Magyar Hírlap, 2014. július (47. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-01 / 151. szám

www.macyarhirlap.hu Hende Csaba: Felértékelődik az attasék szerepe Nagy válságok idején - mint amilyen a szomszédunkban zajló ukrán válság - különösen fontos az információ, és felértékelődik az attasék tevékenysége - jelentette ki Hende Csaba (képünkön) honvédelmi miniszter a véd­erő-, katonai és légügyi attasék értekezletén Budapesten. Hozzátette, a kormány és a honvédelmi vezetés nagyra értékeli eddigi teljesítményüket, különösen azt, amit az elmúlt évben tettek hozzá a honvédelem ügyé­hez. Hende kitért arra is, hogy az ukrán válság ismét rámutatott egy régóta húzódó problémára, mégpedig az amerikai és az európai védelmi kiadások közötti aránytalanság tarthatatlanságára. Hangsúlyozta, Magyaror­szág teljes mértékben támogatja a védelmi költségvetések emelését. (BR) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR FELSŐOKTATÁS: A REKTORVÁLASZTÁS JOGA VISSZAKERÜL AZ EGYETEMEK SZENÁTUSÁHOZ Kancellárok felelnek ősztől a főiskolákért PINTÉR BALÁZS Elfogadta tegnap az Országgyűlés az oktatási törvények módosítását. A változások egyik legfontosabb ele­me, hogy a felsőoktatási intézmények működéséért a jövőben kancellárok felelnek. Kivételes eljárásban tárgyalta hét­fő este az Országgyűlés a két hete be­nyújtott oktatási törvénycsomagot, vagyis az összevont vitát követően el is fogadták azt. A képviselők végül megszavazták a javaslatot, amelynek értelmében az ősztől kancellárok fe­lelnek a felsőoktatási intézmények gazdálkodásáért, működtetéséért, és ők gyakorolnak munkáltatói jogo­kat a nem oktatási területen dolgo­zók fölött. A kancellárokat a miniszterelnök nevezi ki, munkáltatójuk az oktatá­sért felelős miniszter lesz, ezzel együtt a rektorválasztás joga visszakerül az egyetemek szenátusához. Egy szin­tén elfogadott módosító indítvány értelmében nem lesznek gazdasági főigazgatók a felsőoktatási intézmé­nyekben, az eddigi pozíció a kancel­lár kinevezése után húsz nappal meg­szűnik. Kancellárnak az pályázhat, aki felsőoktatási intézményben, gaz­dasági társaságban, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett há­roméves vezetői tapasztalattal és fel­sőfokú végzettséggel rendelkezik. Palkovics László, aki hivatalosan július 15-től tölti be a felsőoktatási ál­lamtitkári posztot, a törvényalkotá­si bizottság tegnapi ülésén azt mond­ta, senki sem kérdőjelezi meg, hogy a felsőoktatási intézmény vezetője a rektor, a kancellárnak vele együtt­működési kötelezettsége lesz. Hozzá­tette, a tapasztalatokat várhatóan jö­vő januárban értékelik majd a Magyar Rektori Konferenciával. Hiller István (MSZP) kifogásolta, hogy a kormány a felsőoktatási re­form átfogó koncepciója nélkül, csak egy részterületet módosít a pénzügyi kérdésekben határozó kancellár in­tézményének létrehozásával, ami megfelel a kabinet centralizációs tö­rekvésének. A Jobbik az ellen tiltako­zott, hogy a Fidesz a „saját párttitká­rait” készül az egyetemek élére ültetni a poszt bevezetésével, mert az ellen­zéki párt szerint „árulkodóak” a felté­telek, hogyan lehet valaki kancellár. A törvénycsomag a kancellá­ri rendszer bevezetése mellett azt is tartalmazza, hogy lehetőség legyen a teljes idejű képzés duális képzés­ként történő megszervezésére. Ki­válik a Semmelweis Egyetemből a Testnevelési Egyetem, valamint ál­lami fenntartásba kerül a Pető Inté­zet. A pedagógiai szakszolgálati in­tézményekben és a gyermekvédelmi szakszolgálatokban pedagógus mun­kakörben foglalkoztatottakra is ki­terjed az évi 25 munkanapnak meg­felelő pótszabadság. ■ RÖVIDEN • Letette az esküt az Országgyűlés előtt az Európai Parlamentbe távozó jobbikos Balczó Zoltán helyét elfoglaló Lukács László György, valamint a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló Mol­nár Csaba helyére bekerülő Varjú László. Utóbbi - párttársaihoz hasonlóan - az­zal egészítette ki esküjét, hogy mindent megtesz „a köztársaság újbóli megvaló­sításáért, és hogy népszavazással új al­kotmánya legyen az országnak”. • Az Országgyűlés az ülés kezdetén megemlékezett a nemrég elhunyt Hasz­nos Miklósról, aki 1990-től két cikluson át a KDNP képviselője volt, majd később a Jobbikhoz csatlakozott. • A parlament elfogadta a nemzetisé­gi választásokat érintő módosításokat. A változással egyebek mellett lehetővé vá­lik, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények vezetői tag­jai lehessenek a nemzetiségi önkormány­zatnak. Emellett 2019-től bevezetik, hogy a nemzetiségi önkormányzati választá­son is ugyanott szavazhassanak a nem­zetiséghez tartozó választópolgárok, ahol a nem nemzetiségi jelöltekre. • Egyhangúlag elfogadta őszi munka­rendjét a kulturális és oktatási bizottság, amely tematikusan hallgatja majd meg a hatáskörébe tartozó területek államtit­kárait, de meghívják a Nemzeti Pedagó­guskar és a Nemzeti Táncszínház veze­tőit is. • Az azonnali kérdések órájában a jobbikos Novák Előd meglepő fordulat­nak nevezte, hogy a Kúria bírája, az MSZP volt alkotmánybíró-jelöltje felmentette a szocialista Molnár Gyulát azután, hogy másodfokon még letöltendő szabadság­­vesztés volt az ítélet. Úgy vélte, a bíró­nak és az ügyészségnek is jelezni kellett volna az elfogultságot. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszában közölte: önmagában azt a tényt, hogy a tanács elnökét az MSZP jelölte korábban, nem tekintették elfogultsági oknak. (BB) Kivételes eljárásban tárgyalta a Ház az oktatási törvénycsomagot FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT NINCS MEGEGYEZÉS A TÁRGYALÁSOK ALAPVETÉSÉBEN Katona húzódozik az indulástól PINDROCH TAMÁS Egyedül Katona Kálmánnak nem tet­szik, hogy ő legyen a közös jelöltünk - mondta lapunknak egy Együtt-PM- es politikus arról, hogy megtalálták-e már a baloldal közös indulóját, aki ki­hívja Tarlós István főpolgármestert. Az MSZP, az Együtt és a Demokratikus Koalíció (DK) is jó jelöltnek tartaná az egykori MDF-es politikust, az első Or­bán-kormány közlekedési miniszte­rét éppen a jobboldalisága, mostani civil szerepvállalása és a Fővárosi Köz­gyűlésben elvégzett nyolcéves mun­kája miatt. De nem is a közös főpolgármester­jelölt személye okozza a legnagyobb gondot a baloldalon. „Nincs megegye­zés abban, hogy mi a tárgyalások alap­vetése. Az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy ne az uniós választások eredmé­nye szabja meg a három párt egyez­tetését. Akkor micsoda?” - fejtette ki forrásunk. Mint folytatta, május 25-én mérették meg magukat először kü­lön - külön a baloldali pártok, így ebből lehet egyedüli következtetést levon­ni az erőviszonyokról. Emlékezetes, Budapesten a DK és az Együtt-PM is megelőzte az MSZP-t. A szocialisták viszont azt gondolják, az önkormány­zati választásokon való indulásban a helyi jelöltek és polgármesterek szak­maisága, múltjuk és elfogadottságuk is szerepet kell hogy kapjon. Az Együtt-PM elutasítja Horváth Csaba (MSZP) azon felvetését, hogy pártjaik minden körzetben közös je­lölteket indítsanak. Mint mondták, abban a hét-nyolc kerületben, ahol nincs esély a Fidesz-KDNP-vel szem­ben, külön-külön kell elindulnia a baloldalnak, így a pártjaik képviselő­­jelöltjei saját jogon be tudnának jut­ni a helyi képviselő-testületekbe, és saját karaktert tudnának kialakítani. A többi kerületben pedig csak ösz­­szefogással lehet esély. Az Együtt-PM viszont - ha nincs megállapodás - minden körzetben és a főpolgármes­terségért is saját indulót állít. ■ 2014. JÚLIUS 1., KEDD BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Multipláza Strasbourgban ÁLLÁSPONT Mit kell csinálni, ha nem tudunk megoldani egy válságos helyzetet? Alakí­tunk erre egy bizottságot. Mit kell csinálni, ha a probléma továbbra is fennáll? Alakítunk egy tucat albizottságot. Mit kell csinálni, ha már „ránk dőlt a ház” ? Megvitatjuk az Európai Parlamentben. S megoldódik a válság? Nem, de az nagyon. Az Európai Unió „országgyűlése” ma ennek jegyében tartja alakuló ülé­sét Strasbourgban. Összeül 28 ország képviselője, hogy meggyőzze az euró­paiakat: igenis szükségük van 751 darab eurógázsi folyósítására. Mert ké­rem a lassan, az unió igenis harcol a bürokrácia túlburjánzása ellen. Eddig 766 képviselő volt, a számoknál tehát semmi sem bizonyítja hívebben, hogy most aztán véget lesz vetve a képviselői dőzsölésnek. Ahogy az összuniós szavazásra buzdító kampány során a brüsszeli píárosok hihetetlenül frap­pánsan megfogalmazták: „Vedd észre. Tégy érte. Légy része. ” Hiszen ez az Európai Parlament már útj lesz, egyenesen a „Tiéd”, az egy­szerű emberek gondjairól fog szólni, sőt, világmegváltó döntések is szü­letnek majd. Diadalmaskodik az európai gondolat, mindenki egyenlő lesz egyenlő jogokkal, szó sem lesz kisstílű áskálódásról, pártpolitikai prakti­kákról és egyéb gonoszságokról. Példának okáért itt van Jean-Claude Juncker, aki nem valami sötét kávé­házi kompromisszum útján kerül az Európai Bizottság élére, hanem az euró­pai választó szavazott rá. Meg lett mondva már május előtt, hogy a győztes párt­csoport „csúcsjelöltje” lesz a góré. Csak képzeljék el, hogy milyen hajba kapást válthatott ki a lisszaboni halpiacon, vagy éppen a borsodbótai kocs­mában a néppárti Juncker és a szocdem Martin Schulz kampányvitája! Utóbbit egyébként ma megválasztják az Európai Parlament elnökének. Ebben természetesen egy deka­stismus sincs, ez a demokratizmus, az euró­pai gondolat netovábbja, a vesztes is kapjon valamit. Schulz úr egyébként szívesebben lett volna Juncker úr helyettese a bizottságban, lobbizott is be­­­csülettel, hogy Berlin őt delegálja a testületbe. Csakhogy Angela Merkel in­kább Günther Oettinger eddigi energiabiztos maradását és erősödését tá­mogatta. Oettinger a saját pártjának a tagja, de mivel Schulz mégiscsak a koalíciós partner szocdemek képviselője, neki is kellett adni valamit, így hát Manfred Weber német néppárti frakcióvezető és Schulz - aki időköz­ben szociáldemokrata frakcióvezető lett az EP-ben - szépen megalkudott a házelnökségről. Tetszik érteni: semmi pártpolitika, semmi mutyi. A brüsszeli „európai gondolat” terméke természetesen maga Jean- Claude Juncker is. A luxemburgi politikust igazán senki sem akarta, így az uniós kormányfők szinte egyhangúlag elfogadták. A britek és mi nyíltan szóltunk ellene, sokan az utolsó percig somolyogtak Merkel kancellár „já­tékát” figyelve. Mert Berlinnek sem Juncker volt az ideális, azonban saját embert, aki germán pedantériával veri keresztül a központosítást, aligha tudtak volna már most „nyeregbe ültetni”. így maradt a „vén Európa” kép­viseletére Juncker úr megbízhatóan ismert ősz halántéka. Juncker hallgat­­­ni fog Németországra, de évtizedes brüsszeli tapasztalata a biztosíték arra, hogy kinyitja a kiskapukat is a kellően tolakodó és lobbizó tagállamoknak. Franciaországnak persze nagyobbakat, a déli és keleti államoknak meg ki­sebbeket, a problémákat pedig rutinnal söpri a szőnyeg alá. A mindent el­leplezni akaró textildarab alatt érthetjük akár az Európai Parlamentet is, ahol négy éven keresztül lehet majd megint demokráciáról, fékekről és el­lensúlyokról vitázni, miközben az Európai Unió alapvető problémáival meg majd lesz valami. David Cameron és Orbán Viktor ki merte mondani: a mostani unió kép­telen megbirkózni a válsággal, a tagországok egyre növekvő gazdasági egyenlőtlenségével. Amire nem az a megoldás, hogy agresszívabban foly­tatjuk azt, amit eddig. Az oly sokszor emlegetett nemzeti jogkörök meg­tartása és bővítése nem azért fontos, mert nem tudunk élni anélkül, hogy nemzetiszínű címke legyen a pálinkán, hanem azért, hogy egyáltalán le­gyen magyar pálinka. Az oly gyakran emlegetett Európai Egyesült Államok, az európai multipláza felé való menetelés nem azért eleve rossz, mert nekünk vagy a briteknek nem tetszik. Az igazi baj az, hogy erről senki nem kérdezte meg egyszerűen, egyértelmű választ várva az európaiakat. Ehelyett Juncker és Schulz urak szekundálásával szép csendben keresztülviszik. Márpedig Európa csak a nemzeti jogok bővítésével és nem azok bürokratikus közpon­tosításával „álmodhatja újra magát”. ■

Next