Magyar Hírlap, 2013. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-31 / 26. szám
www.magyarhirup.hu Vezetői tisztségét is visszakaphatja néhány bíró Bírósági vezetői tisztségükbe is visszahelyezhetők legyenek azok a bírák, akiket korábban jogellenesen mentettek fel - ezt javasolja a parlamentnek szerdán benyújtott módosító indítványában Répássy Róbert (képünkön) igazságügyi államtitkár, aki egyéni képviselőként jegyzi indítványát. A politikus az ügyészségi vezetők visszahelyezésének tilalmát is törölné. Az Alkotmánybíróság júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről 62 évre csökkentette, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt azonban októberben átdolgozásra visszavonták. (LMA) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR A FIDESZ BŐVÍTENÉ AZ ALKOTMÁNYBÍROSÁGI KONTROLLT KEZDEMÉNYEZŐK KÖRÉT Nem engednék puskázni Paczolayékat BARANYA RÓBERT Több fontos, az Alkotmánybíróság (AB) működését érintő változást javasol a Fidesz elnöksége, amely szélesítené a beadványozók körét, erősítené a testület munkájának nyilvánosságát, és megakadályozná, hogy az AB automatikusan a régebbi döntéseit vehesse elő határozatainál. Módosulhat az Alkotmánybíróság működése a jövőben, miután a Fidesz elnöksége változásokra tett javaslatot. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a részletekről az MTI-nek nyilatkozva elmondta: bővítenék az alkotmányos kontrollt kezdeményezők körét, ezért indítványozzák hogy a jövőben az ombudsman mellett a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhasson az AB-hoz. Az alaptörvény vonatkozó paszszusa jelenleg úgy szól, hogy az Alkotmánybíróság a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályoknak az alkotmánnyal való összhangját. A kormánypárt vezetői emellett erősítenék az AB munkájának nyilvánosságát és ezzel a demokráciát is. A tervek szerint a testület egyes állásfoglalások előtt köteles lenne kikérni és megismerni az ügyben érintettek véleményét. Kósa példaként említette, hogy ha egy kormányhivatal vezetője fordul az AB-hoz egy önkormányzati rendelet alkotmányosságával kapcsolatban, akkor a testületnek be kellene szereznie a helyhatóság vezetőjének véleményét is. A „Hallgattassák meg a másik fél is!” parancsot az AB munkájába is beillesztjük - fogalmazott az ügyvezető alelnök. A változások harmadik pontja szerint nem engednék meg az Alkotmánybíróságnak a „puskázás lehetőségét”, azaz a korábban hozott állásfoglalások automatikus beépítését a döntésekbe. Bár az elnökség szerint a korábbi alkotmány alapján hozott vizsgálatok ésállásfoglalások éppúgy felhasználhatók, figyelembe vehetők, mint a magyar jogfejlődés és a történeti alkotmány más vívmányai, de az AB köteles ezeket újra megvizsgálni, átgondolni, ugyanis nem hivatkozhat rájuk automatikusan, ha egyszer új alaptörvénye van az országnak. „Puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van” - fogalmazott Kósa Lajos. Lapunk úgy értesült, hogy a korábban sokszor előforduló „láthatatlan alkotmányra” való hivatkozás elkerülése érdekében merült fel ez a javaslat a Fidesz vezetésében. Ez már szinte dogmaként jelent meg a döntések indoklásaiban és a kormány ennek akar gátat szabni, tiszta lapot kezdve a tavaly elfogadott alaptörvénnyel - mondta kormányzati forrásunk. Kósa jelezte, hogy az említett módosításokat várhatóan a tavaszi ülésszakon fogadja majd el az Országgyűlés. Közben Szájer József európai parlamenti képviselő tegnap lapunknak ismét megerősítette, hogy azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket az AB formai okokra hivatkozva decemberben megsemmisített, beleveszik az alaptörvénybe. A részletekről a jövő heti frakcióülésen születhet döntés. Szájer hangsúlyozta, hogy a passzusok tartalmában az alkotmányozó álláspontja nem változott, így csak egyfajta újraszerkesztésről, egy technikai feladatról van szó. Nincs szükség arra, hogy „külön testben” legyenek ezek a rendelkezések. Mindig is úgy tekintettünk ezekre a rendelkezésekre, mint az alaptörvény részeire - mondta a brüsszeli képviselő. ■ Kósa Lajos FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Szájer József FOTÓ: MH A TÁRKI KUTATÁSA SZERINT AZ EGYÜTT 2014 VISSZAESŐBEN, AZ MSZP „MENETEL” Egyezkedne az LMP a szakadárokkal ZSEBŐK CSABA Az LMP-ből kiváló platformisták erősen közelednének, akár csatlakoznának is a Bajnai-féle Együtt 2014-hez. Ahhoz a politikai formációhoz, amelynek tevékenységét a mosószerügynökihez hasonlította a Fidesz ügyvezető alelnöke. Az LMP országos választmánya tegnap hattagú delegációt jelölt ki arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek a pártból kivált párbeszéd Magyarországért platformmal. A platformisták - akik között nyolc parlamenti és a három fővárosi képviselő is feltehető - azt állítják, szeretnék, ha egyben maradna az országgyűlési frakció. Kaltenbach Jenő, az LMP-ből kilépett fővárosi frakcióvezető tegnap arra szólította fel a főpolgármestert, hogy a közgyűlés hatályos szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szerint igazgassa Budapestet, és ne törekedjen az ellenzék „antidemokratikus és alkotmányellenes ellehetetlenítésére”. Kaltenbach ezt annak kapcsán közölte a távirati irodával, hogy Tarlós István a Magyar Nemzetnek azt mondta, amíg a jogi helyzet nem tisztázódik, függetlennek kell tekinteniük az eddig LMP-s képviselőcsoport tagjait, emellett megvizsgálják az SZMSZ-t, s ha szükséges, kezdeményezik a módosítását. Ismert, az LMP-ből kilépő platformisták erőteljesen közelednének, akár csatlakozhatnak is a Bajnai-féle Együtt 2014-hez. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint viszont „ mosószerügynöki tevékenységbe ” ment át az Együtt 2014 működése. Kósa Lajos így kommentálta a távirati irodának, hogy - mint arról az Index kedden beszámolt - a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Egyesület telefonon kérdez meg Budapest körzetében élőket, részt vennének-e a volt kormányfő február 9-i évértékelő beszédén. A fideszes politikus ezt „a Bajnai Gordon színrelépésével kapcsolatos általános érdektelenség” megmutatkozásaként értékelte, ami szerinte várható is volt. Az Együtt 2014-nek nincs hálózata, nincs szervezete, csak PR-tevékenységgel és médiafelület - teremtéssel foglalkozik - fejtegette Kósa, hozzátéve: „ennyi telik tőlük”. A Tárki új kutatásából egyébként az látszik, hogy az MSZP támogatottsága nőtt, míg az Együtt 2014 mozgalomé csökkent, s a Fidesz-KDNP stabilan őrzi vezető helyét. A szocialisták mindeközben újra éhségmenetet szerveznek, immár többet is. Úgy tudjuk, ezek az ország nyolc megyéjéből indulnak, és február 11-ére érnek a fővárosi Kossuth térre, ahol demonstrációt tartanak. ■ mm 2013. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Hosszú, forró tavasz ÁLLÁSPONT Damoklész kardjaként lebeg felettünk az uniós költségvetési bilincs. Ha pedig valamiért lehet kárhoztatni a 2010-et megelőző „elmúlt nyolc évet”, hát pont ez az az Európai Bizottság által megindított túlzottdeficit-eljárás, amelyért kizárólag az előző, balliberális kormányok a felelősek. A fiskális alkoholizmus - s még egy rövid kitérő az „elmúlt nyolc év” apropóján -, a választási költségvetés(ek) persze növeli az államadósságot: a kettő mindig összefügg, és ez alaptétel, bárki is van a kormányrúdnál. Amennyiben ugyanis lyuk keletkezik a büdzsében, azt fedezni kell, méghozzá hitelből - nálunk pedig ennek az eszköze az állampapír. Minél több állampapírt bocsátunk ki, annál több hitelt veszünk fel. A hitel pedig adósságot hoz - az óra körbejár. Aki esetleg nem tudná: Magyarország ellen a 2004-es belépés után rögtön elindították az eljárást Brüsszelben, s a helyzet akkor vált igazán komollyá, amikor veszélybe kerültek a kohéziós alapok: félő volt, hogy az uniós támogatások mintegy felét megvonják. Több, a költségvetési deficit minimalizálására tett intézkedést követően azonban az EU ítészei tavaly nyáron elhitték, kulcsszint alá visszük az államháztartási hiányt. Ugyanakkor a sok-sok költségvetési kivonás növekedési áldozattal is járt - ez tükröződik a múlt évi gazdasági visszaesésben. Egyébként pedig a magyar ügy az unió fővárosából így látszik: korábban azért nem voltak szankciók, mert éveken át megígértük, hogy a következő évben teljesítjük a hiánycélt, ez azonban nem így történt, emiatt pedig elveszett a költségvetési hitelesség. Kész szerencse, hogy Brüsszellel - úgy tűnik, legalábbis - kezd normalizálódni a viszony, ezt szolgálta Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi útja is. Jó hír, hogy a magyar fél nem azzal van elfoglalva: kettős mércét alkalmaz-e velünk az EU, vagy sem?! Persze rögzítsük: korábban - 2010-et megelőzően - túlságosan engedékenyek voltak az országgal szemben. A mostani kabinet pedig azt hitte: folyt. köv., de aztán nem így lett, s nagy kár, hogy erre a helyzetre nem készült a terv. Mindazonáltal az esély adott arra, hogy megszűnjön hazánk ellen az Európai Bizottság által indított túlzottdeficit -eljárás - tavaly ugyanis sikerült három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, valószínűleg idén is így lesz, a 2011-es évben pedig a magánnyugdíjpénztári vagyon rekvirálásának következményeként többletet produkált a büdzsé. Piaci szakértők és maga az IMF is azonban növekvő kockázatokkal kalkulálnak a magyar költségvetési ügyeket illetően - éppenséggel ez az aggodalom - kívülről nézve - lehet jogos. Jövőre országgyűlési választások lesznek, és jó magyar szokás szerint ez alól a Bajnai-Oszkó-duett a kivétel, ők ugyanis tarkójukon érezték a Nemzetközi Valutaalap „hideg leheletét” - rendre ezermilliárdos többletkiadással száll el a mi kis államháztartásunk. Magyarán a helyzetből kilogikázható, hogy 2013 őszén nem sok lehetősége lesz a kormánynak, hogy választási költségvetést készítsen. A magyar költségvetési hiány az elmúlt két évtizedben jellemzően a voksolások évében ugrott meg a mindenkori kormányzat önnépszerűsítő osztogatása miatt. Nagy kérdés, Brüsszel miként viszonyul a kormány erőfeszítéseihez: a tavaly őszi költségvetési prognózisában szakmailag kezelte a témát, remélhetőleg ez nem csap át át politikai projektbe. Eközben akad egy másik körünk is. A jelek szerint inkább nem lesz új valutaalapos hitelünk, mintsem a kormány lekötné magát a Washingtonból diktált szoros gazdaságpolitikai koordinációhoz. Ha azonban nem lesz új, a piacinál alacsonyabb kamatozású IMF-hitelünk, akkor a fő fókusz a hamarosan kibocsátandó devizakötvényünkre irányul: adósságunkat ugyanis meg kell újítani, nem kis összegben. Vagyis nem lesz könnyű helyzetben a kormány: el kell hitetnie a piacokkal, a befektetőkkel és az EU-val, hogy Magyarország stabil fundamentumokkal és fegyelmezett gazdaságpolitikával rendelkezik, és nem kell cikcakkokra számítani. Hosszú, forró tavasz előtt állunk?! ■ SZAJLAI CSABA szajlaicsabatg magyarhirlap.hu