Magyar Hírlap, 2011. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-10 / 108. szám
ROVATVEZETŐ: CSÁKÓ ATTILA, E-MAIL: CSAKO.ATTILA@MAGYARHIRLAP.HU százalékkal nőtt ez év első negyedében a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és az ott eltöltött vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a KSH jelentéséből. A szálláshelyek bevétele mintegy hét százalékkal emelkedett. A belföldi vendégek száma öt, míg a főleg Németországból, Ausztriából és Oroszországból érkező turistáké nyolc százalékkal nőtt. (MH) A REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK FENNTARTÁSA JELENTŐS TÉTEL, DE NÉLKÜLÜK NEHEZEBBEN LANDOL A KÜLFÖLDI TŐKE Vízfejű a légi közlekedésünk PATSAY GÁBOR A regionális repülőtereknek lényeges szerepük lehet abban, hogy egy térség önálló kereskedelmi, gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat tudjon kialakítani más európai régiókkal. Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke szerint ma már nem számíthat komoly befektetőre az a régió, ahol nincs meg a légi közlekedési kapcsolat lehetősége. Gondot jelent számukra, hogy a forgalom 99 százaléka a budapesti központi repülőtéren bonyolódik le. A rendszerváltás óta napirenden szerepel a vidéki repülőterek kihasználásának növelése a helyi gazdaság és a turizmus élénkítése érdekében, több-kevesebb sikerrel, miközben a hozzánk hasonló méretű európai országok közül számosban virágoznak a regionális repülőterek. Nálunk jelenleg a központi szerepet betöltő Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (korábban Ferihegyi repülőtér) mellett kereskedelmi célú forgalom zajlik Debrecenben, Sármelléken, Nyíregyházán, Szegeden, Békéscsabán, a Győr-Pér és Pécs-Pogány repülőtereken. Ehhez hasonló terveket dédelgetnek a tököli, a mezőkövesdi és a börgöndi repülőterek üzemeltetői. A regionális repülőterek ugyanis komoly szerepet tölthetnek be egyegy régió fejlődésében, leginkább az adott térség sajátosságait figyelembe véve - így például az idegenforgalomban vagy multinacionális vállalatok működésében. A légikikötők a térség tőkevonzó képességéhez is hozzájárulnak. Hazánkban a legjelentősebb gazdasági célú forgalmat az Audi jelenléte miatt a Győr-Pér Repülőtér bonyolítja le, a legtöbb utas pedig Debrecenben és Sármelléken fordul meg. Sármellék forgalma leginkább a Balaton közelségének és a hévízi gyógyturizmusnak köszönhető. Ezzel együtt a hazai légi forgalom kilencvenkilenc százaléka a fővárosi nemzetközi repülőtéren zajlik, s ez alapvetően meghatározza a vidéki légikikötők fejlődési lehetőségeit. Mint azt lapunknak Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke, egyben a Győr-Pér Repülőtér vezetője elmondta, ez a helyzet egyszerűen abnormális, és Európában példátlan. A hozzánk hasonló méretű, illetve a hasonlóan fejlett gazdasággal rendelkező európai országokban 35-55 százalékos a regionális és körzeti repülőterek piaci részesedése. Ez nemcsak a légi közlekedés, a környezeti hatások miatt is kedvezőtlen, hiszen a gépek károsanyag-kibocsátásának zöme a fővárosra és körzetére zúdul. Ugyanakkor a vidéki régiók gazdasága szempontjából létfontosságú lenne a repülőterek működése, fejlesztése. Az elnök szerint ma már nem számíthat komoly befektetőre az a régió, ahol nincs meg a légi közlekedési kapcsolat lehetősége. Lényeges az üzleti célú forgalom , így a gyár vezetőinek, munkatársainak gyors utazása -, de a termelés ütemezéséhez mérten áruforgalmat is lebonyolíthat a befektető.A győri repülőtér tavaly például csaknem hatezer - ebből 866 teherszállító - repülőgépet indított, illetve fogadott. Az üzemeltetőknek, amelyek hazánkban szinte kivétel nélkül az önkormányzatok, nem elsősorban a fejlesztés, sokkal inkább a fenntartás jelent igazi tehertételt. „A vidéki repülőterek üzemeltetői például fizetnek a vámhivatalnak a határ működtetéséért, saját tűzoltóságot kénytelenek fenntartani, miközben a budapesti repülőtéren ezeket az állam biztosítja a külföldi üzemeltető számára” - mondta Vadász László. Szerinte nem érvényesül az egyelő elbírálás elve. Közölte: a szabályozási környezet megváltoztatására is szükség lenne ahhoz, hogy kedvezőbb, a központi vagy más európai repülőterekhez hasonló feltételek mellett működjenek a vidéki repülőterek. Az új légügyi koncepció elkészítésében a szövetség tagjai is részt vesznek. Vadász László szerint szeretnék elérni, hogy a központi és a regionális repülőterek azonos elbírálás alá essenek, azonos működési feltételek mellett üzemelhessenek, és legyen deklarálva, hogy a regionális repülőterek elsősorban a régiók versenyképességének, tőkevonzó képességének növelése érdekében fontosak az országnak. Más részről viszont szakértők úgy tartják, hogy a szabályozási környezet nem akadályozza a vidéki repülőterek fejlődését, s ennek elmaradása leginkább abban keresendő, hogy nincs elég forgalom, kedvezőtlen a gazdasági háttér, és a lakosság elkölthető jövedelme is kevés. A Liszt Ferenc repülőtér mellett a debreceni minősül schengeni, állandó határnyitású nemzetközi légikikötőnek az országban. Ezzel együtt, míg a fővárosi légikikötőben évente nyolcmillió utas fordul meg, a Debreceni Repülőteret csak 40-45 ezer ember használja. Papp Csaba, az Airport Debrecen Kft. ügyvezetője elmondta, a közelmúltban elkészült utascsarnok évi 350-400 ezer utas fogadására alkalmas. Emellett a repülőtér képes a nagyobb gépek fogadására is. A társaság tervezi a kifutópálya korszerűsítését, s megkezdődött az engedélyezési eljárása a logisztikai bázis építésére. Az önkormányzati beruházások jelzik, hogy az üzemeltetők számolnak a repülőterekkel. A Pécs-Pogány Repülőtér fejlesztője 2003 óta 3,5 milliárd forintot költött beruházásra, így megépült az 1500 méter hosszú, burkolt kifutópálya, a forgalmi előtér, és új üzemanyagkút is létesült. Tavaly 2200-szor szálltak fel gépek a repülőtéren, s mintegy nyolcezer utas fordult meg. Dragovácz Márk, a a Pécs-Pogány Repülőteret működtető kft. ügyvezetője közölte: a repülőtér jelenleg alkalmas arra, hogy ipari célú befektetéseket is kiszolgáljon. Ehhez azonban a térség gazdasági élénkülésére is szükség lenne. A repülőtéren korábban chartergépek is megfordultak, és a tervek között szerepel, hogy menetrend szerint közlekedő járatok induljanak. Hasonló adottságokkal büszkélkedhet a békéscsabai légikikötő, ahol 1300 méter hosszú kifutópálya áll rendelkezésre, ami alkalmas huszonöt-harminc személyes gépek fogadására. Fodor József, a Békés Airport Kft. ügyvezetője közölte: a repülőtér leginkább a térség turisztikai célú fejlesztésében vállalhat szerepet, így például fellendítheti az egészségturisztikai célú beutaztatásokat. ■ Az utasforgalom csupán egy százaléka bonyolódik le vidéken, a többit Budapest viszi FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY Kelet-magyarországi Malév-tervek Évente több ezer új utassal számol a Malév Debrecenből és vonzáskörzetéből, miután a légitársaság közvetlen buszjáratokat közlekedtet a város és a Liszt Ferenc repülőtér között. Márciustól Debrecenből, Miskolcról, Szegedről és Pécsről szállítja buszokkal utasait a társaság. Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere elmondta: a Malév szolgáltatása az utasszám-generálásban az első lépésnek tekinthető. Szavai szerint a város fő célja, hogy dokumentálható legyen: van kereslet a régióban a légi közlekedésre. (MTI) MAGYAR HÍRLAP, 2011. MÁJUS 10., KEDD Rekordáresés után magához tér az olajpiac SZALONTAY MIHÁLY Az olajpiac kezd magához térni a hét elején, a nyersanyagokat a világpiacon megrázó hatalmas múlt heti áresést követően, de a szakemberek nem számítanak arra, hogy az árak visszatérnek a korábbi szintre. A világgazdasági fejlődés ütemének lelassulása miatti aggodalmak nyomán az európai árszintet meghatározó Brent típus több mint 16 dollárt vesztett hordónkénti árából. Tegnap délelőttre a Brent típusú olaj ismét 110 dollár fölé kúszott, és az amerikai könnyűolajjal is már száz dollár felett kereskedtek. A múlt heti rekordárzuhanás után ismét vonzónak tűnhetnek a nyersanyagok a befektetők számára. Különösen azután, hogy a múlt hét végén nyilvánosságra hozott amerikai foglalkoztatási adatok a vártnál kedvezőbb képet mutatnak. Az amerikai munkanélküliség azonban továbbra is kilenc százalék körül mozog, miközben a magas energiaárak visszafogták a fizetőképes keresletet. A múlt csütörtöki, tízszázalékos olajárzuhanás a történelem második legnagyobb bukfence volt. A Brent típusú olaj pedig csaknem 12 dollárt vesztett ezen a napon az értékéből, s ez rekordnak számít. A csütörtöki nagy zuhanást pénteken újabb, ötszázalékos esés követett, ami után azonban enyhe emelkedés következett. De az amerikai könnyűolaj ára a péntek déli kereskedésben még mindig száz dollár alatt volt. Az európai árszintet meghatározó Brent típus hordónként 105 dollárt ért a péntek reggeli piacon, és délig sem sikerült 110 dollár fölé feltornásznia magát. A múlt hónapban még 127 dolláros szinteken járó olaj zuhanása ugyanakkor magával húzta a többi nyers- és alapanyagot, valamint a fémeket is. Az olaj mellett a nemesfémek piacán következett be a legnagyobb áresés. A múlt csütörtökön még az unciánként ötven dollárral kacérkodó ezüst azóta harminc százalékot vesztett értékéből, és most már csak 35 dollár körül kereskednek vele. És lefele indult a réz, valamint az összes iparban felhasznált fém ára is. A legújabb adatok azokat igazolják, akik szerint csak lassú kilábalásra van esély. Az olajpiacra beáramlott hatalmas mennyiségű spekulatív tőke tehát más terepet keres magának, s a következő hónapokban enyhül az árakat felfelé szorító nyomás. ■ HIRDETÉSI AKCIÓ A MAGYAR HÍRLAPBAN TELEFON: 06-1-688-3575 E-MAIL: HIRDETES@MAGYARHIRLAP.HU HIRDETÉS Budapest IX. kerületében, a 6' alatti exkluzív társasház I Hétvége/alakaroson: I TOILETTE NETT gyönyört Duna-parti v ....... Bidét átalakítás nélkül! Gr i 1 svédasztalos reggelivel , ...ifji panorámával ELADÓ és fél panzióval, 1 fürdőbelépővel Megoldás minden esetre: I 1 : eKUOm+ lOm Heraszos^Hn^l^fl^gl^ Ár: IN-SOOFt/fil két hajasszobában INTEREX KFT. L Ll\tS LAKAS!HH^H^H r«^«&miM 93 tsw.m www.interex.hu,interex@interex.hu , . www.hotelforraszalakaros.hu B TA U Ti tU 'CV/ll ITi 'AWArjVt R M M