Magyar Hírlap, 2014. június (47. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-02 / 127. szám
www.magvarhiruip.hu Áder János: Mi magunk vagyunk az emlék Aki szereti a hazáját, saját sorsát szeretheti benne, aki eldobja magától a hagyományt, önmagát tagadja - mondta Áder János Jászberényben Lehel vezér szobrának hét végi avatóünnepségén. A köztársasági elnök Babits Mihály gondolatait idézte: „Mi magunk vagyunk az emlék, a hagyomány hozzánk tartozik.” Jelezte, Jászberényhez így tartozik Lehel vezér emlékezete és a jász kürt tisztelete, így helye van a címerben, zászlón, pecséten és különösképpen a szívekben. Áder János kijelentette, a jászberényiek tudják, hogy az itt élőket mi teszi közösséggé, ám tisztában vannak azzal is, hogy „csak az a nemzet remélhet valamit az élettől, amely a hagyományt megbecsüli és hívő kegyelettel adja tovább”. (JZS) FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD JÚLIUS KÖZEPÉIG IDEIGLENES VEZETŐK AZ MSZP-BEN, BOTKA LÁSZLÓ A PÁRT ÉLÉN Tóbiás József már készül az elnökségre PINDROCH TAMÁS Július 19-ig, a tisztújító kongresszusig biztos, hogy Botka László, az országos választmány elnöke vezeti az MSZP-t. A választmány a szombati ülésén Mesterházy Attila volt elnök és hat hozzá hűséges elnökségi tag lemondása miatt nem tehetett mást, kiírta a rendes, felmenő rendszerű tisztújítást. Tóbiás József, a Pest megyei szervezet elnöke, frakcióigazgató a legesélyesebb pártelnökjelölt, aki az egykori „nyíregyházi vidéki lobbi” tagjaként került a politikába. Forrásaink szerint amennyiben őt választják meg két évre elnöknek, bizonyosan nem lesz egybeolvadás a Demokratikus Koalícióval (DK). Ő ugyanis egyike azoknak az MSZP-politikusoknak, akik nem a balliberális, hanem a baloldali szocialista párt felépítésében érdekeltek. Tóbiás a frakció élén általános frakcióvezető-helyettesként július 19-ig ideiglenesen felváltja Mesterházy Attilát, aki erről a posztról is leköszönt. Tóbiás ez utóbbi pozíciót feltehető elnöksége mellett is megtarthatja, hogy egy kézben összpontosítsa a hatalmát. A politikus már a pénteki párttanácson vázolta elnökségi terveit. Mesterházy hét közepi lemondása semlegesítette az indulatokat a pártban, hiszen mind a pénteki párttanácsra, mind a szombati választmányi ülésre úgy készültek a küldöttek, hogy „nekimennek” a pártelnöknek és támogatói körének. Volt olyan szocialista forrásunk, aki viszont Botka László választmányi elnököt nevezte meg ideális pártelnöknek. Ezt azzal magyarázta, hogy szinte minden választást megnyert eddig, amelyen elindult, így társadalmi felhatalmazása is van, és népszerű politikus. Ugyanez viszont nem mondható el Tóbiásról, aki 1998 óta mindig listáról került az Országgyűlésbe. Úgy tudjuk viszont, hogy Botka ezúttal is Szegedre kíván összpontosítani, eredetileg is úgy tervezte, hogy az őszi önkormányzati választások megnyerése után jelölti magát pártelnöknek. Ezért ő és támogatói azt a forgatókönyvet akarták érvényesíteni, amely szerint őszig ideiglenesen Újhelyi István vezette volna a pártot, és az eltolt tisztújítással akkor vette volna át az MSZP t Botka. Ezt a stratégiát a Mesterházy Attila bizalmasának számító hat elnökségi tag lemondása borította fel, hiszen így az alapszabály szerint kötelező megtartani a rendes, felmenő rendszerű tisztújítást. Ennek folyamata úgy néz majd ki, hogy az alapszervezetek júniusban megkezdik az új elnökök választását, majd a megyei szervezetek következnek. Minden elnöki posztért pályázatot kell írniuk a jelölteknek, az országos elnökségért való indulásért háromezer aláírást is össze kell gyűjteni. Kérdés, mennyire szerencsés most levezényelni ezt a folyamatot, miközben az önkormányzati választások kapcsán is meg kell kezdeni az egyeztetéseket a helyi szervezeteknek az Együtt-PM-mel és a DK-val. A párttagok egy csoportja Botkát látná szívesen a párt élén FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA TOVÁBBRA SEM ÁLLÍTANAK MÁS PÁRTTAL KÖZÖS JELÖLTET A civilek felé fordul az LMP BK Sem parlamenti frakcióval rendelkező pártokkal, sem független képviselőkkel nem akarnak együttműködni az őszi önkormányzati választásokon a Lehet Más a Politika politikusai a javaslatot ellenszavazat nélkül fogadta el az LMP szombati kongreszszusa. Keresztes László Lóránt, a választmány tagja a távirati irodának úgy nyilatkozott, az LMP-ben az elvi irányokkal kapcsolatban teljes az egyetértés. Az országos választmány egy másik tagja, Gertsmár Ferenc azt mondta, az LMP annak lehetőségét keresi, miként működhet együtt az önkormányzati választáson olyan helyi civilszervezetekkel, amelyeket a kormányoldal az elmúlt négy évben igyekezett kizárni a helyi politikából. Az együttműködések kereteit az országos választmány dolgozza majd ki, de azok helyi szinten köttetnek. A politikus konkrétumok nélkül azt mondta: azokkal tudják elképzelni a közös munkát, akik pártjukhoz hasonlóan alulról szerveződve szeretnék megváltoztatni a politikát, és nem a nemzetközi csoportok magyarországi megbízottjaiként vagy a mindent központosítani akaró kormány által. Gertsmár kijelentette, be fogják bizonyítani, hogy olyan kampány is folytatható, amely a települések és az ott élők jövőjéről, és nem a nagypolitikai alkukról szól. A két politikus kérdésre válaszolva a kormányoldal önkormányzati választásokkal kapcsolatos kezdeményezéséről azt mondta, visszautasítják, hogy a Fidesz a törvényeket a saját lehetőségei optimalizálásához alakítja, és azt sem támogatják, hogy néhány hónappal a választások előtt módosítsanak a szabályokon. A következő hónapokban az ellenzéki térfélen is jelentős változások következhetnek be, így egyelőre nem adható válasz arra, hogy milyen esélyekkel indul ősszel az LMP. A párt bízik abban, hogy az ellenzéki tér domináns pártjaként jelenhet meg az önkormányzati választáson. ■ Majd háromezer nemzetiségi választás lesz JOBBÁGYI ZSÓFIA Határozatba foglalta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a május 25-i európai parlamenti választás jogi végeredményét az itthon és a külképviseleteken leadott szavazatok alapján. A testület pénteki határozatával szemben három napig lehet jogorvoslattal élni a Kúrián, amelynek szintén három napja van arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmeket elbírálja. Emellett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) összesítése szerint kétezer-hétszáznál több nemzetiségi választás is lehet Magyarország 3176 településén az októberi önkormányzati voksolással egy napon. Az iroda egy településen több szavazást is kiírhat az ott élő nemzetiségiek számától függően, és egyetlen olyan település van - a főváros XI. kerülete -, ahol mind a tizenhárom nemzetiségnek választást írhatnak ki. Idekapcsolódik, hogy az NVB tegnap az NVI kezdeményezésére iránymutatást adott ki arról, hogy milyen népszámlálási kérdések figyelembevételével lehet a nemzetiségi választásokat kiírni, amire azért volt szükség, mert a népszámlálási kérdőíven öt, a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatos kérdés szerepelt, így nem volt egyértelmű, hogy a választási szervek tágabban vagy szűkebben értelmezzék a nemzetiséghez tartozás fogalmát. 2014. JÚNIUS 2., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Színjáték ÁLLÁSPONT Újabb átverésre készülnek a szocialisták. Mesterházy Attila drámai bejelentése, miszerint az országgyűlési és az európai parlamenti választások kudarcaiért mindent magára vállal, annak a beismerése, hogy a posztkommunista MSZP megbukott. De ez nem olyan egyszerű, ugyanis a bolsevista gyökerű párt történelmi múltját elemezve tudjuk, hogy a magyar kommunisták híresek voltak arról, hogy amikor kudarcot vallottak vagy vereséget szenvedtek, akkor megsemmisülésük előtt köpönyeget váltottak, esetleg nevet változtattak, hogy új köntösben folytassák nemzetellenes politikájukat. És eddig mindig újjáéledtek. Az egy hosszú tanulmányt, elemzést igényelne, hogy a hazaárulás miért éppen csak a magyar baloldalra jellemző. Ugyanis más kelet-közép-európai országok kommunista pártjai valamennyire mindig szem előtt tartották hazájuk érdekeit. Nem beszélve a nyugat-európai kommunista pártokról. A KMP, a Kommunisták Magyarországi Pártja az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után csúfosan leszerepelt: hátrahagyott egy kifosztott, kirabolt, legyilkolt, területileg szétszabdalt, katonailag védtelen országot. Nagyjából a Szovjetunióból irányított magyar kommunistáknak köszönhetjük a történelmi Magyarország területe és lakossága kétharmadának elvesztését. Aztán jött a bujkálás időszaka. Kun Béláék, Jászi Oszkárék, Károlyi Mihályék mindent megtettek Nyugat-Európában, hogy Magyarországot lejárassák, rossz hírét keltsék, tönkretegyék. A Horthy-korszak alatt MKP-Magyar Kommunisták Pártja néven futottak, a második világháború idején rövid ideig Békepárt néven voltak ismertek, majd a vesztes háború után Rákosi Mátyás vezetésével ismét előbújtak mint MKP. A szovjet hadsereg által megszállt országban könnyű volt minden polgári pártot lejáratni, szétverni és 1948-ra néhány áruló szociáldemokrata részvételével megalakítani az MDP-t, a Magyar Dolgozók Pártját. Zsinórban semmisítették meg ellenfeleiket. Az elégedetlenség, a kétségbeesés szülte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. Vérbe fojtása után úgy tűnt, hogy a kommunisták tanultak a múltból, de nem. Az MSZMP főtitkára, Kádár János ott folytatta, ahol elődei abbahagyták: hosszú, véres megtorlással és a szovjet akarat kiszolgálásával. A rendszerváltás után a posztkommunisták még több pártban próbáltak szerencsét. Először az MSZP-ben, majd a Demokratikus Koalícióval, Gyurcsány Ferenc vezetésével, sőt az Együtt-PM-ben is politizálnak, ahol pedig Bajnai Gordon társelnököl. A jelenkori fejlődésüket meghatározza, hogy például a baloldal meghatározó erejét újabban milliárdos oligarchák, a már említett baloldali milliárdosok irányítják. Az viszont így is tény, hogy ekkora választási vereséget a baloldal 2014 előtt csak 1990-ben szenvedett el, amikor az MSZP alig tíz százalékot ért el. Ideológiájuk azonban nem változott. A balliberális oldalon továbbra is elfogadott cél, hogy hazájukat kiszolgáltassák a külföldi multinacionális tőkének, a nemzetközi pénzvilágnak. Mindent elkövetnek, hogy gyengítsék az ország gazdasági és erkölcsi erejét - Bajnai Gordon részt vett a Bilderbergcsoport találkozóján -, hogy a nemzeti, polgári erőket, amelyeket a társadalom többsége támogat, lejárassák. Taktikájuk nem változott száz éve. Elővették és továbbra is alkalmazzák a régi baloldali trükköt, amit például 1945-48 között a posztsztálinista küzdelemben már sikerrel alkalmaztak: belföldön és külföldön az összes versenytársat következetesen úgy festik le, mint szélsőséges jobboldalit vagy jobboldali szimpatizánst. Ezzel akadályozták, akadályozzák meg a polgári demokrácia kiteljesedését. Emellett a hamisításoktól és ferdítésektől sem riadnak vissza. Gondoljunk a hazug Tavares-jelentésre vagy a folyamatos magyarellenes támadásokra. Kik is szervezték, kik is álltak a hátterében ezeknek az aljas, meg-megújuló lejárató műveleteknek? PéldáulTviane Reading és Neelie Kroes. És a magyar baloldal európai képviselői és hazai rezidensei Konrád Györggyel az élen. Ne legyenek tehát illúzióink, hogy kik követhetik, kik vezethetik Mesterházy Attila lemondása után a magyar baloldalt, a szocialistákat. Van még köpönyeg, uniform is bőven. Csak át kell öltözni, más stílust kell követni, és fújják a régi nótát. Mert a bolsevizmus gyökerei nem vesztek ki. Továbbra is céljuk ezen pártok képviselőinek Nyugaton, hogy torz képet fessenek Magyarországról. Hiába jön új frakcióvezetőnek Tóbiás József vagy ideiglenesen irányító középpályásnak Botka László. Nem lesz változás. A magyar baloldal számára az igazi megújulást az jelentené, ha az egész eddigi eszmerendszerüket megtagadnák, amelynek gyökere a társadalom széles rétegeiben soha el nem fogadott bolsevizmusból, internacionalizmusból, kozmopolitizmusból ered. Nemzeti, szociális baloldalra van szükség. Másra nem. Ha a régi módszert folytatják, akkor a támogatottságuk tovább csökken. A jelen helyzetben úgy tűnik, hogy színjáték zajlik a balliberális oldalon. Mesterházy a lemondása után piros sportmotorral távozott az MSZP székházából, a régi-új vezérek nagy fekete Audikkal érkeztek. Vajon mit és kiknek akarnak ezzel üzenni? Új formával, új arcokkal marad a múlt? Úgy érzem, eddig Janus arcú váltás ez az egész. STEFKA ISTVÁN