Magyar Hírlap, 2011. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-07 / 106. szám
www.magyarhirlap.hu Szalai Annamária: Örök szabályok vannak a sajtóban A fiatalokon is múlik, hogy az újságírók lesújtóan negatív önképe megváltozzon - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Szalai Annamária a 18. Országos Ifjúsági Sajtófesztiválon. Ezzel egy felmérésre utalt, amelyben a megkérdezett kétszáz újságíró közül mindössze hét százalék gondolta úgy, hogy a magyar sajtó elfogulatlanul, korrekt módon tájékoztat. Szerinte a média folyamatosan alakul, a tömegmédia megjelenésével hatalmas bulvárosodás indult el. Hozzátette, örök szabályok vannak, nem illik elferdíteni a riportalany szavait, nem szabad az erkölcsöt, a tisztességet feláldozni egy hangzatos szalagcímért, nem szabad előítélettel, elfogultan közelíteni senkihez. (MTI) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT HOFFMANN RÓZSA: A CORVINUS SZÉTDARABOLÁSA CSUPÁN FÉLREÉRTÉS Megerősítenék vidéken az egyetemeket CSÓKÁS ADRIENN Támogatja a felsőoktatás hatékonyabb működését célzó lépéseket a Magyar Rektori Konferencia. Hoffmann Rózsa lapunknak azt mondta, keresik a megoldást a vidéki egyetemek megerősítésére. Hoffmann Rózsa szerint az utóbbi években a felsőoktatási, a tudományos és a gazdasági élet minden számottevő szereplője egyetértett abban, hogy a magyar felsőoktatás szerkezete túlméretezett és elaprózott. Az oktatási államtitkár lapunknak úgy fogalmazott, hogy jelenleg 210 helyen, 160 karon folyik képzés, de a kapacitásszűkítésre mindeddig nem születtek javaslatok, ezeket keresik most. „Végleges döntés akkor lesz, ha megszületik a törvény. Egyelőre a lehetőségek vizsgálata folyik a színvonalas, hatékonyan működtethető felsőoktatás megteremtése érdekében. Keressük továbbá a megoldást, hogy miként lehet megerősíteni a vidéki, például a győri, kaposvári, dunaújvárosi, kecskeméti, szolnoki intézményeket” - mondta az államtitkár. Kiemelte, hogy a rektorokkal a konzultáció a következő napokban folytatódik. A Corvinus Egyetem esetleges bezárását firtató kérdésre hangsúlyozta, az intézmény szétdarabolása, megszüntetése csak félreértés, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az ésszerűség néhol valóban összevonást diktál. Úgy fogalmazott, alaposan át kell vizsgálni az államilag finanszírozott képzéseket, és „bármilyen fájdalmas, lehetséges, hogy bizonyos intézményekben egyik-másik szak államilag finanszírozott formában meg fog szűnni”. Egyetért a szakok számának csökkentésével a Magyar Rektori Konferencia (MRK) is. A testület tegnapi közleményében azt írja, bár a magyar felsőoktatási intézmények száma nem különbözik a legtöbb európai országétól, a szakok száma jelentősen eltúlzott. Az MRK ezért - az értékek megtartása mellett - támogatja azon a kezdeményezéseket, amelyek azt célozzák, hogy a felsőoktatás hatékonyabban, eredményesebben működjön. Javasolják, hogy a szerkezeti átalakítást megelőzően készüljenek hatástanulmányok. Nyitott kapuk döngetésének nevezte az oktatási államtitkárság a lépést, hogy öt közoktatási szakszervezet sztrájkbizottságot alakít. Tegnapi közleményében az államtitkárság emlékeztetett, hogy a közoktatási törvény előkészítésekor több ízben konzultáltak a szakmai és érdekvédelmi képviseletekkel, valamint kikérték az intézményvezetők és a pedagógusok véleményét is. Hoffmann Rózsa egy fővárosi általános iskolában tartott kihelyezett tájékoztatón tegnap közölte, az igazolatlan iskolai hiányzásokat a korábbiaknál szigorúbban büntető törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert míg 2009- ben mintegy 44 ezer feljelentés érkezett a rendőrségre, addig az idén már csak nyolcezer gyermek igazolatlan mulasztása haladta meg a kritikus határt. ■ Az idén már csak nyolcezer gyermek hiányzott igazolatlanul FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Németérettségi Klímapolitika, állatvilág és sport - a többi között ezek a témák kerültek elő az idei középszintű németérettségi feladatsorában. A vizsgázóknak több szöveget kellett értelmezniük és kiegészíteniük az előre megadott kifejezésekkel, valamint fogalmazást is írtak például a fiatalok vásárlási szokásairól. Az Oktatási Hivatal közlése szerint a vizsgák rendben zajlottak le, középszinten 1073 helyszínen 25 032-en, emelt szinten 51 helyszínen 2447-en írásbeliztek németből. Az íráskészség-vizsgarész esetében a feladatok megoldásához mindkét szinten használhattak a diákok nyomtatott szótárt, a többi feladatnál tilos volt a segédeszközök használata. (CSOA) HABOZIK SZENTESEN A SZOCIALISTA SZIRBIK IMRE, ELFOGADJA-E AZ EGYHÁZ SEGÍTSÉGÉT Evangélikusok mentőöve a Petőfinek folytatás az 1. oldalról Értesüléseink szerint érdemi indoka nincs a „Petőfi” bezárásának, el is indulhatna egy első osztály szeptembertől, ugyanis a minimálisan meghatározott létszám felett jelentkeztek az intézménybe. „A Petőfi tőszomszédságában működik a megyei fenntartású Zsoldos Ferenc Szakközépiskola. Mivel a Zsoldos B épülete lerobbant állapotban van, a Petőfiben szívesen használnánk három-négy termet. Ennyi amúgy is szabadon áll, s a termek nagy részében pedig tovább működhetne az általános iskola” - hallhattuk Gémes Lászlótól. Mindezek miatt homályosnak tűnik, hogy miért is kellene lelakatolni a Petőfi kapuját. Kétségtelen, hogy értékes ingatlanról van szó, ám még évekig oktatási tevékenységet kell folytatni a felújított épületben. Ha azonban a szomszédos szakközépiskola beköltözne a Petőfi néhány tantermébe, akkor felszabadulna a Zsoldos B épülete. S bár a szakközépiskola megyei fenntartásban van, a leharcolt B épület a városi önkormányzat tulajdonában áll. Mindenesetre egyáltalán nem biztos, hogy a szocialista városvezetés oktatási céllal működtetné a szóban forgó ingatlanrészt. Városi pletykák szerint akár egy jobb fajta - talán fizetős - nyugdíjasotthon is kialakítható lenne a B-ben. Mint lapunk korábban megírta, márciusban száz-százötven szülő, pedagógus és diák tüntetett Szentes főterén az általános iskola megmaradásáért. Nem sokkal azelőtt Karikó-Tóth Tibor alpolgármester és egy szocialista képviselő kereste fel az érintett iskolák vezetőségét, és szakértői véleményre hivatkozva, bejelentette az iskolák bezárását. Az ügy pikantériája, hogy Karikó-Tóth maga is érintett az ügyben, hiszen a Kiss Bálint Református Általános Iskola igazgatója. Karikó-Tóth a Pálmások Szövetsége színeiben politizál, a szövetség Szirbik Imre és a szocialista frakció partnere a közgyűlésben. Szirbik - arra hivatkozva, hogy nincs ügy - márciusban nem volt hajlandó nyilatkozni a Magyar Hírlapnak. Információink szerint Szentesen nem csitul a szülők és tanárok haragja: május végére újabb tiltakozást szerveznek, hogy nyomást gyakoroljanak Szirbik Imrére és a baloldali városvezetésre. ■ 2011. MÁJUS 7. HÉTVÉGE BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Cigányok ideje ÁLLÁSPONT A gyöngyöspatológiai értesítő után itt az újabb tünet. Nézem a videós cigányügyi szkeccset a hírportálon. Az alaphír annyi, hogy valahol valami cigányok magyarokat vertek, miközben vidám, ám férfias „öld a magyart” kiáltásokat hallattak. A bűnösöket a bíróság közösség elleni bűncselekményért, azaz rasszizmusért elítélte. A büntetésen szánakozó videó enyhén szólva elfogult: a rendőr pocakját, a bírónő rettenetes műkörmeit közeliben kapjuk, majd az ítélettől megrendült, síró bűnözőket látjuk. Ezután egy jogvédőnő ekképp revelál: felháborító, hogy cigányokat küldenek börtönbe ezért a tettért. Azt a rasszizmusellenes passzust ugyanis, amely tiltja, hogy valamely közösség vagy népcsoport tagjait pusztán identitásuk miatt verjenek néppé - és amelynek alapján most két-három éves büntetést kaptak a magyarverők - éppen hogy a kisebbségek védelmére hozták, érvel a nő. Márpedig a magyar nem kisebbség. Hogyhogy, kérdezem magamtól, hát a törvény nem mindenkire vonatkozik? Tudom, ez naiv kérdés - hiszen ha mondjuk az ember befüvezve halálra gázol egy rendőrt, de jó kapcsolatai vannak, megúszhatja, ám mégis fáj, amikor ezt valaki merő szociális öntudatból recsegi orcámba. Mintha naiv önkérdésemet meghallotta volna, jogőrünk már mondja is a választ a monitoron. Ennek lényege, hogy a roma közösség tagjaira a törvény azért nem alkalmazható, mert bár a cigány a magyarral szemben megkülönböztethető halmaz, ez fordítva nem igaz. Hiszen a cigány is magyar, mondja ő. Na, álljunk meg egy pillanatra! Ha cigány a magyar, akkor egyrészt a szintek összekeverednek, és a képlet elgondolhatatlanná válik, másrészt viszont éppen hogy kitisztul. Mert ha a cigányok mind magyarok, akkor rasszistának az számít, aki tagadja ezt az azonosságot. Mármost az a roma, aki „öld a magyart” vezényszóval njakán rohan a csatába, épp hogy ezt az azonosságot mondja fel. (Ha nem mondaná fel, annak például az volna a jele, hogy harcosunk az „öld a magyart” kiáltás után derekasan főbe lőné magát.) Önjelölt jogászaink tehát - enyhén szólva - tévednek, amikor azt mondják, hogy rasszisták csak azok lehetnek, akik többen vannak. Ez nem mennyiségi kérdés, hanem világnézeti. A videóból kiderül az is, hogy a társadalom hetvenöt százalékban rasszista, tehát a bírói kar is gyaníthatóan ilyen arányban az. Ha én volnék a magyar társadalom vagy a bírói kar, erősen kiakadnék. Elég ritkán írok társadalmi kérdésekről, mert ezek általában nem érdekelnek. A helyzet azonban egyre súlyosabb, mintha közeledne a polgárháború. Mintha a kormány és a média nem az ügy megoldásán, hanem a tüneti kezelésen, illetve a szemben álló felek fölheccelésén dolgozna. Hogy még vészjóslóbb legyek: a magyar polgárháború réme mögött fölsejlik egy Európa-méretű polgárháború-mátrix, amelynek során minden országban a hatalomra került nemzetiszocialista kormányok leszámolnak az adott kisebbséggel. Ha nem jön egy politikuszseni, aki összebékíthetné a népet, állati nagy baj lesz. Mit mondjak? Még szelíd előjelét sem látni. Tudom, a politika manapság nem a zsenik terepe. Mégis volt, hogy nagy elmék a közösség ügyeivel foglalkoztak. Például Márai. „A romok között takarítani kell és építeni. Az új polgár, ha van ereje és erkölcse az élethez, életformát adhat Európának. Tehát nem a csinovnyik-polgár, akinek egyetlen becsvágya, hogy minden maradjon úgy, ahogy van... (...) És nem a kistőkés, aki szentül hiszi, hogy a papírok előbb-utóbb emelkednek majd... (...) És nem az élvező kispolgár, akinek vágyálma mindenfajta kielégülés... (...) És nem a kapzsi és tudatlan birtokos polgár, aki hajlandó minden emberit feláldozni a »biztonságért«... (...) Hiszek abban a másfajta polgáriasságban, mely felépítette Európát, mely a legnemesebb életformát adta az emberi világnak, s melynek egyik pudvás és ernyedt, kései nemzedéke eladta és elárulta mindazt, amit az ősök építettek.”« VÉGH ATTILA vegh.attila@imagyarhirlap.hu