Magyar Hírlap, 2013. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. JANUÁR 2. SZERDA ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU JANUÁR 15-ÉN FOLYTATÓDIK HAGYÓ MIKLÓS ÉS TÁRSAINAK BÜNTETŐPERE, VAGYIS AZ ÚGYNEVEZETT BKV-ÜGY A KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉKEN Utólag kozmetikázott vallomások BÁN KÁROLY Az ötödrendű vádlott H. Éva, a volt szocialista főpolgármester-helyettes egykori sajtófőnöke kihallgatásával folytatódik január 15 -én Hagyó Miklós és társai ügyében a büntetőeljárás a Kecskeméti Törvényszéken - tudtuk meg. Egyetlen vádlott, a BKV marketing főosztályát a vádbeli időszakban vezető V. Ágnes kivételével a Hagyó-per valamennyi vádlottja módosította a nyomozati szakban tett vallomását a Kecskeméti Törvényszéken a tavaly nyáron kezdődött büntetőügyben. Ráadásul Volt olyan vádlott, aki a pszichikai kényszerrel magyarázta, hogy „téves nyilatkozatot” tett, úgy, hogy a vádlottak egy bizonyos köre - köztük az elsőrendű Hagyó Miklós és a másodrendű, Mesterházy Ernő - magát a vádhatóságot támadta törvénytelenséggel. Demszky Gábor főtanácsadójának ügyvédje szinte drámai hangon közölte: „Döbbenten hallgattam Antal Attila (a BKV egykori vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott - a szerk.) szavait, amikor vallomásában kitért arra, hogy házi őrizete alatt elmentek érte a rendőrök, bevitték, és azt mondták neki, Mesterházy Ernőre kell terhelő vallomást tenni.” Az ügyészség nyilvánvalóvá tette, hamis vád alapján a tárgyalási szakaszban csak a bíró tehet feljelentést, ezután azonban a vádhatóság hivatalból is eljárást indíthat. A Hagyó-per ügyésze ezt már jelezte is a tárgyaláson, amikor leszögezte: „Kétséget kizáróan megígérhetem, ha az eljárás jogerősen befejeződik, akkor a hamis vádra vonatkozó állításokat hivatalból kivizsgáljuk. ” Volt olyan vádlott, aki a pszichikai kényszerrel magyarázta, hogy „téves nyilatkozatot” tett, mások a „szabadságvággyal” indokolták korábbi szavaikat, vagyis azzal, hogy haza akartak menni, s ezért azt mondták, amit az ügyészek szerintük hallani akartak. A nyomozati és bírósági vallomások közti „nagy eltérések” értékelése a bíróság feladata lesz, ám ez igazából csak az ügyben meghallgatott százhúsz tanú megnyilatkozását követően lesz lehetséges. A negyedrendű vádlott, a nyomozás során részletes feltáró vallomást tevő egykori megbízott vezérigazgató, Balogh Zsolt 2010. márciusi kihallgatásának jegyzőkönyvében még azt mondta, „önként, kényszertől mentesen tettem meg vallomásaimat”, a bíróságon viszont már úgy nyilatkozott, őt az ügyészség „nyomozati tárgyként” kezelte. Amikor még nem így érezte, azt mondta, a BKV nagy informatikai beszerzésének harmincmillió forintos „jutalékának” első részletét Hagyó Miklós élettársának gödöllői lakásába kellett kivinnie. A második tizenötmillió forintos részlet átadásáról a nyomozás során még azt állította, az informatikai cég vezérigazgatójával a Kossuth téren találkozott, innen a városháza parkolójába mentek, ott vette át a „szállítmányt”, majd felment H. Éva sajtófőnök irodájába, aki kiment szólni Hagyónak, végül a pénzt Hagyó bizalmasa, L. Ottónak irodájában adta át. A vallomás szerint ekkor Hagyó azt mondta neki: „Jól van, Zsoltikám! ” Hagyó Miklós ezt is, mint ahogy valamennyi vádpontot tagadta százhúsz oldalas, írásos vallomásában. A vádirat szerint az exszocialista politikus a bűnszervezet feje volt. Hagyó és társai 2007-ben és 2008-ban BKV vezetőit olyan szükségtelen szerződések megkötésére utasították, amelyek a cég, illetve a főváros számára semmilyen haszonnal nem jártak. Az utasításokat csak részben adta közvetlenül Hagyó, azokat nagyobbrészt kabinetjének munkatársai tolmácsolták a vállalat vezérigazgatóinak, illetve a különböző szakterületek vezetőinek. Azok pedig néha vonakodtak teljesíteni derül ki a vádiratból, de aztán beadták a derekukat, így azokban az esetekben is, amikor az utasításokat a semmilyen hivatalos felhatalmazással nem bíró főpolgármesteri politikai főtanácsadótól, Mesterházy Ernőtől kapták. Hagyó fogalmazott az ügyész „kifizetőhelyként” tekintett a BKV-ra, amelynek közpénzei az ő személyes és politikai jellegű kiadásait voltak hivatva fedezni. HIVATALOSAN IS EGY FENNTARTÓHOZ KERÜLT TEGNAPTÓL AZ ISKOLÁK DÖNTŐ TÖBBSÉGE Megosztott oktatási szerepvállalás PINTÉR BALÁZS Kiszámíthatóbb és igazságosabb lesz a közoktatás - indokolta a kormányzat a tegnapi naptól „élesbe forduló” új, egységes fenntartói szerkezet bevezetését. Átalakult a köznevelési intézmények fenntartói szerkezete január 1 - jével: a közoktatásban az állami fenntartás és a települési önkormányzati működtetés elve mentén folyik tovább a munka. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) felel ezentúl az egyházi, magán- és alapítványi intézmények kivételével az ország valamennyi általános iskolájának, középiskolájának, szakiskolájának, kollégiumának és pedagógiai szakszolgálatának szakmai irányításáért, és gondoskodik a pedagógusok bérének fizetéséről. Főszabályként a központ a háromezer főnél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetését is átvette. Tavaly 83 kistelepülés nyilatkozott arról, hogy az idei évtől is működtetné iskoláit, erre végül - a helyhatóságok anyagi helyzetének átfésülése után - az oktatásért felelős minisztertől 55-en kaptak lehetőséget. A háromezer fősnél nagyobb települések közül eredetileg 227-en szerettek volna lemondani a működtetésről. Ezen önkormányzatok közül végül százhúszan vállalták, hogy ennek fejében hozzájárulást fizetnek az államnak, a többiek viszont mégis továbbműködtetik közoktatási intézményeiket. A KIK 1297 önkormányzattal kötött szerződést az „új felállásról”, ezeken a településeken működnek ugyanis székhelyiskolák. Az állami fenntartású iskolarendszert 198 tankerületre osztották, amelyek élére 2012 novemberében pályázat útján nevezték ki az igazgatókat. Az oktatásirányítás az új rendszer szükségessége mellett korábban annak igazságosabb voltával érvelt, továbbá kiszámíthatóbb, biztonságosabb helyzetet ígér, mondván, egy-egy iskola sorsa ezentúl nem függhet a települési önkormányzat - adott esetben igen sanyarú - anyagi lehetőségeitől. ■ Már elérhető a felvételi tájékoztató Felkerült az internetre a 2013-as felsőoktatási tájékoztató, a Felvi.hu oldalon már elérhetők a felvételi szabályok és az intézmények által meghirdetett idei képzések. Mint megírtuk, változik a felsőoktatási felvételire, valamint a tavaszi-nyári érettségikre jelentkezés ideje, a jelentkezési időszak 2013. január végétől március 1-ig tart. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapokat ugyaneddig kell postára adni az Oktatási Hivatal címére. A felvételi eljárás alapdíja kilencezer forint, amelyért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. Ezen felül még két hely feltüntetése lehetséges, ami jelentkezésenként plusz kétezer forint többletköltséget jelent. (JZS) Egyetlen helyről érkezik majd a tanárok bére is (képünk illusztráció) FOTÓ: KÖVESDI ANDREA Schiffer beszélt a legtöbbet a parlamentben JZS Tizenkilenc képviselő nem szólalt fel 2012-ben a parlamentben, négy kormánypárti politikus pedig a jelenlegi Országgyűlés 2010-es megalakulása óta nem kért szót - derül ki a távirati iroda összeállításából. Kubatov Gábor fideszes pártigazgató például 2007 áprilisa óta nem hallatta a hangját az ülésteremben. Tavaly Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár sem szólalt fel a T. Házban, Schiffer András LMP-s frakcióvezető hozzászólásai viszont összeadva csaknem egy teljes napnyi időt töltöttek ki. Az ellenzéki politikus hétszázharminc -kilenc alkalommal kért szót a két év alatt, ezzel vezeti a felszólalások számának listáját. A szónoklatok száma alapján Schiffert négy ellenzéki társa követi a sorban, az MSZP-s Göndör István kétszázharmincszor, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kétszáztizennégyszer, frakciótársa, Z. Kárpát Dániel kétszáznyolcszor, a szocialista Gúr Nándor pedig kétszázegyszer kért szót. A miniszterelnök 2012-ben többször, de kevesebbet beszélt, mint 2011-ben. Orbán Viktor tavalyelőtt hatvanszor, összesen hat és fél órán át, tavaly pedig nyolcvanhatszor, négy és fél órán át beszélt az Országgyűlésben. Az év során nem élt a rendes felszólalás lehetőségével Kövér László házelnök, ülésvezetőként azonban több alkalommal is markánsan megnyilvánult. ■ KÜLÖNBÍRÓSÁGOK ALAKULNAK Gyorsabb eljárások Január elsejével létrejöttek az új közigazgatási és munkaügyi különbíróságok, a szervezeti átalakítás nem csupán névtáblacsere, célja a szakbíróságok létrehozatalával az eljárások gyorsítása és az ítélkezés színvonalának javítása - mondta Németh Zoltán, az Országos Bírósági Hivatal elnöki kabinetjének vezetője a távirati irodának. A Fővárosi Törvényszék önálló regionális kollégiumot alkot, a 19 megyében pedig még további öt regionális kollégium jön létre. (LMP) KÖZMUNKAPROGRAM Nyakó tiltakozik A közmunkaprogram megalázó, ezért az ombudsman által is jelzett emberi jogokat sértő rendelkezéseinek eltörlését követeli a kormánytól az MSZP és a Közmunkás Szakszervezet - hangoztatta a két szervezet képviselője tegnapi tájékoztatójukon. Nyakó István, az ellenzéki párt képviselője és Kordás László, az érdekképviselet főtitkára szerint a december 30-án elfogadott, a közfoglalkoztatást érintő testületi döntéssel mintegy háromszázezer embert kényszerít a kormány kiszolgáltatottságba. (LMP) GYÁSZ Elhunyt Csécsei Béla Életének hatvanadik évében, hosszan tartó, súlyos betegség után hétfő reggel elhunyt Csécsei Béla, Józsefváros volt polgármestere - erősítette meg Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) jelenlegi polgármester. Az SZDSZ-es Csécsei Béla 1993 és 2009 között vezette a VIIl. kerületet, tisztségéről betegsége miatt mondott le. Temetéséről családja gondoskodik, az önkormányzat saját halottjának tekinti. (LMA)