Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-19 / 245. szám

2 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. OKTÓBER 19., HÉTFŐ ZÁRVA A HORVÁT-MAGYAR ZÖLDHATÁR, IDEIGLENES ELLENŐRZÉS A SZLOVÉN SZAKASZON, FOLYAMATOS KÉSZENLÉTBEN A RENDŐRSÉG ÉS A HONVÉDSÉG Nullára apadt az illegális migráció KACSÓH DÁNIEL Semmiféle elmarasztalás nem érke­zett az Európai Uniótól a horvát-ma­gyar zöldhatár lezárása vagy éppen az ideiglenes határellenőrzés Szlo­vénia felé való visszaállítása miatt - hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki egyébként sikeresnek ítéli a legújabb magyar intézkedéseket az illegális be­­­vándorlás feltartóztatása érdekében. Sikeres a déli határzár, a horvát-ma­gyar zöldhatár szombat éjféltől törté­nő lezárása óta tulajdonképpen nul­lára csökkent az illegális migráció hazánk felé - nyilatkozott lapunknak tegnap délután Kovács Zoltán kor­mányszóvivő. „De nem vagyunk nai­vak, tudjuk, hogy bár a hazai közvé­lemény számára immár korántsem olyan látványos a probléma, mint au­gusztusban vagy szeptemberben, a népvándorlási krízis ettől még növek­vő tendenciát mutat. A magyar lépé­sek tehát legfeljebb a második legjobb megoldást jelentik, az első az lenne, ha az Európai Unió közös erővel véde­­­né a külső határait. Amíg azonban er­re nem kerül sor, tennünk kell vala­mit” - fogalmazott. Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter szombaton bejelentette: a hazánkhoz hasonlóan a schengeni övezethez tartozó Szlovénia felé, ide­iglenes jelleggel, visszaállították a ha­tárellenőrzés lehetőségét. „Ez egyfajta jogi keretet ad ahhoz, hogy ha ember­csempészeti, illegális határátlépési kí­sérletet észlelnek a hatóságok, meg­tehessék a szükséges intézkedéseket. Ilyen történt már a német-osztrák, vagy éppen az osztrák-magyar ha­tárnál is. A lépésről értesítettük Szlo­véniát és az uniót is” - részletezte a kormányszóvivő, megjegyezve, a je­lentős áruforgalom miatt azonban a „lehető legkisebb zavart szeretnénk” a közlekedésben. Felvetésünkre a horvát zöldhatár lezárása kapcsán hangsúlyozta, nem kaptunk semmilyen elmarasztaló jel­zést az EU részéről, ami szerinte nem meglepő, hiszen a határok védelme tagállami hatáskör. És ahogy a magyar példa is mutatja: még a jelenlegi kere­tek között is lehetséges a schengeni övezet védelme. Kérdésünkre, jelen­leg hány rendőr, illetve katona teljesít szolgálatot a déli határnál, Kovács úgy fogalmazott: kellő számú. Hozzátette, a rendszert úgy alakították ki, hogy ameddig szükséges, fenn tudják tar­tani a készültséget, anélkül, hogy az ország más pontjain érzékelhető vál­tozás történne a közbiztonságban. A visegrádi országok hatóságai­nak határőrizeti „besegítése”, illetve az ezzel kapcsolatos, a parlamenti fel­hatalmazást hiányoló ellenzéki aggá­lyok kapcsán pedig leszögezte: a kor­mány mindenben a hatályos uniós és magyar jogszabályoknak megfelelően járt, illetve jár el. A külföldi szervek esetében egyébként egyfajta támoga­tó szerepről van szó - mondta. Kitért arra is, a rendőrség fel van készülve arra, ha a röszkei „migráns támadáshoz” hasonló helyzet ala­kulna ki a horvát szakaszon, folya­matosan követik az eseményeket. Megerősítette, a kormány vala­mennyi ülésén áttekinti a beván­dorlással kapcsolatos aktuális hely­zetet, így vizsgálják majd annak lehetőségét is, hogyan lehetne miha­marább bezárni a lakott területeken lévő befogadóállomásokat. Jelenleg egyébként valamivel több mint ötszáz fő tartózkodik ezekben, ami a kapaci­­­tás ötödének kihasználását jelenti. Vis maior keret az önkormányzatoknak Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó a Kovács Zoltánnal közösen tartott, vasárnap délelőtti, nagykanizsai tájékoztatón tudatta: péntek nulla órától szom­bat nulla óráig a szerb, a horvát és a szlovén határszakaszokon összesen 870 ille­gális bevándorlóval szemben kellett intézkedni. Ennek többsége az a 859 migráns, akiket nem sokkal péntek éjfél után, a határzár elrendelésekor Zákánynál még be­engedtek Magyarország területére, de már ők sincsenek a térségben. Az idén eddig 176 424 fő nyújtott be menekültügyi kérelmet, de ez utóbbi eljárások többségét meg kellett szüntetni, mert az érintettek „eltűntek". Az önkormányzatoknak megvan a lehetőségük arra, hogy vis maior és egyéb alapokból a kiadásaik megtérítését kér­jék, erről hamarosan dönteni is fognak - jelezte Kovács. Felidézte, a kormány leg­utóbb tizenhétmilliárd forintot hagyott jóvá a migrációs helyzet, illetve az ezzel ösz­­szefüggő károk rendezésére. Az utolsó migránscsoport száll vonatra, akiket Zákánynál még átengedtek a határon FOTÓ: MINISZTERELNÖKSÉG/ÁRVAI KÁROLY RÖVIDEN HOLLK ISTVÁN: AZ UNIÓBAN MÉG MINDIG LÁTSZATINTÉZKEDÉSEK SZÜLETNEK • Az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján kiderült, hogy egyre többen támogatják a magyar álláspontot, de a legfőbb döntéshozók továbbra is tétlenkednek - közölte tegnap Hollik István, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. Elmondta: a visegrádi országok összefogtak, álláspontjuk szerint az unió­nak meg kell védenie a schengeni határokat. Az intézkedéseket fontosság szerint kell rangsorolni, első helyen szerepel a közös határok védelme. A visegrádi országok támogatják Magyaror­szágot, mert nagy nyomás helyezkedik rá. Ezzel szemben az unió legfőbb döntéshozói nem határoztak a török-görög határ lezárásáról és a közös határellenőrzésről sem, ehelyett „lát­szatintézkedésekkel”, így a kvótarendszerrel vannak elfoglalva. Hollik szerint vannak, akik ideológiai alapon vagy pártpolitikai érdekek mentén támadják a V4-ek megállapodását, mint pél­dául Ausztria és Horvátország. A kormánypártok magára hagy­ták az uniót a menekültválság kezelésében - reagált a Hollik István által mondottakra az Együtt - a Korszakváltók Pártja. Közleményükben azt írták: Hollik István téved abban, hogy Ma­gyarország menekültpolitikája európai minta lenne. • Több mint hatezer-háromszáz illegális bevándorlóval szem­ben intézkedtek a rendőrök pénteken. A magyar-horvát hatá­ron 6290, a magyar-szerb határszakaszon pedig huszonhá­rom embert tartóztattak fel - közölte honlapján az Országos Rendőr-főkapitányság szombaton. Azt írták: a magyar-szerb határszakaszon szeptember 15. óta 749 ember ellen indítottak büntetőeljárást. • A bevándorlás kérdésének kezeléséhez először is ki kelle­ne mondani, hogy Európa háborúban áll, Angela Merkel német kancellárnak pedig le kellene mondania - jelentette ki Földi László volt titkosszolgálati vezető a Kossuth rádió Európai idő című műsorában, megerősítve azt amit korábban lapunknak kifejtett. Hangsúlyozta: a háború alatt nem azt érti, hogy lő­ni kell, de „Európát meg kell védeni, mert Európát megtámad­ták”, egy válsághelyzetben pedig „egészen más rendtartást kell kialakítani”. Földi László egyértelműnek nevezte, hogy Euró­pa jelenlegi vezetője Angela Merkel német kancellár, de szerin­te ilyen helyzetekben lehetőleg érzelmektől mentes, kristály­­tiszta logikájú válaszokat kell adni. Úgy látja, Merkel ma gátja egy egységes, „a védelem logikája” szerinti koncepció kiala­kításának. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: „Nagy baj, ha háború van, mert az Európai Uniónak nincs hadserege, nincs felkészülve erre a helyzetre”. A német kancellár lemondását szorgalmazó véle­ményre úgy reagált, hogy ő nem menne el eddig, mert nem lát­ja, kijönne Angela Merkel után, ki léphetne a helyére. • Magyarország schengeni külső határain január elsejétől a múlt hét szombat éjfélig összesen 390 646 illegális beván­dorló ellen intézkedett a rendőrség. Az új büntető törvénykönyv alapján szeptember 15-étől szombaton éjfélig összesen hét­százötven ember ellen indítottak büntetőeljárást a magyar­szerb határszakaszon - tudatta honlapján tegnap az Országos Rendőr-főkapitányság. E-MAIL: BELPOLDSMAGYARHIRLAP.HU SOROSTÓL NEM DOLLÁROKAT, CSUPÁN RAKTÁRT KAPTAK Egy magánszemély számlájára gyűjt pénzt a Migration Aid BÁN KÁROLY Átláthatatlan pénzügyek, heten­te felbukkanó újabb és újabb számla­­számok, ismeretlen számlára érkező adományok - ezek a semmiből elő­bukkanó civil közösségi internetes karitatív segélyszervezet, a Migration Aid jellemzői. A magyar jog lehetőséget ad arra, hogy jogi személyiség nélküli szerve­zetek bejegyzési kérelmet nyújtsanak be a társadalmi szervezetek nyilván­tartásába, s ebben az esetben éppúgy adóalanynak minősülnek, mint a jo­gi személyiségű egyesületek és ala­pítványok - válaszolta lapunk kérdé­sére az adóhivatal. A nyilvántartásba vétel révén ismerheti meg ugyanis az adó- vagy bármilyen más hivatal, sőt az adományozó is, hogy ki kép­viseli a szervezetet, hol a székhelye, vagy például azt, ki számoltatható el a pénzadományok felhasználásáért - tették hozzá. A Migration Aid esetében eze­ket az adatokat nem találtuk a magát Facebook-csoportnak nevező közös­ség honlapján. Miért kell a karitatív tevékenységet lényegében inkogni­tóban végezni? Ez azért különös, mert maguk a menekültek a hajléktalanok kate­góriájába sorolhatók, így a számuk­ra történő adományozás adómentes - erősítette meg lapunk kérdésére az adóhivatal. A Migration Aid ez ideig mégis amolyan „földalatti” szervezetként működött. A csoportot a nyilvános­ság előtt képviselő szóvivő, Zsohár Zsuzsa lapunknak arra a kérésére, kik képviselik a közösséget, illetve, hogy az adományozó miként tud meggyő­ződni arról, hogy pénze jó helyre ke­rül, azt felelte, „naponta össze szok­tunk jönni, s döntünk az adományok felhasználásáról”, s „készpénzmen­tesen működünk. ” Ennek ellentmond, hogy a Migration Aid nevében elfogad­nak pénzadományokat, amelyeket egy pénzügyi cég közvetítésével le­het eljuttatni egy ismeretlen személy számlájára. Újhelyi Sándor, a Vállalkozók Klubja Egyesület elnöke, a Migration Aid „ötletgazdája” erről lapunknak azt mondta, mivel csak most terve­zik az egyesület megalapítását, ezért jelenleg tényleg egy magánszemély számlájára kerül a pénz, ő viseli en­nek adóvonzatait, ám hogy ki az ille­tő, nem nevezte meg. Reagált viszont arra, ami egy korábbi sajtótájékozta­tón hangzott el, történetesen, hogy a Migration Aidet Soros György ame­rikai milliárdos pénzeli. „A Soros György által alapított Közép­európai Egyetem a bemutatótermét a nyá­ron átadta nekünk raktárnak, ez igaz, ám az szemenszedett hazugság, hogy egyetlen fillért is kaptunk volna So­rostól” -mondta Újhelyi. A szürkegazdaságban működő Migration Aid számos adományozó­ja „csalás áldozata lett, bedőltek kü­lönböző adománykéréseknek” - is­merte el a csoport szóvivője, Zsohár Zsuzsanna, aki a „készpénzmen­tes” működéssel magyarázta, hogy csoportjuk nem bejegyzett szerve­zet. Ezt azonban cáfolja, hogy koráb­ban egy patika alapítványi számlájá­ra is utalhattak a segíteni akarók, ám a Mikszáth Gyógyszertár az Egész­ségért Alapítvány neve gyorsan el­tűnt a Migration Aid honlapjáról. Az alapítvány elnöke, Birinyi Péter la­punknak ezt azzal indokolta, számos visszaélésre történt kísérlet a gyógy­szeradományok kapcsán. „Volt olyan esetünk, hogy valaki Debrecenből hí­vott fel bennünket mint a Migration Aid önkéntese, azt állítva, az állo­máson négyszáz migránsnak kellene gyógyszert adni. Még szerencse, hogy debreceni vagyok, így kiderítettem, egyetlen menekült sincs a pályaud­varon” - mondta lapunknak Birinyi. A Vállalkozók Klubja Egyesület is gyűjtött pénzt kezdetben két hé­tig a „készpénzmentesen” működő Facebook csoportnak. Újhelyi Sán­dor, az egyesület elnöke lapunknak azt mondta, azért szüntették be ezt a lehetőséget, mert őt - és személyén keresztül az egyesületet is - olyan tá­madás érte, hogy ezzel akar magának hírnevet szerezni. A hivatalos szervek előtt átlátha­­tatlanul működő karitatív közössé­gi csoport pénzügyeinél csak a politi­kai háttere titokzatosabb. A csoport, amely azért jött létre, hogy „enni ad­jon az éhezőknek és inni a szomja­­zóknak”, felkeltette a baloldali pár­tok érdeklődését is, így a Migration Aid soraiban tudja például az egykori SZDSZ-es Léderer Andrást, de szin­tén kente a zsemlét a Keletinél a Hall­gatói Hálózatból ismert „poemes” szakszóvivő, Barabás Richárd is.

Next