Magyar Hírlap, 2014. augusztus (47. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-01 / 178. szám

www.magyarhirlap.hu Hatezer új bölcsődei férőhely négy év alatt Mintegy 28 milliárd forintot fordít a kormányzat a bölcsődeépítési- fejlesztési programra a 2010-2014-es időszakban - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitká­ra az új balatonlellei bölcsőde átadóünnepségén. Novák Katalin emlékeztetett, uniós források bevonásával négy év alatt 107 új intézmény és mintegy hatezer új bölcsődei férőhely létesül Magyarországon. Az állam­titkár hangsúlyozta, ahhoz, hogy egy édesanya munkát tudjon vállalni, a képzettségének megfelelő mun­kahely mellett az is nagyon fontos, hogy lehetősége legyen a munkaerőpiacra való visszatérésre, vagyis megoldott legyen a gyermekek napközbeni felügyelete. (KCS) FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS: PÁLYÁZATI HELYETT KÖLTSÉGVETÉSI FINANSZÍROZÁS LEHET Biztos jövő a sikeres programoknak KACSÓH DÁNIEL A nemzeti -társadalmi felzárkózási stratégia unió által is elismeréssel ille­tett, úgynevezett monitoring eljárása az elmúlt hónapokban indult. Ennek nyomán az eredményesnek bizonyu­ló programokat meg lehet erősíte­ni, ki lehet bővíteni. Egyes projektek esetében elképzelhető, hogy az eddigi pályázati rendszert felváltja a költség­­vetési finanszírozás, azaz a progra­mok hosszú távú jövője is biztosított lesz - tudta meg lapunk Czibere Ká­roly államtitkártól. „A mélyszegénységben élők, köztük a romák helyzete rengeteg ágazatot érint, ezért szükséges az együttműkö­dés” - nyilatkozta lapunknak Czibere Károly szociális ügyekért és társadal­mi felzárkózásért felelős államtitkár, megjegyezve, ezt az témát valamennyi államtitkár és miniszter a magáénak érzi, ennek szellemében zajlanak már a különböző, szakértői szintű egyez­tetések a témában. Az ősz folyamán pedig ismét összeülhet a Cigányügyi Egyeztető Tanács, amelyet közösen el­nököl Orbán Viktor miniszterelnök és Farkas Flórián, az Országos Roma Ön­­kormányzat elnöke. Czibere szerint az integráció tekin­tetében a legfontosabb feladat most az oktatás, illetve a korai gyerekkorban történő fejlesztés. A későbbi szociális problémák és a lemorzsolódás „gyö­kere” ugyanis ez a korosztály. Ezért a lehető legkorábban „meg kell tör­ni a nyomor ördögi körét”, hiszen ab­­ból később már nagyon nehezen lehet kijutni. „Ennek megfelelően először megvizsgáljuk a bölcsődék, a családi napközik helyzetét, s mielőbb bizto­sítani kell a korai fejlesztést komplex módon, az egész családot segítő Biztos Kezdet Gyerekházak jövőjét is” - vetí­tette előre az államtitkár. A politikus utalt a minap bejelen­tett, huszonkilencmilliárd forintos programra is, amely éppen a legfiata­labb korosztályt is érinti, és az a célja, hogy e gyerekek életminősége javul­jon. Ennek a zömmel uniós forrásból megvalósuló projektnek a társadalmi egyeztetése már lezárult, az első pá­lyázatokat a jövő év elején írhatják ki. Czibere Károly szerint kifejezetten fel­zárkózási célt szolgál a kötelező óvo­dáztatás is. A különböző ösztöndíjak, a szakkollégiumok, a roma értelmiség felkarolása, foglalkoztatása, továbbá bemutatása a társadalmi szemlélet­­formálás miatt is fontos kezdeménye­zés - jegyezte meg. Elmondta, az állam figyelemmel kí­séri a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia megvalósítását, az arra szánt források hasznosulását. Az unió által is elismeréssel illetett monitoring eljárás az elmúlt hónapokban indult. Ennek nyomán az eredményesnek bizonyu­ló programokat meg lehet erősíteni, ki lehet bővíteni. Vagyis egyes projektek esetében elképzelhető, hogy az eddigi pályázati rendszert felváltja a költség­vetési finanszírozás, azaz ezek hosszú távú jövője is biztosított lesz. E körbe beletartozik a Biztos Kezdet Gyerek­házak mellett a Tanodaprogram is - tudtuk meg Czibere Károly­tól. Czibere Károly szerint legfontosabb az oktatás és a korai fejlesztés FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT KÉNYSZERHELYZETBEN VANNAK A FŐVÁROSI SZOCIALISTÁK Eleve kudarcra számít az MSZP PINDROCH TAMÁS Az MSZP azzal számol, hogy Balázsovits Lajos sikertelen főpolgár­mester-jelölti szereplése a Demok­ratikus Koalíció (DK) felelőssége lesz, hiszen a színész-rendezőt Gyurcsány Ferenc ajánlotta a posztra. Az MSZP ezért nem is akadályozza meg az in­dulását - értesült lapunk. Ismere­tes, Balázsovits Gyurcsány barátja, de a szerdai hárompárti egyezteté­sen az Együtt-PM is kiállt mellette. A szocialistáknál testületi döntés­re van szükség a jelöléshez, az ügyben a budapesti párttanács a kompetens. Forrásaink még nem mertek semmi biztosat mondani a testületi döntésről, ugyanis a párttanács Kunhalmi Ágnes budapesti elnökké választását is csak szoros versenyben tudta meghozni. Kunhalmi mögött riválisa, Tüttő Kata csak öt szavazattal maradt le a fővárosi elnökségért folyó harcban. Az MSZP egyébként kényszer­­helyzetben van, hiszen a DK és az Együtt-PM is kinyilvánította, hogy a szocialista Horváth Csaba indítását elképzelhetetlennek tartja. Ha most nem állnak be Balázsovits mögé, ők lehetnek az összefogás kerékkötői. Ezt azonban nem kívánják kockáztat­ni. Az MSZP nemcsak a főpolgármes­­ter-jelölti, hanem a kerületi indulások terén is visszakozott. Eddig ugyan­is a három párt közös indulása mel­lett érveltek, de a szerdai egyeztetésen már elfogadták az Együtt-PM javasla­tát a koordinált indulásra. A kerüle­tek nyolcvan százalékában már meg is egyeztek a pártok, vita Zuglóban, An­gyalföldön és Ferencvárosban van. Vidéken Győrben és feltehetően Pé­csett is egymás ellen indulnak a bal­oldali jelöltek, Dunaújvárosban sincs hárompárti egyezség. Miskolcon a he­lyi Együtt-PM támogatja Pásztor Al­bert volt rendőrkapitány indulását, az országos vezetés viszont nem. Dorogon az eddigi MSZP-s pol­gármester, Tittmann János kilépett a pártból, támogatóival együtt a szoci­alistákkal szemben indul az október 12 i választáson. ■ HEVES A JOBBIK „LEGERŐSEBB MEGYÉJE” Mirkóczki az egri jelölt Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője, or­szággyűlési képviselője lesz a Jobbik pol­gármesterjelöltje Egerben - jelentette be az ellenzéki párt elnöke. Vona Gábor a hevesi megyeszékhelyen tartott saj­tótájékoztatón azt mondta: a korábban a baloldal fellegvárának számító Heves a 2014-es választások óta a Jobbik legerő­sebb megyéje, itt nem csak második he­lyeket szeretnének szerezni. „Április ha­­todika óta ideje mindenkinek tudomásul vennie, hogy a Jobbik olyan politikai párt Magyarországon, amellyel hosszú tá­von számolni kell, a Jobbik hosszú távon része lesz a magyarországi közéletnek, előbb vagy utóbb pedig kormánypárt lesz” - fogalmazott Vona Gábor. (DK) RENDELET A PETŐ INTÉZETRŐL Szeptembertől az államé Megjelent a Pető Intézet állami fenn­tartásba vételével kapcsolatos kor­mányrendelet. Az Országgyűlés július negyedikén döntött az intézet állami fenntartásba vételéről, valamint egyebek mellett arról is, hogy az intézet közneve­lési intézménye gyakorlóiskolai státusba kerül. Rétvári Bence, az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának parlamenti ál­lamtitkára július elején azzal magyaráz­ta a törvénymódosítást, hogy az hosszú távú, biztos finanszírozást és jogi kör­nyezetet biztosít az intézetnek. A Magyar Közlönyben közzétett kormányrende­let kimondja: a Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. és a főiskola­ként működő Mozgássérültek Pető And­rás Nevelőképző és Nevelőintézetének feladatait a Pető András Főiskola veszi át szeptember elsejével. (JZS) 2014. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Kurultaj ÁLLÁSPONT Vannak, akiknek a Kurultaj nem más, mint valami vad, féktelen, ősi for­gatag, a gyűlölet és az indulat megfeszített íja, s persze provokáció, pro­vokáció, és megint csak provokáció... Felhevített magyarságtudat ar­cátlanul a művelt világ pofájába vágva, s Belső-Ázsia kevély szelleme, mintha csak született volna minden, ami számít a Földön. És hát ked­ves gyerekek, innen már csak egy fél lépés a rasszizmus, meg a marhava­gon, s így tovább, teszi hozzá a belvárosi értelmiség, ez a híresen liberá­lis rohamosztag, amelynek mostanság épp a munka átfogó fogalma miatt fáj a feje, s akkor itt van mindjárt ez a Kurultaj, mint afféle betetőzése az aljasságnak. Én személy szerint azok közé tartozom, akik nem akarják pacifikálni, de még csak lecsendesíteni sem a nagy Törzsi Gyűlést (ezt jelenti ugyan­is eredetileg a Kurultaj szó), hiszen miért is legyünk mindig mi azok, akik folyton kussolnak, akiket kussoltatnak, meg a helyére parancsolnak, akár a kutyát. Nem is szeretem ebben az összefüggésben a hagyomány­­őrzés szót, mert szeretném, ha a Kurultaj nem megőrzött, hanem megélt hagyomány lenne, és persze nem a soviniszta tudat, de nem is a kicsiség annyiszor hangoztatott szellemköre, mert azzal már torkig vagyunk. A magyarok pszichéjében egyébként űr tátong. A vádaskodás szán­déka nélkül írom, hogy továbbra is tartozik a tudomány ennek a nép­nek azzal, hogy megmutassa, honnan jött, honnan származik, miféle fel­adatokkal küldte a Földre a Teremtő. Valami titoknak kell lennie itt, mert nem véletlen, hogy a magyarságot történelme során számtalanszor el akarták szakítani a gyökereitől. Még azt a magyarságot is, vagyis a mait, sőt, még azt igazán, amely már alaposan elkeveredett más népekkel, de megdöbbentő módon így is továbbviszi az ősi üzenetet. Viszi még akkor is, ha nem tudja megfejteni, és itt az űr megint, és itt kellene jönnie újra a tudománynak, mert sokszor zavarodunk össze, s válunk bizonytalanná épp e megfejtés hiányában. Egyelőre csak találgatunk, hogy mi lehet ez, de valami olyasminek kell lennie, ami nem illeszkedik sehogy sem e túlzottan is materiális és ha­szonelvű világ elemeihez. Ez egy magasabb rezgésszámú spiritualitás lenne, ahogy az ezoterikusok mondják? Ez is egy válasz. A megoldás birtokában igazán érthető lenne, mitől ilyen fontos ne­künk a Kurultaj az összes díszletével, múltat felelevenítő rendezvényei­vel, s az itt megjelenő rokonainkkal együtt. Rokonságban, népek család­jában gondolkodik a Kurultaj, ez a felfogás azonban épp ellenkezője az úgynevezett finnugor származáselméletnek. Sokan mondják, ez a tan a magyarság talán legintenzívebb eltérítési kísérlete volt, s az maradt mind a mai napig. Annyit mindenképp hozzá kell tenni, hogy a finnugor elmé­let pártolói változtattak eredeti alapállásukon, s ma már csupán nyelvi rokonságról, s nem eredetrokonságról beszélnek. A finnugoristák természetesen ezzel együtt is tudománytalannak, sőt, sarlatánságnak tartják mindazt, amiről az ellentábor beszél. Kicsit igazságtalan ez a kapcsolat, mert a másik oldal szívesen asztalhoz ülne a finnugoristákkal, szívesen építene velük nagy kutatási programokat. Még akkor is, ha mindenki tudja, hogy az eredetkutatásban a nyelvé­szet mellé már más tudományágak is felzárkóztak, így például a geneti­ka vagy a modern régészet. Még a mítoszokat kellene a helyükre tenni, de azok nemcsak nálunk számítanak a tudomány mostoha gyermekei­nek, hanem a legtöbb fejlett kultúrában is. Már ha nem felejtették el őket egyáltalán, igencsak nehéz elvitatni azt, hogy ha ez a nemzet minden változá­sa és formálódása mellett is hiánytalanul megtartja ősi szellemét, akkor ma nem ott tartana, ahol tart. Mások azt mondják, épp azért maradha­tott fenn annyi megpróbáltatás közepette a magyarság, mert folyamato­san élt benne őseinek üzenete. Egy biztos, amit a Kurultaj képvisel, azt újra a hivatalos kultúra részévé kellene tenni, persze ésszerű tempóban, s okos mértéket tartva. Lehet, hogy ostobaságnak tűnik első olvasatra, de talán napjainkban zajlik a magyarság legnagyobb, legagresszívabb elté­rítési kísérlete. Méghozzá eszközök és fegyverek széles arzenáljával. Pár­tok esküsznek fel arra, hogy behódolva az új világrendnek, megszünte­tik mindazt, amit még nemzetnek és nemzetinek lehet nevezni ebben az országban. És ezek a pártok, politikai erők keményen nyomulnak, lassan és szívósan morzsolva mindent, ami a magyar nemzettudat része. Ilyen értelemben a Kurultaj egyfajta önvédelem is, már ha elfogadjuk, hogy az önvédelemre nekünk is jogunk van, nem csak másoknak. ■ SINKOVICS FERENC sinkovics.ferenc@magyarhirlap.hu

Next