Magyar Hírlap, 2014. július (47. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-01 / 151. szám
www.macyarhirlap.hu Hende Csaba: Felértékelődik az attasék szerepe Nagy válságok idején - mint amilyen a szomszédunkban zajló ukrán válság - különösen fontos az információ, és felértékelődik az attasék tevékenysége - jelentette ki Hende Csaba (képünkön) honvédelmi miniszter a véderő-, katonai és légügyi attasék értekezletén Budapesten. Hozzátette, a kormány és a honvédelmi vezetés nagyra értékeli eddigi teljesítményüket, különösen azt, amit az elmúlt évben tettek hozzá a honvédelem ügyéhez. Hende kitért arra is, hogy az ukrán válság ismét rámutatott egy régóta húzódó problémára, mégpedig az amerikai és az európai védelmi kiadások közötti aránytalanság tarthatatlanságára. Hangsúlyozta, Magyarország teljes mértékben támogatja a védelmi költségvetések emelését. (BR) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR FELSŐOKTATÁS: A REKTORVÁLASZTÁS JOGA VISSZAKERÜL AZ EGYETEMEK SZENÁTUSÁHOZ Kancellárok felelnek ősztől a főiskolákért PINTÉR BALÁZS Elfogadta tegnap az Országgyűlés az oktatási törvények módosítását. A változások egyik legfontosabb eleme, hogy a felsőoktatási intézmények működéséért a jövőben kancellárok felelnek. Kivételes eljárásban tárgyalta hétfő este az Országgyűlés a két hete benyújtott oktatási törvénycsomagot, vagyis az összevont vitát követően el is fogadták azt. A képviselők végül megszavazták a javaslatot, amelynek értelmében az ősztől kancellárok felelnek a felsőoktatási intézmények gazdálkodásáért, működtetéséért, és ők gyakorolnak munkáltatói jogokat a nem oktatási területen dolgozók fölött. A kancellárokat a miniszterelnök nevezi ki, munkáltatójuk az oktatásért felelős miniszter lesz, ezzel együtt a rektorválasztás joga visszakerül az egyetemek szenátusához. Egy szintén elfogadott módosító indítvány értelmében nem lesznek gazdasági főigazgatók a felsőoktatási intézményekben, az eddigi pozíció a kancellár kinevezése után húsz nappal megszűnik. Kancellárnak az pályázhat, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői tapasztalattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Palkovics László, aki hivatalosan július 15-től tölti be a felsőoktatási államtitkári posztot, a törvényalkotási bizottság tegnapi ülésén azt mondta, senki sem kérdőjelezi meg, hogy a felsőoktatási intézmény vezetője a rektor, a kancellárnak vele együttműködési kötelezettsége lesz. Hozzátette, a tapasztalatokat várhatóan jövő januárban értékelik majd a Magyar Rektori Konferenciával. Hiller István (MSZP) kifogásolta, hogy a kormány a felsőoktatási reform átfogó koncepciója nélkül, csak egy részterületet módosít a pénzügyi kérdésekben határozó kancellár intézményének létrehozásával, ami megfelel a kabinet centralizációs törekvésének. A Jobbik az ellen tiltakozott, hogy a Fidesz a „saját párttitkárait” készül az egyetemek élére ültetni a poszt bevezetésével, mert az ellenzéki párt szerint „árulkodóak” a feltételek, hogyan lehet valaki kancellár. A törvénycsomag a kancellári rendszer bevezetése mellett azt is tartalmazza, hogy lehetőség legyen a teljes idejű képzés duális képzésként történő megszervezésére. Kiválik a Semmelweis Egyetemből a Testnevelési Egyetem, valamint állami fenntartásba kerül a Pető Intézet. A pedagógiai szakszolgálati intézményekben és a gyermekvédelmi szakszolgálatokban pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjed az évi 25 munkanapnak megfelelő pótszabadság. ■ RÖVIDEN • Letette az esküt az Országgyűlés előtt az Európai Parlamentbe távozó jobbikos Balczó Zoltán helyét elfoglaló Lukács László György, valamint a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló Molnár Csaba helyére bekerülő Varjú László. Utóbbi - párttársaihoz hasonlóan - azzal egészítette ki esküjét, hogy mindent megtesz „a köztársaság újbóli megvalósításáért, és hogy népszavazással új alkotmánya legyen az országnak”. • Az Országgyűlés az ülés kezdetén megemlékezett a nemrég elhunyt Hasznos Miklósról, aki 1990-től két cikluson át a KDNP képviselője volt, majd később a Jobbikhoz csatlakozott. • A parlament elfogadta a nemzetiségi választásokat érintő módosításokat. A változással egyebek mellett lehetővé válik, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények vezetői tagjai lehessenek a nemzetiségi önkormányzatnak. Emellett 2019-től bevezetik, hogy a nemzetiségi önkormányzati választáson is ugyanott szavazhassanak a nemzetiséghez tartozó választópolgárok, ahol a nem nemzetiségi jelöltekre. • Egyhangúlag elfogadta őszi munkarendjét a kulturális és oktatási bizottság, amely tematikusan hallgatja majd meg a hatáskörébe tartozó területek államtitkárait, de meghívják a Nemzeti Pedagóguskar és a Nemzeti Táncszínház vezetőit is. • Az azonnali kérdések órájában a jobbikos Novák Előd meglepő fordulatnak nevezte, hogy a Kúria bírája, az MSZP volt alkotmánybíró-jelöltje felmentette a szocialista Molnár Gyulát azután, hogy másodfokon még letöltendő szabadságvesztés volt az ítélet. Úgy vélte, a bírónak és az ügyészségnek is jelezni kellett volna az elfogultságot. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese válaszában közölte: önmagában azt a tényt, hogy a tanács elnökét az MSZP jelölte korábban, nem tekintették elfogultsági oknak. (BB) Kivételes eljárásban tárgyalta a Ház az oktatási törvénycsomagot FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT NINCS MEGEGYEZÉS A TÁRGYALÁSOK ALAPVETÉSÉBEN Katona húzódozik az indulástól PINDROCH TAMÁS Egyedül Katona Kálmánnak nem tetszik, hogy ő legyen a közös jelöltünk - mondta lapunknak egy Együtt-PM- es politikus arról, hogy megtalálták-e már a baloldal közös indulóját, aki kihívja Tarlós István főpolgármestert. Az MSZP, az Együtt és a Demokratikus Koalíció (DK) is jó jelöltnek tartaná az egykori MDF-es politikust, az első Orbán-kormány közlekedési miniszterét éppen a jobboldalisága, mostani civil szerepvállalása és a Fővárosi Közgyűlésben elvégzett nyolcéves munkája miatt. De nem is a közös főpolgármesterjelölt személye okozza a legnagyobb gondot a baloldalon. „Nincs megegyezés abban, hogy mi a tárgyalások alapvetése. Az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy ne az uniós választások eredménye szabja meg a három párt egyeztetését. Akkor micsoda?” - fejtette ki forrásunk. Mint folytatta, május 25-én mérették meg magukat először külön - külön a baloldali pártok, így ebből lehet egyedüli következtetést levonni az erőviszonyokról. Emlékezetes, Budapesten a DK és az Együtt-PM is megelőzte az MSZP-t. A szocialisták viszont azt gondolják, az önkormányzati választásokon való indulásban a helyi jelöltek és polgármesterek szakmaisága, múltjuk és elfogadottságuk is szerepet kell hogy kapjon. Az Együtt-PM elutasítja Horváth Csaba (MSZP) azon felvetését, hogy pártjaik minden körzetben közös jelölteket indítsanak. Mint mondták, abban a hét-nyolc kerületben, ahol nincs esély a Fidesz-KDNP-vel szemben, külön-külön kell elindulnia a baloldalnak, így a pártjaik képviselőjelöltjei saját jogon be tudnának jutni a helyi képviselő-testületekbe, és saját karaktert tudnának kialakítani. A többi kerületben pedig csak öszszefogással lehet esély. Az Együtt-PM viszont - ha nincs megállapodás - minden körzetben és a főpolgármesterségért is saját indulót állít. ■ 2014. JÚLIUS 1., KEDD BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Multipláza Strasbourgban ÁLLÁSPONT Mit kell csinálni, ha nem tudunk megoldani egy válságos helyzetet? Alakítunk erre egy bizottságot. Mit kell csinálni, ha a probléma továbbra is fennáll? Alakítunk egy tucat albizottságot. Mit kell csinálni, ha már „ránk dőlt a ház” ? Megvitatjuk az Európai Parlamentben. S megoldódik a válság? Nem, de az nagyon. Az Európai Unió „országgyűlése” ma ennek jegyében tartja alakuló ülését Strasbourgban. Összeül 28 ország képviselője, hogy meggyőzze az európaiakat: igenis szükségük van 751 darab eurógázsi folyósítására. Mert kérem a lassan, az unió igenis harcol a bürokrácia túlburjánzása ellen. Eddig 766 képviselő volt, a számoknál tehát semmi sem bizonyítja hívebben, hogy most aztán véget lesz vetve a képviselői dőzsölésnek. Ahogy az összuniós szavazásra buzdító kampány során a brüsszeli píárosok hihetetlenül frappánsan megfogalmazták: „Vedd észre. Tégy érte. Légy része. ” Hiszen ez az Európai Parlament már útj lesz, egyenesen a „Tiéd”, az egyszerű emberek gondjairól fog szólni, sőt, világmegváltó döntések is születnek majd. Diadalmaskodik az európai gondolat, mindenki egyenlő lesz egyenlő jogokkal, szó sem lesz kisstílű áskálódásról, pártpolitikai praktikákról és egyéb gonoszságokról. Példának okáért itt van Jean-Claude Juncker, aki nem valami sötét kávéházi kompromisszum útján kerül az Európai Bizottság élére, hanem az európai választó szavazott rá. Meg lett mondva már május előtt, hogy a győztes pártcsoport „csúcsjelöltje” lesz a góré. Csak képzeljék el, hogy milyen hajba kapást válthatott ki a lisszaboni halpiacon, vagy éppen a borsodbótai kocsmában a néppárti Juncker és a szocdem Martin Schulz kampányvitája! Utóbbit egyébként ma megválasztják az Európai Parlament elnökének. Ebben természetesen egy dekastismus sincs, ez a demokratizmus, az európai gondolat netovábbja, a vesztes is kapjon valamit. Schulz úr egyébként szívesebben lett volna Juncker úr helyettese a bizottságban, lobbizott is becsülettel, hogy Berlin őt delegálja a testületbe. Csakhogy Angela Merkel inkább Günther Oettinger eddigi energiabiztos maradását és erősödését támogatta. Oettinger a saját pártjának a tagja, de mivel Schulz mégiscsak a koalíciós partner szocdemek képviselője, neki is kellett adni valamit, így hát Manfred Weber német néppárti frakcióvezető és Schulz - aki időközben szociáldemokrata frakcióvezető lett az EP-ben - szépen megalkudott a házelnökségről. Tetszik érteni: semmi pártpolitika, semmi mutyi. A brüsszeli „európai gondolat” terméke természetesen maga Jean- Claude Juncker is. A luxemburgi politikust igazán senki sem akarta, így az uniós kormányfők szinte egyhangúlag elfogadták. A britek és mi nyíltan szóltunk ellene, sokan az utolsó percig somolyogtak Merkel kancellár „játékát” figyelve. Mert Berlinnek sem Juncker volt az ideális, azonban saját embert, aki germán pedantériával veri keresztül a központosítást, aligha tudtak volna már most „nyeregbe ültetni”. így maradt a „vén Európa” képviseletére Juncker úr megbízhatóan ismert ősz halántéka. Juncker hallgatni fog Németországra, de évtizedes brüsszeli tapasztalata a biztosíték arra, hogy kinyitja a kiskapukat is a kellően tolakodó és lobbizó tagállamoknak. Franciaországnak persze nagyobbakat, a déli és keleti államoknak meg kisebbeket, a problémákat pedig rutinnal söpri a szőnyeg alá. A mindent elleplezni akaró textildarab alatt érthetjük akár az Európai Parlamentet is, ahol négy éven keresztül lehet majd megint demokráciáról, fékekről és ellensúlyokról vitázni, miközben az Európai Unió alapvető problémáival meg majd lesz valami. David Cameron és Orbán Viktor ki merte mondani: a mostani unió képtelen megbirkózni a válsággal, a tagországok egyre növekvő gazdasági egyenlőtlenségével. Amire nem az a megoldás, hogy agresszívabban folytatjuk azt, amit eddig. Az oly sokszor emlegetett nemzeti jogkörök megtartása és bővítése nem azért fontos, mert nem tudunk élni anélkül, hogy nemzetiszínű címke legyen a pálinkán, hanem azért, hogy egyáltalán legyen magyar pálinka. Az oly gyakran emlegetett Európai Egyesült Államok, az európai multipláza felé való menetelés nem azért eleve rossz, mert nekünk vagy a briteknek nem tetszik. Az igazi baj az, hogy erről senki nem kérdezte meg egyszerűen, egyértelmű választ várva az európaiakat. Ehelyett Juncker és Schulz urak szekundálásával szép csendben keresztülviszik. Márpedig Európa csak a nemzeti jogok bővítésével és nem azok bürokratikus központosításával „álmodhatja újra magát”. ■