Magyar Hírlap, 2011. december (44. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-03 / 283. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. DECEMBER 3., HÉTVÉGE A PARLAMENTI EGYEZTETÉSEN MÉG NEM DŐLT EL, HOGY A PÁRTLISTA MELLETT SZAVAZHATNAK-E EGYÉNI JELÖLTRE IS A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁROK Elégedettek a határon túli szervezetek BARANYA RÓBERT Egységesen üdvözölték a határon túli magyar szervezetek, hogy a külföldön élő magyarok is választójogot kapnak, ám a gyakorlati megoldásról eltérők a vélemények, derült ki a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF). Az erdélyiek egyéni képviselőt is választanának. A határon túli magyar állampolgárok választójogáról tanácskozott tegnap a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Az egyeztetést Kövér László, az Országgyűlés elnöke őszintének és kifejezetten nyugodt hangvételűnek nevezte. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón kiderült, a szervezetek egységesen támogatják a választójog kiterjesztését, és többségük nem kíván beleszólni abba, hogy ezt a magyar parlament végül hogyan valósítja meg. Ezzel együtt Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke bejelentette: módosító indítványt fogalmaznak meg annak érdekében, hogy az eredeti elképzelésekkel ellentétben a határon túliaknak ne csak listás szavazat jusson, hanem egyéni képviselőkre is voksolhassanak. Szerinte a magyar állampolgároknak mindenhol ugyanazokat a jogokat és kötelességeket kell megadni. Szász úgy véli, hogy a magyarországi rendszerhez hasonlóan százezer választópolgár után lehetne egy egyéni körzetet kialakítani. A kétszavazatos javaslatot Rubovszky György KDNP-s képviselő is támogatásáról biztosította. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: végre belépünk azon európai országok körébe, amelyek évek óta biztosítják határon túli állampolgáraiknak a szavazati jogot. Ennek kapcsán Gulyás Gergely fideszes képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió 27 tagállamából 24 adja meg ezt a lehetőséget. A politikus szerint véget kell vetni annak az inkoherens érvelésnek, miszerint az szavazzon, aki adót is fizet. Gulyás jelezte, hogy amennyiben érkezik javaslat a két szavazat megadására, azt a frakció megvitatja. Az MSZP-s Szabó Vilmos pártja napközben tett javaslatát ismételte meg, miszerint vissza kellene vonni a választójogi törvényt, és új ötpárti egyeztetéseket kell kezdeni a témáról. Erre reagálva Kövér László azt mondta: nem hiszi, hogy a két párt álláspontját közelíteni lehetne egymáshoz. ■ VEZÉRSZÓNOKOK GULYÁS GERGELY (FIDESZ): Az előterjesztésnek nincs olyan eleme, amelyet legalább egy ellenzéki párt ne támogatna. A demokratikus követelményeknek eleget téve a javaslat régi adósságokat törleszt. Az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság álláspontjának megfelelően az egyéni kerületek lélekszámában az új szabályozás alapján sehol sem lesz 15 százalékosnál nagyobb különbség. Tárgyszerűtlenek az egyéni választókerületi beosztással összefüggő bírálatok, hiszen figyelmen kívül hagyják, hogy most 25 és 75 ezres lélekszámú kerületek is vannak, illetve hogy a húsz éve csökkenő lakosságú Budapestnek ma az indokoltnál több mandátum jut. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): A kormánypártok indítványa kizárólag a hatalmuk megtartására irányul. A választásitörvény-javaslat ahelyett, hogy arányosítaná a mandátumkiosztást, a tavalyi választáson a Fidesz-KDNP több mint 76 százalékos parlamenti többségét eredményezte volna. Megmagyarázhatatlan és a választási szisztéma közérthetőségét célzó alapkövetelménnyel ellentétes, hogy a kormányoldal a győztes egyéni jelöltek után is töredékszavazatokat adna. Az MSZP változatlanul ellenzi, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok is szavazhassanak. A választási rendszer aránytalansága visszaüthet a Fideszre. VEJKEY IMRE (KDNP): A választási rendszer reformja megfelel a demokratikus követelményeknek, nem demokráciaellenes, hiszen továbbra is lehetőséget ad a Fidesz-KDNP-szövetségen kívüli más pártoknak is a parlamenti többség, ezáltal a kormányalakítás lehetőségének megszerzésére. Az egyfordulós rendszer szűkíti a hazug kampány lehetőségét, tisztességesebb politizálásra kényszeríti a pártokat. Az új választási rendszer bevezetését követően nem lesz nehezebb összegyűjteni az ajánlószelvényeket, hiszen egy-egy választókerület mérete hozzávetőlegesen a duplájára nő, így a kétszer annyi ajánlószelvényt lényegesen nagyobb lélekszámú területről kell összeszedni. DÚRÓ DÓRA (JOBBIK): A Fidesz láthatóan saját magára szabta a törvényjavaslatot. Az új választókerületek határának meghúzása durva választási csalás, manipuláció. A sportban sem úgy működik, hogy az egyik csapat megrajzolja, hogy hol a kapu, és magának sokkal kisebb kaput rajzol, mint az ellenfélnek. A töredékszavazatok kapcsán nem megengedhető, hogy a győztest is kompenzálják, mert ez nem az arányosság irányába viszi a rendszert. A Jobbik az ajánlószelvényeket inkább elhagyná, mert a sok visszaélés miatt ez lassan nem választójogi, hanem büntetőjogi kategória lesz. KARÁCSONY GERGELY (LMP): A Fidesz a csökkenő támogatottságát csak a választási rendszer manipulálásával tudja olyan szintre hozni, hogy ismét a kormányrúd közelébe kerülhessen. Addig matekoztak, amíg megtalálták a számukra legelőnyösebb rendszert, választókerületi beosztást. Az aránytalanság extrém példáját sikerült létrehozni. Sérti ezt az elvet az is, hogy a győztes jelöltet még töredékszavazatokkal is segítik. A törvényjavaslat megfosztja a magyar állampolgárokat attól a lehetőségtől, hogy leváltsák a kormányt. Az LMP a kétfordulós választási szisztéma megtartását javasolja. ■ Kelemen Hunor és Kövér László a Parlamentben. A határon túliak támogatják a választójog kiterjesztését FOTÓ: BURGER ZSOLT KÓSA SZERINT A KÉT FORDULÓ KÖZÖTTI IDŐSZAK CSAK A DEMOKRÁCIÁBA VETETT BIZALMAT ROMBOLTA, TÉPÁZTA Nem a körzeteken múlik a választások eredménye A tények egyáltalán nem támasztják alá azt az ellenzéki kritikát, hogy a választókerületek új területi felosztása befolyásolná a választás eredményét, kimenetelét - jelentette ki expozéjában a fideszes Kósa Lajos a képviselők választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában, reagálva egyben a legújabb ellenzéki támadásokra. A politikus szerint a választókerületek újrafelosztása csak olyan többségi választási rendszerekben befolyásolhatja az eredményt, ahol hosszú adatsor áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy két párt közül melyikre szavaztak egy adott körzetben. Hazánkban viszont mindössze négy olyan kerület létezik, ahol bármi történjék is, biztos, hogy a bal- vagy a jobboldal nyer. A javaslat kiindulópontja nem a jövőre vonatkozó spekuláció, hanem a húszéves magyar parlamenti demokrácia tapasztalatai - jelentette ki a kormánypárti képviselő. Kósa kiemelte azt is, hogy a jelenlegi rendszer tarthatatlan, hiszen a választópolgárok számát tekintve rendkívül aránytalanok a körzetek. Az egyfordulós rendszerre történő átállásról azt mondta: a tapasztalat azt mutatja, hogy nem volt még olyan választás, ahol a második fordulóban meg tudta volna fordítani az eredményt egy politikai erő, viszont a két forduló közötti időszak nagymértékben rongálta a pártokba és a demokráciába vetett bizalmat. Az egyfordulós választás tisztább helyzetet teremt, hiszen a voksolás előtt kell kinyilvánítani a politikai preferenciákat. Az ajánlószelvényekkel kapcsolatban Kósa arra mutatott rá, hogy a cédulák gyűjtése során a választókkal az első két hétben lehet érdemi kapcsolatot teremteni, ezt követően viszont a választási visszaélések ideje következik. Fontosnak nevezte a határon túli magyaroknak adandó választójogot, és nem tartja aggályosnak, hogy az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok egyéni jelöltre nem, csak az országos listára szavazhatnának. BR Alpolgármestert választhat Esztergom Pénteki ülésén megszavazta az esztergomi képviselő-testület Steindl Balázs fideszes frakcióvezető javaslatát, hogy a költségvetésben 26 millió forintot csoportosítanak át az intézmények működtetésére. Határoztak arról is, hogy a következő ülésen napirendre veszik az alpolgármester-választást. Tétényi Éva független polgármester ismét indítványozta, hogy a testület oszlassa fel magát. A hét fideszes nemmel, a két ellenzéki képviselő és a polgármester igennel voksolt, így elvetették az indítványt. Szintén jövő péntekre napolták el azt az előterjesztést, hogy az önkormányzat tíz évre visszamenőleg fizesse ki a már foglalkoztatásban nem álló polgármester és az alpolgármesterek ellen a munkájukkal összefüggésben indult perek költségét. Az esztergomi önkormányzat által fenntartott általános iskolák is állami kézbe kerülhetnek január 1-jétől, ha az Országgyűlés elfogadja a parlament önkormányzati bizottságának erre vonatkozó indítványát. A fideszes Navracsics Tibor, Szabó Erika és Czunyiné Bertalan Judit a napokban terjesztette a Ház elé nyolc esztergomi intézmény - köztük középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház - állami átvételéről szóló javaslatát. (MTI) KDNP: Félreértés állhat a civilek közleménye mögött A Kereszténydemokrata Néppárt szerint félreértés vagy félrevezető szándék állhat civilszervezetek pénteki közleménye mögött, amelyben a párt javaslatát teljesen alkalmatlannak nevezik az abortuszok számának csökkentésére. A kisebbik kormánypárt reagálásában kifejtette: Magyarországon a művi megszakítást az egészségbiztosító biztosítási alapon finanszírozza, s ez megilleti az egészségügyi kockázatok - ideértve a súlyos lelki válságot vagy a bűncselekmény okozta traumát is - által fenyegetett nőket. A KDNP javaslata nem von el forrást, azt a gyakorlatot változtatná meg, hogy az Egészségbiztosítási Alap kasszájában erre külön nevesített összeg szerepeljen. Ahogy az alap költségvetésében nem lehet előre tervezni a lábtörések számát, úgy az egészségügyileg indokolt beavatkozásokat sem lehet megbecsülni - fejtették ki. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU JÖVŐRE DÖNT A BÍRÓSÁG CSILLEBÉRC TULAJDONJOGÁRÓL A vadászházat is visszaperlik folytatás az 1. oldalról Miután Rácz Pétert a vadászház értékesítése miatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében ítélték el, s a hűtlen kezelés csak szándékosan követhető el, ezért az elkövető szándékának ki kell terjednie a kötelességszegésre és annak eredményére, a vagyoni hátrányra is - áll az állam jogi képviselőjének beadványában. A jó erkölcsbe ütközés tilalma pedig felfogható úgy, mint a szerződéses szabadsággal történő visszaélés tilalma. Emiatt a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) és a Bau-Bérc Kft. 1999. január 2-án kelt adásvételi szerződése jó erkölcsbe ütközött, s büntetőjogi vonatkozásban éppen emiatt ítéltek el két személyt jogerősen - hangsúlyozta Koncz Árpád ügyvéd. A pert a MÚSZ és társai ellen a magyar állam kezdeményezte. A 46,5 hektáros tábor tulajdonjogáért 2000- ben indult eljárásban a felperes annak megállapítását kérte, hogy érvénytelen az az ajándékozási szerződés, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség 1989-ben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségre (Demisz) ruházta át a csillebérci tábort. A 2004-ben a Fővárosi Ítélőtáblán született jogerős - közbenső - ítélet szerint érvénytelenek az elajándékozásról szóló szerződések, mivel a KISZ mint kezelő az ajándékozás idején már nem is létezett. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit - azaz hogy kit milyen mértékben illet a tulajdonjog - azonban új eljárásban kell vizsgálni. A vadászház visszaszerzésére indított kereset lényegében „per a perben”, amelyben az állam képviselője részítéletet kért a bíróságtól. Ezt követően születhet csak döntés arról, hogy visszakapja-e a magyar állam a negyvenhat és fél hektáros, festői környezetben lévő területet. A per március 23-án folytatódik. ■