Magyar Hírlap, 2012. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-11 / 213. szám

V . V­U VONA GÁBOR (Jobbik): A Fidesznek kapóra jön a Nemzetkö­zi Valutalappal folytatott tárgyalás, hi­szen ez jó ürügyet teremt arra, hogy az örökölt és a saját gazdaságpoliti­kai csődjét rákenje az IMF-re. Ha a kor­mányfő bevallása szerint sincs szükség megegyezésre az IMF-fel, akkor még­is miért akar a kormány megegyez­ni a valutalappal? Ha a Fidesz a KDNP- vel közösen ezután fog saját tárgyalási javaslatot kidolgozni, akkor mit csi­nált eddig Fellegi Tamás és Varga Mi­hály, eddig nem volt a kormánynak sa­ját tárgyalási koncepciója? JÁVOR BENEDEK (LMP): A valóságészlelés teljes hiányáról ta­núskodó mesedélután volt a minisz­terelnök napirend előtti felszólalása. Magyarországon 2010-ig az euró­pai normák szerinti parlamentáris de­mokrácia működött, a jelenlegi kabinet viszont egészen bámulatos ered­ményeket ért el a demokratikus in­tézményrendszerek leépítésében. A miniszterelnök által vázoltakkal el­lentétben Magyarország olyan mély gazdasági válságban van, amilyen az elmúlt két évtizedben alig sújtotta az országot. A kialakult helyzetet meg­próbálhatják a Nemzetközi Valutaalap­ra fogni, de a valóság ezzel szemben az, hogy a kormány gazdasági ámokfutá­sának eredményeképpen a gazdaság jóval nagyobb bajban van, mint a kor­mányváltás előtt. MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nemcsak erő, hanem ész is kell az IMF— Európai Unió-megállapodáshoz, ezért jó lenne, ha a miniszterelnök nem csak az erő nyelvén politizálna. A kormány­fő hozza nyilvánosságra azokat a köve­teléseket, amelyeket a valutaalap és az Európai Unió támasztott, hogy kiderül­jön, egyáltalán léteznek-e ezek a fel­tételek. Ha valósak ezek a követelések, akkor szeretném mondani, hogy ilyen feltétekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást köt­nie. De ha nincsenek ilyen követelések, akkor miniszterelnök úr, ön egysze­rűen szemérmetlenül hazudott a ma­gyar embereknek, hazudott Magyaror­szágnak nemcsak az elmúlt hetekben, hanem ma is. ROGÁN ANTAL (Fidesz): Nem mindegy, milyen megállapo­dást köt a kormány az IMF-fel, hiszen a 2008-as kontraktus jelenleg nem el­fogadható az ország számára. Az MSZP és az LMP is IMF-párti. A 2008-ban kötött egyezséget 2009-ben a legna­gyobb mértékű, csaknem hétszázalé­kos gazdasági visszaesés követte, nem jöttek létre új munkahelyek, nem lett stabil a költségvetés, és olyan törvé­nyek születtek, amelyek következtében csökkentek a nyugdíjak vagy a köz­foglalkoztatottak bérei. Az elmúlt két esztendő fontos, ám az IMF által nem támogatott intézkedés volt a csalá­di adókedvezmény, a devizahitelesek megsegítése. A kormány ezután is ha­tározottan álljon ki a magyar emberek, a magyar családok és a magyar cégek védelme érdekében. HARRACH PÉTER (KDNP): Működőképes és válságtűrő állam kell a túlköltekező állam helyett. Az el­múlt két évben megkezdtük az adós­ság csökkentését, a hiánycél megva­lósítását, a nagy rendszerek saját lábra állítását, biztosítottuk a nyugdíjrend­szer működőképességét. Az idén ezer­­milliárd felett van, amit az adósság tör­lesztésére kell fordítani. Az eladósítást a szocialista kormány követte el, és hagyta azt is, hogy a bankok deviza­csapdába csalogassák az embereket. MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. SZEPTEMBER 11., KEDD Orbán: Európa visszahúz minket KACSÓH DÁNIEL Csak olyan megállapodást köt a ma­gyar kormány a valutaalappal, amely összehangolható a munkahelyvédel­mi akciótervvel, Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú, megszorításokhoz vezető paktum­ra - tette egyértelművé az Ország­­gyűlésben Orbán Viktor. A kor­mányfő tudatta, felállítják a pénzügyi ombudsman intézményét. Bár vannak sikerek, az élet még min­dig nehéz Magyarországon, ezért a kabinet végigcsinálja a munkahely­­védelmi akciótervet - szögezte le teg­nap napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor a parlamentben. Szólt arról is, hogy a következő kormány­ülésen az előző, 2008-as IMF-meg­­állapodás hibáit is tanulmányozva, megkezdődik egy olyan javaslat ki­dolgozása, amelynek alapja éppen az akcióterv támogatása lesz. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarországnak a sa­ját gondjai miatt nincs szüksége a va­lutaalapra, ugyanis „stabilan állunk a lábunkon”. Kifejtette, hazánknak va­lójában az unió problémái miatt van szüksége egy úgynevezett biztosítá­si hitelkeretre, hogy megvédje ma­gát a „szélesebb hazánkat, Európát nyomasztó betegségtől, vagyis a vál­ságtól, amelyet nem mi okoztunk, és nem is mi tartunk életben”. A kormányfő úgy fogalmazott, az EU jelenleg inkább a probléma for­rása, mint a megoldás, s ma azért nem tudunk kilábalni nehéz hely­zetünkből, mert „visszahúz ben­nünket az eurózóna válsága”. Ami­ben előreléptünk, az is csak azért sikerült, mert tudatosan mást csi­náltunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatólag nem is boldo­gulnak vele azóta sem - tette hozzá. Számunkra előnyös lenne egy meg­állapodás a valutaalappal, de csak ak­kor, ha jó, „rosszat ugyanis már kö­töttünk”. Orbán egyértelművé tette: Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú, megszorításokhoz ve­zető paktumra az IMF fel és az Euró­pai Unióval. Az ország nem mellesleg ma erősebb, mint 2008-ban, és na­gyobb a mozgástere. Az IMF ma pontosan azt köve­teli a kormánytól, amit szocialista elődjétől, „de ne kérjék tőlem, hogy egy olyan dokumentumot, amelyet nem mi írtunk, az önök rendelke­zésére bocsássunk” - reagált később Mesterházy Attila MSZP-s frakcióve­zető hozzászólására, aki a valutaalap állítólagos igényeinek listáját köve­telte a kormányfőtől. A miniszterelnök közölte azt is, bár az elmúlt két évben sokat tettek azért, hogy az embereket megvéd­jék az uzsorahitelektől, az erőfölé­nyükkel visszaélő pénzintézetektől, még mindig sok a „dokumentálha­tó állampolgári sérelem”. Ezért ja­vasolja, angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis a pénzügyi szószóló intézmé­nyét. Továbbá hazánknak is fel kell készülnie a társadalmi nyugtalanság­gal, feszültséggel fenyegető élelmi­szerár-robbanásra, ezért még az ősz során a gazdasági és vidékfejleszté­si tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán világszinten várható ne­héz helyzetre. Az ellenzéki válaszokra reagálva a kormányfő rámutatott: „A vita kö­zöttünk abban áll, miként jutunk ki a jelenlegi helyzetből. Önök megpró­bálják lebeszélni az embereket arról, hogy higgyenek magukban, a kor­mányukban és a hazájukban. Mi ezzel szemben arról beszélünk, hogy ezek a siker előfeltételei.” Szerinte a szo­cialisták szinte remegve várják, „mi­kor lesz már végre megszorítás, csak hogy az orrunk alá dörzsölhessék: ti sem tudjátok jobban, mint mi. Ez lenne az ország érdeke?” - fordult az MSZP-frakció felé a miniszterelnök. Szólt arról is, hogy Mesterházy a had­sereg komolytalanságáról tett meg­jegyzésével megsértette a magyar ka­tonákat, akik amúgy a legnagyobb tiszteletet érdemelnek. Ez hazafiat­­lan politika - minősítette a felszóla­lást Orbán. Az ugyancsak a szocialista politi­kustól érkezett kritikát, amely szerint a kormány pénzügyi alapon adta ki a gyilkosságért elítélt, majd később ha­zájában kegyelmet kapó azeri Ramil Sahib Safarovot, határozottan visz­­szautasította. A kormányfő szerint az átadás az elmúlt évek joggyakorlatá­ba illeszkedik, személyesen is igazsá­gos döntésnek tartja azt. A fogyasztás felpörgetésének el­maradása miatt elhangzott ellenzéki megjegyzések kapcsán a miniszter­­elnök rámutatott, egyelőre hétszáz­hetvenmilliárd forintnyi állampapír van magyar magánszemélyek kezé­ben, vagyis az emberek a fogyasztás helyett inkább a megtakarítást vá­lasztják, ami érthető, tekintve az el­múlt évek eladósítási gyakorlatát. A földbérleti szerződéseket érin­tő ellenzéki vádakra válaszolva csak annyit mondott a kormányfő, ezek­ről majd „beszélünk, amikor eljön a földtörvény vitája”. RÖVIDEN • A Ház alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén nem támogatta azt a népi kezde­ményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállá­sa a családon belüli erőszaknak. Salamon László, a testület KDNP-s elnöke emlékez­tetett arra, a júniusban elfogadott új Btk. országgyűlési vitájában nyolcvanszázalé­kos többséggel döntött úgy a parlament, hogy ilyen típusú tényállásra nincs szük­ség a törvényben. Mint mondta, kormány­­párti és ellenzéki képviselők egyaránt úgy gondolták, hogy az a szabályozás csak ne­hezítené az ilyen magatartások üldözését. Salamon ezzel az együtt élők közötti lel­ki bántalmazásról szóló tényállásra utalt, amelyet az új kódexben a kormány erede­tileg bűncselekménnyé tett volna. • A parlament őszi ülésszaka december 10-ig tart, és a Ház az október 22-vel kez­dődő hét kivételével minden héten ülésez­ni fog. • A parlament 271 igen és 50 nem szava­zattal elfogadta, hogy a 2013. évi költség­­vetésről szóló, újból megnyitott részletes vitára nyolcórás időkeret legyen. Soron kívüli feladatvégzésre vagy mu­lasztás pótlására utasíthatnák a jövőben a kormánymegbízottak az eljáró hatósá­gok vezetőit a nemzetgazdasági szem­pontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyében - az ezt kezdeményező törvény­­módosítási javaslatot tegnap terjesztette a Ház elé Navracsics Tibor és Szabó Erika. A közigazgatási és igazságügyi miniszter­nek, valamint a tárca államtitkárának in­dítványa szerint a kormánymegbízottak az önálló szabályozó szervek, az auto­nóm államigazgatási szervek, a NAV, vala­mint a rendvédelmi szervek vezetői ese­tében nem lennének jogosultak utasítást adni. Egy beruházás kiemeltté nyilvánítása azért lényeges, mert ilyenkor a kérelmeket soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési ha­táridő pedig legfeljebb két hónap, sőt bizo­nyos esetekben ennél is rövidebb. • Elhalasztották az új hulladéktörvény zá­rószavazását, miután Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke azt jelez­te, hogy a javaslathoz módosító indítvány benyújtása válhat szükségessé. A tör­vényjavaslat értelmében január 1-jétől a vidékfejlesztési miniszter állapítaná meg a szemétszállítási díjakat, a hulladékgaz­dálkodási közszolgáltatást pedig az állam biztosítaná. A kormányfő egyértelművé tette: hazánknak nincs szüksége egy MSZP-típusú, megszorításokhoz vezető paktumra az IMF-fel és az EU-val ROVATVEZETŐ: PETÁK PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU

Next