Magyar Hírlap, 2011. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-03 / 102. szám
ROVATVEZETŐ: MÁTÉ T. GYULA, E-MAIL: MATE.T.GYULA@MAGYARHIRLAP.HU NYUGATI ELLENLÁBASAI ÖRÜLTEK OSZAMA BIN LADEN HALÁLÁNAK, DE NEM GYŐZTÉK ELÉGSZER HANGSÚLYOZNI, HOGY A HARCNAK MÉG NINCS VÉGE Sóssá válhatnak az édes örömkönnyek MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az amerikai hadsereg elitkommandója hétfőre virradóra Pakisztánban megölte Oszama bin Ladent, a terroristavezért, akit az Egyesült Államok majd tíz éven át képtelen volt kézre keríteni. A világ ezt jó hírnek tartó része ujjong, ugyanakkor sokan figyelmeztetnek: az éberség továbbra sem árt. „Parancsomra ma az Egyesült Államok célzott akciót hajtott végre. Egy kis csapat amerikai kimagasló bátorságról és rátermettségről tett tanúbizonyságot. Ügyeltek arra, hogy ne legyenek civil áldozatok. Tűzharcot követően megölték Bin Ladent, és elhozták a holttestét” - így, meglehetősen részletesen és dramatizálva adta elő az Egyesült Államok fő ellenségének tartott, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetet mostanáig vezető Oszama bin Laden halálát az amerikai elnök, Barack Obama szavait kitörő lelkesedés fogadta Amerika-szerte. A rajtaütés negyven percig tartott, 22 embert fogtak el, illetve öltek meg. Bin Laden holttestét helikopter szállította el Afganisztánba. Ott végezték el a DNS vizsgálatot, s az azonosítást a terroristavezér néhány évvel korábban meghalt nővérének holtteste könnyítette meg. Az asszony Bostonban hunyt el agydaganatban, a szövetségi nyomozóiroda, az FBI azonnal igényt tartott a tetemre, hogy később segítségükre legyen Bin Laden személyazonosságának megállapításakor. Az agyat tartósították, és szövete, valamint vérminták segítségével elkészítették a DNS-profilt. Ennek felhasználásával állapították meg, hogy a pakisztáni rajtaütésben meghalt férfi valóban Bin Laden volt. A pakisztáni televízióban bemutatták az állítólagos holttestet is. A képen torzonborz, szakállas férfi látható véres arccal, amely a szemüvegek környékén részlegesen eltorzult. Szépséghiba, hogy a nap folyamán kiderült, ez a fénykép már 2009-ben körbejárt az interneten, vagyis nem készülhetett a hétfő hajnali akció során. Ennek ellenére Washington biztos az állításban, s noha a halottról nem készültek felvételek, temetésének körülményeiről tudni valamennyit: állítólag az Arabtengeren, egy anyahajón kapta meg a végtisztességet, majd hullámsírba helyezték - állítólag azért, hogy földi maradványainak ne legyen ismert a helyszíne, amely később kegyhellyé válhat az iszlamisták számára. Az Egyesült Államok nem értesítette előre a pakisztáni hatóságokat a Bin Laden ellen végrehajtandó akcióról, és azzal magyarázta a pakisztáni szuverenitás megsértését, hogy „törvényes és erkölcsi kötelességének érezte, hogy cselekedjen” - közölte az amerikai kormány magas rangú illetékese, aki emellett „műveleti ésszerűséggel” indokolta az eljárást. Amerikai hírszerzési szakértők egyébként korábban azt gyanították, hogy Bin Laden a Pakisztán és Afganisztán közötti határvidéken, olyan területen tartózkodik, amely kívül esik a központi hatóságok ellenőrzésén. A lakóház, amelyben Bin Laden meghúzódott, alig száz méterre fekszik az abbotábádi katonai akadémiától. A teljesség igénye nélkül lehet csak felsorolni azokat a világpolitikai nagyságokat - George Bush, Angela Merkel, David Cameron, Nicolas Sarkozy, Herman Van Rompuy, José Manuel Barroso, Benjamin Netanjahu -, akik örömüket fejezték ki a halálhír hallatán, amelyről Obama elnök azt mondta: „Akik hisznek a békében és az emberi méltóságban, azoknak üdvözölniük kell.” ■ A mágnás terrorista Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúdarábiai Rijádban. Jemeni származású apja dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, akinek halála után Oszama mintegy 300 millió dollárt örökölt. Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott fanatizmusa. 1979-ben, amikor Ronald Reagan az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a „gonosz birodalma”, vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, Bin Laden az elsők között indult útnak. A szovjet hadsereg kivonulása után Bin Laden ellenséget váltott, s Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is. Oszama közben hazatért Szaúd- Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett az öbölháborút támogató kormány ellen - száműzték. Először Szudánba menekült, ahonnan amerikai nyomásra 1996-ban kiutasították, ekkor visszatért a tálibok uralta Afganisztánba. Állítólag itt bujkált a 2001. szeptember 11-i merényletek idején is, s Washington ezzel indokolta az Afganisztán ellen indított háborút. Ezt követően állítólag Pakisztánba tette át székhelyét, ahol most az amerikaiak megölték. A szeptember 11-i mellett közvetlen felelősség terheli legalább fél tucat másik merényletért, amelyekben több száz ember vesztette életét a világ több pontján. (MH) A látottakat mindenki másképp értékelte Nőhet a veszély A Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója szerint Oszama bin Laden halála után átmenetileg világszerte nőhet a terrorfenyegetettség. A távirati irodának Hajdú János elmondta, arra utaló adat jelenleg nincs a birtokukban, hogy konkrétan Magyarország nagyobb veszélyben lenne a hétfőre virradó éjjel történtek után. Közölte: a TEK folyamatosan értékeli a rendelkezésére álló információkat, és állandó kapcsolatban áll külföldi társszerveivel. „Ha bármilyen értesülést kapunk magyarországi terrorcselekmények veszélyéről, azonnal megtesszük a szükséges lépéseket, készen állunk bármilyen vészhelyzet kezelésére” -hangsúlyozta. (MTI) Nincs vége a harcnak A nemzetközi terrorizmus elleni harc nem ért véget Oszama bin Laden halálával - jelentette ki tegnap Martonyi János külügyminiszter, jelképes győzelemnek és komoly sikernek nevezve az akciót. „Szövetségesi rendszerünk ezt a harcot az alapvető emberi jogok védelmében folytatja, és ebben a rendszerben továbbra is tevékeny részt vállalunk” - fogalmazott. Az al-Kaida vezetőjének kiiktatásáról szóló hírekre rendkívüli sajtótájékoztató keretében reflektáló tárcavezető egyúttal arra is felhívta a figyelmet, válaszlépésként terrorakciókra lehet számítani. A nemzetközi közösségnek - így Magyarországnak is - ezért meg kell erősítenie biztonsági intézkedéseit, s ennek érdekében a kormány és az illetékes szervek mindent megtettek, megerősítették egyebek mellett a repterek és a nagykövetségek védelmét - tette hozzá. Martonyi szerint egyelőre korai lenne politikai következtetéseket levonni a történtekből arra vonatkozóan, hogy az milyen hatással lesz az arab és az iszlám világban zajló átalakulási folyamatokra. (DJ) A vezér rossz irányba vitt Nem jelent megnövekedett veszélyt az Afganisztánban állomásozó magyar katonákra az Oszama bin Laden halálát követő új helyzet. Bin Laden ugyanis nem népszerű az afgán emberek között, elég sokan úgy tekintenek rá, mint aki „rossz irányba” vitte a tálibokat - jelentette ki lapunknak Wagner Péter. A Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa szerint ezért tömeg- és szimpátiatüntetésekre nem kell számítani ott, ahol a magyar katonák állomásoznak, az al-Kaida pedig nincs is jelen Baglán tartományban. A haláleset önmagában nem változtat semmin, az Egyesült Államok várhatóan tartani fogja magát az afganisztáni csapatkivonás eredeti menetrendjéhez - reagált Wagner azokra a felvetésekre, amelyek szerint az al-Kaida vezérének kiiktatása kapcsán megkérdőjeleződik az amerikai jelenlét, s hogy maga Washington gyorsítana emiatt a kivonulási folyamaton. Kérdésünkre, hogy Magyarország biztonsági szempontból mennyire érintett a kialakult helyzetben, a szakértő elmondta, hazánk nem elsődleges célpont. (OJ) ■ ■ ■■ 2011. MÁJUS 3., KEDD KÜLFÖLD MAGYAR HÍRLAP