Magyar Hírlap, 2013. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-31 / 26. szám

www.magyarhirup.hu Vezetői tisztségét is visszakaphatja néhány bíró Bírósági vezetői tisztségükbe is visszahelyezhetők legyenek azok a bírák, akiket korábban jogellenesen mentettek fel - ezt javasolja a parlamentnek szerdán benyújtott módosító indítványában Répássy Róbert (képünkön) igazságügyi államtitkár, aki egyéni képviselőként jegyzi indítványát. A politikus az ügyészségi vezetők visszahelyezésének tilalmát is törölné. Az Alkotmánybíróság júliusban semmisítette meg azt a sza­bályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről 62 évre csökkentette, és ehhez kötelező fel­mentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt azonban októberben átdolgozásra visszavonták. (LMA) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR A FIDESZ BŐVÍTENÉ AZ ALKOTMÁNYBÍROSÁGI KONTROLLT KEZDEMÉNYEZŐK KÖRÉT Nem engednék puskázni Paczolayékat BARANYA RÓBERT Több fontos, az Alkotmánybíróság (AB) működését érintő változást java­sol a Fidesz elnöksége, amely szélesí­tené a beadványozók körét, erősítené a testület munkájának nyilvánossá­gát, és megakadályozná, hogy az AB automatikusan a régebbi döntéseit vehesse elő határozatainál. Módosulhat az Alkotmánybíróság működése a jövőben, miután a Fidesz elnöksége változásokra tett javas­latot. Kósa Lajos, a Fidesz ügyveze­tő alelnöke a részletekről az MTI-nek nyilatkozva elmondta: bővítenék az alkotmányos kontrollt kezdemé­nyezők körét, ezért indítványozzák hogy a jövőben az ombudsman mel­lett a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhasson az AB-hoz. Az alaptörvény vonatkozó pasz­­szusa jelenleg úgy szól, hogy az Al­kotmánybíróság a kormány, az or­szággyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kez­deményezésére vizsgálja felül a jog­szabályoknak az alkotmánnyal való összhangját. A kormánypárt vezetői emellett erősítenék az AB munkájá­nak nyilvánosságát és ezzel a demok­ráciát is. A tervek szerint a testü­let egyes állásfoglalások előtt köteles lenne kikérni és megismerni az ügy­ben érintettek véleményét. Kósa példaként említette, hogy ha egy kormányhivatal vezetője fordul az AB-hoz egy önkormányzati ren­delet alkotmányosságával kapcsolat­ban, akkor a testületnek be kellene szereznie a helyhatóság vezetőjének véleményét is. A „Hallgattassák meg a másik fél is!” parancsot az AB mun­kájába is beillesztjük - fogalmazott az ügyvezető alelnök. A változások harmadik pont­ja szerint nem engednék meg az Al­kotmánybíróságnak a „puskázás le­hetőségét”, azaz a korábban hozott állásfoglalások automatikus beépíté­sét a döntésekbe. Bár az elnökség sze­­­rint a korábbi alkotmány alapján ho­zott vizsgálatok és­­állásfoglalások éppúgy felhasználhatók, figyelem­be vehetők, mint a magyar jogfejlő­dés és a történeti alkotmány más vív­mányai, de az AB köteles ezeket újra megvizsgálni, átgondolni, ugyanis nem hivatkozhat rájuk automatiku­san, ha egyszer új alaptörvénye van az országnak. „Puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van” - fogalmazott Kósa Lajos. Lapunk úgy értesült, hogy a korábban sokszor előforduló „láthatatlan alkotmány­ra” való hivatkozás elkerülése érde­kében merült fel ez a javaslat a Fidesz vezetésében. Ez már szinte dogma­ként jelent meg a döntések indoklá­saiban és a kormány ennek akar gá­tat szabni, tiszta lapot kezdve a tavaly elfogadott alaptörvénnyel - mondta kormányzati forrásunk. Kósa jelezte, hogy az említett módosításokat vár­hatóan a tavaszi ülésszakon fogadja majd el az Országgyűlés. Közben Szájer József európai par­lamenti képviselő tegnap lapunknak ismét megerősítette, hogy azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelye­ket az AB formai okokra hivatkozva decemberben megsemmisített, be­leveszik az alaptörvénybe. A részle­tekről a jövő heti frakcióülésen szü­lethet döntés. Szájer hangsúlyozta, hogy a passzusok tartalmában az al­­kotmányozó álláspontja nem válto­zott, így csak egyfajta újraszerkesz­tésről, egy technikai feladatról van szó. Nincs szükség arra, hogy „külön testben” legyenek ezek a rendelkezé­sek. Mindig is úgy tekintettünk ezek­re a rendelkezésekre, mint az alap­törvény részeire - mondta a brüsszeli képviselő. ■ Kósa Lajos FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Szájer József FOTÓ: MH A TÁRKI KUTATÁSA SZERINT AZ EGYÜTT 2014 VISSZAESŐBEN, AZ MSZP „MENETEL” Egyezkedne az LMP a szakadárokkal ZSEBŐK CSABA Az LMP-ből kiváló platformisták erősen közelednének, akár csat­lakoznának is a Bajnai-féle Együtt 2014-hez. Ahhoz a politikai formáci­óhoz, amelynek tevékenységét a mo­sószerügynökihez hasonlította a Fi­desz ügyvezető alelnöke. Az LMP országos választmánya teg­nap hattagú delegációt jelölt ki arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek a párt­ból kivált párbeszéd Magyarországért platformmal. A platformisták - akik között nyolc parlamenti és a három fővárosi képviselő is feltehető - azt állítják, szeretnék, ha egyben marad­na az országgyűlési frakció. Kaltenbach Jenő, az LMP-ből ki­lépett fővárosi frakcióvezető tegnap arra szólította fel a főpolgármestert, hogy a közgyűlés hatályos szerveze­ti és működési szabályzata (SZMSZ) szerint igazgassa Budapestet, és ne törekedjen az ellenzék „antidemok­ratikus és alkotmányellenes ellehe­tetlenítésére”. Kaltenbach ezt annak kapcsán közölte a távirati irodával, hogy Tarlós István a Magyar Nemzet­nek azt mondta, amíg a jogi helyzet nem tisztázódik, függetlennek kell tekinteniük az eddig LMP-s képvise­lőcsoport tagjait, emellett megvizs­gálják az SZMSZ-t, s ha szükséges, kezdeményezik a módosítását. Ismert, az LMP-ből kilépő platformisták erőteljesen közeled­nének, akár csatlakozhatnak is a Bajnai-féle Együtt 2014-hez. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint viszont „ mosószerügynöki tevékenységbe ” ment át az Együtt 2014 működése. Kósa Lajos így kommentálta a távirati irodának, hogy - mint arról az Index kedden beszámolt - a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Egyesület te­lefonon kérdez meg Budapest kör­zetében élőket, részt vennének-e a volt kormányfő február 9-i évérté­kelő beszédén. A fideszes politikus ezt „a Bajnai Gordon színrelépésével kapcsolatos általános érdektelenség” megmutatkozásaként értékelte, ami szerinte várható is volt. Az Együtt 2014-nek nincs hálózata, nincs szer­vezete, csak PR-tevékenységgel és médiafelület - teremtéssel foglalkozik - fejtegette Kósa, hozzátéve: „ennyi telik tőlük”. A Tárki új kutatásából egyébként az látszik, hogy az MSZP támogatott­sága nőtt, míg az Együtt 2014 moz­galomé csökkent, s a Fidesz-KDNP stabilan őrzi vezető helyét. A szocia­listák mindeközben újra éhségmene­tet szerveznek, immár többet is. Úgy tudjuk, ezek az ország nyolc megyé­jéből indulnak, és február 11-ére ér­nek a fővárosi Kossuth térre, ahol de­monstrációt tartanak. ■ mm 2013. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Hosszú, forró tavasz ÁLLÁSPONT Damoklész kardjaként lebeg felettünk az uniós költségvetési bilincs. Ha pedig valamiért lehet kárhoztatni a 2010-et megelőző „elmúlt nyolc évet”, hát pont ez az­ az Európai Bizottság által megindított túlzott­­deficit-eljárás, amelyért kizárólag az előző, balliberális kormányok a felelősek. A fiskális alkoholizmus - s még egy rövid kitérő az „elmúlt nyolc év” apropóján -, a választási költségvetés(ek) persze növeli az államadóssá­got: a kettő mindig összefügg, és ez alaptétel, bárki is van a kormány­­rúdnál. Amennyiben ugyanis lyuk keletkezik a büdzsében, azt fedezni kell, méghozzá hitelből - nálunk pedig ennek az eszköze az állampapír. Minél több állampapírt bocsátunk ki, annál több hitelt veszünk fel. A hi­tel pedig adósságot hoz - az óra körbejár. Aki esetleg nem tudná: Magyarország ellen a 2004-es belépés után rögtön elindították az eljárást Brüsszelben, s a helyzet akkor vált igazán komollyá, amikor veszélybe kerültek a kohéziós alapok: félő volt, hogy az uniós támogatások mintegy felét megvonják. Több, a költségveté­si deficit minimalizálására tett intézkedést követően azonban az EU íté­szei tavaly nyáron elhitték, kulcsszint alá visszük az államháztartási hi­ányt. Ugyanakkor a sok-sok költségvetési kivonás növekedési áldozattal is járt - ez tükröződik a múlt évi gazdasági visszaesésben. Egyébként pedig a magyar ügy az unió fővárosából így látszik: koráb­ban azért nem voltak szankciók, mert éveken át megígértük, hogy a kö­vetkező évben teljesítjük a hiánycélt, ez azonban nem így történt, emiatt pedig elveszett a költségvetési hitelesség. Kész szerencse, hogy Brüsszellel - úgy tűnik, legalábbis - kezd nor­malizálódni a viszony, ezt szolgálta Orbán Viktor miniszterelnök tegna­pi útja is. Jó hír, hogy a magyar fél nem azzal van elfoglalva: kettős mér­cét alkalmaz-e velünk az EU, vagy sem?! Persze rögzítsük: korábban - 2010-et megelőzően - túlságosan engedékenyek voltak az országgal szemben. A mostani kabinet pedig azt hitte: folyt. köv., de aztán nem így lett, s nagy kár, hogy erre a helyzetre nem készült a terv. Mindazonáltal az esély adott arra, hogy megszűnjön hazánk ellen az Európai Bizottság által indított túlzottdeficit -eljárás - tavaly ugyanis si­került három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, valószínűleg idén is így lesz, a 2011-es évben pedig a magánnyugdíjpénztári vagyon rekvirálásának következményeként többletet produkált a büdzsé. Piaci szakértők és maga az IMF is azonban növekvő kockázatokkal kalkulálnak a magyar költségvetési ügyeket illetően - éppenséggel ez az aggodalom - kívülről nézve - lehet jogos. Jövőre országgyűlési választá­sok lesznek, és jó magyar szokás szerint­­ ez alól a Bajnai-Oszkó-duett a kivétel, ők ugyanis tarkójukon érezték a Nemzetközi Valutaalap „hi­deg leheletét” - rendre ezermilliárdos többletkiadással száll el a mi kis államháztartásunk. Magyarán a helyzetből kilogikázható, hogy 2013 őszén nem sok le­hetősége lesz a kormánynak, hogy választási költségvetést készítsen. A magyar költségvetési hiány az elmúlt két évtizedben jellemzően a vok­solások évében ugrott meg a mindenkori kormányzat önnépszerűsítő osztogatása miatt. Nagy kérdés, Brüsszel miként viszonyul a kormány erőfeszítéseihez: a tavaly őszi költségvetési prognózisában szakmailag kezelte a témát, remélhetőleg ez nem csap át át politikai projektbe. Eközben akad egy másik körünk is. A jelek szerint inkább nem lesz új valutaalapos hitelünk, mintsem a kormány lekötné magát a Washing­tonból diktált szoros gazdaságpolitikai koordinációhoz. Ha azonban nem lesz új, a piacinál alacsonyabb kamatozású IMF-hi­telünk, akkor a fő fókusz a hamarosan kibocsátandó devizakötvényünk­re irányul: adósságunkat ugyanis meg kell újítani, nem kis összegben. Vagyis nem lesz könnyű helyzetben a kormány: el kell hitetnie a pia­cokkal, a befektetőkkel és az EU-val, hogy Magyarország stabil funda­mentumokkal és fegyelmezett gazdaságpolitikával rendelkezik, és nem kell cikcakkokra számítani. Hosszú, forró tavasz előtt állunk?! ■ SZAJLAI CSABA szajlaicsabatg magyarhirlap.hu

Next