Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-20 / 246. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. OKTÓBER 20., KEDD SZÓJÁRTÓ: A KORMÁNY MOST VIZSGÁN HOGYAN LÉPJEN FEL UNIÓS SZINTEN : A KÖTELEZŐ, ÁM HAZÁNK SZÁMÁRA ELFOGADHATATLAN KVÓTATERVEK ELLEN SZELVÉDTÜK A VESZÉLYTŐL AZ ORSZÁGOT, SIKERES A DÉL HATÁRZÁR” PINDROCH TAMÁS A kötelező uniós kvótarendszer a ha­zánk előtt álló új kihívás, most nyu­gatról érkezhetnek a migránsok - figyelmeztetett napirend előtti fel­szólalásában Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter tegnap a par­lamentben. Kósa Lajos, a Fidesz frak­cióvezetője sikeresnek nevezte a hor­­vát-magyar határkerítést. A kötelező uniós kvótától is meg kell védeni Magyarországot jelentette ki az Országgyűlésben Szijjártó Péter. A külügyi és külgazdasági miniszter szerint a kvóta egyben a bevándor­lás nyugatról érkező újabb hullámát jelentheti, az Európai Unió ugyanis a jogszabályokat figyelmen kívül hagy­va Európába érkezett migránsokat szét akarja majd osztani a tagálla­mok között. Ezt hazánk nem fogad­ja el. Szijjártó kifejtette, a magyar kor­mány szerint az unióban az európai jogszabályok megsértésével hozták meg a kvótadöntést, s közben elvon­ták a tagállami jogosultságokat. Emel­lett hazánk számára azért is elfogad­hatatlan a kvóta, mert az a nemzeti konzultációs állásponttal nem fér ösz­­sze, és a parlamenti pártok is elutasít­ják. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormány vizsgálja, miképp lehet­ne fellépni a kötelező kvótával szem­ben. Megjegyezte, hamarosan az Or­szággyűlés elé terjesztik az erről szóló javaslatukat. Az ország a déli határkerítésekkel bebizonyította, hogy meg lehet ál­lítani a modern kori népvándorlást - mondta a miniszter. Mára ugyanis megszűnt az illegális bevándorlók be­áramlása. Kiemelte a határvédelem­ben szerepet vállaló rendőrök és kato­nák munkájának fontosságát, illetve a visegrádi országok (V4) tagállamai­nak - Szlovákiának, Csehországnak és Lengyelországnak - ebben való közre­működését. „A V4-ek bebizonyítot­ták, meg tudják védeni Magyarország határát, az unió és Schengen külső határát, és innentől kezdve nincs el­fogadható magyarázat, kifogás arra, hogy a huszonnyolc uniós tagállam miért ne tudná megvédeni Görögor­szág határát, ami a legjobb megoldás lenne” - fogalmazott. Szél Bernadett az LMP részéről úgy reagált, a kormány csak a szerb és a horvát határzárat tudta felmutat­ni a válságban, ami kevés. Elmond­ta, a kvótát nem tartják megoldás­nak, de a kerítéseket sem. Az MSZP-s Tóth Bertalan szerint is közös euró­pai megoldásra van szükség, a kvó­ta önmagában szerintük sem gyógyír semmire. A jobbikos Mirkóczki Ádám elmondta, elutasítják a kvótákat, en­nek össznemzeti ügynek kellene len­nie, amelyben a baloldal is egyértel­művé tehetné az álláspontját. Harrach Péter (KDNP) szerint Nyugat-Európa iszlamizálódása befejezett tény, ettől kell megóvni Közép-Európát, a kor­mány is ezt teszi. A Fidesz részéről Né­meth Zsolt megerősítette, a kötelező kvóta nem megoldás, az csak gerjesz­ti a bevándorlást, és az az uniós tagor­szágokat is megosztja. „Működik a magyar műszaki ha­tárzár” - jelentette ki napirend előt­ti felszólalásában Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Kifejtette, amíg ok­tóber 18-ig üzembe nem helyezték azt rendőrökkel és katonákkal a hor­vát határszakaszunkon is, csak az idén mintegy háromszázkilencvenezer il­legális határátlépés történt, naponta öt-tízezer között mozgott az ország­ba belépők száma. Ez azonban dráma­ian lecsökkent, miután a hét végén le­zárták a horvát - magyar zöldhatárt. Az országban visszaállt a törvényes rend, és furcsa, hogy ezt támadja a baloldali ellenzék. „Ha önök kormányoznának, már félmilliónál tartana az illegális be­­­vándorlási szám” - fogalmazott. Sze­rinte az európai baloldali megoldást az jelenti, hogy minél több bevándorló jöjjön Európába, ők „mindenkit sze­retettel várnak”. Kósa Lajos: Visszaállt a törvényes rend, és furcsa, hogy ezt a baloldal támadja ROGÁN ANTAL A MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA ÉLÉN A Fidesz-frakció előző vezetője, Rogán Antal az ülés kezdetén letette a miniszteri esküt, így immár ő vezeti a Miniszterelnöki Kabinet­­irodát. Az általános politikai koordinációért felelős kabinetiroda tevékenységi körébe tartozik a kormányzati kommunikáció, de része lesz a Miniszterelnöki Programiroda is. Rogán korábban elmondta, a tárca nem minisztérium, hanem a kormányfő mun­káját segítő kormányzati szerv. Bizottsági meghallgatásán kijelentette, legfőbb célja, hogy két választás között is közelebb vigye az emberek véleményét a kormányzáshoz. Szerinte ennek egyik legfontosabb eszköze a nemzeti konzultáció, ezért a kabinetiro­dán létrejön majd a nemzeti konzultációs központ. Több olyan kormányzati elképze­lést és tervet is megnevezett, amelyről a közeljövőben meg akarják kérdezni az érin­tettek véleményét. (MH) FOTÓ: VARGA IMRE ORBÁN SZERINT ÚJ TÁMOGATÓJA AKADT A JOBBIKNAK Tisztázatlan eredetű pénzek­ eT „Hogy ízlik a zsoldoskoszt?” - tet­te fel a kérdést tegnap a miniszterel­nök egy jobbikos képviselőnek. Or­bán Viktor szerint ugyanis a Jobbikot „egy újdonsült, meglehetősen befo­lyásos nagybirtokos” támogatja. Mint mondta, az állami földek eladásával százéves kisgazdaprogramot hajta­nak végre. „Megértem, hogy ön továbbra is téeszekben és állami gazdaságokban gondolkodik, mi azonban azt gon­doljuk, hogy a gazdáknak kell oda adni a földet, az állam ne folytasson államilag irányított mezőgazdasá­gi tevékenységet, bízza azokra, akik ehhez értenek” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Az MSZP-s Harangozó Gábor azonnali kérdésére válaszolva rámutatott, hogy az ösz­­szes állami föld mintegy húsz százalé­kát értékesítik, amit ő kevésnek tart. Ezeket háromszáz hektáros felső bir­tokhatárral, húszéves elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint állami visszavásárlási jog bejegyzésével ad­ják el. A szocialista Legény Zsoltnak azt mondta, megértik, ha az MSZP a ter­mőföld állami tulajdonban tartását pártfogolja, hiszen ők vették el azt a magántulajdonosoktól. A kormány viszont a gazdáknak akarja adni a föl­det, ezzel egy százéves kisgazdaprog­ramot hajt végre. Az LMP-s Sallai R. Benedeknek válaszolva kifejtette, a kormány agrárpolitikája azt tartal­mazza, hogy nyolcvan-húsz száza­lékos tulajdonarány érvényesüljön a kis- és középbirtokosok, valamint a nagybirtokosok között. „ Mióta lettek a jobbikosok a nagy­birtokosok szószólói? Hogy ízlik a zsoldoskoszt?” - tette fel a kérdést Orbán, a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester állami földszerzéseit firtató jobbikos Magyar Zoltán felszó­lalására reagálva. A miniszterelnök szerint a Jobbiknak újdonsült, meg­lehetősen befolyásos nagybirtokos támogatója akadt. Mészárosról ezzel szemben azt mondta, a polgármester hétszáz embernek ad munkát. „Tűzbe tenné-e a kezét Andy Vajnáért, Mészáros Lőrincért és Habony Árpádért?” - kérdezte Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A miniszter­­elnök erre azt mondta, mielőtt a Job­bik bármit is kérdez, először azt kel­lene tisztáznia, honnan származott az a pénz, amellyel Kovács Béla, a párt EP-képviselője - akinek mentelmi jogát nemrég felfüggesztették - tá­mogatta a radikális pártot. Azt is tisz­tázni kell, hogy ezért cserébe mit kel­lett tenniük, és volt e ennek köze a kémkedés gyanújához. Szerinte már szokás a parlamentben, hogy a pár­tok „bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” módon olvasnak be egy­másnak, „de hogy egy elefánt tegye szóvá mások ormányát, abban még­iscsak van valami elképesztő”. E-MAIL: BELPOLIP MAGYARHIRLAP.HU Európában nőtt, nálunk csökkent a szegénység MH A Fidesz-KDNP-kormány vezet­te be az arányos egykulcsos adózást, s amikor adócsökkentésről dönt a Ház, az LMP rendre nemmel szavaz - je­lentette ki Rétvári Bence, az Embe­ri Erőforrások Minisztériumának ál­lamtitkára. A politikus ezzel reagált az LMP-s Schmuck Erzsébetnek a „dol­gozói szegénység megszüntetése ér­dekében” elhangzott napirend előtti felszólalására. Rétvári emlékeztetett, kétszeres mértékben nőtt a bérszín­vonal a GPD hez képest az elmúlt öt évben, s míg az unió egészében 8,1 százalékról 9,6 százalékra nőtt a sze­génység, nálunk 6,6-ról 6,4 százalék­ra csökkent 2013 - ról 2014 - re. Ebben a témában szólalt fel a kor­mányt kritizáló szocialista Korózs La­jos is. Rétvári erre azt mondta, csak egy év alatt ötvenegyezerrel csökkent a munkanélküliek száma, nyolc száza­lékkal nőtt az emberek megtakarítása, és kétszázezerről kétszázötvenezer fo­rintra emelkedett az átlagkereset. A KDNP-s Vejkey Imre a szolgálta­tó közigazgatás kialakítását sürgette. Kovács Zoltán miniszterelnökségi ál­lamtitkár kiemelte: bár a kormány a benyújtó, a bürokrácia csökkentését célzó törvénycsomag kezdeményezői a járási és a kormányhivatalok voltak. Határozott szándék, hogy az adóigaz­gatást is megújítsák - emelte ki.

Next