Magyar Hírlap, 2015. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-14 / 38. szám

ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU SZEPTEMBERBEN MILÁNÓBAN MUTATKOZIK BE A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE­­ 2018 ŐSZÉN, AZ ÚJRANYITÁS UTÁN SZTÁRKIÁLLÍTÁS LESZ Teljes megújulás a Városligetben ZSIRAY-RUMMER ZOLTÁN A milánói Palazzo Reale termei­ben szeptemberben nyílik kiállítás a Szépművészeti Múzeum válogatott anyagából - mondta a budapesti in­tézmény főigazgatója. Baán László egy tegnapi sajtóbeszélgetésen arról is szólt, hogy részben visszaparkosítják a Hősök terét, a Szépművészeti felújí­tása után, 2018 őszétől ismét sztárki­állítást rendeznek, és gondolkodnak a Mezőgazdasági Múzeum jövőjéről is. Kérdésünkre azt is megerősítet­te, hogy a Liget Budapest projekthez a kormányzat 4,1 milliárd forintot a napokban átutalt, 11,7 milliárdra pe­dig kötelezettséget vállalt. Hamarosan kezdődik a budapes­ti Szépművészeti Múzeum felújítása, vasárnap éjfélkor, az utolsó látoga­tó távozásakor bezárják az épületet. A hároméves zárva tartás alatt nem­csak a Magyar Nemzeti Galériában, hanem a tervek szerint külföldön is bemutatják majd az intézmény gyűj­teményének kincseit. Amint egy teg­napi sajtóbeszélgetésen Baán László főigazgató elmondta, idén ősszel Mi­lánóban, a dóm szomszédságában lé­vő Palazzo Reale termeiben lesz lát­ható egy válogatás Raffaellótól Egon Schieléig. Még ezelőtt, nyáron az itt megnyíló nagy Leonardo-kiállításra is kölcsönöznek alkotást a gyűjtemé­nyükből, a mesternek tulajdonított lószobrot, egyedüli ilyen műtárgy­ként - hangsúlyozta. Az újranyitás tavasza után pedig, 2018 őszén nagyszabású időszaki tár­latot rendeznek a Szépművészetiben, amiről részleteket még nem akart el­árulni a főigazgató, de azt mondta, hogy a most záró Rembrandt-tár­­lathoz hasonló jelentőségű lesz. Ez utóbbit egyébként több mint kétszáz­ezren tekintették meg eddig - tette hozzá. A Magyar Nemzeti Galériában pedig a közeljövőben El Kazovszkij­­kiállítást rendeznek, áprilisban pedig az egyik legjelentősebb 20. századi kínai képzőművész, Csi Paj-si alko­tásait mutatják be. Erről a főigazgató azt mondta, Kína még sosem adta ki ilyen nagy tárlatra a műveit, és nagy a jelentősége annak is, hogy a magyar szakemberek válogathatják össze a kiállítandó darabokat. A szerződést a közelmúltban, a pekingi Munkácsy - tárlat megnyitásakor írták alá. Jövő év januárjától pedig Frida Kahlo és Diego Rivera fő műveit mutatják be itt. A Szépművészeti felújítását, a vá­rosligeti új múzeumok megépítését, a park megújítását és más kapcso­lódó beruházásokat összefogó Liget Budapest projekttel kapcsolatban la­punknak a beruházásokat miniszteri biztosként irányító Baán László meg­erősítette, hogy a kormányzat a na­pokban 4,1 milliárd forintot már ren­delkezésre bocsátott, az idén esedékes további 11,7 milliárdra pedig kötele­zettséget vállalt. Ebből a múzeum Ro­mán Csarnokának és kapcsolódó te­reinek rekonstrukciója mellett más beruházások előkészítő lépéseit, pél­dául a tervezést és az idei második fél évben kezdődő bontásokat - így a Pe­tőfi Csarnokét és a volt Hungexpo­­irodákét - finanszírozzák. Mint azt lapunk elsőként megír­ta, a Szépművészetiben eddig elzárt terek is látogathatóvá válnak majd 2018-ra, így a most irodáknak he­lyet adó Michelangelo Terem és a má­sodik világháború óta pusztuló, de most helyreállítandó Román Csarnok is. Utóbbi tetőzetét is felújítják, alat­ta új raktárakat alakítanak ki, az épü­letet új gépészet hűti-fűti majd. Az időszaki tárlatok a mélyföldszinten kapnak helyet, ahol elbontják a bel­ső udvarok üvegpiramisait. Itt, mint a főigazgató elárulta, új étterem is nyí­lik, a más termekbe költöző egyipto­mi kiállítás helyére, terasszal a Hősök tere felé. De arra is felhívta a figyel­met, hogy a teret részben visszapar­kosítják, az 1938-ban az Eucharisz­tikus Világkongresszusra lekövezett tér így a korábbi arculatához hason­ló lesz majd. Szó esett újságírói kérdésre a Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum sorsáról is. Tájékoztatása szerint 3,5 milliárd forintot költenek a Vajdahunyad vára műemléki rekonstrukciójára, ame­lyet szerinte a történeti háttér be­mutatása mellett élővé is kellene ten­ni. Mint hozzátette, az új igazgatóval, Estók Jánossal közösen gondolkod­nak arról, hogy itt megjelenhetne a gasztronómia - a hungarikumok és a borkultúránk -, és egy többhektáros külső helyszínen az intézmény a nö­vénytermesztést és állattartást mu­tatná be. A Közlekedési Múzeumot nem­sokára, áprilisban szintén bezárják, hogy teljesen újjáépítsék az erede­ti tervek szerint, amint arról már be­számoltunk. Ezzel kapcsolatban Baán László megjegyezte, hogy még keresik a nagy járművek és a Repüléstörténe­ti Gyűjtemény bemutatására a hely­színt, felvetődött, hogy előbbieknek a Vasúttörténeti Park területén ideigle­nes csarnok épüljön, utóbbiakat pedig akár több helyszínen is kiállíthatnák. Kitért a Városliget parkjának megújí­tására is: a Petőfi Csarnok helyére épí­tendő Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum tervpályázatának lezárulta, idén április után írhatják ki erre a táj­­­építészeti pályázatot. Márton Áron püspökről forgatnának Közösségi támogatással készítene nagyjátékfilmet a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között irányító Márton Áron püspökről az erre a célra létrehozott Áron Film Egyesület. Amint a filmmel kapcsolatos elképzelések közlésére létrehozott Martonaronfilm.ro honlapon írják, olyan filmet készítenének, amely pél­daként mutatja fel Márton Áron erkölcsi nagyságát, szilárd jellemét és bölcsességét. Az egymillió eurós (több mint 300 millió forintos) költségvetésűre tervezett nagyjá­tékfilm jeleneteit húsz erdélyi helyszínen forgatnák, a tömegjelenetekben tizenkét­ezer emberre, hétszázötven lovasra számítanak, akiket önkéntesként foglalkoztat­nának. Papp László, a marosvásárhelyi Szent Imre Kollégium lelkésze, a filmkészítés kezdeményezője az MTI-nek elmondta, hogy Márton Áron élete ma is útmutató lehet a magyarság számára. (MTI) Elhunyt Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós Életének 95. évében elhunyt Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a nem­zet művésze - közölte a testület. A Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában ismerkedett meg a magyar népzene-népművészettel, majd 1964-1971 között a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán dolgozott. 1971-1987 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának lett munkatár­sa. Szakrális szövegfolklórral, a népi Mária-imádságokkal, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott, ku­tatott együtt Lajtha László zeneszerzővel is. Elismerései között van a Népművészeti Európa-díj, a Pitré- Salomone nemzetközi folklorisztikai díj, a Kossuth-díj és a Prima Díj is. (MH) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Megnyílt a Csók István-tárlat a Várkert Bazárban Mától látogatható a Várkert Bazár Testőr­palotájában a Csók István-emléktárlat, a festőművész születésének százötvenedik évfordulójára rendezett emlékév része­ként. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum együttműködésével megvalósu­ló kiállítás mai, első napján a párban érkező látogatók egy jeggyel léphetnek be. (MH) 2015. FEBRUÁR 14., HÉTVÉGE KULTURA MAGYAR HÍRLAP 13 ÉJSZAKA A FÖLDÖN - MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI MŰVÉSZEK A BERLINI MAGYAR INTÉZETBEN Érzékeny és melankolikus ellenvilág ŐRY MARIANN Night on Earth, azaz Éjszaka a Földön címmel nyílt meg csütörtökön a Ber­lin Selected Artists (BSA) művész­­csoport kiállítása a német főváros­ban, a Collegium Hungaricum Berlin Moholy-Nagy Galériájában. A tárla­ton Heiner Altmeppen, Radu Belein, Robert Bosisio, René Holm, Nikolai Makarov, Nicola Samori, Steffi Stangl, Stepanek & Maslin, Joseba Eskubi, Aron Demetz, Alexander Timofeev és Alexander Tinei mellett magyar szár­mazású művészek, így A. Nagy Gábor, Adam Bota, Konstantin Déry, Magyar Ádám és Szűcs Attila munkái kaptak helyet. Az április 12-ig látható kiállítás kurátora a berlini Uwe Goldenstein, aki egyúttal a művészcsoport vezető­je is. A tárlat ismertetőjében úgy fo­galmazott, a Night on Earth elutasít­ja a valaha posztmodernnek nevezett, félreértelmezett „bármi elmegy” hoz­záállást. „Épp ellenkezőleg, e kiállí­tás művészei egységesen, tudatosan az európai realizmus tradícióira reflek­tálnak” - írja. A kiállítás koncepció­ja az éjszaka: egy „ellenvilág”, egy ön­reflexiónak szentelt tér megalkotása, amely szükségszerűen magával hoz­za a melankóliát, veszteséget, rémál­mokat és pusztulást. A tudat „éjszakai oldalának” megmutatásához a kurá­tor szerint a BSA művészei nagy kép­zelőerővel és saját, határozott stílussal rendelkeznek. A figuratív festmények mellett láthatók a nemzetközi művé­szeti vásárok sztárjának számító Ma­gyar Ádám munkái is. A Berlinben élő magyar művész saját építésű kamerá­jával készített többek között a tokiói metróban panorámafelvételeket, il­letve lassított videókat.

Next