Magyar Hírlap, 2012. május (45. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-24 / 121. szám
www.magyarhirup.hu Változtathat a Fidesz a vitatott médiaszabályozáson Az Országgyűlés előtt lévő, médiaszabályozáshoz benyújtott módosítások vitatott pontjait érinti az a javaslat, amelyet L. Simon László (képünkön), a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke tegnap nyújtott be. Korábban megírtuk, a már megszavazott módosítások nyomán a médiatörvénybe került volna többek között az a kitétel, hogy a frekvenciapályázatok során „a Médiatanácsot szerződéskötési kötelezettség nem terheli”. L. Simon zárószavazás előtti módosító indítványa értelmében ez „általánosan kimondva” mégsem lenne a jogszabály része, ahogy az sem, hogy a pályázat végén kizárólag a tanács köthet hatósági szerződést a nyertessel. A korábbi műsorszolgáltatási szerződések sem szűnnének meg az év végén. (MH) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR NAVRACSICS TIBOR SZERINT „MAGYARORSZÁG MINDEN JÓAKARATÚ EMBER OTTHONA” Megújították a Mazsök kuratóriumát KACSÓH DÁNIEL Egyfajta zsidó reneszánsz bekövetkeztének lehetőségéről szólt a Mazsök megújított kuratóriumának ünnepi alakuló ülésén Gál András Levente kormánybiztos. Ma délután lát ténylegesen munkához a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) megújított öszszetételű kuratóriuma, miután a tagok tegnap átvehették megbízólevelüket Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől. Korábban megírtuk, a testület névsoráról még tavaly nyáron döntött a kormány, ám a bírósági bejegyzés egészen a közelmúltig húzódott. A tárcavezető a tegnapi ünnepélyes alakuló ülésen úgy fogalmazott, a Mazsök eredeti küldetése nem változik, ám azt újra kellett fogalmazni. Szerinte a hazai zsidó közösség a magyar társadalom megbecsült, gazdag kultúrával bíró része, amely őrzi identitását. Ugyanakkor rámutatott, a zsidósággal szemben ma is rengeteg sértő szándékú, rosszindulatú megfogalmazással találkozhatunk a közéletben. „Közös dolgunk, hogy hitet tegyünk amellett, Magyarország minden jóakaratú ember otthona, származástól vagy vallástól függetlenül” - hangoztatta, hozzátéve, a közalapítvány a zsidó hagyományok, a kultúra ápolásával nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánk sokszínű közösség maradjon. Ugyancsak a sokszínűség fontosságát hangsúlyozta a résztvevőknek küldött, s az eseményen felolvasott levelében Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes. Mint fogalmazott, a Mazsök feladata a zsidó közösségek felvirágoztatása, s ez egyezik a kormányzat szándékával. Gál András Levente kormánybiztos utalt rá, fellebbezésekkel tarkított, hosszadalmas bírósági eljárás végén állhatott fel az új kuratórium. „Akkor tudunk a történelmi hivatásnak megfelelni, ha hatékonyan, a vitákon felülemelkedve munkálkodunk. Ebben felelőssége van az alapító államnak és a kuratórium tagságának is. Cezúrához érkeztünk, hiszen most lehetőség nyílik arra, hogy a huszonegyedik század hajnalán Magyarországon egyfajta zsidó reneszánsz következzen be" - mondta a kormánybiztos. Az új szervezet szerkezeti és működési átalakulást is magával hoz, amelynek „fő ismérvei a demokratikus működés és a teljes átláthatóság lesznek” vetítette előre a kuratórium elnöke. Szabó György fő célként nevezte meg egyebek mellett a közalapítvány tevékenységének és hatáskörének kiszélesítését, nemzetközi együttműködések kiépítését, valamint az ingatlanhasznosítási struktúra újragondolását a feladatok ellátásához szükséges bevételek növelése érdekében. „Elutasítok minden szélsőséges magatartást, ami lehet köztéri szobrok festékkel való leöntése vagy disznólábak emlékműre akasztása” - jelentette ki az elnök. ■ Köves Slomó átveszi megbízólevelét Navracsics Tibortól FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT A VOLT SZOCIALISTA ÁLLAMTITKÁRT LÉNYEGÉBEN HIÁBA FAGGATTA A BÍRÓ ÓRÁKON ÁT Keresztkérdések Keller Lászlónak BARANYA RÓBERT A legtöbb bírói kérdésre nem tudott értékelhető választ adni büntetőperének tegnapi tárgyalásán Keller László egykori szocialista közpénzügyi államtitkár, aki továbbra is tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett, vagy hogy politikai haszonszerzésre törekedett volna. A vádlott Keller László meghallgatásával folytatódott tegnap a Fővárosi Törvényszéken a Medgyessy-kormány hivatali visszaéléssel vádolt közpénzügyi államtitkárának büntetőpere. Kellert azzal vádolja az ügyészség, hogy egyes somogyi vadászatok ügyében 2004-ben jogtalanul kért be iratokat állami szervektől és magántársaságoktól. Az államtitkár az agrárminisztériumtól, a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivataltól és vadászati cégektől számlákat, vadászati naplókat és trófeabírálati dokumentumokat próbált beszerezni, ám nem közölte az adatkérés indokát és a jogszabályi felhatalmazást. Keller arra gyanakodott, hogy állami cégek állami földeken „ingyenvadászatokat” tartanak, és nem fizetik ki az elejtett vadak, valamint trófeák értékét. Az akkori hírek szerint vezető politikusok és közéleti személyiségek is részt vettek a vadászatokon. A volt államtitkárt tegnap három órán át faggatta a bíró, de Keller a keresztkérdések zömére nem tudott kielégítő választ adni. Továbbra sem tudta például megmondani, hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján kérte be az adatokat, csupán a munkája keretéül szolgáló kormányrendeletet emlegette. A kérdésre akkor sem tudott kielégítő választ adni, amikor a bíró azzal szembesítette, hogy Benedek Fülöp, az agrártárca egykori államtitkára is kérte tőle a jogszabály megjelölését. Póta Péter, a bírói tanács elnöke arra sem kapott igazán feleletet, hogy vajon miért volt sürgős Kellernek az adatok begyűjtése. A bíró több olyan levelet is idézett, amelyben az államtitkár vagy munkatársai az „ügy fontosságára hivatkozva” azonnal kérték az információkat, sőt egyes esetekben akár személyesen is elmentek volna értük. Keller erre úgy reagált, minél előbb szeretett volna az ügy végére járni. Azt az ellentmondást sem sikerült feloldani, hogy miért kérte a vadászatok résztvevőinek listáját, miközben korábban azt vallotta, nem érdekelték a nevek. Póta Péter azt is felvetette, hogy ha Keller elsődleges feladata a közvagyon megőrzése és az elherdálás megakadályozása volt, akkor a lehetséges kárról miért nem érdeklődött egyetlen megkeresett szervnél sem. Az egykori államtitkár azt sem tudta megmondani, milyen címen futott a vizsgálatot tartalmazó akta, és hogyan iktatták azt. Ezzel együtt ismét tagadta bűnösségét, ahogy azt is, hogy politikai haszonszerzésre törekedett. ■ Keller László FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 2012. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖKBELFÖLDMAGYAR HÍRLAP Csak a piac! ÁLLÁSPONT Külső sérülékenységünk miatt rendre a piacok, a befektetők fókuszába kerülünk akkor, amikor az eurózóna válsága napirenden van. Többek között ezért ütik a forintot, illetve magas a csődkockázati mutatónk, és „válogatós” a vállalati működő tőke, ha lehetséges magyarországi beruházásról esik szó. Jelenleg a görög politikai jelzések rontják a nemzetközi befektetői hangulatot, velük együtt a magyar befektetési eszközök, mindenekelőtt a hazai fizetőeszköz értékét is. Továbbá: minden jel szerint hiába mondják el naponta különböző magyar kormányzati illetékesek, hogy már nagyon közel az EU-IMF-tárgyalások megkezdésének ideje, ez nem tudja erősebb szinteken tartani a forintot - a befektetők a konkrétumokat szeretnék látni. S miután a görögtűz mellett a délnyugat-európai krach (spanyol, portugál) is föllángolhat, sanszunk bőven akad a „helyzet” folytatására. Mert helyzet van. Tudniillik ha tovább romlik a forint, és a tervnél mélyebb recesszióba zuhan a magyar gazdaság - e téren intő jel a párizsi székhelyű, a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD mínusz másfél százalékos idei magyar visszaesési prognózisa! -, akkor bizony újabb költségvetési intézkedések megtételére kerülhet sor. Ám ejtsünk néhány szót a külső sérülékenységünkről, mint a velünk élő legfontosabb kockázati tényezőről! Bár a kormány éppen azon fáradozik, hogy Magyarország a kelet-európai térség legversenyképesebb része legyen, momentán hazánk a világ tíz legkockázatosabb országának csoportjába tartozik, és ezért nem feltétlenül „az elmúlt nyolc év” a felelős, csakúgy, ahogy azért sem, hogy a magyar államkötvények befektetésre nem ajánlottak, vagyis bóvli kategóriás értékpapírok 2011 vége óta. Gazdaságunk kitettsége az egyik legnagyobb a régióban, amely - túl a fentieken - az exporthányadban testesül meg. Kivitelre pedig leginkább az itt megtelepedett multiknak futja - ezért is fetisizáljuk a Mercedes kecskeméti gyárát, amely a termelés felfutásával javítja majd az éves gazdasági teljesítményünket, a „bűvös” GDP-t. Sérülékenységünk apropóján gyakran hangoztatott nagypolitikai szlogenné vált a nagypolitikai jobboldalon, főként a jobboldali médiumokban, hogy a piacok - a hitelminősítők, a globális pénzügyi szolgáltatók és a devizaspekulánsok - „megtámadták” Magyarországot. És van, aki ezt el is hiszi! Csak halkan jegyzem meg: a szóban forgó piaci szereplők nem így működnek, mellesleg hazánk tartalékai legfeljebb szűk egy évre elegendők. Vagyis az első „támadás” észlelése óta már csatasorban sem lennénk... Miközben az ország megítélése szempontjából kedvező a kormány erős többsége, elkötelezettsége az államháztartásihiány-csökkentés, valamint a reformok iránt, addig a hitelképesség szempontjából negatív tényező, hogy gyakorlatilag öt éve alig növekszik a gazdaság, az üzleti szektor pedig bizalmatlanul tekint a gazdaságpolitikára, folyamatosan fennáll annak a kockázata ugyanis, hogy a kormány újabb szokatlan gazdaságpolitikai lépéseket vet be. Ráadásul csak a döntések bejelentését követően egyeztet az érintett piaci szereplőkkel a kabinet. Utóbbi azért necces, mert ez a „belső sérülékenység” éppen a külsőt rontja - tekintettel a magyar gazdaság pozíciójára, aligha lehet remélni, hogy az új adóintézkedésekkel az itt lévő cégek külföldi tulajdonosait lehetne ösztökélni új fejlesztésekre. Pénzt persze lehetne előteremteni az egykulcsos szja-rendszer feloldásából, vagyon- és ingatlanadó bevezetéséből, hogy csak néhány példát említsek, de ez már a Nemzetközi Valutaalap „sara” lesz. Innen kezdve ugyanis a magyar gazdaság szempontjából az egyik legfontosabb esemény az EU-IMF-megállapodás lesz. Élhetünk a gyanúperrel: egy EU-IMF-program kemény feltételeket tartalmaz majd, amelyek nagyon megkötnék a Fidesz-KDNP-kormány kezét. Főleg annak fényében, hogy a 2013-as évre már rányomja bélyegét a választási készülődés. Ám esetleges ajtócsapkodások esetén a piacok úgyis „lerendezik” a kérdést. Addig viszont fizetjük az IMF-kölcsön hiányát. ■ SZAJLAI CSABA szajlai. csabai magyarhirlap.hu 3