Magyar Hírlap, 2011. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-10 / 108. szám

ROVATVEZETŐ: CSÁKÓ ATTILA, E-MAIL: CSAKO.ATTILA@MAGYARHIRLAP.HU százalékkal nőtt ez év első negyedében a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és az ott eltöltött vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához viszonyítva - de­rül ki a KSH jelentéséből. A szálláshelyek bevétele mintegy hét százalékkal emelkedett. A belföldi vendégek száma öt, míg a főleg Németországból, Ausztriából és Oroszország­ból érkező turistáké nyolc százalékkal nőtt. (MH) A REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK FENNTARTÁSA JELENTŐS TÉTEL, DE NÉLKÜLÜK NEHEZEBBEN LANDOL A KÜLFÖLDI TŐKE Vízfejű a légi közlekedésünk PATSAY GÁBOR A regionális repülőtereknek lényeges szerepük lehet abban, hogy egy tér­ség önálló kereskedelmi, gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat tudjon kialakítani más európai régiókkal. Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke szerint ma már nem számíthat komoly befektetőre az a régió, ahol nincs meg a légi közle­kedési kapcsolat lehetősége. Gondot jelent számukra, hogy a forgalom 99 százaléka a budapesti központi repü­lőtéren bonyolódik le. A rendszerváltás óta napirenden sze­repel a vidéki repülőterek kihasz­nálásának növelése a helyi gazdaság és a turizmus élénkítése érdekében, több-kevesebb sikerrel, miközben a hozzánk hasonló méretű európai or­szágok közül számosban virágoznak a regionális repülőterek. Nálunk jelen­leg a központi szerepet betöltő Buda­pest Liszt Ferenc Nemzetközi Repü­lőtér (korábban Ferihegyi repülőtér) mellett kereskedelmi célú forgalom zajlik Debrecenben, Sármelléken, Nyíregyházán, Szegeden, Békéscsa­bán, a Győr-Pér és Pécs-Pogány re­pülőtereken. Ehhez hasonló terveket dédelgetnek a tököli, a mezőkövesdi és a börgöndi repülőterek üzemelte­tői. A regionális repülőterek ugyanis komoly szerepet tölthetnek be egy­­egy régió fejlődésében, leginkább az adott térség sajátosságait figyelem­be véve - így például az idegenfor­galomban vagy multinacionális vál­lalatok működésében. A légikikötők a térség tőkevonzó képességéhez is hozzájárulnak. Hazánkban a legjelentősebb gaz­dasági célú forgalmat az Audi je­lenléte miatt a Győr-Pér Repülő­tér bonyolítja le, a legtöbb utas pedig Debrecenben és Sármelléken fordul meg. Sármellék forgalma leginkább a Balaton közelségének és a hévízi gyógyturizmusnak köszönhető. Ezzel együtt a hazai légi forgalom kilencvenkilenc százaléka a fővárosi nemzetközi repülőtéren zajlik, s ez alapvetően meghatározza a vidéki lé­­­gikikötők fejlődési lehetőségeit. Mint azt lapunknak Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke, egyben a Győr-Pér Repülőtér vezető­je elmondta, ez a helyzet egyszerűen abnormális, és Európában példátlan. A hozzánk hasonló méretű, illetve a hasonlóan fejlett gazdasággal rendel­kező európai országokban 35-55 szá­zalékos a regionális és körzeti repülő­terek piaci részesedése. Ez nemcsak a légi közlekedés, a környezeti hatások miatt is kedvezőtlen, hiszen a gépek károsanyag-kibocsátásának zöme a fővárosra és körzetére zúdul. Ugyanakkor a vidéki régiók gaz­dasága szempontjából létfontossá­gú lenne a repülőterek működése, fejlesztése. Az elnök szerint ma már nem számíthat komoly befektetőre az a régió, ahol nincs meg a légi köz­lekedési kapcsolat lehetősége. Lé­nyeges az üzleti célú forgalom , így a gyár vezetőinek, munkatársainak gyors utazása -, de a termelés üte­mezéséhez mérten áruforgalmat is lebonyolíthat a befektető.A győri re­­­pülőtér tavaly például csaknem hat­ezer - ebből 866 teherszállító - repü­lőgépet indított, illetve fogadott. Az üzemeltetőknek, amelyek ha­zánkban szinte kivétel nélkül az ön­­kormányzatok, nem elsősorban a fejlesztés, sokkal inkább a fenntartás jelent igazi tehertételt. „A vidéki repülőterek üzemelte­tői például fizetnek a vámhivatalnak a határ működtetéséért, saját tűz­oltóságot kénytelenek fenntartani, miközben a budapesti repülőtéren ezeket az állam biztosítja a külföldi üzemeltető számára” - mondta Va­dász László. Szerinte nem érvénye­sül az egyelő elbírálás elve. Közölte: a szabályozási környezet megvál­toztatására is szükség lenne ahhoz, hogy kedvezőbb, a központi vagy más európai repülőterekhez hasonló feltételek mellett működjenek a vi­déki repülőterek. Az új légügyi koncepció elkészíté­sében a szövetség tagjai is részt vesz­nek. Vadász László szerint szeretnék elérni, hogy a központi és a regioná­lis repülőterek azonos elbírálás alá essenek, azonos működési feltételek mellett üzemelhessenek, és legyen deklarálva, hogy a regionális repü­lőterek elsősorban a régiók verseny­­képességének, tőkevonzó képessé­gének növelése érdekében fontosak az országnak. Más részről viszont szakértők úgy tartják, hogy a szabá­lyozási környezet nem akadályoz­za a vidéki repülőterek fejlődését, s ennek elmaradása leginkább abban keresendő, hogy nincs elég forga­lom, kedvezőtlen a gazdasági háttér, és a lakosság elkölthető jövedelme is kevés. A Liszt Ferenc repülőtér mellett a debreceni minősül schengeni, állan­dó határnyitású nemzetközi légiki­kötőnek az országban. Ezzel együtt, míg a fővárosi légikikötőben évente nyolcmillió utas fordul meg, a Deb­receni Repülőteret csak 40-45 ezer ember használja. Papp Csaba, az Airport Debrecen Kft. ügyvezető­je elmondta, a közelmúltban elké­szült utascsarnok évi 350-400 ezer utas fogadására alkalmas. Emellett a repülőtér képes a nagyobb gépek fo­gadására is. A társaság tervezi a kifu­tópálya korszerűsítését, s megkez­dődött az engedélyezési eljárása a logisztikai bázis építésére. Az önkor­mányzati beruházások jelzik, hogy az üzemeltetők számolnak a repülő­terekkel. A Pécs-Pogány Repülőtér fejlesztője 2003 óta 3,5 milliárd fo­rintot költött beruházásra, így meg­épült az 1500 méter hosszú, bur­kolt kifutópálya, a forgalmi előtér, és új üzemanyagkút is létesült. Tavaly 2200-szor szálltak fel gépek a re­pülőtéren, s mintegy nyolcezer utas fordult meg. Dragovácz Márk, a a Pécs-Pogány Repülőteret működte­tő kft. ügyvezetője közölte: a repülő­tér jelenleg alkalmas arra, hogy ipa­ri célú befektetéseket is kiszolgáljon. Ehhez azonban a térség gazdasági élénkülésére is szükség lenne. A re­pülőtéren korábban chartergépek is megfordultak, és a tervek között sze­repel, hogy menetrend szerint köz­lekedő járatok induljanak. Hasonló adottságokkal büszkél­kedhet a békéscsabai légikikötő, ahol 1300 méter hosszú kifutópálya áll rendelkezésre, ami alkalmas huszon­öt-harminc személyes gépek foga­dására. Fodor József, a Békés Airport Kft. ügyvezetője közölte: a repülő­tér leginkább a térség turisztikai célú fejlesztésében vállalhat szerepet, így például fellendítheti az egészségtu­risztikai célú beutaztatásokat. ■ Az utasforgalom csupán egy százaléka bonyolódik le vidéken, a többit Budapest viszi FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY Kelet-magyarországi Malév-tervek Évente több ezer új utassal számol a Malév Debrecenből és vonzáskörzetéből, miután a légitársaság közvetlen buszjáratokat közlekedtet a város és a Liszt Ferenc repülő­tér között. Márciustól Debrecenből, Miskolcról, Szegedről és Pécsről szállítja buszok­kal utasait a társaság. Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere elmondta: a Malév szolgáltatása az utasszám-generálásban az első lépésnek tekinthető. Szavai szerint a város fő célja, hogy dokumentálható legyen: van kereslet a régióban a légi közle­kedésre. (MTI) MAGYAR HÍRLAP, 2011. MÁJUS 10., KEDD Rekordáresés után magához tér az olajpiac SZALONTAY MIHÁLY Az olajpiac kezd magához tér­ni a hét elején, a nyersanyagokat a világpiacon megrázó hatalmas múlt heti áresést követően, de a szakem­berek nem számítanak arra, hogy az árak visszatérnek a korábbi szintre. A világgazdasági fejlődés ütemének lelassulása miatti aggodalmak nyo­mán az európai árszintet meghatá­rozó Brent típus több mint 16 dollárt vesztett hordónkénti árából. Tegnap délelőttre a Brent típusú olaj ismét 110 dollár fölé kúszott, és az amerikai könnyűolajjal is már száz dollár felett kereskedtek. A múlt heti rekordárzuhanás után ismét vonzó­nak tűnhetnek a nyersanyagok a be­fektetők számára. Különösen azután, hogy a múlt hét végén nyilvános­ságra hozott amerikai foglalkoztatá­si adatok a vártnál kedvezőbb képet mutatnak. Az amerikai munkanél­küliség azonban továbbra is kilenc százalék körül mozog, miközben a magas energiaárak visszafogták a fi­zetőképes keresletet. A múlt csü­törtöki, tízszázalékos olajárzuhanás a történelem második legnagyobb bukfence volt. A Brent típusú olaj pe­dig csaknem 12 dollárt vesztett ezen a napon az értékéből, s ez rekordnak számít. A csütörtöki nagy zuhanást pén­teken újabb, ötszázalékos esés köve­tett, ami után azonban enyhe emel­kedés következett. De az amerikai könnyűolaj ára a péntek déli keres­kedésben még mindig száz dollár alatt volt. Az európai árszintet meg­határozó Brent típus hordónként 105 dollárt ért a péntek reggeli piacon, és délig sem sikerült 110 dollár fölé fel­tornásznia magát. A múlt hónapban még 127 dolláros szinteken járó olaj zuhanása ugyanakkor magával húz­ta a többi nyers- és alapanyagot, va­lamint a fémeket is. Az olaj mellett a nemesfémek piacán következett be a legnagyobb áresés. A múlt csütörtökön még az unciánként ötven dollárral kacér­kodó ezüst azóta harminc százalékot vesztett értékéből, és most már csak 35 dollár körül kereskednek vele. És lefele indult a réz, valamint az összes iparban felhasznált fém ára is. A legújabb adatok azokat igazol­ják, akik szerint csak lassú kilábalás­ra van esély. Az olajpiacra beáramlott hatalmas mennyiségű spekulatív tő­ke tehát más terepet keres magának, s a következő hónapokban enyhül az árakat felfelé szorító nyomás. ■ HIRDETÉSI AKCIÓ A MAGYAR HÍRLAPBAN TELEFON: 06-1-688-3575 E-MAIL: HIRDETES@­MAGYARHIRLAP.HU HIRDETÉS Budapest IX. kerületében, a 6' alatti exkluzív társasház I Hétvége/alakaroson: I TOILETTE NETT gyönyört Duna-parti v­ ....... Bidét átalakítás nélkül! Gr i 1 svédasztalos reggelivel , ...ifji panorámával ELADÓ és fél panzióval, 1 fürdőbelépővel Megoldás minden esetre: I 1 : eK­­UOm­+ lOm Heraszos^Hn^l^fl^gl^ Ár: IN-SOOFt/fil két hajasszobában INTEREX KFT. L Ll\tS LAKAS!HH^H^H r«^«&miM 93 tsw.m www.interex.hu,interex@interex.hu , . www.hotelforraszalakaros.hu B TA U Ti tU 'CV/ll ITi 'AWArjVt R M M

Next