Magyar Hírlap, 2012. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-11 / 213. szám
V . VU VONA GÁBOR (Jobbik): A Fidesznek kapóra jön a Nemzetközi Valutalappal folytatott tárgyalás, hiszen ez jó ürügyet teremt arra, hogy az örökölt és a saját gazdaságpolitikai csődjét rákenje az IMF-re. Ha a kormányfő bevallása szerint sincs szükség megegyezésre az IMF-fel, akkor mégis miért akar a kormány megegyezni a valutalappal? Ha a Fidesz a KDNP- vel közösen ezután fog saját tárgyalási javaslatot kidolgozni, akkor mit csinált eddig Fellegi Tamás és Varga Mihály, eddig nem volt a kormánynak saját tárgyalási koncepciója? JÁVOR BENEDEK (LMP): A valóságészlelés teljes hiányáról tanúskodó mesedélután volt a miniszterelnök napirend előtti felszólalása. Magyarországon 2010-ig az európai normák szerinti parlamentáris demokrácia működött, a jelenlegi kabinet viszont egészen bámulatos eredményeket ért el a demokratikus intézményrendszerek leépítésében. A miniszterelnök által vázoltakkal ellentétben Magyarország olyan mély gazdasági válságban van, amilyen az elmúlt két évtizedben alig sújtotta az országot. A kialakult helyzetet megpróbálhatják a Nemzetközi Valutaalapra fogni, de a valóság ezzel szemben az, hogy a kormány gazdasági ámokfutásának eredményeképpen a gazdaság jóval nagyobb bajban van, mint a kormányváltás előtt. MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nemcsak erő, hanem ész is kell az IMF— Európai Unió-megállapodáshoz, ezért jó lenne, ha a miniszterelnök nem csak az erő nyelvén politizálna. A kormányfő hozza nyilvánosságra azokat a követeléseket, amelyeket a valutaalap és az Európai Unió támasztott, hogy kiderüljön, egyáltalán léteznek-e ezek a feltételek. Ha valósak ezek a követelések, akkor szeretném mondani, hogy ilyen feltétekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást kötnie. De ha nincsenek ilyen követelések, akkor miniszterelnök úr, ön egyszerűen szemérmetlenül hazudott a magyar embereknek, hazudott Magyarországnak nemcsak az elmúlt hetekben, hanem ma is. ROGÁN ANTAL (Fidesz): Nem mindegy, milyen megállapodást köt a kormány az IMF-fel, hiszen a 2008-as kontraktus jelenleg nem elfogadható az ország számára. Az MSZP és az LMP is IMF-párti. A 2008-ban kötött egyezséget 2009-ben a legnagyobb mértékű, csaknem hétszázalékos gazdasági visszaesés követte, nem jöttek létre új munkahelyek, nem lett stabil a költségvetés, és olyan törvények születtek, amelyek következtében csökkentek a nyugdíjak vagy a közfoglalkoztatottak bérei. Az elmúlt két esztendő fontos, ám az IMF által nem támogatott intézkedés volt a családi adókedvezmény, a devizahitelesek megsegítése. A kormány ezután is határozottan álljon ki a magyar emberek, a magyar családok és a magyar cégek védelme érdekében. HARRACH PÉTER (KDNP): Működőképes és válságtűrő állam kell a túlköltekező állam helyett. Az elmúlt két évben megkezdtük az adósság csökkentését, a hiánycél megvalósítását, a nagy rendszerek saját lábra állítását, biztosítottuk a nyugdíjrendszer működőképességét. Az idén ezermilliárd felett van, amit az adósság törlesztésére kell fordítani. Az eladósítást a szocialista kormány követte el, és hagyta azt is, hogy a bankok devizacsapdába csalogassák az embereket. MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. SZEPTEMBER 11., KEDD Orbán: Európa visszahúz minket KACSÓH DÁNIEL Csak olyan megállapodást köt a magyar kormány a valutaalappal, amely összehangolható a munkahelyvédelmi akciótervvel, Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú, megszorításokhoz vezető paktumra - tette egyértelművé az Országgyűlésben Orbán Viktor. A kormányfő tudatta, felállítják a pénzügyi ombudsman intézményét. Bár vannak sikerek, az élet még mindig nehéz Magyarországon, ezért a kabinet végigcsinálja a munkahelyvédelmi akciótervet - szögezte le tegnap napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor a parlamentben. Szólt arról is, hogy a következő kormányülésen az előző, 2008-as IMF-megállapodás hibáit is tanulmányozva, megkezdődik egy olyan javaslat kidolgozása, amelynek alapja éppen az akcióterv támogatása lesz. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarországnak a saját gondjai miatt nincs szüksége a valutaalapra, ugyanis „stabilan állunk a lábunkon”. Kifejtette, hazánknak valójában az unió problémái miatt van szüksége egy úgynevezett biztosítási hitelkeretre, hogy megvédje magát a „szélesebb hazánkat, Európát nyomasztó betegségtől, vagyis a válságtól, amelyet nem mi okoztunk, és nem is mi tartunk életben”. A kormányfő úgy fogalmazott, az EU jelenleg inkább a probléma forrása, mint a megoldás, s ma azért nem tudunk kilábalni nehéz helyzetünkből, mert „visszahúz bennünket az eurózóna válsága”. Amiben előreléptünk, az is csak azért sikerült, mert tudatosan mást csináltunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatólag nem is boldogulnak vele azóta sem - tette hozzá. Számunkra előnyös lenne egy megállapodás a valutaalappal, de csak akkor, ha jó, „rosszat ugyanis már kötöttünk”. Orbán egyértelművé tette: Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú, megszorításokhoz vezető paktumra az IMF fel és az Európai Unióval. Az ország nem mellesleg ma erősebb, mint 2008-ban, és nagyobb a mozgástere. Az IMF ma pontosan azt követeli a kormánytól, amit szocialista elődjétől, „de ne kérjék tőlem, hogy egy olyan dokumentumot, amelyet nem mi írtunk, az önök rendelkezésére bocsássunk” - reagált később Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető hozzászólására, aki a valutaalap állítólagos igényeinek listáját követelte a kormányfőtől. A miniszterelnök közölte azt is, bár az elmúlt két évben sokat tettek azért, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, még mindig sok a „dokumentálható állampolgári sérelem”. Ezért javasolja, angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis a pénzügyi szószóló intézményét. Továbbá hazánknak is fel kell készülnie a társadalmi nyugtalansággal, feszültséggel fenyegető élelmiszerár-robbanásra, ezért még az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán világszinten várható nehéz helyzetre. Az ellenzéki válaszokra reagálva a kormányfő rámutatott: „A vita közöttünk abban áll, miként jutunk ki a jelenlegi helyzetből. Önök megpróbálják lebeszélni az embereket arról, hogy higgyenek magukban, a kormányukban és a hazájukban. Mi ezzel szemben arról beszélünk, hogy ezek a siker előfeltételei.” Szerinte a szocialisták szinte remegve várják, „mikor lesz már végre megszorítás, csak hogy az orrunk alá dörzsölhessék: ti sem tudjátok jobban, mint mi. Ez lenne az ország érdeke?” - fordult az MSZP-frakció felé a miniszterelnök. Szólt arról is, hogy Mesterházy a hadsereg komolytalanságáról tett megjegyzésével megsértette a magyar katonákat, akik amúgy a legnagyobb tiszteletet érdemelnek. Ez hazafiatlan politika - minősítette a felszólalást Orbán. Az ugyancsak a szocialista politikustól érkezett kritikát, amely szerint a kormány pénzügyi alapon adta ki a gyilkosságért elítélt, majd később hazájában kegyelmet kapó azeri Ramil Sahib Safarovot, határozottan viszszautasította. A kormányfő szerint az átadás az elmúlt évek joggyakorlatába illeszkedik, személyesen is igazságos döntésnek tartja azt. A fogyasztás felpörgetésének elmaradása miatt elhangzott ellenzéki megjegyzések kapcsán a miniszterelnök rámutatott, egyelőre hétszázhetvenmilliárd forintnyi állampapír van magyar magánszemélyek kezében, vagyis az emberek a fogyasztás helyett inkább a megtakarítást választják, ami érthető, tekintve az elmúlt évek eladósítási gyakorlatát. A földbérleti szerződéseket érintő ellenzéki vádakra válaszolva csak annyit mondott a kormányfő, ezekről majd „beszélünk, amikor eljön a földtörvény vitája”. RÖVIDEN • A Ház alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén nem támogatta azt a népi kezdeményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak. Salamon László, a testület KDNP-s elnöke emlékeztetett arra, a júniusban elfogadott új Btk. országgyűlési vitájában nyolcvanszázalékos többséggel döntött úgy a parlament, hogy ilyen típusú tényállásra nincs szükség a törvényben. Mint mondta, kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt úgy gondolták, hogy az a szabályozás csak nehezítené az ilyen magatartások üldözését. Salamon ezzel az együtt élők közötti lelki bántalmazásról szóló tényállásra utalt, amelyet az új kódexben a kormány eredetileg bűncselekménnyé tett volna. • A parlament őszi ülésszaka december 10-ig tart, és a Ház az október 22-vel kezdődő hét kivételével minden héten ülésezni fog. • A parlament 271 igen és 50 nem szavazattal elfogadta, hogy a 2013. évi költségvetésről szóló, újból megnyitott részletes vitára nyolcórás időkeret legyen. Soron kívüli feladatvégzésre vagy mulasztás pótlására utasíthatnák a jövőben a kormánymegbízottak az eljáró hatóságok vezetőit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyében - az ezt kezdeményező törvénymódosítási javaslatot tegnap terjesztette a Ház elé Navracsics Tibor és Szabó Erika. A közigazgatási és igazságügyi miniszternek, valamint a tárca államtitkárának indítványa szerint a kormánymegbízottak az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a NAV, valamint a rendvédelmi szervek vezetői esetében nem lennének jogosultak utasítást adni. Egy beruházás kiemeltté nyilvánítása azért lényeges, mert ilyenkor a kérelmeket soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő pedig legfeljebb két hónap, sőt bizonyos esetekben ennél is rövidebb. • Elhalasztották az új hulladéktörvény zárószavazását, miután Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke azt jelezte, hogy a javaslathoz módosító indítvány benyújtása válhat szükségessé. A törvényjavaslat értelmében január 1-jétől a vidékfejlesztési miniszter állapítaná meg a szemétszállítási díjakat, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást pedig az állam biztosítaná. A kormányfő egyértelművé tette: hazánknak nincs szüksége egy MSZP-típusú, megszorításokhoz vezető paktumra az IMF-fel és az EU-val ROVATVEZETŐ: PETÁK PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU