Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-20 / 246. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. OKTÓBER 20., KEDD SZÓJÁRTÓ: A KORMÁNY MOST VIZSGÁN HOGYAN LÉPJEN FEL UNIÓS SZINTEN : A KÖTELEZŐ, ÁM HAZÁNK SZÁMÁRA ELFOGADHATATLAN KVÓTATERVEK ELLEN SZELVÉDTÜK A VESZÉLYTŐL AZ ORSZÁGOT, SIKERES A DÉL HATÁRZÁR” PINDROCH TAMÁS A kötelező uniós kvótarendszer a hazánk előtt álló új kihívás, most nyugatról érkezhetnek a migránsok - figyelmeztetett napirend előtti felszólalásában Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter tegnap a parlamentben. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sikeresnek nevezte a horvát-magyar határkerítést. A kötelező uniós kvótától is meg kell védeni Magyarországot jelentette ki az Országgyűlésben Szijjártó Péter. A külügyi és külgazdasági miniszter szerint a kvóta egyben a bevándorlás nyugatról érkező újabb hullámát jelentheti, az Európai Unió ugyanis a jogszabályokat figyelmen kívül hagyva Európába érkezett migránsokat szét akarja majd osztani a tagállamok között. Ezt hazánk nem fogadja el. Szijjártó kifejtette, a magyar kormány szerint az unióban az európai jogszabályok megsértésével hozták meg a kvótadöntést, s közben elvonták a tagállami jogosultságokat. Emellett hazánk számára azért is elfogadhatatlan a kvóta, mert az a nemzeti konzultációs állásponttal nem fér öszsze, és a parlamenti pártok is elutasítják. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormány vizsgálja, miképp lehetne fellépni a kötelező kvótával szemben. Megjegyezte, hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik az erről szóló javaslatukat. Az ország a déli határkerítésekkel bebizonyította, hogy meg lehet állítani a modern kori népvándorlást - mondta a miniszter. Mára ugyanis megszűnt az illegális bevándorlók beáramlása. Kiemelte a határvédelemben szerepet vállaló rendőrök és katonák munkájának fontosságát, illetve a visegrádi országok (V4) tagállamainak - Szlovákiának, Csehországnak és Lengyelországnak - ebben való közreműködését. „A V4-ek bebizonyították, meg tudják védeni Magyarország határát, az unió és Schengen külső határát, és innentől kezdve nincs elfogadható magyarázat, kifogás arra, hogy a huszonnyolc uniós tagállam miért ne tudná megvédeni Görögország határát, ami a legjobb megoldás lenne” - fogalmazott. Szél Bernadett az LMP részéről úgy reagált, a kormány csak a szerb és a horvát határzárat tudta felmutatni a válságban, ami kevés. Elmondta, a kvótát nem tartják megoldásnak, de a kerítéseket sem. Az MSZP-s Tóth Bertalan szerint is közös európai megoldásra van szükség, a kvóta önmagában szerintük sem gyógyír semmire. A jobbikos Mirkóczki Ádám elmondta, elutasítják a kvótákat, ennek össznemzeti ügynek kellene lennie, amelyben a baloldal is egyértelművé tehetné az álláspontját. Harrach Péter (KDNP) szerint Nyugat-Európa iszlamizálódása befejezett tény, ettől kell megóvni Közép-Európát, a kormány is ezt teszi. A Fidesz részéről Németh Zsolt megerősítette, a kötelező kvóta nem megoldás, az csak gerjeszti a bevándorlást, és az az uniós tagországokat is megosztja. „Működik a magyar műszaki határzár” - jelentette ki napirend előtti felszólalásában Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Kifejtette, amíg október 18-ig üzembe nem helyezték azt rendőrökkel és katonákkal a horvát határszakaszunkon is, csak az idén mintegy háromszázkilencvenezer illegális határátlépés történt, naponta öt-tízezer között mozgott az országba belépők száma. Ez azonban drámaian lecsökkent, miután a hét végén lezárták a horvát - magyar zöldhatárt. Az országban visszaállt a törvényes rend, és furcsa, hogy ezt támadja a baloldali ellenzék. „Ha önök kormányoznának, már félmilliónál tartana az illegális bevándorlási szám” - fogalmazott. Szerinte az európai baloldali megoldást az jelenti, hogy minél több bevándorló jöjjön Európába, ők „mindenkit szeretettel várnak”. Kósa Lajos: Visszaállt a törvényes rend, és furcsa, hogy ezt a baloldal támadja ROGÁN ANTAL A MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA ÉLÉN A Fidesz-frakció előző vezetője, Rogán Antal az ülés kezdetén letette a miniszteri esküt, így immár ő vezeti a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Az általános politikai koordinációért felelős kabinetiroda tevékenységi körébe tartozik a kormányzati kommunikáció, de része lesz a Miniszterelnöki Programiroda is. Rogán korábban elmondta, a tárca nem minisztérium, hanem a kormányfő munkáját segítő kormányzati szerv. Bizottsági meghallgatásán kijelentette, legfőbb célja, hogy két választás között is közelebb vigye az emberek véleményét a kormányzáshoz. Szerinte ennek egyik legfontosabb eszköze a nemzeti konzultáció, ezért a kabinetirodán létrejön majd a nemzeti konzultációs központ. Több olyan kormányzati elképzelést és tervet is megnevezett, amelyről a közeljövőben meg akarják kérdezni az érintettek véleményét. (MH) FOTÓ: VARGA IMRE ORBÁN SZERINT ÚJ TÁMOGATÓJA AKADT A JOBBIKNAK Tisztázatlan eredetű pénzek eT „Hogy ízlik a zsoldoskoszt?” - tette fel a kérdést tegnap a miniszterelnök egy jobbikos képviselőnek. Orbán Viktor szerint ugyanis a Jobbikot „egy újdonsült, meglehetősen befolyásos nagybirtokos” támogatja. Mint mondta, az állami földek eladásával százéves kisgazdaprogramot hajtanak végre. „Megértem, hogy ön továbbra is téeszekben és állami gazdaságokban gondolkodik, mi azonban azt gondoljuk, hogy a gazdáknak kell oda adni a földet, az állam ne folytasson államilag irányított mezőgazdasági tevékenységet, bízza azokra, akik ehhez értenek” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Az MSZP-s Harangozó Gábor azonnali kérdésére válaszolva rámutatott, hogy az öszszes állami föld mintegy húsz százalékát értékesítik, amit ő kevésnek tart. Ezeket háromszáz hektáros felső birtokhatárral, húszéves elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint állami visszavásárlási jog bejegyzésével adják el. A szocialista Legény Zsoltnak azt mondta, megértik, ha az MSZP a termőföld állami tulajdonban tartását pártfogolja, hiszen ők vették el azt a magántulajdonosoktól. A kormány viszont a gazdáknak akarja adni a földet, ezzel egy százéves kisgazdaprogramot hajt végre. Az LMP-s Sallai R. Benedeknek válaszolva kifejtette, a kormány agrárpolitikája azt tartalmazza, hogy nyolcvan-húsz százalékos tulajdonarány érvényesüljön a kis- és középbirtokosok, valamint a nagybirtokosok között. „ Mióta lettek a jobbikosok a nagybirtokosok szószólói? Hogy ízlik a zsoldoskoszt?” - tette fel a kérdést Orbán, a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester állami földszerzéseit firtató jobbikos Magyar Zoltán felszólalására reagálva. A miniszterelnök szerint a Jobbiknak újdonsült, meglehetősen befolyásos nagybirtokos támogatója akadt. Mészárosról ezzel szemben azt mondta, a polgármester hétszáz embernek ad munkát. „Tűzbe tenné-e a kezét Andy Vajnáért, Mészáros Lőrincért és Habony Árpádért?” - kérdezte Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A miniszterelnök erre azt mondta, mielőtt a Jobbik bármit is kérdez, először azt kellene tisztáznia, honnan származott az a pénz, amellyel Kovács Béla, a párt EP-képviselője - akinek mentelmi jogát nemrég felfüggesztették - támogatta a radikális pártot. Azt is tisztázni kell, hogy ezért cserébe mit kellett tenniük, és volt e ennek köze a kémkedés gyanújához. Szerinte már szokás a parlamentben, hogy a pártok „bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” módon olvasnak be egymásnak, „de hogy egy elefánt tegye szóvá mások ormányát, abban mégiscsak van valami elképesztő”. E-MAIL: BELPOLIP MAGYARHIRLAP.HU Európában nőtt, nálunk csökkent a szegénység MH A Fidesz-KDNP-kormány vezette be az arányos egykulcsos adózást, s amikor adócsökkentésről dönt a Ház, az LMP rendre nemmel szavaz - jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. A politikus ezzel reagált az LMP-s Schmuck Erzsébetnek a „dolgozói szegénység megszüntetése érdekében” elhangzott napirend előtti felszólalására. Rétvári emlékeztetett, kétszeres mértékben nőtt a bérszínvonal a GPD hez képest az elmúlt öt évben, s míg az unió egészében 8,1 százalékról 9,6 százalékra nőtt a szegénység, nálunk 6,6-ról 6,4 százalékra csökkent 2013 - ról 2014 - re. Ebben a témában szólalt fel a kormányt kritizáló szocialista Korózs Lajos is. Rétvári erre azt mondta, csak egy év alatt ötvenegyezerrel csökkent a munkanélküliek száma, nyolc százalékkal nőtt az emberek megtakarítása, és kétszázezerről kétszázötvenezer forintra emelkedett az átlagkereset. A KDNP-s Vejkey Imre a szolgáltató közigazgatás kialakítását sürgette. Kovács Zoltán miniszterelnökségi államtitkár kiemelte: bár a kormány a benyújtó, a bürokrácia csökkentését célzó törvénycsomag kezdeményezői a járási és a kormányhivatalok voltak. Határozott szándék, hogy az adóigazgatást is megújítsák - emelte ki.