Magyar Hírlap, 2013. december (46. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-02 / 280. szám
ÚJABB RÉSZLETEK JUTOTTAK LAPUNK BIRTOKÁBA A REFORMÁTUS LELKÉSZEK KÖRÉBEN A CIGÁNYSÁGGAL KAPCSOLATOSAN VÉGZETT FELMÉRÉSRŐL Tévhit, hogy szélsőséges, aki vallásos KACSOH DÁNIEL Nem igazolja a református lelkipásztorok körében készített legújabb kutatás azt a leginkább a balliberális médiában elterjedt sztereotípiát, amely szerint az elkötelezetten vallásosak között több az előítéletes gondolkodású, szélsőséges politikai nézeteket valló ember. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Magyarországi Református Egyház missziós irodája kutatást végez a lelkipásztorok körében a cigánysággal, illetve a cigánymisszióval kapcsolatos tapasztalataikról, hozzáállásukról. A kérdőívet Hámori Ádám, a Károli Gáspár Református Egyetem szociológusa dolgozta ki, a szakember a közelmúltban ismertette az egyház honlapján a legfrissebb eredményeket. Egyelőre hétszáz gyülekezetből érkezett visszajelzés. Hámori szerint általánosságban megállapítható, hogy a lelkészek túlnyomó részének jellemzően kevés az ismerete a cigányság alcsoportjairól, általában a gyülekezetük területén élő cigányságról. A válaszadók esetében ugyanakkor kiderült, a gyülekezetek huszonhét százalékában a helyi cigányság tagjai a hetente templomba járók között is ott vannak, ám ennél is nagyobb arányban és létszámban vesznek részt a gyülekezetek életében a kauzáliák (jegyesoktatás, esketés, temetés) igénybevétele révén. A vezetőségekben is szerephez jut ez a népcsoport: harmincnégy gyülekezetben szolgál cigány presbiter. A kutatás foglalkozott a többségi és kisebbségi lakosság együttélésének jellemzőivel. A lelkészek alapvetően bizalmatlanságról számoltak be, de feszültségről többnyire alig tettek említést. A cigánysággal szemben gyakran merül fel a bűnözés vádja - a vizsgálat erre is rákérdezett. A válaszadók többsége inkább a környezetében történt lopások gyakori előfordulását, kevésbé az erőszakos cselekmények gyakoriságát említette. A feszültségeket kiváltó konfliktusokat inkább néhány konkrét családhoz, nem a helyi cigányság tágabb csoportjaihoz kötik. „A lelkipásztorok többsége esetében semmiképpen sem beszélhetünk reflektálatlan sztereotipizációról, ahogy a cigányellenes előítéletek túláltalánosításáról sem” - vonja le következtetést a felmérés. A lelkészek java a cigánymissziós szolgálat elvégzéséhez sokkal kevésbé az anyagi erőforrásokat, így a pénzbeli támogatást hiányolja, mint inkább az erkölcsi támogatást, a szaktudást és a felkészült munkatársak segítségét. Ugyanakkor megítélésük szerint a gyülekezetek kevesebb mint öt százalékáról mondható el, hogy híveik elkötelezettek lennének a cigányok körében végzett szolgálat iránt. Hámori Ádám elismeri, nem könynyű elvonatkoztatni a médiában elterjedt képtől, amely szerint az elkötelezetten vallásosak között több volna az előítéletes gondolkodású, szélsőséges politikai nézeteket valló ember. „Az általunk készített adatfelvétel azonban eddig nem igazolja ezt a feltételezést. Bár a kutatásban részt nem vett lelkészekről semmilyen megalapozott ismeretünk nincs, a válaszadók körében kirajzolódó kép szerint sem a lelkészek, sem a gyülekezeti tagok nem jellemezhetők általánosságban cigányellenességgel. Az összkép ezzel együtt sem ad okot megkönnyebbülésre, de fontos, hogy van mire építeni” - vélekedett. ■ A konfliktusokat inkább néhány családhoz, s nem a helyi cigányság tágabb csoportjaihoz kötik (képünk illusztráció) FOTÓ: MH NYITOTTSÁG Nőtt a pénzügyi biztonság A kormány fontosnak tekinti a közalkalmazottak helyzetét tovább javító lépésekről folytatandó egyeztetéseket, ezért nyitott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével történő megbeszélésekre. A kabinet közleménye kiemelte, miközben rendbe tették az ország pénzügyeit, nem csökkent a közszféra bére és létszáma. Sőt nőtt az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bére, 2011-től bevezették a családi adókedvezményt, amelyet a kis keresetűek jövőre már a járulékokból is le tudnak vonni. (LMA) ORSZÁGGYŰLÉS Háromnapos ülés A földtörvény részletszabályairól és az alkotmánybírók korhatárának eltörléséről is dönthet az Országgyűlés ezen a héten. A parlament az előző három héthez hasonlóan most is három napot ülésezik. A képviselők szerdán várhatóan a 2014- es büdzsé újra megnyitott részletes vitáját folytatják le. Kedden a korábban tárgyalni kezdett hitelintézeti törvénymódosító javaslatcsomagjainak részletes vitája várható. (PB) FÓTI VÁLASZTÁS Meg kell ismételni Kampánycsendsértés miatt meg kell ismételni a november 24-én tartott fóti időközi önkormányzati polgármester- és képviselő-választást a Budapest Környéki Törvényszék vasárnapi döntése értelmében. A törvényszék ezzel a döntésével megváltoztatta a területi választási bizottság szerdai határozatát, megsemmisítve a választás eredményét, és egyúttal a szavazás megismétlését rendelte el. (LMA) VÁLTÁS Hadházy Ákos az LMP-ben Hadházy Ákos az LMP színeiben folytatja politikai munkáját - jelentette be Keresztes László Lóránt pártigazgató szombaton egy budapesti sajtótájékoztatón. A korábban fideszes önkormányzati képviselő ugyanakkor nem lépett be az ellenzéki pártba. Keresztes azt mondta, Hadházy Ákos példamutató kiállással rántotta le a leplet a trafikbotrányról. (ISCS) ÁMgoÉÁFtíMhíM'sunjtK iCfhán "-YtjsM) .11 CisIvíU MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. DECEMBER 2., HÉTFŐ '' Gyurcsány tizenhat pontos DK-programja BK Tizenhat pontból álló programot hirdetett Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke vasárnap, amelyet februárban újabb hetvennyolcvan ponttal egészítenek majd ki. Az MSZP-t a DK-ra cserélő pártvezér elsőként az „európai jövő” mellett állt ki, azt ígérte a baloldal közös szándékaként, hogy 2018-ra megteremtik az euró bevezetésének feltételeit, és 2020-tól be is vezetik azt. Közölte azt is, hogy „Magyarország a hétköznapjaiban osztozó emberek közös hazája, ezért annak lenne választójoga, aki állandó lakhellyel itt él, itt fizet adót.” A vallást szent magánügynek nevezte, ezért felmondanák a vatikáni szerződést, megszüntetnék az összes egyházi privilégiumot és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást. Nekiment a „népszerű gyorshiteleknek”, azt mondta, ezek csak a szegénységet növelik. Gyurcsány azt mondta, Ferenc pápával ért egyet, le kell térdepelni a szegények mellé, és ájtatosság helyett megalapítani a szegények bankját, a szolidaritási bankot. A gazdaságról szólva jelezte, hisz a versenyben, a magántulajdonban és a piac önszabályozásában, de a lemaradt övezeteknek kormányzati beavatkozásra van szükségük, így - fejtegette - különleges gazdasági övezeteket jelölnének ki, ahol adócsökkentést, célirányos képzést, a helyi közlekedés fejlesztését valósítanák meg. A DK felszámolná a földbérleti szerződéseket, jóváírnák az „elrabolt” magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is. A párt színeiben indul az országgyűlési választáson Kerék-Bárczy Szabolcs, Bauer Tamás, Szabó Zoltán, Vadai Ágnes és Gréczy Zsolt is. Magyarország mára a saját lábára állt, biztatóan nő a gazdaság, a foglalkoztatás, a családok terhei csökkennek. A magyarok nem kérnek többet a Gyurcsány-Bajnai-korszakból és ugyanazokból, akik egyszer már tönkretették az országot - reagált közleményben Fidesz. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU AZ EGYOLDALÚ SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS TISZTESSÉGTELEN Kötelező érvényű a jogegységi határozat a bíróságok számára BARANYA RÓBERT Egyes értelmezésekkel ellentétben a Kúria jogegységi határozatát - az alaptörvény értelmében - minden bíróságnak kötelezően kell alkalmaznia azokban a jogvitákban, amelyekre a határozat kiterjed. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező - szögezte le lapunknak Barabás Gergely, a Kúria Közigazgatási, Munkaügyi Kollégiumának tanácsjegyzője a devizahitelek kapcsán megindított jogegységi eljárás kapcsán. Emlékeztetett, hogy az eljárást a Polgári Kollégium vezetője a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében indítványozta. A jogegységi tanácsot a teljes kollégium alkotja, amely december 16-án ülésezik, de ez nem jelenti azt, hogy aznap feltétlenül döntést is hoz. Ha ez mégis megtörténik, akkor sem biztos, hogy a felvetett hét elvi kérdés mindegyikében határoz - hangsúlyozta a titkár. Ahogy lapunk is beszámolt róla, az eljárás keretében a Kúria tisztázná például, hogy a pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, érvényesnek tekinthetők-e a devizahitel-szerződések, valamint az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés vagy csak bizonyos részek érvénytelenségét jelentik-e. A Kúria százas nagyságrendű jogerős ítéletet kért be és vizsgál meg - fejtette ki a tanácsjegyző, hozzátéve, hogy vannak már tipizálható jogkérdések. Barabás Gergely hangsúlyozta, jogegységi határozatot csak joggyakorlat alapján lehet alkotni, preventív módon nem, és lezárt ügyekben nem alkalmazható. Ugyanakkor a bíróságoknak a folyamatban lévő eljárásokban követniük kell a határozatot, és a peres felek a későbbi keresetekben is hivatkozhatnak már rá. A tanácsjegyző kiemelte azt is, hogy összetett problémáról van szó, hiszen a tényállások is különbözők, ahogy az is, hogy egyes esetekben a felek mit vitatnak. A Kúria figyelemmel kísérte a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogi problémákat, sőt kollégiumi vélemény is született már tavaly egy résztémában, az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége kapcsán - hívta fel a figyelmet Barabás Gergely. Az LMP szerint négymilliárd forint többletforrásra van szüksége az igazságszolgáltatásnak annak érdekében, hogy a bíróságok képesek legyenek kezelni a devizahitelesek ügyeit - közölte az ellenzéki párt frakciójának nevében Schiffer András társelnök. ■ Sukoró-per: ma Joav Blum következik K Ma hallgathatja meg tanúként a Szolnoki Törvényszék Joav Blumot a sukorói telekcsere miatt indított büntetőperben. Az izraeli-magyar befektető 2008-ban szerződött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, pilisi és albertirsai területet adott a Velencei-tó melletti állami földekért. A társaival gigantikus turisztikai, illetve kaszinóberuházást tervező Blum nemrég Washingtonban, a Világbank mellett működő választott bíróság előtt tanúskodott abban a perben, amelyet a befektetői csoport indított a magyar állam ellen. A Ronald Lauder nevével fémjelzett kör egy 1982-es, a ciprusi kormánnyal kötött egyezményre hivatkozva százmilliárd forintos kártérítést követel hazánktól a projekt meghiúsulása miatt. A szolnoki büntetőperben eközben az ügyészség állítja, a telekcserével mintegy 1,3 milliárd forintos kár érhette volna az államot. A külföldön élő Blumot már korábban beidézték, ám akkor azt üzente, nem kapta meg az erről szóló dokumentumot. Most jelezte, eleget tesz a törvényszék „meghívásának” . Mint korábban megírtuk, a csereszerződés semmissége tárgyában lefolytatott polgári perben Joav Blum egyszer már kifejtette a véleményét az ügylettel kapcsolatban. Akkor azt mondta, adott volna több pénzt is a kiszemelt területért, ám elfogadta az MNV - a vádhatóság által értékaránytalannak tartott - értékbecslését. Mint fogalmazott: „üzletember vagyok”.*