Magyar Hírlap, 2015. március (48. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-26 / 72. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK MINTEGY SZÁZMILLIÓ FORINTOS KORMÁNYZATI SEGÍTSÉGGEL ÁLLÍTOTTÁK HELYRE TELJESEN A GÖRÖG KATOLIKUSOK SZÁZÉVES TEMPLOMÁT Újraszentelt miskolci székesegyház KEGL ILDIKÓ Egyházi méltóságok és vezető poli­tikusok jelenlétében adták át tegnap Miskolcon a megújult Búza téri görög katolikus székesegyházat. A mintegy százmillió forintos kormányzati tá­mogatásból felújított püspöki székes­­egyházat Leonardo Sandri, a Keleti Egyházak Kongregációjának bíboros prefektusa szentelte újra, köszöntőt mondott Erdő Péter bíboros, aki nagy jelentőségűnek nevezte a magyar gö­rög katolikus egyház szervezetének fejlődését, kiemelve, hogy Ferenc pá­pa rendelkezése nyomán metropolitai egyház alakult, amelyben három egy­házmegye foglal helyet, köztük a mis­kolci. Mindez szerinte erősíti az egész magyar katolikus egyházat is. A kívül és belül egyaránt megújult templom megáldásán a több száz hívő mellett Balog Zoltán, az emberi erő­források minisztere, Kovács Zoltán kormányszóvivő, valamint a helyi tár­sadalom meghatározó alakjai is részt vettek. A gótikus elemekkel tarkított, premodern épületet 1911-ben szentel­ték fel, értékes, tizenkilenc képből ál­ló ikonosztáza 1918 ban került a falra. A templom a székesegyházi rangot há­rom évvel ezelőtt kapta meg, amikor a város újra görög katolikus püspöki székhellyé vált. A mostani, teljes fel­újítás során egyebek mellett kicserél­ték a tetőszerkezetet, korszerűsítették a fűtést, sőt olyan új elemekkel is gaz­dagodott az épület, mint a keresztelő­kápolna vagy a diakónusi sekrestye, a monumentális ólomüveg ablakokat eltakaró falat pedig lebontották. Ünnepi szertartás a felújított Búza téri templomban, Miskolcon FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS DÖNTÖTT A KORMÁNY, SZENT MÁRTON PÜSPÖK TISZTELETÉRŐL IS SZÓL MAJD 2016 Megkapta a támogatást az emlékév KACSÓH DÁNIEL A kormány Szent Márton-emlékév­vé nyilvánította a 2016-os esztendőt - olvasható a Magyar Közlönyben is­mertetett határozatban. Mint lapunk elsőként, Veres András szombathe­lyi megyés püspök nyilatkozatát is­mertetve megírta, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia még tavaly kez­deményezte a kabinetnél, hogy Szent Márton püspök tiszteletére, szüle­tésének ezerhétszázadik évforduló­ja alkalmából - úgymond - hirdessen „világi” emlékévet is, miután a kato­likus egyház maga ezt már megtet­te. A mostani döntésnek megfelelően a kabinet „egyetért azzal, hogy a pan­nonhalmi bencés apátság Szent Már­ton-emlékével összefüggő feladatai, beruházásai és programjai megvaló­sítása, illetve a Szent Márton titulusú templomokra vonatkozó beruházá­sok és programok céljára 955,0 millió forint összegű költségvetési támogatás álljon rendelkezésre”. Veres András lapunknak koráb­ban elmondta, a későbbi tours-i püs­pökről köztudott, hogy az ókori ró­mai Savariában látta meg a napvilágot, a szombathelyi egyházmegye számára ezért különösen is örömteli küldetés, egyben büszkeség, hogy ezt az ünne­pet minél többek számára elérhető­vé tegye. Az emlékév középpontjában éppen ezért az ő alakjának a bemuta­tása lesz, az idén egyfajta missziós te­vékenységet terveznek, 2016-ban pe­dig várják a zarándokokat. A püspök egyébként az első szent volt, aki nem vértanúként halt meg. „Élete során nem vonakodott a munkától, még­is leginkább a szegények felé való oda­­fordulásáról lett ismert. Ezért is vá­lasztottuk az emlékév jelmondatául: Felemelő szeretet. Napjainkban is ha­talmas szükség van ugyanis erre az erényre” - magyarázta Veres And­rás. A tematikus esztendő kapcsán ér­demes megjegyezni, a magyar állam meghívta Ferenc pápát, ám az egyház­fő reménybeli látogatásának egyelőre nem ismert a pontos időpontja. ■ CIVIL NÉPSZAVAZÁSI KEZDEMÉNYEZÉS Elutasított kérdések Hét népszavazási kezdeményezésből kettőt hitelesített a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Mindkét kérdés a civilek által március 15-én bejelentettek közé tartozik: az egyik a tankötelezettségről, a másik a gazdasági kamarai hozzájárulási díj fizetéséről szól. A civilek további négy kérdését és egy másik kezdeményezést az NVB elutasította, miután azok nem feleltek meg a törvényi követelmények­nek, nem tartoztak az Országgyűlés ha­táskörébe, vagy a költségvetést érintet­ték volna. A civilek maradék tizenhárom kérdéséről később döntenek. (BR) VÁLASZTÁSI CSALÁS GYANÚJA Újra nyomoznak A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálta az őszi önkormányzati választás rendje el­leni bűntett miatt folytatott nyomozás iratait, és ez alapján Polt Péter legfőbb ügyész további nyomozásra utasította a tolnai ügyészséget. A Pécsi Ítélőtábla a szekszárdi önkormányzati választás négy szavazókörének eredményét semmisí­tette meg a szavazók szervezett utazta­tása és lefizetése miatt. Ezek után a he­lyi MSZP feljelentést tett, de januárban bűncselekmény hiányában megszün­tették a nyomozást. (KD) KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ Csütörtöki magyarázat Az InfoRádió értesülése szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető mi­niszter és Giró-Szász András kormány­zati kommunikációért felelős államtit­kár március 26-tól minden csütörtökön sajtótájékoztatót tart. A kabinet állító­lag azért határozott e megoldás mellett, mert úgy látják, a szerdai kormányülések után a mostaninál hatékonyabban kell elmagyarázni a közvéleménynek, pon­tosan miről szól egy-egy döntés. (PT) Lipótmezőn alakíthatják ki az új kórházat JOBBÁGYI ZSÓFIA Valószínűleg az egykori Országos Pszi­chiátriai és Neurológiai Intézet épü­letkomplexuma ad majd helyet az új budapesti kórháznak, bár a miniszté­riumi előterjesztésben több elképze­lés is szerepel - értesült az Inforádió. Az egészségügyi államtitkárságnak március 31-ig kell kidolgoznia a rész­leteket, a beruházás pedig harminc - negyven milliárd forintba kerül. Az elmúlt időszakban több megol­dás is felmerült az építkezés helyszínét illetően. E szerint a beruházás meg­kezdődhet egy üres budai telken, de szóba került a Nagyvárad tér is - ahol a dél-pesti régiók kórházait vonnák össze -, illetve egy észak-pesti ingat­lan a Megyeri híd közelében. Az InfoRádió úgy tudja, az Embe­ri Erőforrások Minisztériumának elő­terjesztése szerint Lipótmezőn is fel­épülhetne az új budapesti kórház. A negyvenhektáros területen álló építményt teljes egészében felújítanák és kibővítenék, egyúttal feltámasz­tanák az egykori pszichiátriai ellátást is. Hozzáteszik, az új kórház legalább ezer-ezerötszáz ágyas intézményként működne. A beruházás azonban máshol is megvalósulhat, a minisztérium ál­tal kevésbé favorizált ötletek között van például a Kelenföldi pályaudvar­hoz közeli üres telkek egyike, vagy a Kútvölgyi tömb és annak bővítése egy új épülettel a Semmelweis Egyetem­mel közös programként, de szóba ke­rült a Sportkórház felújítása is, bár az Inforádió értesülései szerint a kis mé­retű diagnosztika és labor miatt ennek a variációnak kevés az esélye. ■ Erősen eltérnek a tanárszerepek Európában KCS Míg az Európai Unióban inkább a diá­kokat motiválni képes tanárokra van szükség, addig Magyarországon a ta­nárok tantárgyi tudása a legfontosabb szempont az Eurobarometer jelentése szerint - adta hírül tegnap az Eduline. hu. Az Európai Bizottság megbízásá­ból 2014-ben készült kérdőíves fel­mérés alapján az európaiak többsége úgy véli, az oktatás színvonala legin­kább a tanárok személyes képességei­től függ, így például attól, mennyire képesek motiválni a diákokat és mi­lyen a tantárgyi tudásuk. Ezután kö­vetkezik a kreatív iskolai környezet, a megszerezhető szakmai tapasztalat, a digitális tudás fejlesztése. A sort az is­kolák társadalmi, kulturális sokszínű­sége és a külföldi csereprogramok le­hetősége zárja. Az uniós átlag szerint a legfonto­sabb, hogy a tanárok képesek legyenek motiválni a diákokat és bevonni őket az iskolai munkába, majd ezt követi - tizenöt százalékponttal lemaradva - a tanár tárgyi tudása. Ezzel szemben Magyarországon a tárgyi tudást tart­ják a legfontosabbnak, a tanár moti­vációs képességei a második helyre szorultak. A felmérésben azt is meg­kérdezték, a felsorolt területek közül melyiket kellene leginkább fejleszteni az adott ország oktatási rendszerében, itt magyarországi viszonylatban is el­ső helyen végzett a tanárok motivációs képessége. Az uniós átlagban ezt kö­veti a kreatív iskolai környezet kiala­kítása, míg a magyaroknak valamivel fontosabb, hogy a diákok gyakorla­ti és szakmai tapasztalatokra tegyenek szert a tanulmányaik során. ■ E-MAIL: BELPOLGP MAGYARHIRLAP.HU nHARMINC ÉVE KÜZDÖTTÜNK EZÉRT A PILLANATÉRT” 5 PERCES INTERJÚ KOCSIS FÜLÖP a Hajdúdorogi Metropólia első metropolitája - Miről beszélt hétfőn, a hajdúdorogi ünnepi szertartáson? - A bizánci szertartás szerint az Is­tenszülő ünnepének előestéjén hir­dette ki Ferenc pápa a Hajdúdorogi Metropólia megalapítását. A beikta­tásra egybegyűlt híveknek arról be­széltem a hajdúdorogi székesegyház­ban, hogy amikor az arkangyal közölte Máriával az örömhírt, akkor ő is csak annyit mondott: „Legyen nekem a te szavad szerint.” Mint Mária, én sem tudom, hogy ez mit jelen, hogy mi vár rám, de vele együtt én is azt mondom: legyen nekem az Úr akarata szerint. - Régi álmuk valósult meg? - Mondhatni, több mint száz éve reméltük ezt a továbblépést, mégis váratlan ajándékként érkezett. Hatá­rozottan állítom és érzem, hogy egy­házunkat az Istenszülő gondoskodó szeretete vezeti - így volt ez három­száz éve a könnyezés idején, s így van ma is. Az akkori csodához mérhető ez a mostani esemény. - Vajon a hívek is így érzik? - Ahogy látom, igen. Fantasztikus érzés szembesülni azzal, hogy mesz­­sze földről is tömegével jöttek a je­les eseményre. A templom zsúfolásig megtelt, Hajdúdorog népe pedig szé­pen kitett magáért, hiszen mindössze két nap alatt készítettek elő mindent, hogy a sok ezres állami, egyházi és polgári vendégsereget megfelelő mó­don el tudják látni. - A mindennapokban mi lesz a változás? - A hívek kezdetben szerintem nem sokat érzékelnek majd, de hosz­szú távon mindenképpen felfedezik azokat az új előnyöket és lehetősége­ket, amelyeket ez az intézkedés ho­zott. Az önállóság rendkívül fontos, de még hangsúlyosabb a lelki-szellemi egység - e kettőnek a jövőben is kéz a kézben kell járnia. Magam mindig tá­mogattam, bátorítottam az alulról jö­vő kezdeményezéseket, s ennek egyre nagyobb teret szeretnék adni, miköz­ben még fontosabbá vált az egység, a közös gondolkodás és cselekvés. Nagy lelki összefogásra van szükség ahhoz, hogy ne csak üres szervezet legyünk, hiszen az összedől, mint a kártyavár. Ebben jelentős mértékben számítok a hívek támogatására és imáira. - Mennyi görög katolikus hívő él az országban? - Mi háromszázezerre becsüljük ezt a számot, bár kétségtelen, a legutóbbi népszámlálás során mindössze 169 ez­ren vallották magukat görög katolikus vallásának. Nem vitás, ez az eredmény akkor fájdalmasan érintett minket. -Mi az oka a vallásvesztésnek? - A mai kor hatásai itt, Európában markánsan az evangélium kristály­­tiszta üzenetei ellen hatnak. Mond­hatnám úgy is, kereszténységüldözés zajlik. Nem a szíriai vagy egyiptomi brutalitás értelmében, hanem szelle­mi szinten. Nem az emberi személye­ket támadják, hanem a gondolkodást. A fogyasztói szemlélet néha agresz­­szív, néha alattomos terjesztésével, a nem belülről fakadó, hanem a külvi­lág által diktált magatartás kénysze­rével, ennek a káros és eszetlen meg­felelési kényszernek a gerjesztésével, sugalmazásával. Nekünk az a dolgunk, hogy elérjük, senki ne érezze szégyen­nek a hitét, sőt büszke legyen arra, hogy Krisztushoz tartozik. Szeretném, ha ebben a magyar görög katolikusok példaadók tudnának lenni. ■

Next