Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-19 / 245. szám
2 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. OKTÓBER 19., HÉTFŐ ZÁRVA A HORVÁT-MAGYAR ZÖLDHATÁR, IDEIGLENES ELLENŐRZÉS A SZLOVÉN SZAKASZON, FOLYAMATOS KÉSZENLÉTBEN A RENDŐRSÉG ÉS A HONVÉDSÉG Nullára apadt az illegális migráció KACSÓH DÁNIEL Semmiféle elmarasztalás nem érkezett az Európai Uniótól a horvát-magyar zöldhatár lezárása vagy éppen az ideiglenes határellenőrzés Szlovénia felé való visszaállítása miatt - hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki egyébként sikeresnek ítéli a legújabb magyar intézkedéseket az illegális bevándorlás feltartóztatása érdekében. Sikeres a déli határzár, a horvát-magyar zöldhatár szombat éjféltől történő lezárása óta tulajdonképpen nullára csökkent az illegális migráció hazánk felé - nyilatkozott lapunknak tegnap délután Kovács Zoltán kormányszóvivő. „De nem vagyunk naivak, tudjuk, hogy bár a hazai közvélemény számára immár korántsem olyan látványos a probléma, mint augusztusban vagy szeptemberben, a népvándorlási krízis ettől még növekvő tendenciát mutat. A magyar lépések tehát legfeljebb a második legjobb megoldást jelentik, az első az lenne, ha az Európai Unió közös erővel védené a külső határait. Amíg azonban erre nem kerül sor, tennünk kell valamit” - fogalmazott. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton bejelentette: a hazánkhoz hasonlóan a schengeni övezethez tartozó Szlovénia felé, ideiglenes jelleggel, visszaállították a határellenőrzés lehetőségét. „Ez egyfajta jogi keretet ad ahhoz, hogy ha embercsempészeti, illegális határátlépési kísérletet észlelnek a hatóságok, megtehessék a szükséges intézkedéseket. Ilyen történt már a német-osztrák, vagy éppen az osztrák-magyar határnál is. A lépésről értesítettük Szlovéniát és az uniót is” - részletezte a kormányszóvivő, megjegyezve, a jelentős áruforgalom miatt azonban a „lehető legkisebb zavart szeretnénk” a közlekedésben. Felvetésünkre a horvát zöldhatár lezárása kapcsán hangsúlyozta, nem kaptunk semmilyen elmarasztaló jelzést az EU részéről, ami szerinte nem meglepő, hiszen a határok védelme tagállami hatáskör. És ahogy a magyar példa is mutatja: még a jelenlegi keretek között is lehetséges a schengeni övezet védelme. Kérdésünkre, jelenleg hány rendőr, illetve katona teljesít szolgálatot a déli határnál, Kovács úgy fogalmazott: kellő számú. Hozzátette, a rendszert úgy alakították ki, hogy ameddig szükséges, fenn tudják tartani a készültséget, anélkül, hogy az ország más pontjain érzékelhető változás történne a közbiztonságban. A visegrádi országok hatóságainak határőrizeti „besegítése”, illetve az ezzel kapcsolatos, a parlamenti felhatalmazást hiányoló ellenzéki aggályok kapcsán pedig leszögezte: a kormány mindenben a hatályos uniós és magyar jogszabályoknak megfelelően járt, illetve jár el. A külföldi szervek esetében egyébként egyfajta támogató szerepről van szó - mondta. Kitért arra is, a rendőrség fel van készülve arra, ha a röszkei „migráns támadáshoz” hasonló helyzet alakulna ki a horvát szakaszon, folyamatosan követik az eseményeket. Megerősítette, a kormány valamennyi ülésén áttekinti a bevándorlással kapcsolatos aktuális helyzetet, így vizsgálják majd annak lehetőségét is, hogyan lehetne mihamarább bezárni a lakott területeken lévő befogadóállomásokat. Jelenleg egyébként valamivel több mint ötszáz fő tartózkodik ezekben, ami a kapacitás ötödének kihasználását jelenti. Vis maior keret az önkormányzatoknak Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó a Kovács Zoltánnal közösen tartott, vasárnap délelőtti, nagykanizsai tájékoztatón tudatta: péntek nulla órától szombat nulla óráig a szerb, a horvát és a szlovén határszakaszokon összesen 870 illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedni. Ennek többsége az a 859 migráns, akiket nem sokkal péntek éjfél után, a határzár elrendelésekor Zákánynál még beengedtek Magyarország területére, de már ők sincsenek a térségben. Az idén eddig 176 424 fő nyújtott be menekültügyi kérelmet, de ez utóbbi eljárások többségét meg kellett szüntetni, mert az érintettek „eltűntek". Az önkormányzatoknak megvan a lehetőségük arra, hogy vis maior és egyéb alapokból a kiadásaik megtérítését kérjék, erről hamarosan dönteni is fognak - jelezte Kovács. Felidézte, a kormány legutóbb tizenhétmilliárd forintot hagyott jóvá a migrációs helyzet, illetve az ezzel öszszefüggő károk rendezésére. Az utolsó migránscsoport száll vonatra, akiket Zákánynál még átengedtek a határon FOTÓ: MINISZTERELNÖKSÉG/ÁRVAI KÁROLY RÖVIDEN HOLLK ISTVÁN: AZ UNIÓBAN MÉG MINDIG LÁTSZATINTÉZKEDÉSEK SZÜLETNEK • Az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján kiderült, hogy egyre többen támogatják a magyar álláspontot, de a legfőbb döntéshozók továbbra is tétlenkednek - közölte tegnap Hollik István, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. Elmondta: a visegrádi országok összefogtak, álláspontjuk szerint az uniónak meg kell védenie a schengeni határokat. Az intézkedéseket fontosság szerint kell rangsorolni, első helyen szerepel a közös határok védelme. A visegrádi országok támogatják Magyarországot, mert nagy nyomás helyezkedik rá. Ezzel szemben az unió legfőbb döntéshozói nem határoztak a török-görög határ lezárásáról és a közös határellenőrzésről sem, ehelyett „látszatintézkedésekkel”, így a kvótarendszerrel vannak elfoglalva. Hollik szerint vannak, akik ideológiai alapon vagy pártpolitikai érdekek mentén támadják a V4-ek megállapodását, mint például Ausztria és Horvátország. A kormánypártok magára hagyták az uniót a menekültválság kezelésében - reagált a Hollik István által mondottakra az Együtt - a Korszakváltók Pártja. Közleményükben azt írták: Hollik István téved abban, hogy Magyarország menekültpolitikája európai minta lenne. • Több mint hatezer-háromszáz illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök pénteken. A magyar-horvát határon 6290, a magyar-szerb határszakaszon pedig huszonhárom embert tartóztattak fel - közölte honlapján az Országos Rendőr-főkapitányság szombaton. Azt írták: a magyar-szerb határszakaszon szeptember 15. óta 749 ember ellen indítottak büntetőeljárást. • A bevándorlás kérdésének kezeléséhez először is ki kellene mondani, hogy Európa háborúban áll, Angela Merkel német kancellárnak pedig le kellene mondania - jelentette ki Földi László volt titkosszolgálati vezető a Kossuth rádió Európai idő című műsorában, megerősítve azt amit korábban lapunknak kifejtett. Hangsúlyozta: a háború alatt nem azt érti, hogy lőni kell, de „Európát meg kell védeni, mert Európát megtámadták”, egy válsághelyzetben pedig „egészen más rendtartást kell kialakítani”. Földi László egyértelműnek nevezte, hogy Európa jelenlegi vezetője Angela Merkel német kancellár, de szerinte ilyen helyzetekben lehetőleg érzelmektől mentes, kristálytiszta logikájú válaszokat kell adni. Úgy látja, Merkel ma gátja egy egységes, „a védelem logikája” szerinti koncepció kialakításának. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: „Nagy baj, ha háború van, mert az Európai Uniónak nincs hadserege, nincs felkészülve erre a helyzetre”. A német kancellár lemondását szorgalmazó véleményre úgy reagált, hogy ő nem menne el eddig, mert nem látja, kijönne Angela Merkel után, ki léphetne a helyére. • Magyarország schengeni külső határain január elsejétől a múlt hét szombat éjfélig összesen 390 646 illegális bevándorló ellen intézkedett a rendőrség. Az új büntető törvénykönyv alapján szeptember 15-étől szombaton éjfélig összesen hétszázötven ember ellen indítottak büntetőeljárást a magyarszerb határszakaszon - tudatta honlapján tegnap az Országos Rendőr-főkapitányság. E-MAIL: BELPOLDSMAGYARHIRLAP.HU SOROSTÓL NEM DOLLÁROKAT, CSUPÁN RAKTÁRT KAPTAK Egy magánszemély számlájára gyűjt pénzt a Migration Aid BÁN KÁROLY Átláthatatlan pénzügyek, hetente felbukkanó újabb és újabb számlaszámok, ismeretlen számlára érkező adományok - ezek a semmiből előbukkanó civil közösségi internetes karitatív segélyszervezet, a Migration Aid jellemzői. A magyar jog lehetőséget ad arra, hogy jogi személyiség nélküli szervezetek bejegyzési kérelmet nyújtsanak be a társadalmi szervezetek nyilvántartásába, s ebben az esetben éppúgy adóalanynak minősülnek, mint a jogi személyiségű egyesületek és alapítványok - válaszolta lapunk kérdésére az adóhivatal. A nyilvántartásba vétel révén ismerheti meg ugyanis az adó- vagy bármilyen más hivatal, sőt az adományozó is, hogy ki képviseli a szervezetet, hol a székhelye, vagy például azt, ki számoltatható el a pénzadományok felhasználásáért - tették hozzá. A Migration Aid esetében ezeket az adatokat nem találtuk a magát Facebook-csoportnak nevező közösség honlapján. Miért kell a karitatív tevékenységet lényegében inkognitóban végezni? Ez azért különös, mert maguk a menekültek a hajléktalanok kategóriájába sorolhatók, így a számukra történő adományozás adómentes - erősítette meg lapunk kérdésére az adóhivatal. A Migration Aid ez ideig mégis amolyan „földalatti” szervezetként működött. A csoportot a nyilvánosság előtt képviselő szóvivő, Zsohár Zsuzsa lapunknak arra a kérésére, kik képviselik a közösséget, illetve, hogy az adományozó miként tud meggyőződni arról, hogy pénze jó helyre kerül, azt felelte, „naponta össze szoktunk jönni, s döntünk az adományok felhasználásáról”, s „készpénzmentesen működünk. ” Ennek ellentmond, hogy a Migration Aid nevében elfogadnak pénzadományokat, amelyeket egy pénzügyi cég közvetítésével lehet eljuttatni egy ismeretlen személy számlájára. Újhelyi Sándor, a Vállalkozók Klubja Egyesület elnöke, a Migration Aid „ötletgazdája” erről lapunknak azt mondta, mivel csak most tervezik az egyesület megalapítását, ezért jelenleg tényleg egy magánszemély számlájára kerül a pénz, ő viseli ennek adóvonzatait, ám hogy ki az illető, nem nevezte meg. Reagált viszont arra, ami egy korábbi sajtótájékoztatón hangzott el, történetesen, hogy a Migration Aidet Soros György amerikai milliárdos pénzeli. „A Soros György által alapított Középeurópai Egyetem a bemutatótermét a nyáron átadta nekünk raktárnak, ez igaz, ám az szemenszedett hazugság, hogy egyetlen fillért is kaptunk volna Sorostól” -mondta Újhelyi. A szürkegazdaságban működő Migration Aid számos adományozója „csalás áldozata lett, bedőltek különböző adománykéréseknek” - ismerte el a csoport szóvivője, Zsohár Zsuzsanna, aki a „készpénzmentes” működéssel magyarázta, hogy csoportjuk nem bejegyzett szervezet. Ezt azonban cáfolja, hogy korábban egy patika alapítványi számlájára is utalhattak a segíteni akarók, ám a Mikszáth Gyógyszertár az Egészségért Alapítvány neve gyorsan eltűnt a Migration Aid honlapjáról. Az alapítvány elnöke, Birinyi Péter lapunknak ezt azzal indokolta, számos visszaélésre történt kísérlet a gyógyszeradományok kapcsán. „Volt olyan esetünk, hogy valaki Debrecenből hívott fel bennünket mint a Migration Aid önkéntese, azt állítva, az állomáson négyszáz migránsnak kellene gyógyszert adni. Még szerencse, hogy debreceni vagyok, így kiderítettem, egyetlen menekült sincs a pályaudvaron” - mondta lapunknak Birinyi. A Vállalkozók Klubja Egyesület is gyűjtött pénzt kezdetben két hétig a „készpénzmentesen” működő Facebook csoportnak. Újhelyi Sándor, az egyesület elnöke lapunknak azt mondta, azért szüntették be ezt a lehetőséget, mert őt - és személyén keresztül az egyesületet is - olyan támadás érte, hogy ezzel akar magának hírnevet szerezni. A hivatalos szervek előtt átláthatatlanul működő karitatív közösségi csoport pénzügyeinél csak a politikai háttere titokzatosabb. A csoport, amely azért jött létre, hogy „enni adjon az éhezőknek és inni a szomjazóknak”, felkeltette a baloldali pártok érdeklődését is, így a Migration Aid soraiban tudja például az egykori SZDSZ-es Léderer Andrást, de szintén kente a zsemlét a Keletinél a Hallgatói Hálózatból ismert „poemes” szakszóvivő, Barabás Richárd is.