Magyar Hírlap, 2012. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-28 / 228. szám
ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU Grandpierre Attila és együttese a Dürer kertben Világzengetés: Ősök Ünnepe címmel tartja meg következő koncertjét október 6-án a Dürer kertben a Vágtázó Csodaszarvas. A magyar népzene legősibb rétegeit életre keltő zenekar ezúttal olyan különleges vendégekkel áll színpadra, mint a dzsesszvilágsztár Dresch Mihály, a különleges hegedűjén játszó Lantos Zoltán és a marokkói duda németországi mestere, Thomas Gundermann. A Grandpierre Atilla által életre hívott együttes zenéjét olyan keleties dallamvilág jellemzi, amilyen az eurázsiai síkság lovas népeinek zenéje is lehetett. Előttük különleges dobfelszereléseken, állatbőrös dobokon, gitáron, karátokon, furulyákon, didgerideon, nagybőgőn, dorombon, csörgőkön szól majd a BaRaKa zenéje. (MH) FOTÓ: MN ÖRÖKSÉG MÉG KÉT HÉTIG LÁTHATÓ AZ ELRABOLT, MAJD MEGTALÁLT RÉGÉSZETI LELETEK ÉS MŰALKOTÁSOK TÁRLATA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Kincsek és bűnesetek nyomában ZSIGMOND NÓRA „Azt is hangsúlyozni akartuk, milyen veszélyeknek vannak kitéve a műalkotások, illetve a még feltárásra váró vagy éppen feltárt régészeti leletek, és hogy mennyire fontos a megelőzés” - mondta lapunknak Vukán Béla. A Nemzeti Nyomozó Iroda műkincsvédelmi illetékesét a Szépművészeti Múzeumban nyitt Műkincsek és bűnesetek című kiállításról kérdeztük, amely október 14-ig tekinthető meg az intézményben, ingyenesen. Közel száz elrabolt és visszaszerzett műtárgyat láthatunk a Szépművészeti Múzeumban rendezett Műkincsek és bűnesetek című időszaki kiállításon. Többek között illegális ásatások során eltulajdonított régészeti leleteket - antik szobrokat, középkori kőfaragványokat, ékszereket, szakrális műkincseket - például a 2009-ben kirabolt egri Szent Miklós szerb ortodox templom ikonjait -, valamint közvagy magántulajdonban lévő festményeket, például Szinyei-Merse Pál, Koszta József, Mednyánszky László, Vaszary János és Kemstok Károly nagy értékű alkotásait, és megismerhetjük néhány tárgy elrablásának és megtalálásának izgalmas történetét is. „A tárlat nem előzmények nélkül való: 2006-ban az Örökség Galériában (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban) nyílt kiállítás anyagát elsősorban a megelőző néhány évben ellopott és megkerült műtárgyak alkották, de a szervezők egészen a rendszerváltozásig nyúltak vissza. A mostani, igen gazdag tárlaton a közönség a 2006 óta visszaszerzett fontosabb műkincseket láthatja” - tájékoztatott Vukán Béla alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda műkincsvédelmi alosztályának munkatársa. Mint elmondta, elsősorban az volt a céljuk, hogy felhívják mind a szakma, mind a szélesebb közönség figyelmét a kulturális örökség védelmének fontosságára, és bemutassák a megóvására irányuló szoros együttműködésen alapuló munka eredményeit és szépségét. „Továbbá azt is hangsúlyozni akartuk, milyen veszélyeknek vannak kitéve a műalkotások - a magán és közgyűjtemények, illetve a még feltárásra váró vagy éppen feltárt régészeti leletek -, és hogy mennyire fontos a megelőzés. Nem győzzük elégszer elmondani például, mekkora segítség lenne, ha részletes dokumentációt kapnánk az eltűnt műkincsekről, ha a tulajdonosok lefotóznák a műtárgyaikat” - részletezte az alezredes. Talán kevesen tudják, hogy az illegális műkincs-kereskedelem nemzetközi méreteit tekintve a fegyver- és a kábítószer-kereskedelem után a szervezett bűnözés harmadik legjövedelmezőbb ága. A örökségvédelmi hivatal nemrég készített kimutatása szerint ma Magyarországon évente hozzávetőlegesen egymilliárd forintos kárt okoznak a műkincsrablók, akiknek egyre kifinomultabbak a módszereik. A tárlat fontos egységét alkotják a régészeti leletek - ezek között az egyik legizgalmasabb az 5. századi, aranyból készült, ékkövekkel díszített ékszerekből álló, híres hun kori aranylelet, amely kalandos kutatás eredményeképpen került meg. Ezzel kapcsolatban Vukán Béla rámutatott: egy-egy értékes festmény eltűnése általában nagy port kavar, a hírekből sokan értesülnek az esetről - mindez egyébként nagyban segíti a munkájukat -, az azonban kevéssé köztudott, milyen károkat okoznak a műkincsrablók az illegális ásatásokkal. „A rablók hallanak innen-onnan egy-egy feltárásra váró területről (sokszor egymásnak adják a tippeket), és teljesen kifosztják azt, megelőzve a hivatalos ásatási munkálatokat. Mivel a még feltáratlan régészeti területek anyaga nincs dokumentálva, mi magunk sem tudjuk, mit loptak el, mit kell keresnünk, és ez óriási probléma” - tette hozzá. A műkincsrablók alapvetően kétféle okból tulajdonítanak el egy-egy alkotást. Az alezredes kiemelte: a leggyakoribb eset, hogy a saját szakállukra dolgoznak, vagyis hallanak például arról, hogy egy műtárgynak mekkora az eszmei értéke, vagy hogy egy festmény milyen áron kelt el aukción, és a sokszor magas összegek felcsigázzák őket. Azzal pedig nem számolnak, hogy a feketepiacon egyáltalán nem, vagy csak töredékáron tudják értékesíteni. A másik eset, hogy orgazdák, ritkán fanatikus műgyűjtők megrendelésére dolgoznak. „Vannak olyan műtárgyak, amelyeknek igen gyorsan - olykor a leglehetetlenebb helyeken - bukkanunk a nyomára, de olyanok is, amelyek mintha megszűntek volna létezni. További probléma, hogy gyakran megrongálódnak - a hun kori aranylelet egyik darabját a Dunából emelték ki, ahová a rabló menekülés közben beharította -, munkánkat tehát nagy odafigyeléssel, kell végeznünk” - hangsúlyozta az alezredes. A műkincsek és bűnesetek című kiállítás uniós támogatásból valósult meg. A Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztálya és az Országos Rendőr-főkapitányság 2010-ben közösen pályázott a hazai műkincsvédelem rendőri kapacitásának megerősítésére és a nyomozások még szakszerűbbé tételére az EU-hoz, ennek a része volt a Szépművészeti Múzeumban nyitt tárlat terve is. A program erősségét bizonyítja a megítélt közel 240 ezer eurós uniós támogatás. „A műkincsvédelem sajnos az alacsony prioritást élvező szakterületek között szerepel, és ilyen célzott támogatásban eddig még sosem részesült. A kiállításon túl a projekt része még például egy internetes játék és egy képzéssorozat is, amelyen a bűnügyi állomány kiválasztott tagjai szélesíthetik műtárgyvédelemmel kapcsolatos ismereteiket” - mondta Vukán Béla. Egyszerre gyönyörködtet és figyelmeztet. A tárlat uniós támogatásból jöhetett létre FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT FOTÓ MEGNYÍLT A WORLD PRESS PHOTO KIÁLLÍTÁS A VILÁGKÉPEKBEN Mától október 28-ig látogatható a budapesti Néprajzi Múzeumban a World Press Photo kiállítás, amelyre 124 országból 5274 fotóriporter pályázott. A nemzetközi zsűri értékelése után 24 nemzet 57 alkotását díjazták, most Budapesten a legjobb 167 fotót lehet megtekinteni. A győztes a spanyol Samuel Aranda, akinek képén egy jemeni nő a könnygáztól szenvedő 18 éves fiát tartja a kezében egy tavalyi tüntetést követően. (MH) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR 2012. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK KULTÚRA MAGYAR HÍRLAP 13 FESZTIVÁL CSAKNEM SZÁZ MÚZEUM VÁR HAT HÉTEN ÁT Borkóstoló a tárlatvezetésen MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Országszerte 98 múzeumban 450 program várja a közönséget tárlatvezetésekkel, családi napokkal és számos különleges programmal az idei Múzeumok Őszi Fesztiválján október 1. és november 11. között. A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége - amely a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége új elnevezése - először kapott felkérést, hogy a fesztivált megszervezze - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a szervezet elnöke, Kálnoki-Gyöngyössy Márton. Hozzátette: a Nemzeti Kulturális Alap 7,8 millió forintos támogatásával megszervezett rendezvény hat hete alatt tizenöt országos, hetvenkét vidéki, tíz egyházi múzeum és újdonságként egy levéltár is várja a közönséget számos rendhagyó programmal. Új résztvevőként csatlakozik többek között a Műcsarnok és a Mátyás-templom. Basics Beatrix művészettörténész, a fesztivál szervezője rámutatott: a programsorozatban különböző típusú intézmények vesznek részt, amelyek között megindult az együttműködés. A Múzeumok Őszi Fesztiválja október 1-jén a gödöllői királyi kastélyban indul, az országos múzeumpedagógiai évnyitóval, majd a hagyományoknak megfelelően ebben az évben is Szent Márton napján zárul. Fehér György, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója közölte: intézményük a Márton-napi mulatság mellett ekkor a gyermekszínjátszók találkozójának is helyt ad. Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője azt emelte ki, hogy ezúttal a sör és a bor világára helyezik a hangsúlyt, többek között rendhagyó tárlatvezetéssel a Modern Magyar Képtárban, borkóstolóval egybekötve. Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjtemény igazgatója pedig elárulta: a templom a fesztiválon szó szerint nyit a közönség felé: plexiablakokon keresztül bemutatják például az egyhektárnyi díszítőfestés helyreállításán dolgozó restaurátorok munkáját. A fesztivál összes rendezvénye a negyvenezer példányban kiadott programfüzetben és a Muzeumokoszifesztivalja. hu honlapon található meg. ■ KONFERENCIA NEMES NAGY ÁGNESRŐL A költőnő emléke A Magyar Írószövetség kétnapos konferenciával tiszteleg a kilencven éve született Nemes Nagy Ágnes életműve előtt. A rendezvény október 1-jén és 2-án lesz az írószövetség székházában (VI. kerület, Bajza u. 18.). Tizennégy meghívott író, költő, irodalomtörténész előadását hallgathatják meg az érdeklődők, az ülést Szentmártoni János írószövetségi elnök nyitja meg, valamint Tallián Marianne színművésznő előadásában Nemes Nagy Ágnes versei hangzanak el. (MH) BERGENDY ÉS FLIEGAUF Filmjeink amerikai pályán Újabb nemzetközi filmfesztiválokon szerepel Bergendy Péter A vizsga és Fliegauf Bence Csak a szél című alkotása. A két produkciót a szombaton kezdődő Haifai Nemzetközi Filmfesztivál, majd Bergendy filmjét októberben két rangos amerikai filmmustra is műsorára tűzi - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Filmalap. Bergendy alkotását az október 11-én megnyíló Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál is beválogatta versenyprogramjába, ez előtt pedig New Yorkot is megjárja, ahol az október 4-én megnyíló Gotham Screen 2012 Nemzetközi Filmfesztivál játékfilmes műsorában szerepel. (MTI)