Magyar Hírlap, 2011. december (44. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-03 / 283. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. DECEMBER 3., HÉTVÉGE A PARLAMENTI EGYEZTETÉSEN MÉG NEM DŐLT EL, HOGY A PÁRTLISTA MELLETT SZAVAZHATNAK-E EGYÉNI JELÖLTRE IS A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁROK Elégedettek a határon túli szervezetek BARANYA RÓBERT Egységesen üdvözölték a határon tú­li magyar szervezetek, hogy a kül­földön élő magyarok is választójogot kapnak, ám a gyakorlati megoldás­ról eltérők a vélemények, derült ki a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF). Az erdélyiek egyé­ni képviselőt is választanának. A határon túli magyar állampolgárok választójogáról tanácskozott tegnap a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Az egyeztetést Kövér Lász­ló, az Országgyűlés elnöke őszinté­nek és kifejezetten nyugodt hangvé­telűnek nevezte. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón kiderült, a szerve­zetek egységesen támogatják a válasz­tójog kiterjesztését, és többségük nem kíván beleszólni abba, hogy ezt a ma­gyar parlament végül hogyan valósít­ja meg. Ezzel együtt Szász Jenő, az erdé­lyi Magyar Polgári Párt elnöke beje­lentette: módosító indítványt fogal­maznak meg annak érdekében, hogy az eredeti elképzelésekkel ellentét­ben a határon túliaknak ne csak listás szavazat jusson, hanem egyéni képvi­selőkre is voksolhassanak. Szerinte a magyar állampolgároknak mindenhol ugyanazokat a jogokat és kötelessége­ket kell megadni. Szász úgy véli, hogy a magyarországi rendszerhez hason­lóan százezer választópolgár után le­hetne egy egyéni körzetet kialakítani. A kétszavazatos javaslatot Rubovszky György KDNP-s képviselő is támoga­tásáról biztosította. Gál Kinga, a Fidesz európai parla­menti képviselője úgy fogalmazott: végre belépünk azon európai országok körébe, amelyek évek óta biztosítják határon túli állampolgáraiknak a sza­vazati jogot. Ennek kapcsán Gulyás Gergely fideszes képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió 27 tagállamából 24 adja meg ezt a lehe­tőséget. A politikus szerint véget kell vetni annak az inkoherens érvelésnek, miszerint az szavazzon, aki adót is fi­zet. Gulyás jelezte, hogy amennyiben érkezik javaslat a két szavazat meg­adására, azt a frakció megvitatja. Az MSZP-s Szabó Vilmos párt­ja napközben tett javaslatát ismétel­te meg, miszerint vissza kellene von­ni a választójogi törvényt, és új ötpárti egyeztetéseket kell kezdeni a témáról. Erre reagálva Kövér László azt mondta: nem hiszi, hogy a két párt álláspontját közelíteni lehetne egymáshoz. ■ VEZÉRSZÓNOKOK GULYÁS GERGELY (FIDESZ): Az előterjesz­tésnek nincs olyan eleme, amelyet leg­alább egy ellenzéki párt ne támogat­na. A demokratikus követelményeknek eleget téve a javaslat régi adósságokat törleszt. Az Alkotmánybíróság és a Ve­lencei Bizottság álláspontjának megfe­lelően az egyéni kerületek lélekszámá­­ban az új szabályozás alapján sehol sem lesz 15 százalékosnál nagyobb különb­ség. Tárgyszerűtlenek az egyéni válasz­tókerületi beosztással összefüggő bírá­latok, hiszen figyelmen kívül hagyják, hogy most 25 és 75 ezres lélekszámú kerületek is vannak, illetve hogy a húsz éve csökkenő lakosságú Budapestnek ma az indokoltnál több mandátum jut. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): A kormány­pártok indítványa kizárólag a hatalmuk megtartására irányul. A választásitör­­vény-javaslat ahelyett, hogy arányo­sítaná a mandátumkiosztást, a tavalyi választáson a Fidesz-KDNP több mint 76 százalékos parlamenti többségét eredményezte volna. Megmagyarázha­tatlan és a választási szisztéma közért­hetőségét célzó alapkövetelménnyel el­lentétes, hogy a kormányoldal a győztes egyéni jelöltek után is töredékszavaza­tokat adna. Az MSZP változatlanul ellen­zi, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok is szavazhas­sanak. A választási rendszer arányta­lansága visszaüthet a Fideszre. VEJKEY IMRE (KDNP): A választási rend­szer reformja megfelel a demokratikus követelményeknek, nem demokráciael­lenes, hiszen továbbra is lehetőséget ad a Fidesz-KDNP-szövetségen kívüli más pártoknak is a parlamenti többség, ezáltal a kormányalakítás lehetőségének meg­szerzésére. Az egyfordulós rendszer szűkíti a hazug kampány lehetőségét, tisztessé­gesebb politizálásra kényszeríti a pártokat. Az új választási rendszer bevezetését kö­vetően nem lesz nehezebb összegyűjte­ni az ajánlószelvényeket, hiszen egy-egy választókerület mérete hozzávetőlegesen a duplájára nő, így a kétszer annyi ajánló­szelvényt lényegesen nagyobb lélekszámú területről kell összeszedni. DÚRÓ DÓRA (JOBBIK): A Fidesz láthatóan saját magára szabta a törvényjavaslatot. Az új választókerületek határának meg­húzása durva választási csalás, mani­puláció. A sportban sem úgy működik, hogy az egyik csapat megrajzolja, hogy hol a kapu, és magának sokkal kisebb kaput rajzol, mint az ellenfélnek. A tö­redékszavazatok kapcsán nem megen­gedhető, hogy a győztest is kompenzál­ják, mert ez nem az arányosság irányába viszi a rendszert. A Jobbik az ajánlószel­vényeket inkább elhagyná, mert a sok visszaélés miatt ez lassan nem választó­­jogi, hanem büntetőjogi kategória lesz. KARÁCSONY GERGELY (LMP): A Fidesz a csökkenő támogatottságát csak a vá­lasztási rendszer manipulálásával tud­ja olyan szintre hozni, hogy ismét a kor­mányrúd közelébe kerülhessen. Addig matekoztak, amíg megtalálták a szá­mukra legelőnyösebb rendszert, vá­lasztókerületi beosztást. Az aránytalan­ság extrém példáját sikerült létrehozni. Sérti ezt az elvet az is, hogy a győztes je­löltet még töredékszavazatokkal is se­gítik. A törvényjavaslat megfosztja a magyar állampolgárokat attól a lehető­ségtől, hogy leváltsák a kormányt. Az LMP a kétfordulós választási szisztéma megtartását javasolja. ■ Kelemen Hunor és Kövér László a Parlamentben. A határon túliak támogatják a választójog kiterjesztését FOTÓ: BURGER ZSOLT KÓSA SZERINT A KÉT FORDULÓ KÖZÖTTI IDŐSZAK CSAK A DEMOKRÁCIÁBA VETETT BIZALMAT ROMBOLTA, TÉPÁZTA Nem a körzeteken múlik a választások eredménye A tények egyáltalán nem támaszt­ják alá azt az ellenzéki kritikát, hogy a választókerületek új területi felosz­tása befolyásolná a választás ered­ményét, kimenetelét - jelentette ki expozéjában a fideszes Kósa Lajos a képviselők választásáról szóló tör­vényjavaslat általános vitájában, rea­gálva egyben a legújabb ellenzé­ki támadásokra. A politikus szerint a választókerületek újrafelosztása csak olyan többségi választási rend­szerekben befolyásolhatja az ered­ményt, ahol hosszú adatsor áll ren­delkezésre arra vonatkozóan, hogy két párt közül melyikre szavaztak egy adott körzetben. Hazánkban vi­szont mindössze négy olyan kerü­let létezik, ahol bármi történjék is, biztos, hogy a bal- vagy a jobboldal nyer. A javaslat kiindulópontja nem a jövőre vonatkozó spekuláció, ha­nem a húszéves magyar parlamenti demokrácia tapasztalatai - jelentette ki a kormánypárti képviselő. Kósa kiemelte azt is, hogy a jelen­legi rendszer tarthatatlan, hiszen a választópolgárok számát tekintve rendkívül aránytalanok a körzetek. Az egyfordulós rendszerre törté­nő átállásról azt mondta: a tapasz­talat azt mutatja, hogy nem volt még olyan választás, ahol a második for­dulóban meg tudta volna fordítani az eredményt egy politikai erő, vi­szont a két forduló közötti időszak nagymértékben rongálta a pártokba és a demokráciába vetett bizalmat. Az egyfordulós választás tisztább helyzetet teremt, hiszen a vokso­lás előtt kell kinyilvánítani a politikai preferenciákat. Az ajánlószelvényekkel kapcsolat­ban Kósa arra mutatott rá, hogy a cé­dulák gyűjtése során a választókkal az első két hétben lehet érdemi kap­csolatot teremteni, ezt követően vi­szont a választási visszaélések ideje következik. Fontosnak nevezte a ha­táron túli magyaroknak adandó vá­lasztójogot, és nem tartja aggályos­nak, hogy az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok egyéni jelöltre nem, csak az országos listára szavazhatná­nak. BR Alpolgármestert választhat Esztergom Pénteki ülésén megszavazta az esztergomi képviselő-testület Steindl Balázs fideszes frakcióvezető javaslatát, hogy a költségvetésben 26 millió forintot csoportosítanak át az intézmények működtetésére. Határoztak arról is, hogy a következő ülésen napi­rendre veszik az alpolgármester-választást. Tétényi Éva független polgármester ismét indítványozta, hogy a testület oszlassa fel magát. A hét fideszes nemmel, a két ellenzé­ki képviselő és a polgármester igennel voksolt, így elvetették az indítványt. Szintén jövő péntekre napolták el azt az előterjesztést, hogy az önkormányzat tíz évre visszame­nőleg fizesse ki a már foglalkoztatásban nem álló polgármester és az alpolgármeste­rek ellen a munkájukkal összefüggésben indult perek költségét. Az esztergomi önkor­mányzat által fenntartott általános iskolák is állami kézbe kerülhetnek január 1-jétől, ha az Országgyűlés elfogadja a parlament önkormányzati bizottságának erre vonat­kozó indítványát. A fideszes Navracsics Tibor, Szabó Erika és Czunyiné Bertalan Judit a napokban terjesztette a Ház elé nyolc esztergomi intézmény - köztük középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház - állami átvételéről szóló javaslatát. (MTI) KDNP: Félreértés állhat a civilek közleménye mögött A Kereszténydemokrata Néppárt szerint félreértés vagy félrevezető szándék állhat ci­vilszervezetek pénteki közleménye mögött, amelyben a párt javaslatát teljesen alkal­matlannak nevezik az abortuszok számának csökkentésére. A kisebbik kormánypárt reagálásában kifejtette: Magyarországon a művi megszakítást az egészségbiztosító biztosítási alapon finanszírozza, s ez megilleti az egészségügyi kockázatok - ideértve a súlyos lelki válságot vagy a bűncselekmény okozta traumát is - által fenyegetett nőket. A KDNP javaslata nem von el forrást, azt a gyakorlatot változtatná meg, hogy az Egész­ségbiztosítási Alap kasszájában erre külön nevesített összeg szerepeljen. Ahogy az alap költségvetésében nem lehet előre tervezni a lábtörések számát, úgy az egészségügyi­leg indokolt beavatkozásokat sem lehet megbecsülni - fejtették ki. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@­MAGYARHIRLAP.HU JÖVŐRE DÖNT A BÍRÓSÁG CSILLEBÉRC TULAJDONJOGÁRÓL A vadászházat is visszaperlik folytatás az 1. oldalról Miután Rácz Pétert a vadászház ér­tékesítése miatt különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó hűtlen keze­lés bűntettében ítélték el, s a hűtlen kezelés csak szándékosan követhető el, ezért az elkövető szándékának ki kell terjednie a kötelességszegésre és annak eredményére, a vagyoni hát­rányra is - áll az állam jogi képvise­lőjének beadványában. A jó erkölcsbe ütközés tilalma pedig felfogható úgy, mint a szerződéses szabadsággal tör­ténő visszaélés tilalma. Emiatt a Ma­gyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) és a Bau-Bérc Kft. 1999. január 2-án kelt adásvételi szerződése jó erkölcsbe üt­között, s büntetőjogi vonatkozásban éppen emiatt ítéltek el két személyt jogerősen - hangsúlyozta Koncz Ár­pád ügyvéd. A pert a MÚSZ és társai ellen a ma­gyar állam kezdeményezte. A 46,5 hektáros tábor tulajdonjogáért 2000- ben indult eljárásban a felperes annak megállapítását kérte, hogy érvény­telen az az ajándékozási szerződés, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség 1989-ben a Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szövetségre (Demisz) ruházta át a csillebérci tábort. A 2004-ben a Fővárosi Ítélőtáblán született jogerős - közbenső - ítélet szerint érvénytelenek az elajándéko­zásról szóló szerződések, mivel a KISZ mint kezelő az ajándékozás idején már nem is létezett. Az érvénytelen­ség jogkövetkezményeit - azaz hogy kit milyen mértékben illet a tulajdon­jog - azonban új eljárásban kell vizs­gálni. A vadászház visszaszerzésé­re indított kereset lényegében „per a perben”, amelyben az állam képvise­lője részítéletet kért a bíróságtól. Ezt követően születhet csak döntés ar­ról, hogy visszakapja-e a magyar ál­lam a negyvenhat és fél hektáros, fes­tői környezetben lévő területet. A per március 23-án folytatódik. ■

Next