A szocialisták csak sa­ját négyötödös többségük esetén vállalták volna az új alkotmány megszavazását, hiszen volt már nekik - a liberálisokkal együtt - kétharmados többségük, de akkor nem éltek a felkínált, törvény adta lehetőségükkel. (Ez sem adhatott felmentést azonban az alól, hogy a végszavazást követő közös Himnusz-éneklésre sem tértek vissza az ülésterembe.) Itt és most szögezzük le - komolyabbra fordítva a szót -, hogy a Húsvéti alkotmányt nem pünkösdi királyok, hanem a demokrati­kusan megválasztott többpárti parlament - amelynek legitimitá­sát soha senki nem kérdőjelezte meg - az összes ma létező jogsza­bály megtartása mellett hozta létre. Az alkotmányozás kényszerét az ország gazdasági állapota, eszmei-erkölcsi zűrzavara és a közös jövő iránti felelősség adta. Hogy csak egyetlen példát hozzak: az al­kotmány Alapvetés című fejezete rendelkezik arról, hogy Magyar­­ország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, és ezért elsődlegesen az Országgyű­lés és a kormány felelős. Ezt az elvet az Alkotmánybíróság, a bíró­ságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek is kötelesek tiszteletben tartani. Az a parlamenti párt, amely már a végszavazás óráiban az euró­pai politikai köztereken jajveszékel, könnyen megkaphatja a kül­honi elemzőktől, mit vernyákoltok, ezt a kétharmadot ti hoztá­tok létre a nyolcesztendei kormányzásotok alatt, örüljetek, hogy a magyar vegyes választási rendszernek köszönhetően még mindig 58 mandátumotok van az Országgyűlésben, miközben a Fidesz - KDNP-pártszövetség a két választási forduló közti időben nyíl­tan beszélt arról, hogy a kétharmados többség megszerzése a cél, csak ez ad törvényes lehetőséget a valódi, érdemi változtatásokra. (Áruljuk el: az 58 mandátum a szocialista párté lett.) Természetesen lehet merengeni azon, hogy elég finom módsze­reket választott-e és választ a kormánytöbbség céljainak elérésé­hez, de, s ez már ismétlés, bocsánatot kérek miatta, a gazdasági helyzet nem engedélyez puhább módszereket. Ebben a történel­mi pillanatban, amelyre a házelnök Kövér László is hivatkozott, ki lehet, ki szabad, ki kell mondani, hogy az új alkotmány parancso­­latos, nemcsak adja az állampolgároknak a jogokat, de keményen követel is. „Az a meggyőződésem alakult ki, hogy csak nagy társadalmi igény által kiváltott erős politikai akarat esetén van esély egy új, korszerű, hosszú távon is működőképes alkotmány megalkotá­sára, amely biztosítja az állampolgárok jogait, az állam megfele­lő, demokratikus működését, a politikai és társadalmi stabilitást, a békét, a tartós és kiegyensúlyozott fejlődést.” Ez a mondat egy lelkes baloldali, konkrétan szocialista fiatalember szakdolgozatá­ból való, megjelenésének dátuma 2001, a dolgozat szerzője Tóth Gergely Áron. Minden szavával egyet lehet érteni, de kérdés, hogy akár ő maga, akár párttársai 2011 -ben méltányolták-e a nagy tár­sadalmi igény által kiváltott erős politikai akaratot. Nagyhét bojtos idején kicsit magukba szállhatnának balolda­li barátaink. Ezt az új alkotmányt, ha nehezen is, de kiböjtölte a nemzet. ■

Next