Magyar Hírlap, 2012. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-06 / 56. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. MÁRCIUS 6., KEDD Higgadt kiállással érdekeink mellett PINDROCH TAMÁS Az országnak nyugodtan ki kell állnia az érdekei védelmében, hogy a hiány három százalék alatt álljon, és meg­szüntethető legyen az uniós túlzott­deficit-eljárás - jelentette ki tegnap a parlamentben Orbán Viktor minisz­terelnök. A kormányfő arról is be­szélt, hogy hatékony lépéseket tettek a mezőgazdasági maffiatevékenysé­gek ellen. Eddig azt gondoltam, a Jobbik támo­gatja a kormány politikáját az ország érdekét szolgáló pénzügyi lépésekben, amelyek elvárhatók egy uniós tagál­lamtól. Az ország által vívott európai uniós harc éppen erről szól - mondta tegnap a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök Vona Gábor felszóla­lására reagálva. A Jobbik elnöke szerint a kormány leginkább szavakban vívja meg sza­badságharcát, s követelte, hogy le­gyen népszavazás az EU-tagságról, de legalább a fiskális paktumról. A Job­bik elnöke a szocialistákat elküldte a „francba”. A politikust Kövér Lász­ló házelnök többször rendreutasította „kocsmai hangneme” miatt. Orbán Viktor elmondta, az unió olyan államadósság-csökkentést vár tőlünk, ami káros lenne a számunk­ra. Ezért nem hajlandóak az unió ál­tal megkívánt úton haladni. Emlékez­tetett, 2011-ben a költségvetési hiány három százalék alatt állt, de a közös­ség szerint ezt rossz módszerrel értük el. Az idén is ekkora lesz a hiány, és a mostani módszer sem tetszik az EU- nak. Jövőre a módszerrel már nem lesz gond, azonban a prognózis sze­rint 3,25 százalékos hiány várható. A kormányfő kijelentette, az or­szágnak higgadtan, nyugodtan ki kell állnia érdekei védelmében, hogy a hiány három százalék alatt álljon, és megszüntethető legyen a túlzottde­ficit-eljárás. Megjegyezte: az Európai Bizottság eljárása szerinte azért sem indokolt, mert a 2004-es csatlako­zásunk óta eddig egyik kormány sem csökkentette a hiányt három száza­lék alá. Orbán arról is beszélt, hogy a kor­mány a tehermegosztás jegyében a terheket nem az emberekkel, hanem a nagyvállalatokkal akarja megfizet­tetni, erről szól az ország és az unió közötti vita, ugyanakkor szüksé­günk van a nemzetközi beruházások­ra. Szerinte a gyarmatosítóknak csak a piacunk kell, akinek a munkánkra is szüksége van, az a szövetségesünk. Az ugyancsak jobbikos Balczó Zol­tán a földügyekről kérdezte a kor­mányfőt. Idézte a nemrég távozott vidékfejlesztési államtitkárt, Án­gyán Józsefet, aki a lemondását azzal magyarázta, hogy a Nemzeti Vidék­stratégiában megfogalmazott célok megvalósítását zsákmányszerző gaz­dasági érdekcsoportok, spekuláns oligarchák akadályozzák, akik min­dent vinni akarnak a földből. .Orbán kijelentette, a kormány be­azonosította és felszámolta a marha­exportot veszélyeztető illegális állat­kereskedő-hálózatot. Az áfacsalások kapcsán az unióhoz fordultak, hogy egyes növények esetében bevezet­hessék a fordított áfát. Az élelmi­szer hamisítók kereskedését is meg­próbálja visszaszorítani a kormány. A földek bérbeadásakor előtérbe he­lyezték, hogy a helyben lakók jussa­nak földhöz, akik összesen legfeljebb 1200 hektáron, állattartást is vállalva gazdálkodnak. Kártérítések Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly 34 Magyarországot érintő ügyben hozott ítéletet, ezekből 18 esetben a hazai bíró­sági eljárások elhúzódása miatt mond­ta ki az emberi jogok és alapvető sza­badságok védelméről szóló egyezmény megsértését - derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium éves tájékoz­tatójából, amelyet tegnap egyhangúlag fogadott el az alkotmányügyi bizottság. Az ítéletek következtében 2011-ben Ma­gyarország 258 millió forint kártérítést fizetett ki. Répássy Róbert igazságügyért fele­lős államtitkár az ítéletek közül kiemel­te Fratanolo János ügyét, aki ellen vörös csillagos jelvény kitűzése miatt indult büntetőeljárás, és végül megrovásban részesült. Strasbourg szerint ugyanak­kor a hazai bíróság által kiszabott szank­ció aránytalanul korlátozta a kérelmező véleménynyilvánítási szabadsághoz fű­ződő jogát, ezért négyezer euró kárté­rítést és 2400 eurós költséget állapított meg számára. Az ítéletet megfellebbez­ték, de döntés még nincs. A tájékoztatóban szerepel Uj Péter új­ságíró ügye is, aki azt követően fordult a bírósághoz, hogy a Tokaj Kereskedőház feljelentése alapján rágalmazásért, majd becsületsértésért is elmarasztalták a magyar bíróságon, mert a Népszabad­ságban 2008 elején megjelent glosszá­­jában a cég egyik olcsó borát becsmé­relte. A tájékoztató szerint az újságírónak kifizették a bíróság által megítélt 3850 eurós kártérítést. Az összefoglalóból kiderül az is, hogy 2010-ben 83 millió forintot, 2009-ben 95 milliót, 2008-ban pedig össze­sen 120 millió forint kártérítést fize­tett Magyarország. A statisztikák szerint 2010-ben 436 magyar kérelem érkezett a strasbourgi bírósághoz, 2011-ben pe­dig ez körülbelül 8500 volt, mivel 2011 végén több ezren fordultak Strasbourg­­hoz a szolgálati nyugdíjjogosultsággal kapcsolatban. Az igazságügyért felelős miniszter­nek országgyűlési határozat alapján kell évente egyszer tájékoztatnia a parla­ment illetékes bizottságait az Embe­ri Jogok Európai Bírósága ítéleteinek fo­ganatosításáról és a kormányképviselet tevékenységéről. (MTI) Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány beazonosította és felszámolta a marhaexportot veszélyeztető illegális állatkereskedő-hálózatot FOTÓ: CSUDA­ SÁNDOR Vita az állambiztonságról Komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakció­ban, a szándékok egyértelműek - mondta Orbán Viktor kormányfő Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő azonnali kérdésére. Az ellenzéki politikus szerint Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol máig nem lehet tudni, kik, kikről, mit je­lentettek és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából. „Úgy tűnik, ez a szégyen a második Orbán-kormányra is rá fog égni” - fogalmazott. A képviselő sze­rint azért alakulhatott ki a jelenlegi helyzet, mert a Fidesz és holdudvara tele van volt besúgókkal vagy ügynökökkel. „Kérem, cáfoljon meg!” - mondta Mirkóczki Ádám. Orbán Viktor visszautasította a vádat. „Amíg a frakcióbeli vitát nem zárjuk le, ad­dig nem is tudunk előállni olyan megoldási javaslattal, amely megfelelne azoknak a szempontoknak, amelyeket ön felvetett” - fejtette ki a kormányfő. Felhívta a figyel­met, a saját magára vonatkozó iratokat jelenleg is bárki megnézheti az irattárban. Orbán jelezte, készek annak megvitatására, hogy a Romániában alkalmazott mód­szereknek milyen hasznuk lenne hazánkban. A példát tanulmányozzák, de kétségeik vannak afelől, hogy a román megoldás száz százalékban alkalmazható. A Romániá­ban múlt héten elfogadott törvény öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciót töltöttek be központi és megyei szinten. A Fi­­desz-frakció március 19-én tárgyal újra az ügynökaktákról. (MH) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU RÖVIDEN • Elfogadta a parlament azt a törvényja­vaslatot, amely közkegyelmet ad mind­azoknak, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Ország­ház épülete körül tartott demonstráció­jában való részvétel miatt. Eszerint nem indítható, illetve nem folytatható büntető­­eljárás azok ellen, akik az említett időpont­ban a Parlament bejáratainál leláncolták magukat. Korábban az LMP az MSZP és a Demokratikus Koalíció is visszautasította a kegyelmet. • A kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie arról, hogy a 2006 őszén tör­vénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrség állományában. A dokumentumnak ki kell térnie arra, hogy közülük a kormányváltás óta hányan láttak el, illetve töltenek be je­lenleg is rendőrségi vagy állami vezetői fel­adatot. Az erről szóló, az Országgyűlés em­beri jogi bizottsága által kezdeményezett, és Balsai István miniszterelnöki megbí­zottnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fel­lépést vizsgáló jelentéséhez fűzött módo­sító indítványt a kormánypártok mellett a Jobbik és az LMP is megszavazta. A módo­sító javaslat elfogadásával a Ház arra is fel­kéri a kormányt, jelentésben foglalja ösz­­sze, milyen intézkedések történtek 2006. szeptember 19. és 22. között, valamint az október 23-án lezajló tömegdemonst­rációkon a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében. • Határozatban mondott köszönetet az Országgyűlés a lengyel és litván civileknek, valamint politikusoknak a magyarorszá­gi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szembeni állásfoglalásukért. • Az Országgyűlés elfogadta a lőszerekről és a lőfegyverekről szóló törvény módo­sítását, amelyet Semjén Zsolt miniszter­elnök-helyettes és Pintér Sándor belügy­miniszter együttesen kezdeményezett. A módosított jogszabály több könnyí­tést is hoz a vadászoknak és a sportlövők­nek. A korábbi tiltást feloldva, engedélye­zik például a házilagos lőszerszerelést és -újratöltést azoknak, akik eredménye­sen elvégezték a szükséges tanfolyamot. A szerelést csak a kereskedelemben kap­ható hivatalos eszközökkel lehet végezni, és kizárólag saját célra.

Next