Magyar Hírlap, 2014. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-04 / 3. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. JANUÁR 4., HÉTVÉGE CSAK ŐSSZEL VÁRHATÓ A BÜNTETŐELJÁRÁS ÉRDEMI FOLYTATÁSA ELSŐ FOKON HAGYÓ MIKLÓS ÉS TÁRSAI ÜGYÉBEN A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉKEN Új bíróra várnak a BKV-per vádlottjai BÁN KÁROLY Miután lényegében újra kell kezdeni Hagyó Miklós és társai büntetőügyét, és érdemi folytatásra legfeljebb csak 2014 őszétől lehet számítani, ezért az idén aligha fejeződik be első fokon Hagyó és társai büntetőeljárása a Fő­városi Törvényszéken. Már januárban kiderülhet, hogy a Kecskemétről Budapestre, a Fővá­rosi Törvényszékre szignált büntető­pert melyik bíró tárgyalja Hagyó Mik­lós és társai ügyében. Ennek nyomán a tavasszal folytatódhat - pontosabban újrakezdődhet - a büntetőper, ám mi­vel az újonnan kijelölt bírónak az eljá­rást elölről kell kezdeni, alighanem az első tárgyalásokon csak iratismertetés történik majd. Érdemi folytatásra az ősztől lehet számítani, a lapunknak nyilatkozó vé­dőügyvédek is ezt valószínűsítették. A másfél éve kezdődött büntető­perben másfél milliárdos hűtlen keze­lés vád, amit ráadásul bűnszervezet­ben követtek el. Többtucatnyi fiktív vagy szükségtelen szerződésről szól, amelyeket 2007-ben, illetve 2008- ban kötöttek a BKV vezetői többnyire Hagyó Miklós vagy kabinetjének tag­jai utasítására. Kecskeméten rohamtempóban tár­gyalták az ügyet, egy év alatt nem csu­pán a vádlottakat, hanem a tanúk túl­nyomó többségét is kihallgatta már a bíróság, az elmúlt fél évben pedig szin­te valamennyi tanút meghallgatták. A szakértők meghallgatása a büntető­per új vezető bírójának feladata lesz. Az ügynek súlyos ellentmondá­sai vannak, hisz a vádlottak többsé­ge visszavonta korábbi, a nyomozati szakban tett vallomását, a tanúk több­sége viszont jellemzően fenntartotta azt. Ez még akkor is igaz, ha az egyik vádlott védője lapunknak úgy nyilat­kozott, már csak azért is mindent elöl­ről kell kezdeni, mert a vádat Kecs­keméten „halálra ítélték”, s azt sem tartotta kizártnak, hogy az ügyész­ségnek a vádiraton is jelentősen mó­dosítani kell. Ez egy szerződés eseté­ben szinte bizonyosra vehető, a metrót átvilágító tanácsadó céggel, az AAM Zrt.-vel kötött szerződést ugyanis szinte valamennyi tanú hasznosnak és szükségesnek ítélte. Büntetőjogi szempontból most már az új bírónak kell azt is mérlegelnie, hogy a vádlottaknak melyik vallomá­sát fogadja el. Az ügy elsőrendű vád­lottja, a bűnszervezet irányításával vá­dolt Hagyó Miklós esete egyszerűbb, ő a nyomozati szakban sem ismert el semmit a terhére rótt bűncselekmé­nyek közül, a bírósági eljárásban pedig egyenesen „tenyérjóslásnak” nevez­te a vádiratot. A másodrendű vádlott, Mesterházy Ernő, Demszky Gábor volt politikai főtanácsadója, illetve a BKV egykori vezetői - köztük két korábbi vezérigazgató, Antal Attila harmad­rendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott - viszont azt állították, hogy korábbi rendőrségi vallomásaikat pszichikai kényszer hatására tették. Sőt az ügyészséget törvénytelenség­gel, kényszervallatással is vádolták. A vádlottak azt mondták, amit a nyomozók hallani akartak - állítot­ta több vádlott, ezzel az ügynek politi­kai vetületet adva, hiszen a nyomozás finise a 2010-es választások előtt volt, Hagyó Miklóst az új parlament meg­alakulásának napján vették őrizetbe, s helyezték előzetes letartóztatásba. Megszólalt az ügyben az emlékira­tait rendezgető Demszky Gábor egy­kori főpolgármester is, aki szintén sú­lyos szavakkal illette az ügyészséget. „Az erőszakszervezet a pártpolitika szolgálatába állt, mint Rákosi és Kádár alatt” - mondta Demszky. A volt szocialista főpolgármester­helyettest bűnszervezet vezetőjeként hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel, hi­vatali visszaéléssel és zsarolással, a BKV különböző rendű és rangú ve­zetőit és a főpolgármester-helyette­si kabinet némely tagjait pedig rész­ben társtettesként elkövetett hűtlen kezeléssel vagy annak bűnsegédleté­vel vádolják. Az ügy újrakezdése miatt meglepő lenne, ha 2014-ben első fokú ítélet születne a büntetőperben. v4 ÜGYÁTHELYEZÉSEK: KÜLÖN CSOPORTOT HOZOTT LÉTRE A LEGFŐBB BÍRÓI FÓRUM Már a Kúria is keresi a megoldást BARANYA RÓBERT Információink szerint a Kúria is vizs­gálja az ügyáthelyezésekről szóló al­kotmánybírósági határozat kapcsán kialakult helyzetet, erre külön cso­portot is létrehoztak. A legfőbb bírói fórum arra keresi a megoldást, hogyan lehetne elérni, hogy mégis a koráb­ban kijelölt bíróságokon fejeződjenek be az eljárások. A Kúrián tegnap sen­kit nem értünk el, hogy hivatalos nyi­latkozatot kapjunk. Ismert, a tavalyi év végén az AB-döntésre hivatkozva több vidéki törvényszék is úgy hatá­rozott, hogy visszaadja a Fővárosi Tör­vényszéknek az ügyáthelyezés során hozzájuk delegált eljárásokat. Az Or­szágos Bírósági Hivatal (OBH) tájékoz­tatása szerint a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla indítványára 2011-ben és 2012-ben ötvenöt újon­nan érkezett ügyben került sor másik azonos hatáskörű bíróság kijelölésé­re. Az ügyáthelyezéssel érintett perek hetven százaléka már jogerősen lezá­rult. A Fővárosi Törvényszék 2012. évi indítványa szerint a büntetőügyekben az első tárgyalásokat legfeljebb az év utolsó hónapjában tudták volna meg­tartani. Az OBH közölte: abban a kér­désben, hogy az AB határozatának van-e és milyen kihatása a még folya­matban lévő ügyekre, az adott ügy­ben eljáró bíró dönthet. Ugyanakkor felhívták a figyelmet: az ügyáthelye­zés hozzájárult ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélkezése 2013-ra lénye­gesen időszerűbbé vált, és az országos átlagot megközelíti. Lapunknak Répássy Róbert igaz­ságügyi államtitkár azt mondta, hogy az eljárások elhúzódásához, ezen ke­resztül pedig újabb strasbourgi kárté­rítési perekhez vezethet, ha egyes tör­vényszékek visszaküldik a náluk folyó pereket. Az államtitkár szerint a meg­oldás kulcsa, hogy ezeket az ügyeket soron kívül folytassák le, ezzel is bi­zonyítva, hogy az igazságszolgálta­tás nem tétlenkedett. Az egyelőre nem tisztázott, hogy ezeket a pereket telje­sen elölről kellene e kezdeni. ■ ÉGER ISTVÁN MOK-ELNÖK ÜDVÖZLI AZ ORVOSI KAMARA ÁLLAMI ÁTVILÁGÍTÁSÁT „Megpróbálnak minket befeketíteni” JOBBÁGYI ZSÓFIA Egyelőre csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ke­reste fel Éger Istvánt a Magyar Orvo­si Kamarával kapcsolatos „aggályos ügyek” miatt. A MOK elnöke lapunk­nak úgy fogalmazott, nem ijesztő, in­kább megnyugtató a hivatalos szer­vek vizsgálata. Megdöbbentek a novemberi országos küldöttközgyűlés tagjai, amikor Bán­ki Magdolna, a felügyelőbizottság el­nöke az ülésen a többi közt kamarai pénzből kifizetett gyorshajtási és par­kolási bírságokról és magas ügyvédi és hirdetésszervezői számlákról számolt be - mondta lapunknak Éger István, amikor a december elején nyilvános­ságra került „aggályos kamarai pénz­ügyekről” kérdeztük. A Magyar Orvo­si Kamara (MOK) elnöke arról számolt be, hogy nem szokás a testület ülésére meghívni a sajtó képviselőit, ám Bán­ki Magdolna közvetlenül a gyűlés után nyilatkozott a Hír TV-nek az egyéb­ként előre nem ismertetett, feszült­séget keltő előterjesztés kapcsán. „Az fb-elnök egy olyan hivatalos vizsgá­latra hivatkozva sorolta fel a vádakat, amelyet nem zártak le, és amelynek a jegyzőkönyvét a mai napig nem lát­tuk, így semmilyen részletet nem tu­dunk az ügyről. Mellékesen jegyzem meg, ahogyan Bánki Magdolna eljárt a kérdésben, az ellenkezik a MOK alap­szabályával” - tette hozzá Éger István. Hangsúlyozta, a közgyűlés az előre nem ismertetett előterjesztést el sem fogadta, ami „igen szokatlan”. Az Index december 30-i cikke alap­ján a felügyelőbizottság az Állami Számvevőszék után az adóhivatalnál és az adatvédelmi biztosnál is bejelen­tést tett, a MOK elnökének azonban tudomása van arról, hogy már a rend­őrségen is tettek feljelentést, ám sze­rinte „nem ijesztő, inkább megnyug­tató a hivatalos szervek vizsgálata”. Éger István úgy véli, megpróbálják őket befeketíteni, ezért üdvözli az ál­lami átvilágítást, hiszen így kiderül­het az igazság. Közölte azt is, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvé­delmi és Információszabadság Ható­ságának elnöke már megkereste, ám egyelőre máshonnan nem érkezett felszólítás a vizsgálatok miatt. Rákér­deztünk, amennyiben nem valósak Bánki Magdolna kijelentései, mit gon­­­dol, mi lehetett az oka a kirohanásnak. A MOK elnöke közölte: ezt nem tudja, az ügy egészét illetően pedig egyelőre magában tartja a véleményét. ■ ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@­MAGYARHIRLAP.HU Januártól fizetik Együtt-PM: a túlórapénzt Pöffeszkedő a tanároknak új intézetek PINTÉR BALÁZS Hatályba lépett január elsejével a pe­dagógusok kollektív szerződése, ame­lyet munkáltatóként a Klebelsberg In­tézményfenntartó Központ (Klik) írt alá még ősszel a Pedagógusok Szak­­szervezetével, mint reprezentatív ér­dekvédelmi tömörüléssel. A kollek­tív szerződés alapján plusz óradíjat, vagyis túlórapénzt fizet a Klik annak a pedagógusnak, akinek a 32 órás kö­tött munkaidőn felül az intézmény­ben kell tartózkodnia, vagy akit a he­ti huszonhat megtartott órán felül az eseti helyettesítés mértékét megha­ladóan köteleznek helyettesítésre. A szerződés a béren kívüli juttatásra is lehetőséget teremt. A tanárok ennek értelmében az idén már kaphatnak cafetériát, amelynek összegéről kü­lön egyeztetést tartanak minden év­ben, így 2014-ben is. A pedagógusnak mindezen felül meg kell téríteni a tan­órák, foglalkozások előkészítéséhez, a szülőkkel történő kapcsolattartáshoz szükséges kiadásokat, illetve az utazá­si költséget is. Minthogy az új bértáblát a minden­kori minimálbérhez igazították, en­nek január 1 -jei emelésével a a peda­gógusok fizetése ismét növekedett az év elején. A pedagógusbérek szeptem­ber 1 - jétől tovább emelkednek majd, a költségvetésben elkülönítették az erre a célra fordítandó összeget. ■ zscs Az Együtt-PM szerint a Fidesz a va­lóság és az igazság meghatározásának monopóliumára is igényt tart. „A ha­talom sorra hozza létre a pöffeszkedő új kutatóintézeteket, amelyek közös jellemzője, hogy az alulfinanszíro­zott kutatóhelyekhez képest hatalmas költségvetéssel rendelkeznek, közve­tett vagy közvetlen kormányirányítás alatt állnak, és a Fidesz céljait hivatot­tak szolgálni” - áll az MTI-hez tegnap eljuttatott közleményben. Mint ír­ták, a Veritas Történetkutató Intézet „már nevével is azt üzeni a történettu­dománynak, hogy a Fidesz lojálisabb pártszolgákra akarja cserélni a törté­nészeket, s emellett a múlt újraírásá­nak, az igazság kisajátításának jogára is igényt tart”. Az Együtt-PM példa­ként említi még a Roma Kutatóköz­pontot, a Molnár Tamás Kutatóköz­pontot, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetét, a Nemzeti Örökség Intézetét, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. Amint azt lapunk elsőként megírta: a Veritas Történetkutató Intézet veze­tője Szakály Sándor történész lesz, ki­nevezése január 2-tól öt esztendőre szól. Az intézet a dualizmustól a rend­szerváltásig terjedő korszakot kutatja, célja a nemzeti sorsfordulók torzítás­­mentes feltárása, a magyar társadalom történelmi tudatának megerősítése. ■

Next