Magyar Hírlap, 2012. május (45. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-24 / 121. szám

www.magyarhirup.hu Változtathat a Fidesz a vitatott médiaszabályozáson Az Országgyűlés előtt lévő, médiaszabályozáshoz benyújtott módosítások vitatott pontjait érinti az a javaslat, amelyet L. Simon László (képünkön), a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke tegnap nyújtott be. Korábban megírtuk, a már megszavazott módosítások nyomán a médiatörvénybe került volna többek között az a kitétel, hogy a frekvenciapályázatok során „a Médiatanácsot szerződéskötési kötelezettség nem terheli”. L. Simon zá­rószavazás előtti módosító indítványa értelmében ez „általánosan kimondva” mégsem lenne a jogszabály része, ahogy az sem, hogy a pályázat végén kizárólag a tanács köthet hatósági szerződést a nyertessel. A korábbi mű­sorszolgáltatási szerződések sem szűnnének meg az év végén. (MH) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR NAVRACSICS TIBOR SZERINT „MAGYARORSZÁG MINDEN JÓAKARATÚ EMBER OTTHONA” Megújították a Mazsök kuratóriumát KACSÓH DÁNIEL Egyfajta zsidó reneszánsz bekövet­keztének lehetőségéről szólt a Mazsök megújított kuratóriumának ünne­pi alakuló ülésén Gál András Levente kormánybiztos. Ma délután lát ténylegesen munkához a Magyarországi Zsidó Örökség Köz­­alapítvány (Mazsök) megújított ösz­szetételű kuratóriuma, miután a tagok tegnap átvehették megbízólevelüket Navracsics Tibor közigazgatási és igaz­­ságügyi minisztertől. Korábban meg­írtuk, a testület névsoráról még ta­valy nyáron döntött a kormány, ám a bírósági bejegyzés egészen a közel­múltig húzódott. A tárcavezető a teg­napi ünnepélyes alakuló ülésen úgy fogalmazott, a Mazsök eredeti kül­detése nem változik, ám azt újra kel­lett fogalmazni. Szerinte a hazai zsidó közösség a magyar társadalom meg­becsült, gazdag kultúrával bíró része, amely őrzi identitását. Ugyanakkor rámutatott, a zsidósággal szemben ma is rengeteg sértő szándékú, rosszin­dulatú megfogalmazással találkozha­tunk a közéletben. „Közös dolgunk, hogy hitet tegyünk amellett, Magyar­­ország minden jóakaratú ember ott­hona, származástól vagy vallástól füg­getlenül” - hangoztatta, hozzátéve, a közalapítvány a zsidó hagyományok, a kultúra ápolásával nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánk sok­színű közösség maradjon. Ugyancsak a sokszínűség fontos­ságát hangsúlyozta a résztvevőknek küldött, s az eseményen felolvasott le­velében Semjén Zsolt miniszterelnök­helyettes. Mint fogalmazott, a Mazsök feladata a zsidó közösségek felvirá­goztatása, s ez egyezik a kormányzat szándékával. Gál András Levente kormánybiz­tos utalt rá, fellebbezésekkel tarkí­tott, hosszadalmas bírósági eljárás végén állhatott fel az új kuratórium. „Akkor tudunk a történelmi hiva­tásnak megfelelni, ha hatékonyan, a vitákon felülemelkedve munkálko­dunk. Ebben felelőssége van az alapí­tó államnak és a kuratórium tagságá­nak is. Cezúrához érkeztünk, hiszen most lehetőség nyílik arra, hogy a huszonegyedik század hajnalán Ma­gyarországon egyfajta zsidó rene­szánsz következzen be" - mondta a kormánybiztos. Az új szervezet szerkezeti és műkö­dési átalakulást is magával hoz, amely­nek „fő ismérvei a demokratikus mű­ködés és a teljes átláthatóság lesznek” vetítette előre a kuratórium elnöke. Szabó György fő célként nevezte meg egyebek mellett a közalapítvány tevé­kenységének és hatáskörének kiszéle­sítését, nemzetközi együttműködések kiépítését, valamint az ingatlanhasz­nosítási struktúra újragondolását a feladatok ellátásához szükséges bevé­telek növelése érdekében. „Elutasítok minden szélsőséges magatartást, ami lehet köztéri szobrok festékkel való le­­öntése vagy disznólábak emlékműre akasztása” - jelentette ki az elnök. ■ Köves Slomó átveszi megbízólevelét Navracsics Tibortól FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT A VOLT SZOCIALISTA ÁLLAMTITKÁRT LÉNYEGÉBEN HIÁBA FAGGATTA A BÍRÓ ÓRÁKON ÁT Keresztkérdések Keller Lászlónak BARANYA RÓBERT A legtöbb bírói kérdésre nem tudott értékelhető választ adni büntető­perének tegnapi tárgyalásán Keller László egykori szocialista közpénz­ügyi államtitkár, aki továbbra is ta­gadta, hogy bármilyen bűncselek­ményt elkövetett, vagy hogy politikai haszonszerzésre törekedett volna. A vádlott Keller László meghallgatásá­val folytatódott tegnap a Fővárosi Tör­vényszéken a Medgyessy-kormány hivatali visszaéléssel vádolt közpénz­ügyi államtitkárának büntetőpe­re. Kellert azzal vádolja az ügyész­ség, hogy egyes somogyi vadászatok ügyében 2004-ben jogtalanul kért be iratokat állami szervektől és magán­­társaságoktól. Az államtitkár az ag­rárminisztériumtól, a Somogy Me­gyei Földművelésügyi Hivataltól és vadászati cégektől számlákat, vadá­szati naplókat és trófeabírálati doku­mentumokat próbált beszerezni, ám nem közölte az adatkérés indokát és a jogszabályi felhatalmazást. Keller ar­ra gyanakodott, hogy állami cégek ál­lami földeken „ingyenvadászatokat” tartanak, és nem fizetik ki az elejtett vadak, valamint trófeák értékét. Az akkori hírek szerint vezető politiku­sok és közéleti személyiségek is részt vettek a vadászatokon. A volt államtitkárt tegnap három órán át faggatta a bíró, de Keller a ke­resztkérdések zömére nem tudott ki­elégítő választ adni. Továbbra sem tudta például megmondani, hogy mi­lyen törvényi felhatalmazás alapján kérte be az adatokat, csupán a mun­kája keretéül szolgáló kormányren­deletet emlegette. A kérdésre akkor sem tudott kielégítő választ adni, ami­kor a bíró azzal szembesítette, hogy Benedek Fülöp, az agrártárca egyko­ri államtitkára is kérte tőle a jogsza­bály megjelölését. Póta Péter, a bírói tanács elnöke arra sem kapott igazán feleletet, hogy vajon miért volt sürgős Kellernek az adatok begyűjtése. A bíró több olyan levelet is idézett, amelyben az államtitkár vagy munkatársai az „ügy fontosságára hivatkozva” azon­nal kérték az információkat, sőt egyes esetekben akár személyesen is elmen­tek volna értük. Keller erre úgy rea­gált, minél előbb szeretett volna az ügy végére járni. Azt az ellentmondást sem sikerült feloldani, hogy miért kérte a vadásza­tok résztvevőinek listáját, miközben korábban azt vallotta, nem érdekel­ték a nevek. Póta Péter azt is felvetet­te, hogy ha Keller elsődleges feladata a közvagyon megőrzése és az elherdálás megakadályozása volt, akkor a lehet­séges kárról miért nem érdeklődött egyetlen megkeresett szervnél sem. Az egykori államtitkár azt sem tudta megmondani, milyen címen futott a vizsgálatot tartalmazó akta, és hogyan iktatták azt. Ezzel együtt ismét tagad­ta bűnösségét, ahogy azt is, hogy poli­tikai haszonszerzésre törekedett. ■ Keller László FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 2012. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖKBELFÖLDMAGYAR HÍRLAP Csak a piac! ÁLLÁSPONT Külső sérülékenységünk miatt rendre a piacok, a befektetők fóku­szába kerülünk akkor, amikor az eurózóna válsága napirenden van. Többek között ezért ütik a forintot, illetve magas a csődkockáza­ti mutatónk, és „válogatós” a vállalati működő tőke, ha lehetséges magyarországi beruházásról esik szó. Jelenleg a görög politikai jelzések rontják a nemzetközi befektetői hangulatot, velük együtt a magyar befektetési eszközök, mindenek­előtt a hazai fizetőeszköz értékét is. Továbbá: minden jel szerint hiá­ba mondják el naponta különböző magyar kormányzati illetékesek, hogy már nagyon közel az EU-IMF-tárgyalások megkezdésének ideje, ez nem tudja erősebb szinteken tartani a forintot - a befekte­tők a konkrétumokat szeretnék látni. S miután a görögtűz mellett a délnyugat-európai krach (spanyol, portugál) is föllángolhat, san­szunk bőven akad a „helyzet” folytatására. Mert helyzet van. Tudni­illik ha tovább romlik a forint, és a tervnél mélyebb recesszióba zu­han a magyar gazdaság - e téren intő jel a párizsi székhelyű, a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD mínusz másfél százalékos idei magyar visszaesési prognózisa! -, akkor bizony újabb költség­­vetési intézkedések megtételére kerülhet sor. Ám ejtsünk néhány szót a külső sérülékenységünkről, mint a ve­lünk élő legfontosabb kockázati tényezőről! Bár a kormány éppen azon fáradozik, hogy Magyarország a kelet-európai térség legver­senyképesebb része legyen, momentán hazánk a világ tíz legkoc­kázatosabb országának csoportjába tartozik, és ezért nem feltétle­nül „az elmúlt nyolc év” a felelős, csakúgy, ahogy azért sem, hogy a magyar államkötvények befektetésre nem ajánlottak, vagyis bóv­li kategóriás értékpapírok­­ 2011 vége óta. Gazdaságunk kitettsége az egyik legnagyobb a régióban, amely - túl a fentieken - az export­­hányadban testesül meg. Kivitelre pedig leginkább az itt megtele­pedett multiknak futja - ezért is fetisizáljuk a Mercedes kecskemé­ti gyárát, amely a termelés felfutásával javítja majd az éves gazdasági teljesítményünket, a „bűvös” GDP-t. Sérülékenységünk apropóján gyakran hangoztatott nagypolitikai szlogenné vált a nagypolitikai jobboldalon, főként a jobboldali mé­diumokban, hogy a piacok - a hitelminősítők, a globális pénzügyi szolgáltatók és a devizaspekulánsok - „megtámadták” Magyaror­szágot. És van, aki ezt el is hiszi! Csak halkan jegyzem meg: a szóban forgó piaci szereplők nem így működnek, mellesleg hazánk tarta­lékai legfeljebb szűk egy évre elegendők. Vagyis az első „támadás” észlelése óta már csatasorban sem lennénk... Miközben az ország megítélése szempontjából kedvező a kormány erős többsége, elkötelezettsége az államháztartásihiány-csökkentés, valamint a reformok iránt, addig a hitelképesség szempontjából ne­gatív tényező, hogy gyakorlatilag öt éve alig növekszik a gazdaság, az üzleti szektor pedig bizalmatlanul tekint a gazdaságpolitikára, folya­matosan fennáll annak a kockázata ugyanis, hogy a kormány újabb szokatlan gazdaságpolitikai lépéseket vet be. Ráadásul csak a dön­tések bejelentését követően egyeztet az érintett piaci szereplőkkel a kabinet. Utóbbi azért necces, mert ez a „belső sérülékenység” éppen a külsőt rontja - tekintettel a magyar gazdaság pozíciójára, aligha le­het remélni, hogy az új adóintézkedésekkel az itt lévő cégek külföldi tulajdonosait lehetne ösztökélni új fejlesztésekre. Pénzt persze lehetne előteremteni az egykulcsos szja-rendszer feloldásából, vagyon- és ingatlanadó bevezetéséből, hogy csak né­hány példát említsek, de ez már a Nemzetközi Valutaalap „sara” lesz. Innen kezdve ugyanis a magyar gazdaság szempontjából az egyik legfontosabb esemény az EU-IMF-megállapodás lesz. Élhetünk a gyanúperrel: egy EU-IMF-program kemény feltételeket tartalmaz majd, amelyek nagyon megkötnék a Fidesz-KDNP-kormány kezét. Főleg annak fényében, hogy a 2013-as évre már rányomja bélyegét a választási készülődés. Ám esetleges ajtócsapkodások esetén a piacok úgyis „lerendezik” a kérdést. Addig viszont fizetjük az IMF-kölcsön hiányát. ■ SZAJLAI CSABA szaj­lai. csabai magyarhirlap.hu 3

Next