Magyar Hírlap, 2012. február (45. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-01 / 27. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. FEBRUÁR 1., SZERDA SZÁZADVÉG-FELMÉRÉS Alig szeretjük az uniót Kedvezőtlenül alakul a magyar választópolgárok körében az Európai Unió, valamint hazánk uniós tagságának megítélése - derül ki a Századvég felméréséből. A lakosság negyvenkilenc százaléka véli Magyarország számára előnyösnek az uniós tagságot, harmincnyolc százalék inkább hátrányosnak tartja azt, további tizenhárom százalék pedig nem tudja ezt megítélni. Hazánk további integrációjával kapcsolatban a választópolgárok egyértelműen elutasítók: harmincnégy százalék szerint tovább kell erősíteni Magyarország és az EU együttműködését, de ötvennyolc százalék úgy véli, hogy nem. (BR) FÜLÖP SÁNDOR VIZSGÁLÓDIK Munkaterv készült A bátaapáti atomhulladék-temető állapotának vizsgálatát is kezdeményezi a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Fülöp Sándor munkatervéről. Az ombudsmani hivatal szerint komplex elemzést kell végezni a fenntartható helyi közösségek előtt álló jogi akadályokról, a megújuló energiahordozók elterjedésének jogi és szervezeti problémáiról, valamint a városi közlekedésről is. (MTI) EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Kinevezés újra Schmitt Pál köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára kilenc évre, 2021. január 1-jéig meghosszabbította az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökének kinevezését. Honecz Ágnes 2010 szeptemberében, az Orbán Viktor kormányfő általi kinevezése után állhatott a hatóság élére, ám egy idén január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében a szervezet vezetőjét már az államfőnek kell kineveznie. (MTI) JOBBIKOS RÁGALMAZÁS Staudt Gábor vádlott Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Staudt Gábor ellen, amiért a jobbikos országgyűlési képviselő 2010 szeptemberében alaptalanul állította azt, hogy Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal általa feljelentett akkori főigazgatóját gyanúsítottként hallgatták ki a katonai ügyészségen, és kezdeményezik az előzetes letartóztatását - adta hírül az ügyészség. (MTI) PLÁGIUMGYANÚ Szanyi Tibor ismétel Az MSZP szerint Schmitt Pál köztársasági elnök hazudott a plágiumvádakra adott magyarázatai során, ezért - a Semmelweis Egyetem által indított vizsgálattól függetlenül - azonnal le kell mondania. Szanyi Tibor, a párt elnökségi tagja szerint nem felel meg a valóságnak az államfő azon védekezése, hogy húsz évvel ezelőtt a kisdoktori értekezések esetében még a dolgozat végén, egyben elég volt felsorolni a forrásmunkákat. A politikus szerint az akkor hatályos 1983. évi törvény a kisdoktori munkák esetében is a kandidátusi címek megszerzésével megegyező feltételeket írt elő. (MTI) BEZÁR A MINDENNAPI.HU Hirtelen búcsú „Tisztelettel jelentem: Magyarország egyetlen független keresztény közéleti lapja, a Mindennapi.hu befejezte pályafutását” - írta tegnapi bejegyzésében a 2010 októberében indult honlap főszerkesztője, Balavány György. Úgy fogalmazott: „A legszebb olvasói visszajelzés ez volt, srácok, én nem vagyok keresztény, de ez kik...ott jó.” Azt is írta, „ne kérdezzétek, mi történt valójában”. (MH) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU A LUDAS MATYI, AZ EGRI CSILLAGOK ÉS A JÁNOS VITÉZ EGYARÁNT RÉSZE A NEMZETI KÖZMŰVELTSÉGI KÁNONNAK Nyelvtanulás negyediktől CSÓKÁS ADRIENN Általános iskolában legfeljebb napi hét tanórája lehet a diákoknak, legkésőbb negyedik osztályban meg kell kezdeni a nyelvoktatást - derül ki az új NAT-ról szóló előterjesztésből, amelyet március 7-én tárgyal a kormány. Március 7-én kerülhet a kormány elé az új Nemzeti alaptanterv (NAT) - áll egy január 17-i keltezésű kormányrendelet-tervezetben, amely szerint a NAT-ról február 27-ig folyik közigazgatási egyeztetés. A több mint kétszáz oldalas dokumentum rögzíti a mindenki számára kötelező minimális tananyagot. Információink szerint biztosan szerepel majd az általános iskolai kötelező olvasmányok között a Lúdas Matyi, az Egri csillagok, a Tanár úr, kérem, A Pál utcai fiúk és a János vitéz, de több regényt számon kell kérni Jókai, Mikszáth és Móricz életművéből is. A versek közül Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Janus Pannonius, József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Vörösmarty Mihály és Weöres Sándor művei számíthatnak a nemzeti közműveltségi kánon részének, de úgy tudjuk, középiskolában a korábbinál jelentősebb szerepet kap majd a kortárs irodalom is. Az új tanterv szerint a matematikaórákat úgy kell felépíteni, hogy alsó tagozatban a mértékegység -váltásokat és a fejben történő műveletvégzést sajátítsák el a gyerekek, míg a felsőben a készségek megerősítésére fektessék a hangsúlyt, a középiskolában pedig az életvitelt segítő „hétköznapok matematikáját” kell előtérbe helyezni. Az idegen nyelvek oktatását legkésőbb a negyedik évfolyamon meg kell kezdeni. Általános iskolában legalább egy, gimnáziumban pedig két nyelv tanítása kötelező. A tervezet szerint elsőtől harmadik évfolyamig maximum hat, negyediktől nyolcadikig hét, kilencedik és tizedik évfolyamon pedig legfeljebb nyolc tanítási órája lehet naponta a diákoknak. Mint arról korábban is beszámoltunk, a 2013-tól hatályba lépő alaptanterv új tartalmakat is bevezet, amelyekről az intézmények maguk dönthetik el, önálló tárgyként vagy más tantárgy részeként tanítják-e. Megjelenik az órarendben például a médiatudatosság, a környezettudatosság, fenntarthatóság, a bűnmegelőzés, a pénzügyi és honvédelmi ismeretek, az önkéntesség, a pályaorientáció és az új köznevelési törvény által előírt erkölcstan. Utóbbi helyett egyházi személy által szervezett és felügyelt hittanóra is választható. A több mint száz szakember közreműködésével készülő NAT meghatározza majd az osztályfőnöki órák, illetve a nem tanórai keretekben zajló foglalkozások témaköreit is. A helyi sajátosságok érvényesítésére tízszázaléknyi keretet kapnak az iskolák. A Középiskolában a korábbinál jelentősebb szerepet kap majd a kortárs irodalom (képünk illusztráció) FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA AZ ÜGYÉSZSÉG SZERINT AZ ÁTVETT KENŐPÉNZEKBŐL MINDENKI RÉSZESEDHETETT Tábornokper: a vádlottak tagadnak LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS Tagadta bűnösségét Lévai István Attila dandártábornok, az úgynevezett tábornokper elsőrendű vádlottja, szerinte az ügyészség hibázott az eljárás során. Fapál László volt államtitkár, másodrendű vádlott ugyancsak ártatlannak vallotta magát. Folytatódott tegnap a korrupcióval vádolt tábornokok büntetőpere a Kaposvári Törvényszéken. A Központi Nyomozó Főügyészség három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. A katonai ügyészség szerint a vádlottak, az előző ciklusban a Honvédelmi Minisztérium (HM) intézményeinek vezetői, illetve alkalmazottjai, pénzt követeltek és kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó vállalkozás vezetőjétől - összesen több mint kétszázmillió forint értékben. A vád szerint az elsőrendű vádlott, Lévai István Attila dandártábornok volt a korrupciós hálózat egyik működtetője. Ő egyébként jelenleg rendelkezési állományban van és a Honvédelmi Minisztérium méltatlansági eljárást kezdeményezett ellene. Az egyik dandártábornok, Oláh János vallomása szerint a kenőpénzből a szaktárca akkori közigazgatási államtitkárának, a másodrendű vádlott Fapál Lászlónak, illetve az akkori honvédelmi miniszternek, a szocialista Juhász Ferencnek is bőven kijutott. Fapál állítólag egy viszkisdobozba rejtette a tárca vezetőjének szánt négymilliót. Tegnap mind Lévai István Attila, mind Fapál László tagadta bűnösségét. Előbbi védője hibásnak találta az ügyészség eljárását és sérelmezte, hogy noha az ügyészség bizonyítékok sorát hozza fel, azok egyetlen személy, Oláh János vallomására alapoznak. A vesztegetési ügyben 2010-ben kezdődött el a nyomozás. Eredetileg a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon tárgyalták volna, ám onnan a vádlottakkal rangban megfelelő ülnökök hiányában az aktákat múlt év szeptemberében visszaküldték a Fővárosi Ítélőtáblának. A törvényszék Ifkovics Béla vezette tanácsában a két ülnök Mergancz Sándor rendőr dandártábornok és Soczó László dandártábornok.* Az elsőrendű vádlott tesz vallomást a Kaposvári Törvényszéken FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY Aggódik a MAB Veszélyezteti a magyar diplomák nemzetközi elismerését az új felsőoktatási törvény - állítja a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB). Tegnap közzétett állásfoglalásában a testület egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az új törvény felszámolja a bizottság függetlenségét, és nem rendelkezik annak költségvetési támogatásáról sem. Sérelmezik továbbá azt is, hogy a decemberben megszavazott jogszabály nem ír elő az intézmények számára minőségbiztosítási kötelezettségeket, és hogy az illetékes minisztert sem kötelezi ágazati minőségpolitika kialakítására, érvényesítésére. (MH) Gyurcsányt nem látják szívesen Gyöngyöspatán PINDROCH TAMÁS „A Guardian című lap állításaiból semmi sem igaz, a benne megjelent cikk a Magyarországot lejárató hecckampány része” - mondta lapunknak Juhász Oszkár, Gyöngyöspata jobbikos polgármestere. A brit baloldali újság a patai események felelevenítése kapcsán ugyanis arról számolt be, hogy szegregált tanítás folyik a helyi iskolában. Azt írta, a felső emeletek osztálytermeiben elektronikus fehér táblák vannak, míg a földszinten, ahol a romákat tanítják, csak „sima” feketék. A roma gyerekek, akikkel a cikkíró beszélt is, arra panaszkodtak, csak az „emeleti” gyerekek részesülnek úszásoktatásban, s ők a nem roma gyermekek után csak évekkel később használhatnak számítógépeket. A cikk szerint a cigányok ki vannak zárva a tanítás utáni foglalkozásokból is. A polgármester elmondta, jogászaik vizsgálják, milyen jogi lehetőségekkel élhetnek a lap ellen. Az önkormányzat tegnap nemkívánatos személynek nyilvánította Gyurcsány Ferenc bukott kormányfőt, mert úgy értesült, a politikus a miskolci Avas lakótelep után Patára szeretne látogatni. „Minden helyi embernek és az ország lakóinak is azt üzenjük, az önkormányzat elhatárolódik tőle és a zűrzavart eredményező politikájától” - fejtette ki Juhász. A helyhatóság ugyancsak persona non gratának minősítette a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezetet, mert szerinte az országot lejárató külföldi érdekkörök állnak mögötte. ■