Magyar Hírlap, 2012. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-21 / 18. szám

MAGYAR HÍRLAP A VIDÉK M­AGYARORSZÁGA 2012. JANUÁR 21., HÉTVÉGE NEM TUDJUK FELVENNI A VERSENYT A TÁVOL-KELETI ORSZÁG ALACSONY ÁRAIVAL­­ SZÁMOS MAGYAR KISTERMELŐ MENT TÖNKRE AZ ELMÚLT ÉVEKBEN Tavol a piacon a kínai nád SZARVAS SZILVESZTER A kínai nád piaci jelenléte hátráltat­hatja a magyar áru értékesítését, pe­dig ötven éven keresztül a magyar nád számított Európában a csúcs­­árunak. Az elmúlt tíz évben azonban exportunk a negyedére esett vissza. A kínai import az európai felvásárlási ár feléért cserél gazdát a piacon, s ez­zel képtelenség versenyezni. Gőzerővel aratják a nádat a Kis-Bala­­tonon, ahol az engedélyek alapján feb­ruár 15-ig kell elvégezni a munkát. Az idén több és jobb minőségű nádat ta­karíthatnak be, mint tavaly. Igaz, a jég hiánya miatt egyes területekre nem juthatnak el a munkagépek, amelyek csak az alacsonyabb, negyven centi­méternél kisebb vízben tudnak dol­gozni, a magasabb vízállású terüle­tekről csak akkor lehet betakarítani a nádat, ha olyan vastag jégréteg kép­ződik, amely elbírná a kombájnokat, gépeket. Az viszont kedvező, hogy az aszályosabb időjárás miatt jelenleg alacsonyabb a vízállás, így a sekélyebb, kisvizes területeken is dolgozhatnak a nádaratók. A betakarított növény egy részé­ből jó minőségű tetőfedő nád készül, a másik részét pedig exportálják. Ko­moly problémát okoz azonban az érté­kesítésben a kínai nád piaci jelenléte. Emiatt évről évre kevesebb vállalko­zás nyújtja be pályázatát aratásra, mi­vel az import nád jócskán leszorította a jó minőségű hazai nád piaci árát. „Néhány évvel ezelőtt holland ke­reskedők indították be nagy tételben a kínai importot, amely mára elárasztja az európai piacot. Eleinte ugyan az európai tetőfedők hallani sem akartak arról, hogy kínai náddal dolgozzanak, szerintük ugyanis annak a minősége meg sem közelíti mondjuk a magya­rét, de az egyre nagyobb tételek és fel­vásárlások miatt nem sokáig tudtak ellenállni” - mondta lapunknak Nagy Zoltán, a Nagy Nád '97 Kft. ügyvezető­je. Ismertette, a kínai nád mindössze esztétikailag szebb a magyarnál, szer­kezetileg azonban sokkal rosszabb, így minősége kifogásolható. „Amíg én Hamburgban nem tudok 1,80 eurós ár alatt értékesíteni egy kévét, mert az aratás, a tisztítás, a csomagolás és a szállítási költségek nem teszik lehető­vé, addig egy kéve kínai nádat kilenc­ven eurócentért értékesítenek a ham­burgi kikötőben a kereskedők. A kínai import az európai felvásárlási ár felé­ért cserél gazdát a piacon, amivel kép­telenség versenyezni” - jelentette ki Nagy Zoltán. Számos kistermelő ment tönkre a magyar piacon, miután a nádexpor­tunk a negyedére esett vissza az el­múlt tíz évben. Jelenleg Németország, Anglia, Franciaország és Dánia az el­sődleges felvevőpiacunk, míg Hollan­dia, Belgium, Svédország és Olaszor­szág elenyésző mennyiséget rendel hazánkból. Nagy Zoltán szerint több és jobb minőségű nádat takaríthatnak be az idén Magyarországon, mint tavaly, de az előző két évben kevesebb ter­mett, mint korábban, és erre a hely­zetre szintén lecsaptak a kínai nádat importáló vállalkozások. „Ideje len­ne visszaszerezni a magyar nád be­csületét, miután ötven éven keresztül ez számított Európában csúcsárunak. A nádlobbinak azonban érdekében állt a magyar nád lejáratása, ezért már az uniós csatlakozásunk előtt rossz hírét keltették. Ráadásul a magyar nád mi­nőségének rovására ment az az elő­írás is, amely szerint védett helyeken február 15-ig, más régiókban február 28-ig kell elvégezni az aratási munká­­latokat. A termelők ezért már novem­ber végén, december elején nekilátnak az aratásnak, akkor, amikor még nem fejeződött be a növény biológiai érése, sok esetben zölden, levelesen vágják le a nádat” - hangsúlyozta Nagy Zoltán. Szerinte ezen lehet és kell is változtat­ni, a kínai nád piaci jelenléte azonban egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja a termelőket. ■ „A kínai nád esztétikailag szebb a magyarnál, de szerkezetileg sokkal rosszabb, így a minősége kifogásolható" FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY www.magyarhirlap.hu SIKERES ÉVET ZÁRTAK TAVALY A GAZDÁK, A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK Az agrárium nyert az EU-tagsággal KOPONCEI CSILLA Kedvező évet zárt tavaly a magyar agrárium, amely a termelés mel­lett az idegenforgalmat is képes len­ne fellendíteni. Szakértők szerint ugyanis hatalmas, eddig még ki­használatlan potenciál rejlik a hazai agroturizmusban. Magyarország minden híresztelés­sel ellentétben mezőgazdasági ország - utalt Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésére tegnap Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az Észak balatoni Polgári Klub ren­dezvényén tartott előadásában. Rá­mutatott: az elmúlt évben - bár még a pontos adatok nem ismertek - mint­egy kétmilliárd forinttal bővült a me­zőgazdaság külkereskedelmi aktívu­ma. Az ágazat kibocsátása huszonhat százalékkal bővült, a vállalkozói jö­vedelem pedig hetvenöt százalékkal haladta meg az előző évi szintet. „Jó évet zárhattak tavaly a hazai mező­­gazdasági vállalkozók, a termelői árak a növénytermesztés mellett az álla­ti termékek esetében is növekedtek” - jelezte az államtitkár. Az agrártá­mogatásokkal kapcsolatban közölte: az idei évben a folyó kiadásokra nyúj­tott nemzeti támogatások összege eléri az ötvenegymilliárd forintot. Ebből az úgynevezett top up támogatások ki­fizetésére huszonnégymilliárd forin­tot különítettek el, az állatjóléti jog­címekre pedig tízmilliárd forint áll a szaktárca rendelkezésére. „A terület­alapú SAPS-támogatások - amelyek második részletét csütörtökön utalta át a gazdálkodóknak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - összege az elmúlt évben hektáronként ötvenhét­ezer forint volt. Az idén hektáronként hozzávetőlegesen hatvankétezer forint lesz, 2013-ra pedig - a jelenlegi euró/ forint árfolyamon számítva - hetven­ezer forint körüli összegre hízik. A hét elején meghirdetett Darányi Ignác - tervet érintve az államtitkár elmond­ta: a tíz évre szóló stratégia két euró­pai uniós programozási ciklust érint, a 2013-as költségvetés végéig össze­sen háromszázmilliárd forint maradt a magyar „agrárborítékban”. „Ezt az összeget szeretnénk minél korábban eljuttatni a gazdálkodókhoz, hogy az­tán megnyithassuk a Nemzeti Fejlesz­tési Minisztériumnál, a Gazdaságfej­lesztési Operatív Program keretében lehívható fejlesztési támogatásokat” - jegyezte meg az államtitkár. Az uniós közös agrárpolitikai reformot boncol­gatva rámutatott: égethetik hazánkban az uniós zászlót, szidhatják a közössé­get, azt azonban nem árt tudatosíta­ni, hogy a magyar mezőgazdaságnak számos előnye származik a csatlako­zásunkból. „A hazai agrártermelés az A magyar agroturizmus­­ban hatalmas, máig ki­használatlan potenciál rej­lik, ebbe az irányba kell terjeszkedni, uniós kibocsátás két százalékát teszi ki, a támogatási szintünk viszont eléri a három százalékot. Az egyszázalékos eltérés itt több száz milliárd forintot jelent” - tette hozzá Czerván György. Wossala György, a polgári klub alapí­tó tagja lapunk kérdésére elmondta: az egyes polgári társulások nagy szere­pet játszanak abban, hogy a mezőgaz­dasági termelés, a kereskedelem és az idegenforgalom együttesen működni, fejlődni tudjon. „Fontos, hogy egymást támogat­va kialakuljon egyfajta lokálpatrio­tizmus. Más államokban ez már rég így működik: németországi kisvá­rosokban is jelen vannak multik, ám az ottaniak a kedvezőbb árat kíná­ló nagyáruház helyett a helyi keres­kedőt részesítik előnyben” - közöl­te Wossala György. Megjegyezte: a magyar agroturizmusbar­ hatalmas - máig kihasználatlan - potenciál rejlik. „A bor mellett számos mezőgazdasá­gi értékkel büszkélkedhetünk, ame­lyeket be kell mutatni. A szomszédos Ausztriában ennek már kialakult ha­gyománya van, a hazai turizmusnak is ebben az irányban kell terjeszkednie” - tette hozzá Wossala György. ■

Next