Magyar Hírlap, 2011. április (44. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-19 / 91. szám
www.magyarhirap.hu A Szent Korona és gróf Széchenyi István a legnépszerűbb A megkérdezettek szerint a Szent Korona és Széchenyi István szimbolizálja ma leginkább Magyarországot - derül ki a Századvég felméréséből. A nyitott kérdésekkel, tehát válaszlehetőségek megjelölése nélkül készített felmérés alapján a centrumszavazók és a magukat jobboldalinak vallók között egyértelmű a Szent Korona elsőbbsége, de még a baloldaliak között is ez a legnépszerűbb szimbólum. A Magyarországot megjelenítő ismert személyiségek listáját az 1848-as forradalom és szabadságharc hősei vezetik, első helyen Széchenyi István áll 29 százalékkal, őt követi Kossuth Lajos és Petőfi Sándor. A válaszadók listáján szerepel még Mátyás király, Kádár János és egyetlen kortárs politikusként Orbán Viktor is. (MH) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Nemzetközi akcióban az MSZP-sek MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az új alaptörvény zárószavazásától távol maradó MSZP elnöke, Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, és azt a következő választások után „nemzeti konszenzus alapján” meg kell változtatni. A kormányoldalt kritizálva az MSZP európai parlamenti delegációja tegnap tájékoztató levelet intézett az EP képviselőihez az új magyar alkotmány elfogadásáról. Az MSZP tegnapi részországgyűlésén - amelyet a parlament plenáris ülésével egy időben tartottak - Mesterházy Attila kijelentette, a szocialisták azt javasolják, hogy legyen április 18. a Magyar Köztársaság védelmének napja. A Szikra Kulturális Központban rendezett tanácskozáson a szocialisták döntöttek arról, hogy politikai nyilatkozattervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek, kezdeményezve, hogy a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett. A nyilatkozat kimondja, hogy a köztársaság nem átmeneti politikai berendezkedés, hanem a nemzetet öszszetartó erő, a demokrácia szervező elve, a magukat egyenlőnek valló magyar polgárok közösségének kifejezője - fűzte hozzá a pártelnök. Mesterházy nem kevesebbet állított, mint hogy nem az alkotmány elfogadásának napja történelmi, hanem a következő országgyűlési választásoké lesz az, amelyek után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni az alaptörvényt, és „újra kell alapítani a köztársaságot”. Az MSZP-elnök szerint Orbán Viktor úgy akarja vezetni az országot, ahogyan a pártját, „autoriter módon és antidemokratikusan ”. Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke azt magyarázta, hogy a Fidesz-KDNP az alkotmányba akarja foglalni az ország megosztottságát. Kovács László, az MSZP alelnöke, volt uniós biztos pedig azt fejtegette, hogy Európában aggodalommal figyelik „a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását”, „a pártkáderek kinevezését a független intézmények élére”, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, „a bíróságok elleni támadást”, és a visszamenőleges hatályú jogalkotást. Józsa István országgyűlési képviselő úgy vélekedett, az új alaptörvény kizárja az igazságos közteherviselést azzal, hogy bebetonozza a jómódúaknak kedvező családtámogatást, és nem ad lehetőséget a vagyonadóra. Mindeközben beindult a szocialisták nemzetközi akciója. Az MSZP európai parlamenti delegációja tegnap tájékoztató levelet intézett az EP képviselőihez az új magyar alaptörvény elfogadásáról. „Az új alkotmány előkészítése során nem zajlottak érdemi egyeztetések a magyar társadalom különféle csoportjainak képviselőivel, többek között az ellenzéki pártokkal, szakszervezetekkel, a magyarországi kisebbségi szervezetekkel és a civilszervezetekkel. Az alkotmány koncepcióját egy szűk politikai elit készítette elő és vitatta meg, így az nem tükrözi a magyar társadalom akaratát” - írták egyebek között az MSZP-s EP-képviselők az Európai Parlament tagjainak. ■ Kiss Péter, Horváth Csaba, Molnár Gyula és Tóbiás József FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Kötársaság „A köztársaság védelmében” emlékkövet helyeztek el tegnap a XIII. kerületben, a Hotel Helia mögötti parkban MSZP-s politikusok és aktivisták. Az avatásra összegyűlt mintegy kétszáz ember túlnyomórészt frakciótagokból, azok hozzátartozóiból és idős szimpatizánsokból állt. Az egyik szónok, Hiller István szocialista képviselő bejelentette, hogy minden év április 18-án „a Magyar Köztársaság Körénél” megemlékezést tartanak. A tegnapi MSZP-s rendezvénysorozat fáklyás menettel zárult este a Duna-parton. „A magyar demokráciáért” tartott felvonulás a Jászai Mari térről indult, és az Országház mellett Bibó István szobráig haladt. (MH) TÖLGYESSY PÉTER: ORBÁN VIKTOR FŐ EREJE, HOGY RÁÉREZ AZ EMBEREK VÁGYAIRA Az alkotmányozás kényszerpályáján CSÓKÁS ADRIENN „Magyarország megújulásának, feltámadásának napja ez azok számára, akik szeretik Orbán Viktort. Az ország másik fele gyásznapra gondol, ők azt hiszik, most kezdődik valami olyasmi, ami miatt félárbocra kell ereszteni a zászlókat” - mondta az új alkotmányról tartott előadásában Tölgyessy Péter tegnap Budapesten. Az alkotmányjogász szerint nem politikai hiba volt, hogy a Fidesz nem tudta bevonni az ellenzéket az alkotmányozásba, mert az lényegében lehetetlen volt. „Minden komoly politikai erő ott ült az asztalnál 1989-ben, és olyan alkotmányos berendezkedés született, mely mögött nem állt ugyan a társadalom támogató szeretete, de a politika berkein belül elfogadott volt - fogalmazott Tölgyessy. - Nem volt olyan politikai erő, amelyik kívül helyezte magát az alkotmányos közjogi berendezkedésen. Most az összes ellenzéki párt ellenzi az új alkotmányt. Ez a legsúlyosabb változás. ” „A Fidesz mindig valami nagy váltással kötötte össze a kormányzását. Alapállítása, hogy be kell fejezni a rendszerváltást, el kell söpörni a múltat, a gyalázatos politikusokat -hangsúlyozta Tölgyessy. - így, amikor megkapta a kétharmadot, már nehéz lett volna elfutni az alkotmányozás elől. A fülkeforradalom meghirdetésével Orbán Viktor rögtön világossá tette, hogy alkotmányozni akar, méghozzá egyedül.” Az elmúlt éveket úgy értékelte, hogy a közvélemény szemében a parlament bürokratikusan fontoskodó, civakodó képviselőkkel lett tele, a helyi önkormányzatok pedig kiskirályok birodalmaivá váltak. „Ezt a hangulatot lovagolta meg Orbán Viktor, akinek fő ereje, hogy ráérez az emberek vágyaira, és próbálja azokat kielégíteni. Próbált szakítani a megszorításokon alapuló gazdaságpolitikával, és a lehetőségekhez képest tartani a választási ígéreteket” - tette hozzá. ■ Tölgyessy Péter FOTÓ: BURGER ZSOLT 2011. ÁPRILIS 19., KEDD BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Kiböjtöltük ÁLLÁSPONT Miután a Magyar Országgyűlés kormánypárti többsége a hétfő délutáni vita után megszavazta Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január 1-jétől váltja fel az 1989-1990-es alkotmányt, talán érdemes elgondolkozni azon, melyik párt mikor és hol szavazott volna róla. A legegyszerűbb választ az LMP kínálja, ők amolyan vicces vitapártként a Duna jegén tették volna ezt, kicsit sem zavartatva magukat attól, hogy ez húsvét tájékán ön- és közveszélyes megoldás lenne. A Jobbik természetesen egy szebb jövőben gondolta el az igen kimondását, amikor nem kell sajnálkoznia azon, hogy nem került az alkotmányba a kommunista funkcionáriusok közéleti szerepvállalásának tilalma, az ügynöklisták megismerhetősége, a mentelmi jog megszüntetése, sem a nemzeti vagyon elidegenítésének jogszerűségi felülvizsgálata. A szocialisták csak saját négyötödös többségük esetén vállalták volna az új alkotmány megszavazását, hiszen volt már nekik - a liberálisokkal együtt - kétharmados többségük, de akkor nem éltek a felkínált, törvény adta lehetőségükkel. (Ez sem adhatott felmentést azonban az alól, hogy a végszavazást követő közös Himnusz-éneklésre sem tértek vissza az ülésterembe.) Itt és most szögezzük le - komolyabbra fordítva a szót -, hogy a Húsvéti alkotmányt nem pünkösdi királyok, hanem a demokratikusan megválasztott többpárti parlament - amelynek legitimitását soha senki nem kérdőjelezte meg - az összes ma létező jogszabály megtartása mellett hozta létre. Az alkotmányozás kényszerét az ország gazdasági állapota, eszmei-erkölcsi zűrzavara és a közös jövő iránti felelősség adta. Hogy csak egyetlen példát hozzak: az alkotmány Alapvetés című fejezete rendelkezik arról, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, és ezért elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány felelős. Ezt az elvet az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek is kötelesek tiszteletben tartani. Az a parlamenti párt, amely már a végszavazás óráiban az európai politikai köztereken jajveszékel, könnyen megkaphatja a külhoni elemzőktől, mit vernyákoltok, ezt a kétharmadot ti hoztátok létre a nyolcesztendei kormányzásotok alatt, örüljetek, hogy a magyar vegyes választási rendszernek köszönhetően még mindig 58 mandátumotok van az Országgyűlésben, miközben a Fidesz - KDNP-pártszövetség a két választási forduló közti időben nyíltan beszélt arról, hogy a kétharmados többség megszerzése a cél, csak ez ad törvényes lehetőséget a valódi, érdemi változtatásokra. (Áruljuk el: az 58 mandátum a szocialista párté lett.) Természetesen lehet merengeni azon, hogy elég finom módszereket választott-e és választ a kormánytöbbség céljainak eléréséhez, de, s ez már ismétlés, bocsánatot kérek miatta, a gazdasági helyzet nem engedélyez puhább módszereket. Ebben a történelmi pillanatban, amelyre a házelnök Kövér László is hivatkozott, ki lehet, ki szabad, ki kell mondani, hogy az új alkotmány parancsolatos, nemcsak adja az állampolgároknak a jogokat, de keményen követel is. „Az a meggyőződésem alakult ki, hogy csak nagy társadalmi igény által kiváltott erős politikai akarat esetén van esély egy új, korszerű, hosszú távon is működőképes alkotmány megalkotására, amely biztosítja az állampolgárok jogait, az állam megfelelő, demokratikus működését, a politikai és társadalmi stabilitást, a békét, a tartós és kiegyensúlyozott fejlődést.” Ez a mondat egy lelkes baloldali, konkrétan szocialista fiatalember szakdolgozatából való, megjelenésének dátuma 2001, a dolgozat szerzője Tóth Gergely Áron. Minden szavával egyet lehet érteni, de kérdés, hogy akár ő maga, akár párttársai 2011 -ben méltányolták-e a nagy társadalmi igény által kiváltott erős politikai akaratot. Nagyhét bojtos idején kicsit magukba szállhatnának baloldali barátaink. Ezt az új alkotmányt, ha nehezen is, de kiböjtölte a nemzet. ■