Magyar Hírlap, 2012. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-21 / 18. szám
MAGYAR HÍRLAP A VIDÉK MAGYARORSZÁGA 2012. JANUÁR 21., HÉTVÉGE NEM TUDJUK FELVENNI A VERSENYT A TÁVOL-KELETI ORSZÁG ALACSONY ÁRAIVAL SZÁMOS MAGYAR KISTERMELŐ MENT TÖNKRE AZ ELMÚLT ÉVEKBEN Tavol a piacon a kínai nád SZARVAS SZILVESZTER A kínai nád piaci jelenléte hátráltathatja a magyar áru értékesítését, pedig ötven éven keresztül a magyar nád számított Európában a csúcsárunak. Az elmúlt tíz évben azonban exportunk a negyedére esett vissza. A kínai import az európai felvásárlási ár feléért cserél gazdát a piacon, s ezzel képtelenség versenyezni. Gőzerővel aratják a nádat a Kis-Balatonon, ahol az engedélyek alapján február 15-ig kell elvégezni a munkát. Az idén több és jobb minőségű nádat takaríthatnak be, mint tavaly. Igaz, a jég hiánya miatt egyes területekre nem juthatnak el a munkagépek, amelyek csak az alacsonyabb, negyven centiméternél kisebb vízben tudnak dolgozni, a magasabb vízállású területekről csak akkor lehet betakarítani a nádat, ha olyan vastag jégréteg képződik, amely elbírná a kombájnokat, gépeket. Az viszont kedvező, hogy az aszályosabb időjárás miatt jelenleg alacsonyabb a vízállás, így a sekélyebb, kisvizes területeken is dolgozhatnak a nádaratók. A betakarított növény egy részéből jó minőségű tetőfedő nád készül, a másik részét pedig exportálják. Komoly problémát okoz azonban az értékesítésben a kínai nád piaci jelenléte. Emiatt évről évre kevesebb vállalkozás nyújtja be pályázatát aratásra, mivel az import nád jócskán leszorította a jó minőségű hazai nád piaci árát. „Néhány évvel ezelőtt holland kereskedők indították be nagy tételben a kínai importot, amely mára elárasztja az európai piacot. Eleinte ugyan az európai tetőfedők hallani sem akartak arról, hogy kínai náddal dolgozzanak, szerintük ugyanis annak a minősége meg sem közelíti mondjuk a magyarét, de az egyre nagyobb tételek és felvásárlások miatt nem sokáig tudtak ellenállni” - mondta lapunknak Nagy Zoltán, a Nagy Nád '97 Kft. ügyvezetője. Ismertette, a kínai nád mindössze esztétikailag szebb a magyarnál, szerkezetileg azonban sokkal rosszabb, így minősége kifogásolható. „Amíg én Hamburgban nem tudok 1,80 eurós ár alatt értékesíteni egy kévét, mert az aratás, a tisztítás, a csomagolás és a szállítási költségek nem teszik lehetővé, addig egy kéve kínai nádat kilencven eurócentért értékesítenek a hamburgi kikötőben a kereskedők. A kínai import az európai felvásárlási ár feléért cserél gazdát a piacon, amivel képtelenség versenyezni” - jelentette ki Nagy Zoltán. Számos kistermelő ment tönkre a magyar piacon, miután a nádexportunk a negyedére esett vissza az elmúlt tíz évben. Jelenleg Németország, Anglia, Franciaország és Dánia az elsődleges felvevőpiacunk, míg Hollandia, Belgium, Svédország és Olaszország elenyésző mennyiséget rendel hazánkból. Nagy Zoltán szerint több és jobb minőségű nádat takaríthatnak be az idén Magyarországon, mint tavaly, de az előző két évben kevesebb termett, mint korábban, és erre a helyzetre szintén lecsaptak a kínai nádat importáló vállalkozások. „Ideje lenne visszaszerezni a magyar nád becsületét, miután ötven éven keresztül ez számított Európában csúcsárunak. A nádlobbinak azonban érdekében állt a magyar nád lejáratása, ezért már az uniós csatlakozásunk előtt rossz hírét keltették. Ráadásul a magyar nád minőségének rovására ment az az előírás is, amely szerint védett helyeken február 15-ig, más régiókban február 28-ig kell elvégezni az aratási munkálatokat. A termelők ezért már november végén, december elején nekilátnak az aratásnak, akkor, amikor még nem fejeződött be a növény biológiai érése, sok esetben zölden, levelesen vágják le a nádat” - hangsúlyozta Nagy Zoltán. Szerinte ezen lehet és kell is változtatni, a kínai nád piaci jelenléte azonban egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja a termelőket. ■ „A kínai nád esztétikailag szebb a magyarnál, de szerkezetileg sokkal rosszabb, így a minősége kifogásolható" FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY www.magyarhirlap.hu SIKERES ÉVET ZÁRTAK TAVALY A GAZDÁK, A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK Az agrárium nyert az EU-tagsággal KOPONCEI CSILLA Kedvező évet zárt tavaly a magyar agrárium, amely a termelés mellett az idegenforgalmat is képes lenne fellendíteni. Szakértők szerint ugyanis hatalmas, eddig még kihasználatlan potenciál rejlik a hazai agroturizmusban. Magyarország minden híreszteléssel ellentétben mezőgazdasági ország - utalt Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésére tegnap Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az Észak balatoni Polgári Klub rendezvényén tartott előadásában. Rámutatott: az elmúlt évben - bár még a pontos adatok nem ismertek - mintegy kétmilliárd forinttal bővült a mezőgazdaság külkereskedelmi aktívuma. Az ágazat kibocsátása huszonhat százalékkal bővült, a vállalkozói jövedelem pedig hetvenöt százalékkal haladta meg az előző évi szintet. „Jó évet zárhattak tavaly a hazai mezőgazdasági vállalkozók, a termelői árak a növénytermesztés mellett az állati termékek esetében is növekedtek” - jelezte az államtitkár. Az agrártámogatásokkal kapcsolatban közölte: az idei évben a folyó kiadásokra nyújtott nemzeti támogatások összege eléri az ötvenegymilliárd forintot. Ebből az úgynevezett top up támogatások kifizetésére huszonnégymilliárd forintot különítettek el, az állatjóléti jogcímekre pedig tízmilliárd forint áll a szaktárca rendelkezésére. „A területalapú SAPS-támogatások - amelyek második részletét csütörtökön utalta át a gazdálkodóknak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - összege az elmúlt évben hektáronként ötvenhétezer forint volt. Az idén hektáronként hozzávetőlegesen hatvankétezer forint lesz, 2013-ra pedig - a jelenlegi euró/ forint árfolyamon számítva - hetvenezer forint körüli összegre hízik. A hét elején meghirdetett Darányi Ignác - tervet érintve az államtitkár elmondta: a tíz évre szóló stratégia két európai uniós programozási ciklust érint, a 2013-as költségvetés végéig összesen háromszázmilliárd forint maradt a magyar „agrárborítékban”. „Ezt az összeget szeretnénk minél korábban eljuttatni a gazdálkodókhoz, hogy aztán megnyithassuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében lehívható fejlesztési támogatásokat” - jegyezte meg az államtitkár. Az uniós közös agrárpolitikai reformot boncolgatva rámutatott: égethetik hazánkban az uniós zászlót, szidhatják a közösséget, azt azonban nem árt tudatosítani, hogy a magyar mezőgazdaságnak számos előnye származik a csatlakozásunkból. „A hazai agrártermelés az A magyar agroturizmusban hatalmas, máig kihasználatlan potenciál rejlik, ebbe az irányba kell terjeszkedni, uniós kibocsátás két százalékát teszi ki, a támogatási szintünk viszont eléri a három százalékot. Az egyszázalékos eltérés itt több száz milliárd forintot jelent” - tette hozzá Czerván György. Wossala György, a polgári klub alapító tagja lapunk kérdésére elmondta: az egyes polgári társulások nagy szerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdasági termelés, a kereskedelem és az idegenforgalom együttesen működni, fejlődni tudjon. „Fontos, hogy egymást támogatva kialakuljon egyfajta lokálpatriotizmus. Más államokban ez már rég így működik: németországi kisvárosokban is jelen vannak multik, ám az ottaniak a kedvezőbb árat kínáló nagyáruház helyett a helyi kereskedőt részesítik előnyben” - közölte Wossala György. Megjegyezte: a magyar agroturizmusbar hatalmas - máig kihasználatlan - potenciál rejlik. „A bor mellett számos mezőgazdasági értékkel büszkélkedhetünk, amelyeket be kell mutatni. A szomszédos Ausztriában ennek már kialakult hagyománya van, a hazai turizmusnak is ebben az irányban kell terjeszkednie” - tette hozzá Wossala György. ■