Magyar Hírlap, 2016. február (49. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-01 / 26. szám
12 MAGYAR HÍRLAPKULTÚRA 2016. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ www.magyarhirlap.hu CSEKE PÉTER SZERINT A SZÍNHÁZNAK MA SEM KELL VERSENYEZNIE A RÁDIÓVAL, A FILMMEL ÉS A TELEVÍZIÓVAL, MIVEL TELJESEN MÁS ÉLMÉNYT AD A megújulás a társulatnak is jót tesz HRECSKA RENÁTA Nemzeti színházi besorolást szeretne a kecskeméti Katona József Színház számára Cseke Péter igazgató, Jászai Mari-díjas színész, rendező, egyetemi tanár. Szerinte a vidéki színházak nagy fejlődésen mentek át az elmúlt évtized során, a nagy teátrumok általában megújulva, de a közönség kezét soha el nem engedve játszanak, így ma is telt házzal futnak az előadások. - Jelenleg játszik és rendez többek között a Kecskeméti Katona József Színházban, a Madách Színházban és a Marczibányi téri Művelődési Központban is. Mennyire nehéz ma megszólítani a közönséget? - A színház varázsa kétezer-ötszáz éve működik. Egy előadás mindig közösségi szertartás, amelyben egyszerre játszik a nézőtér és a színpad, így mindig más élményt nyújt. A színházat ezért nem kell félteni a rádiótól, a filmtől és a televíziótól, hiszen egészen más élményt nyújt: amikor az ember közösen élhet át katarzist, az csodálatos. A közönség ma is érzi ezt a varázst, és ezért vannak tele ma is a színházak. - A kortárs szerzők mintha gyakrabban írnának stúdiószínpadra, és a színházi repertoárokban is gyakoribbak a stúdiódarabok. Ezzel mennyire ért egyet? - Fontos, hogy a színház mindennap képes legyen megújulni, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a stúdiókba, úgymond, laboratóriumokba kerüljenek a darabok. Nem gondolom, hogy a jól bejáratott darabokkal biztosra lehet menni, hiszen a sikeres előadásnak nincs biztos receptje, az mindig egy adott keresés eredménye. A megújulás ráadásul nemcsak a színház műsorának tesz jót, hanem a társulatnak is, hiszen így látszik, hogy milyen utakon tudunk továbbfejlődni. - Amikor újításokról beszélünk, meddig érdemes elmenni, hogy az még ne váljon öncélúvá? - A rendezéseim során mindig azt keresem, hogy mi a darab mondanivalója, milyen kérdéseket vet fel a ma emberének számomra ezektől él az előadás. Igazgatóként emellett úgy szoktam megválasztani a rendezőimet, hogy ne „múzeumi előadást” rendezzenek, hanem 2016-os szemüvegen keresztül nézzenek egy görög tragédiát vagy egy négyszáz éves vígjátékot is. Azt pedig mindig az adott darab függvényében kell eldönteni, hogy honnan számít öncélúnak a modernizálás, de ehhez szükség van arra, hogy a rendezőnek megadjuk a művészi szabadságot. - Hogyan látja a vidéki színházak helyzetét? - Nagy fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtized alatt, és úgy tudták növelni nézőszámukat, hogy az nem ment a minőség rovására. A nagy színházak általában megújulva, de a közönség kezét soha el nem engedve játszanak, a stúdiókban pedig elkülönülnek az experimentumok. Sokat jelentett az előadó-művészeti törvény, amely például a TAO rendszeren keresztül jelentősen segít gazdaságilag. Nagy gondot jelent viszont, hogy amortizálódtak az épületek - a kecskeméti például harminc éve volt utoljára felújítva. - Milyen a kapcsolat ma a közönség és a művészek között? - A színházba járó jellemzően nyitott, kultúrát szerető, nemes gondolatokra éhes ember. Kikapcsolódni, szórakozni akar, és átélni egy közösségi élményt. Ez a fővárosban és vidéken is hasonló. A vidéki közönség mindezeken felül lokálpatrióta, szereti a színházát és saját színészeit. Kecskeméten a bemutatók után például egy, a színházi kulisszatitkokra is kíváncsi kör összejön, és beszélget az alkotókkal. A közönség és a művészek közötti kapcsolat vidéken sokkal elmélyültebb tud lenni. - Mennyire kíséri figyelemmel a határon túli színjátszás helyzetét? Mi a véleménye róla? - Nyitott színház vagyunk, így fontos a határon túliakkal való együttműködés is. Nagyvárad például, ahol tizenegy éven át éltem, kifejezetten fontos számomra. Tavaly egy rangos kolozsvári fesztiválon jártam, ahol nagy merítését láttam a romániai magyar színjátszásnak, most pedig néhány hét múlva Szabadkán játszunk. Ezenfelül már hetedik éve rendezzük meg Kecskeméten a Szín-Tár Fesztivált, amely három ország öt magyar nyelvű színművészeti egyetemének találkozója - azaz részt vesznek rajta a kolozsvári, marosvásárhelyi, újvidéki, budapesti és kaposvári hallgatók. A fesztivál jelentősége abban áll, hogy nyomon lehet követni a fiatalok fejlődésének tendenciáit. Mindezen felül nemcsak a határon túli kapcsolatok a fontosak, hanem a nemzetközi fellépéseink is - néhány évvel ezelőtt első magyar színházként léptünk fel a londoni West Enden, de voltunk az augsburgi Brecht Fesztiválon, és Moszkvában is nagy sikerrel szerepeltünk. - Hogyan hat a hazai színházi életre a jelenlét a nemzetközi fesztiválokon? - Fontos része a fejlődésnek, hogy egy ilyen fesztivál keretében láthatjuk, hol tart a világ másik része. A független társulati forma ebből a szempontból kiemelt lehetőségekkel bír, mert könnyebben képes országok között közös produkciókat kialakítani. Több alkalmuk van továbbá olyan kérdésekkel foglalkozni, amelyekkel a kőszínházaknak nem. A kérdésfeltevések, a huszonegyedik századi problémák hasonlóak az egész világon - és ez jó, lehet belőle tanulni és építkezni. - Hogyan látja a színészutánpótlás helyzetét? - Két egyetemünk van, a következő kaposvári osztály vezetője is leszek, a Szín-Táron keresztül pedig nagy rálátásom van arra, hogy mennyi tehetség kerül ki, viszont egyre szűkül a színházaknál az elhelyezkedési lehetőség. Vannak, akik nem is szeretnék megpróbálni a kőszínházi létezést, és kisebb társulatot alakítanak. Ez nem rossz, de úgy gondolom, jobban át kell gondolnunk a tehetséggondozás formáit, az egyetemhez kerülés lépcsőit. - Hogyan tudják ma megtalálni a saját hangjukat a fiatal színészek? - Fontos, hogy az egyetemista a védett pozícióból milyen színházi közösségbe kerül. Szerencsém, hogy színészként és rendezőként is látom a fejlődés fokozatait: milyen munkák kellenek ahhoz, hogy valaki adott szerepet négy év múlva el tudjon játszani? Lényeges tehát, hogy olyan közegbe kerüljön a pályakezdő vagy fiatal színművész, ahol a fejlődési útra átgondoltak. - Milyen tervei vannak a közeljövőre nézve? - Szeretném, hogy a kiemelt színházi pozícióból nemzeti színház címet kaphasson a kecskeméti teátrum. Mindemellett jó lenne, ha emlékezetesre sikerülne 2017-ben a Europassió Szövetség soron következő nemzetközi kongresszusa, amely Kecskeméten lesz, és amelynek rendezői és főszereplői is vagyunk. Tervezem továbbá a fiatalok színházi kultúrájának erősítését, amelynek legfontosabb lépése lenne az oktatásba történő integrálás. Amíg ez nem adott, addig viszont a színház falain kívüli programjainkkal igyekszünk több fiatalt bevonzani a színházba. A megújuló hozzáállásunkat szeretném megtartani. Örülök, hogy kiegészült a vezetői csapatunk, Rusznyák Gábor főrendezőként előremutató alkotómunkát végez nálunk, és büszke vagyok a balett tagozatunkra, amely egyre érettebb előadásokkal mutatkozik be. Barta Dóra vezetésével. Cseke Péter: Nem gondolom, hogy a jól bejáratott darabokkal biztosra lehet menni FOTÓ: NAGY BALÁZS Oldal egyszerű a választás TISZTELT ELŐFIZETŐINK! A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. az Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: „ÁSZF”) módosításait az alábbiakban részletezi: 2016. február 1. napjától: Módosul az ÁSZF „A” Mellékletének A. 1. Függeléke, bővül az ÁSZF „C” Mellékletének C.1. Függeléke az 1.3 és 2.10 pontokkal, valamint az „F” Melléklete, módosul az HBO tekintetében az ÁSZF „E”, „E. 1”, „E.2” és „E.3” Mellékletei. 2016. március 1. napjától: Módosul az ÁSZF „E” és „E.2” Mellékleteiben feltüntetett csatornakiosztás, továbbá az ÁSZF „E”, „E.1”, „E.2” és „E.3” Mellékleteiben a csatornák szerepeltetésének vállalt időpontja. A fenti módosításokkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk Tisztelt Előfizetőinket: Az ÁSZF-t teljes, egységes szerkezetű formában közzétettük a www.digi.hu/ aszf oldalon, valamint az Ügyfélszolgálatainkon. Az ÁSZF módosítás indoka: szolgáltatási terület bővülése, csatorna elnevezésében történt változás, csatornakiosztásban bekövetkezett változás, a csatornák szerepeltetésére vállalt időpont módosul. Budapest, 2016. január 29. Tisztelettel: DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. V____________________________________________________ A RENDEZVÉNY EGYIK CÉLJA AZ ÖSSZETARTOZÁS ÉRZÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Harmadszor is: Székely Bál MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Harmadik alkalommal rendezik meg február 5-én a Székely Bált Budapesten, ahová várják a székelyek, a tiszteletbeli székelyek, valamint a székelyeket tisztelők jelentkezését - mondta el Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a távirati irodának. Szász Jenő kiemelte: két évvel ezelőtt azért indították útjára az I. Budapesti Székely Bált, hogy a rendezvény sikere, jó hangulata erősítse az összetartozás érzését, szilárdítsa a magyar-magyar összefogást, fejlessze Székelyföld és az anyaország kapcsolatát. Az idén rendhagyó módon a jótékonysági est három székely kedvezményezettje mellé egy kárpátaljai közösséget is választottak, így a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulás árvái, a székelyudvarhelyi Szent Ferenc Egyesület sérült gyermekei, az oklándi unitárius közösség, valamint a kárpátaljai Derceni Református Egyházközség lesznek a Bál vendégei. Szász Jenő az MTI-nek elmondta azt is, hogy a tradíciókhoz híven a program és a vacsora menüválasztása a székely tradícióra épít. Február 5-én délután hat órai kezdettel a Magyar Állami Népi Együttes lép színpadra a Megidézett Kárpátok című produkcióval, Pál István Szalonna, a zenekar prímásának vezetésével. A köszöntők után pedig Tiszteletbeli Székely címeket is átadnak. A bál fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Tarlós István főpolgármester. Ni