Magyar Hírlap, 2012. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-28 / 228. szám

ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU Grandpierre Attila és együttese a Dürer kertben Világzengetés: Ősök Ünnepe címmel tartja meg következő koncertjét október 6-án a Dürer kertben a Vág­tázó Csodaszarvas. A magyar népzene legősibb rétegeit életre keltő zenekar ezúttal olyan különleges ven­dégekkel áll színpadra, mint a dzsesszvilágsztár Dresch Mihály, a különleges hegedűjén játszó Lantos Zoltán és a marokkói duda németországi mestere, Thomas Gundermann. A Grandpierre Atilla által életre hívott együttes zenéjét olyan keleties dallamvilág jellemzi, amilyen az eurázsiai síkság lovas népeinek zenéje is le­hetett. Előttük különleges dobfelszereléseken, állatbőrös dobokon, gitáron, karátokon, furulyákon, didgerideon, nagybőgőn, dorombon, csörgőkön szól majd a BaRaKa zenéje. (MH) FOTÓ: MN ÖRÖKSÉG MÉG KÉT HÉTIG LÁTHATÓ AZ ELRABOLT, MAJD MEGTALÁLT RÉGÉSZETI LELETEK ÉS MŰALKOTÁSOK TÁRLATA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Kincsek és bűnesetek nyomában ZSIGMOND NÓRA „Azt is hangsúlyozni akartuk, milyen veszélyeknek vannak kitéve a műal­kotások, illetve a még feltárásra vá­ró vagy éppen feltárt régészeti leletek, és hogy mennyire fontos a megelő­zés” - mondta lapunknak Vukán Béla. A Nemzeti Nyomozó Iroda műkincs­védelmi illetékesét a Szépművészeti Múzeumban nyitt Műkincsek és bűn­esetek című kiállításról kérdeztük, amely október 14-ig tekinthető meg az intézményben, ingyenesen. Közel száz elrabolt és visszaszerzett műtárgyat láthatunk a Szépművésze­ti Múzeumban rendezett Műkincsek és bűnesetek című időszaki kiállítá­son. Többek között illegális ásatások során eltulajdonított régészeti lelete­ket - antik szobrokat, középkori kő­­faragványokat, ékszereket­­, szakrális műkincseket - például a 2009-ben ki­rabolt egri Szent Miklós szerb ortodox templom ikonjait -, valamint köz­­vagy magántulajdonban lévő festmé­nyeket, például Szinyei-Merse Pál, Koszta József, Mednyánszky László, Vaszary János és Kemstok Károly nagy értékű alkotásait, és megismerhetjük néhány tárgy elrablásának és megta­lálásának izgalmas történetét is. „A tárlat nem előzmények nélkül való: 2006-ban az Örökség Galériában (a Kulturális Örökségvédelmi Hiva­talban) nyílt kiállítás anyagát elsősor­ban a megelőző néhány évben ellopott és megkerült műtárgyak alkották, de a szervezők egészen a rendszerválto­zásig nyúltak vissza. A mostani, igen gazdag tárlaton a közönség a 2006 óta visszaszerzett fontosabb műkincseket láthatja” - tájékoztatott Vukán Béla alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda műkincsvédelmi alosztályának mun­katársa. Mint elmondta, elsősorban az volt a céljuk, hogy felhívják mind a szakma, mind a szélesebb közönség figyelmét a kulturális örökség védel­mének fontosságára, és bemutassák a megóvására irányuló szoros együtt­működésen alapuló munka eredmé­nyeit és szépségét. „Továbbá azt is hangsúlyozni akartuk, milyen veszé­lyeknek vannak kitéve a műalkotás­ok - a magán és közgyűjtemények, illetve a még feltárásra váró vagy ép­pen feltárt régészeti leletek -, és hogy mennyire fontos a megelőzés. Nem győzzük elégszer elmondani példá­ul, mekkora segítség lenne, ha részle­tes dokumentációt kapnánk az eltűnt műkincsekről, ha a tulajdonosok lefo­tóznák a műtárgyaikat” - részletezte az alezredes. Talán kevesen tudják, hogy az ille­gális műkincs-kereskedelem nemzet­közi méreteit tekintve a fegyver- és a kábítószer-kereskedelem után a szer­vezett bűnözés harmadik legjövedel­mezőbb ága. A örökségvédelmi hivatal nemrég készített kimutatása szerint ma Magyarországon évente hozzá­vetőlegesen egymilliárd forintos kárt okoznak a műkincsrablók, akiknek egyre kifinomultabbak a módszereik. A tárlat fontos egységét alkotják a régészeti leletek - ezek között az egyik legizgalmasabb az 5. századi, aranyból készült, ékkövekkel díszített éksze­rekből álló, híres hun kori aranylelet, amely kalandos kutatás eredménye­képpen került meg. Ezzel kapcsolat­ban Vukán Béla rámutatott: egy-egy értékes festmény eltűnése általában nagy port kavar, a hírekből sokan ér­tesülnek az esetről - mindez egyéb­ként nagyban segíti a munkájukat -, az azonban kevéssé köztudott, milyen károkat okoznak a műkincsrablók az illegális ásatásokkal. „A rablók halla­nak innen-onnan egy-egy feltárás­ra váró területről (sokszor egymásnak adják a tippeket), és teljesen kifoszt­ják azt, megelőzve a hivatalos ásatási munkálatokat. Mivel a még feltáratlan régészeti területek anyaga nincs do­kumentálva, mi magunk sem tudjuk, mit loptak el, mit kell keresnünk, és ez óriási probléma” - tette hozzá. A műkincsrablók alapvetően kétféle okból tulajdonítanak el egy-egy alko­tást. Az alezredes kiemelte: a leggya­koribb eset, hogy a saját szakálluk­ra dolgoznak, vagyis hallanak például arról, hogy egy műtárgynak mekkora az eszmei értéke, vagy hogy egy fest­mény milyen áron kelt el aukción, és a sokszor magas összegek felcsigáz­zák őket. Azzal pedig nem számolnak, hogy a feketepiacon egyáltalán nem, vagy csak töredékáron tudják értéke­síteni. A másik eset, hogy orgazdák, ritkán fanatikus műgyűjtők megren­delésére dolgoznak. „Vannak olyan műtárgyak, amelyeknek igen gyor­san - olykor a leglehetetlenebb helye­ken - bukkanunk a nyomára, de olya­nok is, amelyek mintha megszűntek volna létezni. További probléma, hogy gyakran megrongálódnak - a hun ko­ri aranylelet egyik darabját a Dunából emelték ki, ahová a rabló menekülés közben beharította -, munkánkat te­hát nagy odafigyeléssel, kell végez­nünk” - hangsúlyozta az alezredes. A műkincsek és bűnesetek című kiállítás uniós támogatásból valósult meg. A Nemzeti Nyomozó Iroda Mű­kincsvédelmi Alosztálya és az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság 2010-ben közösen pályázott a hazai műkincs­védelem rendőri kapacitásának meg­erősítésére és a nyomozások még szakszerűbbé tételére az EU-hoz, en­nek a része volt a Szépművészeti Mú­zeumban nyitt tárlat terve is. A prog­ram erősségét bizonyítja a megítélt közel 240 ezer eurós uniós támoga­tás. „A műkincsvédelem sajnos az alacsony prioritást élvező szakterü­letek között szerepel, és ilyen célzott támogatásban eddig még sosem ré­szesült. A kiállításon túl a projekt ré­sze még például egy internetes já­ték és egy képzéssorozat is, amelyen a bűnügyi állomány kiválasztott tag­jai szélesíthetik műtárgyvédelemmel kapcsolatos ismereteiket” - mondta Vukán Béla.­­ Egyszerre gyönyörködtet és figyelmeztet. A tárlat uniós támogatásból jöhetett létre FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT FOTÓ MEGNYÍLT A WORLD PRESS PHOTO KIÁLLÍTÁS A VILÁGKÉPEKBEN Mától október 28-ig látogatható a budapesti Néprajzi Múzeumban a World Press Photo kiállítás, amelyre 124 országból 5274 fotóriporter pályázott. A nemzetközi zsűri értékelése után 24 nemzet 57 alkotását díjazták, most Budapesten a legjobb 167 fotót lehet megtekinteni. A győztes a spanyol Samuel Aranda, akinek képén egy jemeni nő a könnygáztól szenvedő 18 éves fiát tartja a ke­zében egy tavalyi tüntetést követően. (MH) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR 2012. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK KULTÚRA MAGYAR HÍRLAP 13 FESZTIVÁL CSAKNEM SZÁZ MÚZEUM VÁR HAT HÉTEN ÁT Borkóstoló a tárlatvezetésen MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Országszerte 98 múzeumban 450 program várja a közönséget tárlatve­zetésekkel, családi napokkal és szá­mos különleges programmal az idei Múzeumok Őszi Fesztiválján október 1. és november 11. között. A Magyar Vidéki Múzeumok Szövet­sége - amely a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége új elne­vezése - először kapott felkérést, hogy a fesztivált megszervezze - mond­ta tegnapi sajtótájékoztatóján a szer­vezet elnöke, Kálnoki-Gyöngyössy Márton. Hozzátette: a Nemzeti Kul­turális Alap 7,8 millió forintos támo­gatásával megszervezett rendezvény hat hete alatt tizenöt országos, het­venkét vidéki, tíz egyházi múzeum és újdonságként egy levéltár is várja a közönséget számos rendhagyó prog­rammal. Új résztvevőként csatlakozik többek között a Műcsarnok és a Má­tyás-templom. Basics Beatrix művé­szettörténész, a fesztivál szervező­je rámutatott: a programsorozatban különböző típusú intézmények vesz­nek részt, amelyek között megindult az együttműködés. A Múzeumok Őszi Fesztiválja októ­ber 1-jén a gödöllői királyi kastélyban indul, az országos múzeumpedagó­giai évnyitóval, majd a hagyomá­nyoknak megfelelően ebben az évben is Szent Márton napján zárul. Fehér György, a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeum főigazgatója közölte: intézmé­nyük a Márton-napi mulatság mellett ekkor a gyermekszínjátszók találko­zójának is helyt ad. Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok Igazga­tóságának vezetője azt emelte ki, hogy ezúttal a sör és a bor világára helyezik a hangsúlyt, többek között rendha­gyó tárlatvezetéssel a Modern Magyar Képtárban, borkóstolóval egybeköt­ve. Mátéffy Balázs, a Mátyás-temp­lom Egyházművészeti Gyűjtemény igazgatója pedig elárulta: a templom a fesztiválon szó szerint nyit a közönség felé: plexiablakokon keresztül bemu­tatják például az egyhektárnyi díszí­tőfestés helyreállításán dolgozó resta­urátorok munkáját. A fesztivál összes rendezvénye a negyvenezer példány­ban kiadott programfüzetben és a Muzeumokoszifeszt­ivalja. hu honla­­­pon található meg. ■ KONFERENCIA NEMES NAGY ÁGNESRŐL A költőnő emléke A Magyar Írószövetség kétnapos konfe­renciával tiszteleg a kilencven éve szü­letett Nemes Nagy Ágnes életműve előtt. A rendezvény október 1-jén és 2-án lesz az írószövetség székházában (VI. kerület, Bajza u. 18.). Tizennégy meghívott író, költő, irodalomtörténész előadását hall­gathatják meg az érdeklődők, az ülést Szentmártoni János írószövetségi elnök nyitja meg, valamint Tallián Marianne színművésznő előadásában Nemes Nagy Ágnes versei hangzanak el. (MH) BERGENDY ÉS FLIEGAUF Filmjeink amerikai pályán Újabb nemzetközi filmfesztiválokon sze­repel Bergendy Péter A vizsga és Fliegauf Bence Csak a szél című alkotása. A két produkciót a szombaton kezdődő Haifai Nemzetközi Filmfesztivál, majd Bergendy filmjét októberben két rangos ameri­kai filmmustra is műsorára tűzi - tájé­koztatott a Magyar Nemzeti Filmalap. Bergendy alkotását az október 11-én megnyíló Chicagói Nemzetközi Filmfesz­tivál is beválogatta versenyprogramjá­ba, ez előtt pedig New Yorkot is megjárja, ahol az október 4-én megnyíló Gotham Screen 2012 Nemzetközi Filmfesztivál já­tékfilmes műsorában szerepel. (MTI)

Next