Magyar Hírlap, 2015. május (48. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-23 / 120. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. MÁJUS 23., HÉTVÉGE ÜDVÖZLI A PARLAMENT ELŐTT LÉVŐ TÖRVÉNYTERVEZETET AZ ALAPELLÁTÓK SZERVEZETE Újabb kedvező lépések az egészségügyben JOBBÁGYI ZSÓFIA A rendszerváltás óta a mostani az el­ső jogszabály, amelyik kifejezetten az alapellátás területét szabályozza, így az elkészítése egyértelműen indokolt volt - mondta lapunknak Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Orszá­gos Szövetségének elnöke. Ismert, szerdán benyújtották a parlament­nek az alapellátásról szóló törvényja­vaslatot, amely egyebek mellett tar­talmazza a több szakorvosi vizsgával is rendelkező háziorvosok pluszfi­nanszírozását, továbbá a praxisvá­sárlás megkönnyítését. Az elnök kifejtette, a javaslat nem rendezi a praxisokra vonatkozó he­lyi iparűzési adó (hipa) kérdését, mivel csak annyiban változna a je­lenlegi szabályozás, hogy az adott önkormányzat eldönthetné, besze­di-e a hozzá tartozó háziorvosi kör­zettől a hipa-t, vagy sem. Selmeczi szerint a körzet bevételére vonat­kozóan értékhatárt is megállapítot­tak, ami fölött, ha akar sem tehet en­gedményt a fenntartó, s ez annyira alacsony, hogy a praxisok többsége nem mentesülhetne az adónem alól. Ezért - folytatta - az egészségügyi ál­lamtitkársággal való egyeztetés után módosító indítvány benyújtását kez­deményezik, valamennyi háziorvo­si vállalkozásnak biztosítva a teljes mentességet. Az elnök kitért a praxisvásárláshoz nyújtott kedvezményekre is. Úgy fo­galmazott, az a mostani helyzethez képest „kettős könnyítést” jelent majd, hiszen a körzet megszerzésé­hez kedvezményes hitelkonstrukci­ót biztosítanak, s annak törlesztését a törvény szerint a háziorvos a vállal­kozás bevételéből is fizetheti. „Eddig erre nem volt lehetőség, így az intéz­kedés vélhetően segíteni fogja a kör­zetekben most igencsak nehézkes generációváltást” - taglalta. Kitért arra is, üdvözlik a „kollegális szak­mai vezető háziorvos” intézményé­nek visszaállítását, hiszen a korábbi, megyei szakfelügyeleti rendszer, bár fontos és szükséges volt, egy idő után elhalt .A törvényjavaslat összességé­ben pozitív, ám a finanszírozásra vo­natkozó kedvező lépéseket meg kell erősíteni, így például a több szak­vizsgával rendelkező kollégák plusz­­támogatását is, hiszen az nemcsak a jövedelmek emelkedését, hanem a szakellátás terheinek csökkentését is eredményezné” - jegyezte meg. Hozzátette, üdvözölnék, ha a tör­vényben szerepelne egy, a szakorvosi minimumhoz igazodó életpályamo­­dell-szerű bérfelzárkóztatás is. ■ Utalják a rendezetlen adósságokat Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerződéstervezetet készített, amelyet min­den, általa fenntartott intézménynek megküldött azért, hogy a beszállítók és a kór­házak közötti adósságrendezés minél hamarabb véget érjen. Jelezték azt is, hogy a konszolidáció első körébe a legnagyobb kintlévőséggel bíró beszállítókat választották ki, és nekik még májusban kiutalják a rendezetlen adósságokat. (JZS) Lovagi székhely lett a kastélyszálló HUNYOR ERNA Felavatták székhelyükként a zalacsá­­nyi Batthyány Kastélyszállót az 1754- ben alapított Ordo Hungáriáé lovag­rend tagjai. Erre azután került sor, hogy a rend a minap a 261. születésna­pi, egyben soros félévi gyűlésén Széles Gábor nagyvállalkozót előléptette az Ordo Hungáriáé lovag nagytisztjévé, illetve neki ítélték „Az év nagy ma­gyarja 2015” díjat. Széles Gábor a ma­gyarságért történő áldozatvállalásáért, a magyar civil társadalom képvisele­téért, az őshonos magyarság területén végzett magyarságtudat megerősíté­séért kapta az elismerést. A nagyvállalkozó a díj átadásakor elmondta, fontosnak tartja a magyar­ságtudatot, amelyet a médiumain ke­resztül is tovább erősít, így ébresztve rá a nézőket, olvasókat ennek fontossá­gára. Ekkor tette azt a felajánlást, hogy a rend székhelye a zalacsányi kastély legyen. A rend tagjai örömmel vették a felajánlást, így a héten ünnepélyes ke­retek között megkoszorúzták és fel­avatták az épületet. Az összejövetelt a lovagrend nagymestere, Király Csaba nyitotta meg, megjegyezve, az épület méltó székhelye lesz a rendnek, múlt­ját és jelenét nézve egyaránt. A koszo­rúzást követően az Ordo Hungáriáé tagjai a következő időszak célkitűzé­seiről, eseményeiről tárgyaltak. Ismeretes, a lovagrendet 1754. má­jus 18-án Enyingen a magyar főrendi urak egy csoportja alapította - nagy titokban­­ azzal a céllal, hogy egy ízig­­vérig magyar szervezetet, egy „iga­zi magyar rendet” hozzanak létre. Az Ordo Hungáriáé eszmeisége a humá­nus értékrenden, az erkölcsös életvi­telen és a jó cél érdekében megvalósí­tott összefogáson, együttműködésen nyugszik. Célkitűzései és gyakorla­ti tevékenysége alkalmazkodik a mai kor kihívásaihoz: humanitárius-ka­­ritatív munka, segítségnyújtás a rá­szorulóknak, a világon szétszóródott magyarság összefogása a szabadság és függetlenség szellemében, a ma­gyar kultúra és tradíciók ápolása, a rend örökölt hagyományainak őrzése és újak megteremtése. A rend nagy­mesterei a Sina, a Teleki, az Esterházy, az Andrásfalvy, a Kossuth, a Hunyadi, a Wass és a Mikó nemesi családokból kerültek ki. ■ E-MAIL: BELPOLC 3 MAGYARHIRLAP.HU ÁTLAGOSAN HAVI TIZENHATEZER FORINT LESZ A TÖBBLET Már júliustól emelik a szociális területen dolgozók fizetését J­. Három év alatt hatvanmilliárd fo­rinttal növelik a szociális szférában dolgozók jövedelmére szánt forrást, már júliustól mintegy hatvanötezer érintett átlagosan tizenhatezer forint bérkiegészítést kap. Erről tegnap Ba­log Zoltán, az emberi erőforrások mi­nisztere a szociális és családügyi terü­leten kiemelkedő munkát végzőknek rendezett díjátadáson beszélt. Bérkiegészítést kapnak a szociális szférában dolgozók júliustól a mostani bérpótlékon felül - jelentette be teg­nap Balog Zoltán, aki elmondta azt is, hogy az idei költségvetésben 7,6 mil­liárd, a jövő éviben pedig tizenötmil­­liárd forintot fordítanak hatvanöt­­ezer szakember pluszjövedelmére. Az emberi erőforrások minisztere rámu­tatott, három év alatt összesen hat­­vanmilliárddal növelik a szociális szfé­rában dolgozók fizetésére szánt forrást - s ebbe nem tartozik bele a mini­málbér-emelés -, úgy, hogy az érin­tettek, akárcsak tavaly, az idén és jö­vőre is megkapják a már korábban megítélt, összesen tizenkétmilliárdos bérpótlékot. Balog Zoltán Novák Katalin és Czibere Károly államtitkárokkal adott át díjakat a szociális és családügyi terü­leten kiemelkedő tevékenységet vég­ző szakembereknek és művészeknek. Ezzel összefüggésben a tárcavezető beszélt arról is, hogy a kormány mun­kájának középpontjában a családok állnak, majd felsorolta az őket segítő eddigi intézkedéseket. Jelezte, másfél éve nő a születések száma Magyaror­szágon, vagyis egyre többen gondol­ják úgy, érdemes gyermeket vállalni. „A statisztikai adatok óvatos bizako­dásra adnak okot” - fogalmazott. Tájékoztatott arról is, tavaly több gyermek született, mint az elmúlt öt évben bármikor, s egyre többen lép­nek házasságra is. Úgy vélte, ebben minden bizonnyal szerepe lehet a friss házasoknak szóló adókedvezmény­nek. Elmondta, az elmúlt öt évben a családokért tett intézkedések összege elérte az ezermilliárd forintot, ugyan­akkor „a pénz nem minden”, elköte­lezett, elhivatott emberekre van szük­ség, akiknek a munkáját a kormány szeretné elismerni. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős állam­titkár a díjazottakat méltatva arról be­szélt, rajtuk keresztül mondanak kö­szönetet azoknak, akik nap mint nap a családokért dolgoznak, így nyújtva nekik segítséget és támogatást. A szociális államtitkár szintén teg­nap kifejtette, átlagosan havonta ti­zenhatezer forint bérkiegészítésre számíthatnak a mostani emelésben érintett szociális dolgozók. Czibere Károly szerint az intézkedés elsősor­ban a magasabb iskolai végzettsé­gűeket és a hosszabb szolgálati idő­vel rendelkezőket érinti majd, ám a „szétosztás elveiről még egyeztetnek a szakmai vezetőkkel”. ■ Kettős hatalom az Antall vezette kormány idején MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Antall-kormány euroatlanti, de­mokratikus és nemzeti elkötelezett­ségét emelték ki a Nemzeti Közszol­gálati Egyetemen tartott konferencia előadói. Az első szabadon választott kormány megalakulásának negyed­­százados évfordulója alkalmából tar­tott rendezvényen előadást tartott mások mellett Tölgyessy Péter alkot­mányjogász, az SZDSZ egykori ve­zető politikusa, aki szerint Antall Jó­zsef számára a legfontosabb az ország Nyugathoz visszatérése, a nemze­ti hagyományok és a modernizáció összhangja volt. A rendszerváltás ide­jén a térségben szinte egyedül meglát­ta, jobboldalra is szükség van, miköz­z­ben a társadalom többsége ambivalens érzésekkel, szorongva figyelte a rend­szerváltást. Emlékeztetett, miután még egy ideig a média nagyrészt meg­őrizte pártállami szerkezetét, ösz­­szetételét, itt találhatott utat a magát háttérbe szorítottnak érző értelmiség új kormány elleni dühe. Pokol Béla alkotmánybíró szólt ar­ról, hogy az MDF-nek nem voltak tár­sadalmi erőforrásai: a szellemi hatal­mat, a médiát az SZDSZ, a gazdasági pozíciókat az MSZP birtokolta, így az MDF 1990-es választási győzelme után kettős hatalom alakult ki. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint oly­kor hiányzott a belpolitikai konszen­zus, ellenzéki támogatás a kormány külpolitikája mögül, pedig erre szük­ség lett volna. ■ MÉRLEGEN AZ ÖTÉVES KORMÁNYZÁS Orbán Viktor értékel Az elmúlt öt év kormányzati munkáját értékeli jövő pénteken Orbán Viktor mi­niszterelnök - értesült a Napi Gazdaság. A lap információja szerint Orbán nem­csak az elvégzett munkáról, hanem a kormány előtt álló feladatokról is szót ejt a Budapesti Történeti Múzeumban tar­tandó konferencián. (MH) RASSZISTA VÁD TRÓCSÁNYI ELLEN Határozott visszautasítás „Egyes pártok csak azért, mert a ma­gyarországi roma közösség felemelé­sének ügyét fontosabbnak érzem, mint a gazdasági bevándorlók támogatását, alaptalanul rasszizmust kiáltanak” - fo­galmazott közleményében Trócsányi László igazságügyi miniszter, a leghatá­rozottabban visszautasítva az egyes el­lenzéki pártok „tudatos félremagyarázá­sán alapuló” vádaskodását. Leszögezte, a roma közösséggel törődni prioritás és erkölcsi kötelesség, s büszke arra, hogy hazánk uniós elnöksége idején fogadták el az EU roma keretstratégiáját. (RD) VALLÁSI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Párbeszédet szeretnének Üdvözli a Miniszterelnökség a Szombat a Szolidaritás jegyében nevű kezdemé­nyezést, amely az antiszemitizmus és a gyűlöletkeltés elleni küzdelemre, vala­mint a tolerancia fontosságára irányíta­ná a figyelmet. A Tom Lantos alapítvány által kezdeményezett napot ma tartják, és jó alkalmat teremt a zsidó-keresztény párbeszéd elmélyítésére. „Együttérzés­sel fordulunk azok felé, akiket vallásuk vagy származásuk miatt hátrányosan megkülönböztetnek” - közölték. (KD)

Next