Magyar Hírlap, 2012. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-01 / 127. szám
WWW.MAGYARHIRLAP.hu Nem támogatja a KDNP a kötelező iskolaőrséget A KDNP azt javasolja, hogy az iskolaőrök alkalmazása az oktatási intézményekben ne legyen kötelező jellegű. Michl József (képünkön) országgyűlési képviselő azt mondta, bár üdvözlik a belügyi tárca erőfeszítéseit, és szükségesnek tartják a biztonság erősítését, a végsőkig ragaszkodnak ahhoz, hogy az iskolákban elsősorban a nevelés eszközei érvényesüljenek. Megjegyezte, az elmúlt tíz évben romlott az iskolák biztonsága, rosszabb lett a pedagógusok társadalmi megbecsültsége, az értékalapú nevelést pedig a relativizmus váltotta föl. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kifejtette, egyes iskolákban deviáns gyerekek és szülők terrorizálják a tanárokat, illetve a többi gyereket, s ez ellen fel kell lépni. (MTI) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR A KORMÁNYFŐ SZERINT FENN KELL TARTANI A FEGYELMEZETT PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁST Orbán: Sikeres két esztendő áll mögöttünk ZSEBŐK CSABA Az elmúlt ezer év azt bizonyítja, hogy a magyar győztes nemzet, Magyarország győztes ország, és „az elmúlt két év kormányzása ennek a ténynek a nyílt bevallására épült” - jelentette ki Orbán Viktor a kormánya eddigi munkáját értékelő, tegnapi konferencián. A miniszterelnök szerint sikeres két esztendőt tudhatnak maguk mögött, mert Magyarország képes volt arra, hogy stabilizálódjon. Ezt úgy végezte el a kabinet, hogy közben ellentmondott egy „európai csábításnak” - közölte a kormányfő. Megjegyezte, a csábítás abban állt, hogy Európa sok, válságba sodródott államot arra ösztökélt, lássa be, a stabilizálás a demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokratákat próbáltak egyes országok élére állítani. Ehelyett „a magyar nép inkább egy kétharmadot dobott össze” - fűzte hozzá. A kormányfő az eredmények közül említette, az államháztartás stabil lábakon áll, valamint azt is, új alkotmány született. A következő évekről beszélve megállapította: fel kell készülni a válság utáni világrendre úgy, hogy közben Magyarország továbbra is a transzatlanti katonai biztonsági rendszerhez, a közép-európai együttműködéshez és az európai gazdasági övezethez tartozzon. Hozzátette viszont, el kell utasítani az EU által javasolt válságkezelést, ám ezt a diplomácia „táncrendje” miatt úgy kell előadni, „mintha barátkozni szeretnénk”. Orbán úgy vélekedett, az európai demokráciák is veszélybe kerülnek, mégpedig azért, mert kitört egy válság, amely olyan lépéseket követel meg, amelyeket az emberek nem akarnak elfogadni. Magyarországon azonban nem borul majd fel a társadalmi béke a kétharmados politikai többségnek köszönhetően - szögezte le, majd ismét köszönetet mondott a januári békemenet résztvevőinek. A miniszterelnök szerint a válság utáni időszakra úgy kell felkészülni, hogy fenn kell tartani a méltányos közteherviselést és a fegyelmezett pénzügyi gazdálkodást, szükséges megállapodni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel - miközben Magyarország a pénzpiacokon marad -, és nyitni kell a keleti pénzpiacok felé is. Az előttünk álló két évben befejezzük azt a munkát, hogy a jóléti állam helyett munkaalapú állam alakuljon ki - fejtegette a kormányfő. Szerinte ehhez szükséges lépés, hogy a költségvetést „pozitívba kell fordítani”, ötven százalék alá kell csökkenteni az államadósság szintjét, újra kell iparosítani az országot, meg kell teremteni az ország energiafüggetlenségét, fejleszteni kell az atomenergiatermelést, célként kell meghatározni a teljes foglalkoztatottságot, továbbá meg kell fordítani a demográfiai trendet, és haza kell hívni a tehetségeket. A miniszterelnök megismételte: lehetőség szerint tovább kell növelni a minimálbért, a járulékokat pedig csökkenteni. Mindemellett Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni. ■ A ciklus első felét értékelte a miniszterelnök FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR „A KABINET HELYESEN TESZI, HOGY KIHASZNÁLJA A KÉTHARMADOS TÖBBSÉGÉT” . WOLFGANG SCHÜSSEL volt osztrák kancellár előadásában úgy vélekedett, az Orbánkormány helyesen teszi, hogy kihasználja a parlamentben megszerzett kétharmaddos többségét, hiszen a szavazók a reformokra voksoltak a választásokon. A politikus kifejtette, bízik a magyar parlamentben és a kormányzó Fideszben, mert egyes kritikákkal ellentétben „nem veszélyeztetik demokráciát”, hanem arra használják a hatalmukat, hogy a megfelelő irányba vigyék az országot. Schüssel hangoztatta, „új, modern, józan patriotizmusra” van szükség az európai országokban, olyan új perspektívát kell kialakítani, amelynek a szabadság és a függetlenség áll a középpontjában, egyúttal a hazához tartozást is hangsúlyozza. GEORGE PATAKI, New York állam volt kormányzója a Fókuszban a nemzeti érdek elnevezésű konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében arról is beszélt, hogy Magyarország nagyon rossz gazdasági helyzetben volt, amikor a Fidesz-KDNP 2010 tavaszán átvette a kormányzást, de az elmúlt két évben európai összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket értek el. Az új alaptörvény és a huszonegyedik században szükséges, fontos reformok kidolgozását nagyon nehéz feladatnak nevezte a politikus, de - mint fogalmazott - ezek eredményeként a magyar demokrácia megerősödött, és szerinte fényes jövő áll előtte. George Pataki közölte továbbá azt is, hogy az Orbán-kormányzat elkötelezett a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés mellett, és bár további nagy kihívások előtt áll, gazdasága erősebbé, ezzel együtt stabilabbá válik. SCHÖPFLIN GYÖRGY fideszes európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, a megosztottság bonyolítja a magyar nemzet fogalmának meghatározását, amelynek pártpolitikai alapú megvitatása csak súlyosbítja a megoldást, ezért szerinte „a kiút a nagy történelmi kompromisszumban” áll. Az EP-képviselő nyomatékosította, a baloldal sem követelhet magának monopóliumot a demokráciát illetően, és a jobboldal sem követelheti kizárólag magának a nemzetet. Schöpflin szólt arról is, hogy szerinte jelenleg csak „szélcsend” van a Magyarországot érő uniós kritikák megfogalmazásában, az EP emberi jogi bizottsága ugyanis készít egy jelentést az országról, amelyet szerinte módosított formában meg fognak szavazni, és a dokumentum az Európai Tanács elé kerülhet, sőt akár hazánk szavazati jogát is felfüggeszthetik majd. Mindennek okát a fideszes politikus abban látja, hogy „Magyarország kiváló ürügy arra, hogy lehessen mozgósítani a baloldalt". PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke megpróbálta definiálni a középosztályt. Szerinte annak azok a tagjai, akik „valós értéket állítanak elő” a társadalmi munkamegosztásban, „ők tartják el a nemzetet”. A középréteg megerősítése azt jelenti, „náluk kell hagyni a döntések egy jelentős részét”. Ha a középosztály erősebbé válik, egyre többen vehetnek részt a tényleges értékek előállításában - fejtette ki Pálinkás. Megjegyezte, szűknek kell lennie annak a rétegnek, amelyet segélyekkel kell támogatni. Magyarországot szerinte csak az emelheti fel, ha a kormány világossá teszi, az értékek előállítását támogatja. 2012. JÚNIUS 1., PÉNTEK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Hadüzenet ÁLLÁSPONT Félidő van, túl vagyunk a kormányzati ciklus felén. Ennyi idő kevés ahhoz, hogy megváltsák az országot, de sok ahhoz, ha elmaradnak az érdemi lépések. Vonjunk mérleget! A kétharmados győzelem mámora után a kormánynak szembesülnie kellett egyfelől a szocialista kabinetek által itt hagyott súlyos örökséggel, másfelől a globális gazdasági és pénzügyi válság okozta negatív hatásokkal, amelyek egy legyengült, elsorvadt és elsorvasztott gazdaságot, súlyosan eladósodott országot döngöltek a földbe. Ilyen környezetben kellett volna csodát tenni. Valljuk be, a csoda még várat magára. Rosszul indult a ciklus, hiszen a kabinet úgy tervezte, nagy ívben tesz a maastrichti elvárásra - az államháztartás hiánya nem lehet több, mint a GDP három százaléka -, s hagyja eljutni a mínuszt akár a hétszázalékos szintig, és az adósságot majd a növekedésből letudjuk. Csakhogy Brüsszel ezt nem engedte, ezért landolt a kukában az első gazdaságfejlesztési koncepció. A hidegzuhany után az újabb elképzelés még csak nyögvenyelősen látott napvilágot, míg az eurózóna körüli komoly gondok csak tetézték a helyzetet. A kabinet nem akarta a feketelevest (megszorítások) az emberek nyakába borítani, ezért válságadókkal kezdett operálni, mondván, fizessenek a multik. Ám sok esetben a globális cégek átterhelték és terhelik a cehhet a fogyasztókra, vagyis mi fizethetünk. Hogy miért a gazdaságtól indulok el? Mert az mindennek az alapja. Csak izmosodó gazdaságból jut pénz egészségügyre, oktatásra, nyugdíjakra, és hosszasan lehetne sorolni „az éhes szájakat ”. Az eredmények közé sorolható, hogy egyensúlyt teremtett a kabinet a költségvetésben, az államháztartás hiánya az idén és jövőre is nagy valószínűséggel a GDP három százaléka alatt marad. Márpedig erre a rendszerváltás óta nem volt példa. Üdvözölendő a patrióta gazdaságpolitika, hogy stratégiailag jelentős vállalatokban - a Mal és a Rába - szerzett az állam tulajdon- részt. Támogatandók a devizahitelesek megmentéséért, a családokért tett lépések, a magyar kisvállalkozások, gazdák erősítése és a magyar termőföld védelme. Pozitívum továbbá, hogy megindultak a strukturális átalakítások, ha nem is kellő sebességgel. A kormány egyik fő törekvése, az egymillió munkahely megteremtése, illúziónak tűnik, de az álláshelyteremtés nemes cél. Ezért korlátozta például a kedvezményes nyugdíjakat a kabinet, hogy életerős, nem stresszes területen „megöregedett” negyvenes rendőrök ne a pecabot mögött szolgáljanak és védjenek. Továbbá megkurtította a szociális segélyeket, és a családi pótlékot a gyermek iskolába járásához kötötték. A kormány parlamenti kétharmados többségével megszületett a balról erősen kritizált új alkotmány. Továbbá állampolgárságot kaphatnak a nem Magyarországon élő magyar származásúak. A törvénykezési nagyüzem miatt csúsztak és csúszhattak be hibák, de az elfogadhatatlan, hogy jó néhányszor elmaradt az érintettekkel való párbeszéd és hatástanulmány sem készült. Rossz üzenete van a sok esetben kapkodó, kiszámíthatatlan változtatgatásoknak, a visszamenőleges hatállyal alkalmazott szabályoknak. A „dicsőségtáblára” nem írhatjuk fel a sorozatos hitleminősítői lerontásokat, a szerény gazdasági növekedést, a magas munkanélküliséget és az egyre több adót sem. A két év egyik fő üzenete viszont, hogy az Orbán-kabinet „hadat üzent” a „gyarmatosítóknak”. Nem igaz ugyanis, hogy egy kis országgal mindent meg lehet tenni, legyen szó multikról vagy Brüsszelről. Uniós kritikusaink - akik közül sokan nem tudnak két magyar várost megnevezni, nem tudják, milyen pénzzel fizetünk vagy ki volt Széchenyi - gyakran úgy ostoroztak bennünket, hogy az itteni valós állapotokról halvány gőzük sem volt. Miért ? Mert a magyar politikai megosztottság, cirkusz az uniós színpadon is leképezhető. Mára elcsendesedtek a brüsszeli technokraták, és talán megtanulták, nem lehet a magyarok torkán mindent letolni. És ez nem kis eredmény - még ha sokba is került. Hogy milyen kormánya van Magyarországnak, az pedig Edmund Stoiber szavai alapján érthető meg. A volt bajor miniszterelnök két éve azt mondta Orbán Viktorról, hogy szenvedélyesen szereti a hazáját. S hogy mi várható? Az első Orbán-kormány idején is a négyéves ciklus második felét töltötték meg tartalommal. Sajnos 2002-ben nem az eredmények alapján választottak az emberek, hanem a szocialisták ocsmány és hazug kampánya nyomán. A Tárki legutóbbi felmérése szerint a teljes népességen belül olvad a Fidesz előnye. Jó lenne, ha a történelem nem ismételné magát, és nem a hazugság vagy új elemként a szélsőség kerülne hatalomra 2014-ben. A kételkedőnek ajánlom ügyelmébe Wolfgang Schüssel tegnapi szavait. A volt osztrák kancellár azt mondta ugyanis: az Orbánkormány helyesen teszi, hogy kihasználja a parlamentben megszerzett kétharmados többségét, hiszen a szavazók a reformokra voksoltak a kormány megválasztásával. Ez az egy út maradt, még ha elég rögös is! ■ CSÁKÓ ATTILA csako.attUa@magyarhirlap.hu