Magyar Hírlap, 2015. március (48. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-10 / 58. szám
ROVATVEZETŐ: SZAJYI CSABA, E-MAIL: SZAJAI.CSABA@MAGYARHIRLAP.HU forinttal csökkent februárban az államadósság, amely az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) szerint 24148 milliárd forintot tett ki - írta az MTI. Az adósságkezelő honlapján olvasható előzetes adatok szerint a januári 854 milliárdos emelkedés miatt az adósság 266 milliárd forinttal nőtt az év első két hónapjában. Az ÁKK előzetes adata 23 881 milliárd forint, 640 milliárddal kisebb az MNB adatánál. (HB) A FELFÜGGESZTETT VEZÉRIGAZGATÓT ÉS KÉT HELYETTESÉT, VALAMINT TOVÁBBI HAT EMBERT HALLGATOTT MÁR KI GYANÚSÍTOTTKÉNT A RENDŐRSÉG is Őrizetben a Buda-Cash vezetése is MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Őrizetben van a Buda-Cash felfüggesztett vezérigazgatója és két helyettese, illetve a brókercég egy dolgozója. Öten szabadlábon védekeznek. A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja. A brókerbotránnyal kapcsolatban egyre több, a baloldalhoz köthető név kerül nyilvánosságra. Őrizetbe vette tegnap a rendőrség Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash felfüggesztett vezérigazgatóját - tudta meg a Magyar Hírlap Bánáti Jánostól, a vezérigazgató védőjétől. Ennek előzménye, hogy tegnap reggel házkutatást tartottak nála, illetve több alkalmazottnál is. Tölgyesit különösen jelentős értékű, hatvanmilliárd forintos csalással gyanúsítják, amit a DRB bankcsoporthoz tartozó pénzintézetek sérelmére követett el. Információink szerint a vezérigazgató két helyettesét Varga Pétert és Pintér Zoltánt is őrizetbe vették, és hasonló bűncselekményekkel gyanúsították meg. Rajtuk kívül még hét embert álítottak elő tegnap. Hatot csalással, számviteli fegyelem megsértésével gyanúsítanak, egy embert pedig tanúként hallgattak meg. Négyen őrizetben vannak, öten pedig szabadlábon védekeznek - tájékoztatta lapunkat Csiszér Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Információk szerint közülük hárman a brókerház „back office” részlegén dolgoztak. Ez azért lehet fontos, mert így esélyes, hogy hozzáférhettek olyan rendszerekhez, amelyekről a jegybank azt gondolja, hogy olyan adatokat tartalmaznak, amelyeket a Buda-Cash évtizedeken keresztül meghamisított. Információink szerint a holnapi kormányülésen a kabinet részletesen tárgyal a brókerbotrányról. Tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottsága is ülésezett, ahová elment Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere is. Elmondta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerepét is meg kell vizsgálni a Buda-Cash-ügyben. Szerinte a hiány kétharmada azoknál a bankoknál keletkezett, amelyeket az MNB-be olvasztott pénzügyi felügyelet engedélyezett. Kifejtette, hogy a 2009-ben hozott törvénymódosítás, amely a pénzügyi szervezetek legalább ötévenkénti ellenőrzését írta elő, szigorítást tartalmazott, sőt a Fidesz egyetértett a módosítással, és megszavazta azt. Közölte, a Buda-Cashnél 2010 ben lefolytatott vizsgálatról szóló határozatot 2010-ben Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének akkori elnöke írta alá. Ott volt az ülésen Antali Károly, a Buda-Cash Brókerház felügyelőbizottságának volt tagja, illetve elnöke is. Elmondta, hogy 2008 szeptemberében megszűnt a kapcsolata a Buda-Cashsel, és addig a brókercégnek még nem volt kapcsolata az ügyben most érintett pénzintézetekkel. Hangsúlyozta, hogy a felügyelőbizottság nem rendelkezett olyan jellegű információkkal, amelyeket az MNB mostani vizsgálata feltárt. Szerinte nem volt olyan jel, ami arra a gyanúra adott volna okot, hogy a cégnél olyan tevékenység zajlik, amely nem felel meg a törvényeknek, szabályoknak. Kifejtette, hogy a testület feltárt kisebb hiányosságokat, ezekkel kapcsolatban is tett javaslatokat a vezetés számára, és ezekben történtek is intézkedések. Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke Veres szavaira reagálva emlékeztetett: 2002-ben, „amikor a szocialisták átvették a kormányrudat”, a brókercégekre vonatkozóan még kétévente kötelező helyszíni ellenőrzés volt érvényben. Ezt később eltörölték, 2004 és 2009 között egyáltalán nem volt kötelező ellenőrzés előírva, majd 2009-ben változott úgy a szabályozás, hogy ötévente kell átfogó ellenőrzést végezni. Hozzátette, hogy utóbbi módosításnál a Fidesz-frakció kétévenkénti ellenőrzést javasolt, amelyet leszavaztak a szocialisták. A módosítást végül megszavazták, mert a nulla helyett jobbnak tartották az ötévenkénti ellenőrzés bevezetését. Nem vették a költségvetési bizottság tegnapi ülésének napirendjére a Buda-Cash Brókerház és a DRB bankcsoport körül kialakult helyzetről szóló tájékoztatót, amelyre Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét hívták meg. Burány Sándor a bizottság MSZP-s elnöke arra a kérdésre, miért nem elegendő, ha a gazdasági bizottságban tárgyalják a brókerbotrányt, elmondta: a költségvetési bizottságra is tartozik. Szűcs Lajos (Fidesz) azt indítványozta, hogy a bizottság ne vegye napirendjére a Buda-Cash-tájékoztatót. Úgy vélte, hogy Burány Sándor „médiaeseménynek szánta” Varga Mihály és Matolcsy György meghallgatását, amit azután indítványozott, hogy kiderült, a gazdasági bizottság hasonló tárgykörben ülésezik. ÍGY „KÖNYVELHETTEK” A BRÓKEREK • Januárban és februárban a pénzintézetek értékpapírt vettek a Buda-Cashnél. • Ezt a brókercég jóvá is írta a bankok számláján. • A jóváírás mögött a gyanú szerint nem voltak értékpapírok. • Azaz a pénzt megbízóik számlájáról leemelték. • A pénzintézeteknél úgy látták, hogy az értékpapír-vásárlás megtörtént, és az értékpapírok a tulajdonukba kerültek. • A Buda-Cash nem vásárolt értékpapírt, a gyanú szerint az ügyletet színlelte. • Ez okozhatta a mintegy hatvanmilliárd forintos hiányt. A Magyar Nemzeti Bank a visszaélésgyanús esetek miatt február végén felfüggesztette a cég működését, és felügyeleti biztosokat rendelt ki. • A gyanú szerint a Buda-Cash Brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben, és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. „EZER SZÁLAL KÖTŐDTEK HOZZÁJUK SZOCIALISTÁK" Megnevezett baloldaliak BG Parlamenti vizsgálóbizottságot javasol a Fidesz a Buda-Cash-ügy tisztázására, és hamarosan benyújtja a parlament elé az erre vonatkozó kezdeményezését - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlésben. A kormánypárti politikus kitért a brókercég korábbi és jelenlegi vezetőire, tisztségviselőire, név szerint említve többek között Tölgyesi Pétert, aki most is az igazgatóság tagja, s közlése szerint 2008- 2009-ben milliárdos támogatásokat kapott aktív közreműködésével egy közhasznú társaság. A hátteret a XIII. kerületi szocialista vezetésű önkormányzat biztosította - mondta. Kitért Tóth Jánosra is, aki szintén felügyelőbizottsági tag, s aktívan működött 2009-ig a Tesco Tanácsadó Kft.-nél, amelynek pártállami és titkosszolgálati háttere is ismert, és amelynek korábban az a Forrás Rt. volt a tulajdonosa, amit továbbadtak Leisztinger Tamásnak. Szólt arról is: 250 milliós tőkeemelést hajtott végre a brókercégnél az az Elek István, aki az ATV kisebbségi tulajdonosa volt, és előszeretettel mutatkozott társaságában Kovács László szocialista politikus. Fodros István igazgatósági tag pedig 2009-ben komoly kitüntetést kapott a szocialistáktól. A szocialisták nemcsak megbíztak a cég vezetőiben, hanem ezer szállal kötődnek hozzájuk - állapította meg, majd kiemelte: fontos, hogy olyan parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon, amelyik tisztázza, mi vezetett a botrányhoz, miért kellett fellazítani a cégek ellenőrzését, mit tudott erről a Bajnai-kormány, és amikor utoljára vizsgálták, hány tízmilliárd hiányzott - rögzítette a frakcióvezető. ■ A vezetők a pénztárost utasították Információink szerint a Hungária Értékpapírnál volt olyan befektető, akinek számláját háromszázmillió forinttal „csapolták meg”. Feltételezhető, hogy ilyen eset többször is előfordult, ezt most vizsgálják. Az előzetesben azok a vezetők vannak, akik azt a ceglédi pénztárost utasították kifizetésre, aki házi őrizetet kapott. Szintén megtudtuk, hogy a letartóztatás indoklásában az is szerepelt, hogy a mostani brókerbotrány alkalmas volt arra, hogy megingassa a hazai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. MAGYAR HÍRLP, 2015. MÁRCIUS 10., KEDD NÖVELNI ÉS SZIGORÍTANI KELL A FELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK SZÁMÁT ÉS A BÍRSÁGOKAT Napirend előtti egymásra mutogatás BÓDY GÉZA Az Országgyűlésben a napirendi pontok előtt vita bontakozott ki a brókerbotrányról. Az MSZP-s Lukács Zoltán szerint a Fidesz megpróbálja a felelősséget elhárítani és másra kenni a DBR ügyében. A kormány részéről Tállai András államtitkár szánalmasnak nevezte a szocialisták magyarázkodását. Nem a bankból tűntek el a pénzek, hanem a Buda-Cash pénzügyi vállalkozástól, és a bank tulajdonát képezték ezek az értékpapírok, amelyek a működést biztosították. A kormány teendőjének és felelősségének nevezte, hogy a jogszabályokat felülvizsgálják. Jelezte: az MNB-vel párbeszéd kezdődött, hogy a felügyeleti intézkedéseket gyakoribbá tegyék, illetve szigorítsák. Növelni kell továbbá a bírságokat is - mondta. A kártalanítás március végéig befejeződik. A kormány „sok mindent a helyére tett”, a következő lépés a pénzügyi és bankrendszer átalakítása, amelyben szerkezeti változások szükségesek az egészséges működéshez. Ebbe illik bele a negyvenkilenc százalékos állami tulajdonszerzés is a Széchenyi Bankban. Ezt arra a szocialista kérdésre közölte, hogy miért látott a kormány jó üzletet a pénzintézetben. Az MSZP-s Tukacs István egy komplett pénzügyi hálózat „elcsaklizásának” egy legszégyenletesebb módjaként beszélt a takarékszövetkezetek integrációjáról. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: a Buda Cash ügyben érintett bankok megúszhatták volna a mostani helyzetet, ha bekerülnek az integrációba. Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak hárommilliárd forintjuk „ragadt be” a DRB bankcsoportban. Közölte, a kormány 245 millió forintos rendkívüli támogatást ad 6z önkormányzatnak, de azt vissza kell fizetniük néhány hónapon belül. Tállai András közölte: amikor a végleges támogatást a kormány meghatározza, akkor dönt arról, mely önkormányzatnak ad visszatérítendő támogatást, vagy milyen más segítség lehetséges. Ehhez az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatniuk.