Magyar Hírlap, 2014. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-04 / 3. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. JANUÁR 4., HÉTVÉGE CSAK ŐSSZEL VÁRHATÓ A BÜNTETŐELJÁRÁS ÉRDEMI FOLYTATÁSA ELSŐ FOKON HAGYÓ MIKLÓS ÉS TÁRSAI ÜGYÉBEN A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉKEN Új bíróra várnak a BKV-per vádlottjai BÁN KÁROLY Miután lényegében újra kell kezdeni Hagyó Miklós és társai büntetőügyét, és érdemi folytatásra legfeljebb csak 2014 őszétől lehet számítani, ezért az idén aligha fejeződik be első fokon Hagyó és társai büntetőeljárása a Fővárosi Törvényszéken. Már januárban kiderülhet, hogy a Kecskemétről Budapestre, a Fővárosi Törvényszékre szignált büntetőpert melyik bíró tárgyalja Hagyó Miklós és társai ügyében. Ennek nyomán a tavasszal folytatódhat - pontosabban újrakezdődhet - a büntetőper, ám mivel az újonnan kijelölt bírónak az eljárást elölről kell kezdeni, alighanem az első tárgyalásokon csak iratismertetés történik majd. Érdemi folytatásra az ősztől lehet számítani, a lapunknak nyilatkozó védőügyvédek is ezt valószínűsítették. A másfél éve kezdődött büntetőperben másfél milliárdos hűtlen kezelés vád, amit ráadásul bűnszervezetben követtek el. Többtucatnyi fiktív vagy szükségtelen szerződésről szól, amelyeket 2007-ben, illetve 2008- ban kötöttek a BKV vezetői többnyire Hagyó Miklós vagy kabinetjének tagjai utasítására. Kecskeméten rohamtempóban tárgyalták az ügyet, egy év alatt nem csupán a vádlottakat, hanem a tanúk túlnyomó többségét is kihallgatta már a bíróság, az elmúlt fél évben pedig szinte valamennyi tanút meghallgatták. A szakértők meghallgatása a büntetőper új vezető bírójának feladata lesz. Az ügynek súlyos ellentmondásai vannak, hisz a vádlottak többsége visszavonta korábbi, a nyomozati szakban tett vallomását, a tanúk többsége viszont jellemzően fenntartotta azt. Ez még akkor is igaz, ha az egyik vádlott védője lapunknak úgy nyilatkozott, már csak azért is mindent elölről kell kezdeni, mert a vádat Kecskeméten „halálra ítélték”, s azt sem tartotta kizártnak, hogy az ügyészségnek a vádiraton is jelentősen módosítani kell. Ez egy szerződés esetében szinte bizonyosra vehető, a metrót átvilágító tanácsadó céggel, az AAM Zrt.-vel kötött szerződést ugyanis szinte valamennyi tanú hasznosnak és szükségesnek ítélte. Büntetőjogi szempontból most már az új bírónak kell azt is mérlegelnie, hogy a vádlottaknak melyik vallomását fogadja el. Az ügy elsőrendű vádlottja, a bűnszervezet irányításával vádolt Hagyó Miklós esete egyszerűbb, ő a nyomozati szakban sem ismert el semmit a terhére rótt bűncselekmények közül, a bírósági eljárásban pedig egyenesen „tenyérjóslásnak” nevezte a vádiratot. A másodrendű vádlott, Mesterházy Ernő, Demszky Gábor volt politikai főtanácsadója, illetve a BKV egykori vezetői - köztük két korábbi vezérigazgató, Antal Attila harmadrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott - viszont azt állították, hogy korábbi rendőrségi vallomásaikat pszichikai kényszer hatására tették. Sőt az ügyészséget törvénytelenséggel, kényszervallatással is vádolták. A vádlottak azt mondták, amit a nyomozók hallani akartak - állította több vádlott, ezzel az ügynek politikai vetületet adva, hiszen a nyomozás finise a 2010-es választások előtt volt, Hagyó Miklóst az új parlament megalakulásának napján vették őrizetbe, s helyezték előzetes letartóztatásba. Megszólalt az ügyben az emlékiratait rendezgető Demszky Gábor egykori főpolgármester is, aki szintén súlyos szavakkal illette az ügyészséget. „Az erőszakszervezet a pártpolitika szolgálatába állt, mint Rákosi és Kádár alatt” - mondta Demszky. A volt szocialista főpolgármesterhelyettest bűnszervezet vezetőjeként hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és zsarolással, a BKV különböző rendű és rangú vezetőit és a főpolgármester-helyettesi kabinet némely tagjait pedig részben társtettesként elkövetett hűtlen kezeléssel vagy annak bűnsegédletével vádolják. Az ügy újrakezdése miatt meglepő lenne, ha 2014-ben első fokú ítélet születne a büntetőperben. v4 ÜGYÁTHELYEZÉSEK: KÜLÖN CSOPORTOT HOZOTT LÉTRE A LEGFŐBB BÍRÓI FÓRUM Már a Kúria is keresi a megoldást BARANYA RÓBERT Információink szerint a Kúria is vizsgálja az ügyáthelyezésekről szóló alkotmánybírósági határozat kapcsán kialakult helyzetet, erre külön csoportot is létrehoztak. A legfőbb bírói fórum arra keresi a megoldást, hogyan lehetne elérni, hogy mégis a korábban kijelölt bíróságokon fejeződjenek be az eljárások. A Kúrián tegnap senkit nem értünk el, hogy hivatalos nyilatkozatot kapjunk. Ismert, a tavalyi év végén az AB-döntésre hivatkozva több vidéki törvényszék is úgy határozott, hogy visszaadja a Fővárosi Törvényszéknek az ügyáthelyezés során hozzájuk delegált eljárásokat. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla indítványára 2011-ben és 2012-ben ötvenöt újonnan érkezett ügyben került sor másik azonos hatáskörű bíróság kijelölésére. Az ügyáthelyezéssel érintett perek hetven százaléka már jogerősen lezárult. A Fővárosi Törvényszék 2012. évi indítványa szerint a büntetőügyekben az első tárgyalásokat legfeljebb az év utolsó hónapjában tudták volna megtartani. Az OBH közölte: abban a kérdésben, hogy az AB határozatának van-e és milyen kihatása a még folyamatban lévő ügyekre, az adott ügyben eljáró bíró dönthet. Ugyanakkor felhívták a figyelmet: az ügyáthelyezés hozzájárult ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélkezése 2013-ra lényegesen időszerűbbé vált, és az országos átlagot megközelíti. Lapunknak Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt mondta, hogy az eljárások elhúzódásához, ezen keresztül pedig újabb strasbourgi kártérítési perekhez vezethet, ha egyes törvényszékek visszaküldik a náluk folyó pereket. Az államtitkár szerint a megoldás kulcsa, hogy ezeket az ügyeket soron kívül folytassák le, ezzel is bizonyítva, hogy az igazságszolgáltatás nem tétlenkedett. Az egyelőre nem tisztázott, hogy ezeket a pereket teljesen elölről kellene e kezdeni. ■ ÉGER ISTVÁN MOK-ELNÖK ÜDVÖZLI AZ ORVOSI KAMARA ÁLLAMI ÁTVILÁGÍTÁSÁT „Megpróbálnak minket befeketíteni” JOBBÁGYI ZSÓFIA Egyelőre csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kereste fel Éger Istvánt a Magyar Orvosi Kamarával kapcsolatos „aggályos ügyek” miatt. A MOK elnöke lapunknak úgy fogalmazott, nem ijesztő, inkább megnyugtató a hivatalos szervek vizsgálata. Megdöbbentek a novemberi országos küldöttközgyűlés tagjai, amikor Bánki Magdolna, a felügyelőbizottság elnöke az ülésen a többi közt kamarai pénzből kifizetett gyorshajtási és parkolási bírságokról és magas ügyvédi és hirdetésszervezői számlákról számolt be - mondta lapunknak Éger István, amikor a december elején nyilvánosságra került „aggályos kamarai pénzügyekről” kérdeztük. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke arról számolt be, hogy nem szokás a testület ülésére meghívni a sajtó képviselőit, ám Bánki Magdolna közvetlenül a gyűlés után nyilatkozott a Hír TV-nek az egyébként előre nem ismertetett, feszültséget keltő előterjesztés kapcsán. „Az fb-elnök egy olyan hivatalos vizsgálatra hivatkozva sorolta fel a vádakat, amelyet nem zártak le, és amelynek a jegyzőkönyvét a mai napig nem láttuk, így semmilyen részletet nem tudunk az ügyről. Mellékesen jegyzem meg, ahogyan Bánki Magdolna eljárt a kérdésben, az ellenkezik a MOK alapszabályával” - tette hozzá Éger István. Hangsúlyozta, a közgyűlés az előre nem ismertetett előterjesztést el sem fogadta, ami „igen szokatlan”. Az Index december 30-i cikke alapján a felügyelőbizottság az Állami Számvevőszék után az adóhivatalnál és az adatvédelmi biztosnál is bejelentést tett, a MOK elnökének azonban tudomása van arról, hogy már a rendőrségen is tettek feljelentést, ám szerinte „nem ijesztő, inkább megnyugtató a hivatalos szervek vizsgálata”. Éger István úgy véli, megpróbálják őket befeketíteni, ezért üdvözli az állami átvilágítást, hiszen így kiderülhet az igazság. Közölte azt is, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának elnöke már megkereste, ám egyelőre máshonnan nem érkezett felszólítás a vizsgálatok miatt. Rákérdeztünk, amennyiben nem valósak Bánki Magdolna kijelentései, mit gondol, mi lehetett az oka a kirohanásnak. A MOK elnöke közölte: ezt nem tudja, az ügy egészét illetően pedig egyelőre magában tartja a véleményét. ■ ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Januártól fizetik Együtt-PM: a túlórapénzt Pöffeszkedő a tanároknak új intézetek PINTÉR BALÁZS Hatályba lépett január elsejével a pedagógusok kollektív szerződése, amelyet munkáltatóként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) írt alá még ősszel a Pedagógusok Szakszervezetével, mint reprezentatív érdekvédelmi tömörüléssel. A kollektív szerződés alapján plusz óradíjat, vagyis túlórapénzt fizet a Klik annak a pedagógusnak, akinek a 32 órás kötött munkaidőn felül az intézményben kell tartózkodnia, vagy akit a heti huszonhat megtartott órán felül az eseti helyettesítés mértékét meghaladóan köteleznek helyettesítésre. A szerződés a béren kívüli juttatásra is lehetőséget teremt. A tanárok ennek értelmében az idén már kaphatnak cafetériát, amelynek összegéről külön egyeztetést tartanak minden évben, így 2014-ben is. A pedagógusnak mindezen felül meg kell téríteni a tanórák, foglalkozások előkészítéséhez, a szülőkkel történő kapcsolattartáshoz szükséges kiadásokat, illetve az utazási költséget is. Minthogy az új bértáblát a mindenkori minimálbérhez igazították, ennek január 1 -jei emelésével a a pedagógusok fizetése ismét növekedett az év elején. A pedagógusbérek szeptember 1 - jétől tovább emelkednek majd, a költségvetésben elkülönítették az erre a célra fordítandó összeget. ■ zscs Az Együtt-PM szerint a Fidesz a valóság és az igazság meghatározásának monopóliumára is igényt tart. „A hatalom sorra hozza létre a pöffeszkedő új kutatóintézeteket, amelyek közös jellemzője, hogy az alulfinanszírozott kutatóhelyekhez képest hatalmas költségvetéssel rendelkeznek, közvetett vagy közvetlen kormányirányítás alatt állnak, és a Fidesz céljait hivatottak szolgálni” - áll az MTI-hez tegnap eljuttatott közleményben. Mint írták, a Veritas Történetkutató Intézet „már nevével is azt üzeni a történettudománynak, hogy a Fidesz lojálisabb pártszolgákra akarja cserélni a történészeket, s emellett a múlt újraírásának, az igazság kisajátításának jogára is igényt tart”. Az Együtt-PM példaként említi még a Roma Kutatóközpontot, a Molnár Tamás Kutatóközpontot, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetét, a Nemzeti Örökség Intézetét, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. Amint azt lapunk elsőként megírta: a Veritas Történetkutató Intézet vezetője Szakály Sándor történész lesz, kinevezése január 2-tól öt esztendőre szól. Az intézet a dualizmustól a rendszerváltásig terjedő korszakot kutatja, célja a nemzeti sorsfordulók torzításmentes feltárása, a magyar társadalom történelmi tudatának megerősítése. ■