Magyar Hírlap, 2015. május (48. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-23 / 120. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. MÁJUS 23., HÉTVÉGE ÜDVÖZLI A PARLAMENT ELŐTT LÉVŐ TÖRVÉNYTERVEZETET AZ ALAPELLÁTÓK SZERVEZETE Újabb kedvező lépések az egészségügyben JOBBÁGYI ZSÓFIA A rendszerváltás óta a mostani az első jogszabály, amelyik kifejezetten az alapellátás területét szabályozza, így az elkészítése egyértelműen indokolt volt - mondta lapunknak Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Ismert, szerdán benyújtották a parlamentnek az alapellátásról szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett tartalmazza a több szakorvosi vizsgával is rendelkező háziorvosok pluszfinanszírozását, továbbá a praxisvásárlás megkönnyítését. Az elnök kifejtette, a javaslat nem rendezi a praxisokra vonatkozó helyi iparűzési adó (hipa) kérdését, mivel csak annyiban változna a jelenlegi szabályozás, hogy az adott önkormányzat eldönthetné, beszedi-e a hozzá tartozó háziorvosi körzettől a hipa-t, vagy sem. Selmeczi szerint a körzet bevételére vonatkozóan értékhatárt is megállapítottak, ami fölött, ha akar sem tehet engedményt a fenntartó, s ez annyira alacsony, hogy a praxisok többsége nem mentesülhetne az adónem alól. Ezért - folytatta - az egészségügyi államtitkársággal való egyeztetés után módosító indítvány benyújtását kezdeményezik, valamennyi háziorvosi vállalkozásnak biztosítva a teljes mentességet. Az elnök kitért a praxisvásárláshoz nyújtott kedvezményekre is. Úgy fogalmazott, az a mostani helyzethez képest „kettős könnyítést” jelent majd, hiszen a körzet megszerzéséhez kedvezményes hitelkonstrukciót biztosítanak, s annak törlesztését a törvény szerint a háziorvos a vállalkozás bevételéből is fizetheti. „Eddig erre nem volt lehetőség, így az intézkedés vélhetően segíteni fogja a körzetekben most igencsak nehézkes generációváltást” - taglalta. Kitért arra is, üdvözlik a „kollegális szakmai vezető háziorvos” intézményének visszaállítását, hiszen a korábbi, megyei szakfelügyeleti rendszer, bár fontos és szükséges volt, egy idő után elhalt .A törvényjavaslat összességében pozitív, ám a finanszírozásra vonatkozó kedvező lépéseket meg kell erősíteni, így például a több szakvizsgával rendelkező kollégák plusztámogatását is, hiszen az nemcsak a jövedelmek emelkedését, hanem a szakellátás terheinek csökkentését is eredményezné” - jegyezte meg. Hozzátette, üdvözölnék, ha a törvényben szerepelne egy, a szakorvosi minimumhoz igazodó életpályamodell-szerű bérfelzárkóztatás is. ■ Utalják a rendezetlen adósságokat Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerződéstervezetet készített, amelyet minden, általa fenntartott intézménynek megküldött azért, hogy a beszállítók és a kórházak közötti adósságrendezés minél hamarabb véget érjen. Jelezték azt is, hogy a konszolidáció első körébe a legnagyobb kintlévőséggel bíró beszállítókat választották ki, és nekik még májusban kiutalják a rendezetlen adósságokat. (JZS) Lovagi székhely lett a kastélyszálló HUNYOR ERNA Felavatták székhelyükként a zalacsányi Batthyány Kastélyszállót az 1754- ben alapított Ordo Hungáriáé lovagrend tagjai. Erre azután került sor, hogy a rend a minap a 261. születésnapi, egyben soros félévi gyűlésén Széles Gábor nagyvállalkozót előléptette az Ordo Hungáriáé lovag nagytisztjévé, illetve neki ítélték „Az év nagy magyarja 2015” díjat. Széles Gábor a magyarságért történő áldozatvállalásáért, a magyar civil társadalom képviseletéért, az őshonos magyarság területén végzett magyarságtudat megerősítéséért kapta az elismerést. A nagyvállalkozó a díj átadásakor elmondta, fontosnak tartja a magyarságtudatot, amelyet a médiumain keresztül is tovább erősít, így ébresztve rá a nézőket, olvasókat ennek fontosságára. Ekkor tette azt a felajánlást, hogy a rend székhelye a zalacsányi kastély legyen. A rend tagjai örömmel vették a felajánlást, így a héten ünnepélyes keretek között megkoszorúzták és felavatták az épületet. Az összejövetelt a lovagrend nagymestere, Király Csaba nyitotta meg, megjegyezve, az épület méltó székhelye lesz a rendnek, múltját és jelenét nézve egyaránt. A koszorúzást követően az Ordo Hungáriáé tagjai a következő időszak célkitűzéseiről, eseményeiről tárgyaltak. Ismeretes, a lovagrendet 1754. május 18-án Enyingen a magyar főrendi urak egy csoportja alapította - nagy titokban azzal a céllal, hogy egy ízigvérig magyar szervezetet, egy „igazi magyar rendet” hozzanak létre. Az Ordo Hungáriáé eszmeisége a humánus értékrenden, az erkölcsös életvitelen és a jó cél érdekében megvalósított összefogáson, együttműködésen nyugszik. Célkitűzései és gyakorlati tevékenysége alkalmazkodik a mai kor kihívásaihoz: humanitárius-karitatív munka, segítségnyújtás a rászorulóknak, a világon szétszóródott magyarság összefogása a szabadság és függetlenség szellemében, a magyar kultúra és tradíciók ápolása, a rend örökölt hagyományainak őrzése és újak megteremtése. A rend nagymesterei a Sina, a Teleki, az Esterházy, az Andrásfalvy, a Kossuth, a Hunyadi, a Wass és a Mikó nemesi családokból kerültek ki. ■ E-MAIL: BELPOLC 3 MAGYARHIRLAP.HU ÁTLAGOSAN HAVI TIZENHATEZER FORINT LESZ A TÖBBLET Már júliustól emelik a szociális területen dolgozók fizetését J. Három év alatt hatvanmilliárd forinttal növelik a szociális szférában dolgozók jövedelmére szánt forrást, már júliustól mintegy hatvanötezer érintett átlagosan tizenhatezer forint bérkiegészítést kap. Erről tegnap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szociális és családügyi területen kiemelkedő munkát végzőknek rendezett díjátadáson beszélt. Bérkiegészítést kapnak a szociális szférában dolgozók júliustól a mostani bérpótlékon felül - jelentette be tegnap Balog Zoltán, aki elmondta azt is, hogy az idei költségvetésben 7,6 milliárd, a jövő éviben pedig tizenötmilliárd forintot fordítanak hatvanötezer szakember pluszjövedelmére. Az emberi erőforrások minisztere rámutatott, három év alatt összesen hatvanmilliárddal növelik a szociális szférában dolgozók fizetésére szánt forrást - s ebbe nem tartozik bele a minimálbér-emelés -, úgy, hogy az érintettek, akárcsak tavaly, az idén és jövőre is megkapják a már korábban megítélt, összesen tizenkétmilliárdos bérpótlékot. Balog Zoltán Novák Katalin és Czibere Károly államtitkárokkal adott át díjakat a szociális és családügyi területen kiemelkedő tevékenységet végző szakembereknek és művészeknek. Ezzel összefüggésben a tárcavezető beszélt arról is, hogy a kormány munkájának középpontjában a családok állnak, majd felsorolta az őket segítő eddigi intézkedéseket. Jelezte, másfél éve nő a születések száma Magyarországon, vagyis egyre többen gondolják úgy, érdemes gyermeket vállalni. „A statisztikai adatok óvatos bizakodásra adnak okot” - fogalmazott. Tájékoztatott arról is, tavaly több gyermek született, mint az elmúlt öt évben bármikor, s egyre többen lépnek házasságra is. Úgy vélte, ebben minden bizonnyal szerepe lehet a friss házasoknak szóló adókedvezménynek. Elmondta, az elmúlt öt évben a családokért tett intézkedések összege elérte az ezermilliárd forintot, ugyanakkor „a pénz nem minden”, elkötelezett, elhivatott emberekre van szükség, akiknek a munkáját a kormány szeretné elismerni. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a díjazottakat méltatva arról beszélt, rajtuk keresztül mondanak köszönetet azoknak, akik nap mint nap a családokért dolgoznak, így nyújtva nekik segítséget és támogatást. A szociális államtitkár szintén tegnap kifejtette, átlagosan havonta tizenhatezer forint bérkiegészítésre számíthatnak a mostani emelésben érintett szociális dolgozók. Czibere Károly szerint az intézkedés elsősorban a magasabb iskolai végzettségűeket és a hosszabb szolgálati idővel rendelkezőket érinti majd, ám a „szétosztás elveiről még egyeztetnek a szakmai vezetőkkel”. ■ Kettős hatalom az Antall vezette kormány idején MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Antall-kormány euroatlanti, demokratikus és nemzeti elkötelezettségét emelték ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencia előadói. Az első szabadon választott kormány megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából tartott rendezvényen előadást tartott mások mellett Tölgyessy Péter alkotmányjogász, az SZDSZ egykori vezető politikusa, aki szerint Antall József számára a legfontosabb az ország Nyugathoz visszatérése, a nemzeti hagyományok és a modernizáció összhangja volt. A rendszerváltás idején a térségben szinte egyedül meglátta, jobboldalra is szükség van, miközzben a társadalom többsége ambivalens érzésekkel, szorongva figyelte a rendszerváltást. Emlékeztetett, miután még egy ideig a média nagyrészt megőrizte pártállami szerkezetét, öszszetételét, itt találhatott utat a magát háttérbe szorítottnak érző értelmiség új kormány elleni dühe. Pokol Béla alkotmánybíró szólt arról, hogy az MDF-nek nem voltak társadalmi erőforrásai: a szellemi hatalmat, a médiát az SZDSZ, a gazdasági pozíciókat az MSZP birtokolta, így az MDF 1990-es választási győzelme után kettős hatalom alakult ki. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint olykor hiányzott a belpolitikai konszenzus, ellenzéki támogatás a kormány külpolitikája mögül, pedig erre szükség lett volna. ■ MÉRLEGEN AZ ÖTÉVES KORMÁNYZÁS Orbán Viktor értékel Az elmúlt öt év kormányzati munkáját értékeli jövő pénteken Orbán Viktor miniszterelnök - értesült a Napi Gazdaság. A lap információja szerint Orbán nemcsak az elvégzett munkáról, hanem a kormány előtt álló feladatokról is szót ejt a Budapesti Történeti Múzeumban tartandó konferencián. (MH) RASSZISTA VÁD TRÓCSÁNYI ELLEN Határozott visszautasítás „Egyes pártok csak azért, mert a magyarországi roma közösség felemelésének ügyét fontosabbnak érzem, mint a gazdasági bevándorlók támogatását, alaptalanul rasszizmust kiáltanak” - fogalmazott közleményében Trócsányi László igazságügyi miniszter, a leghatározottabban visszautasítva az egyes ellenzéki pártok „tudatos félremagyarázásán alapuló” vádaskodását. Leszögezte, a roma közösséggel törődni prioritás és erkölcsi kötelesség, s büszke arra, hogy hazánk uniós elnöksége idején fogadták el az EU roma keretstratégiáját. (RD) VALLÁSI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Párbeszédet szeretnének Üdvözli a Miniszterelnökség a Szombat a Szolidaritás jegyében nevű kezdeményezést, amely az antiszemitizmus és a gyűlöletkeltés elleni küzdelemre, valamint a tolerancia fontosságára irányítaná a figyelmet. A Tom Lantos alapítvány által kezdeményezett napot ma tartják, és jó alkalmat teremt a zsidó-keresztény párbeszéd elmélyítésére. „Együttérzéssel fordulunk azok felé, akiket vallásuk vagy származásuk miatt hátrányosan megkülönböztetnek” - közölték. (KD)