Magyar Hírlap, 2016. március (49. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-26 / 72. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. MÁRCIUS 26., HÉTVÉGE AZ ELTE A GÓLYATÁBORI ERŐSZAK ELLEN Orientációs napok küzd a gólyatábori erőszak ellen az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara - közölték az intéz­mény képviselői egy háttérbeszélgeté­sen. A másfél évvel ezelőtt kitudódott esetek „sokkos helyzetet” okoztak a ká­ron, ezért intézkedéscsomagot dolgoz­tak ki. Ennek része például, hogy a gó­lyatábort orientációs napok váltották fel, a programot nem vidéki helyszínen tart­ják, hanem a kar budapesti épületében, és megerősítették a a mentorok helyze­tét - ők olyan oktatók és hallgatók, akik a gólyák beilleszkedését segítik. (MTI) E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU PALKOVICS LÁSZLÓ: A SZÜLŐK TÖBBSÉGÉVEL EGYÜTT NEM TARTJUK HELYESNEK, HOGY POLITIKAI CÉLÚ AKCIÓKBAN GYERMEKEKET HASZNÁLNAK FEL Jól halad a kerekasztal munkája KOROMPAY CSILLA A Klik utódja úgy alakul ki, hogy a Köznevelési Kerekasztal elveket, cé­lokat, követelményeket fogalmaz meg a majdani fenntartói szervezet­tel kapcsolatban, a Klik új vezetése pedig ezeknek megfelelően készíti el a konkrét terveket, amelyekről ismét tárgyal a kerekasztal - erről is beszélt lapunknak Palkovics László oktatási államtitkár. - Amikor megkezdődött a Köznevelé­si Kerekasztal munkája, azt mondta, a Felsőoktatási Kerekasztal tapasz­talatai segítséget fognak jelente­ni, Így történt? Mi a különbség a két kerekasztal között? - Abszolút így történt, hiszen ugyanúgy szakmai dolgokról tárgya­lunk a Köznevelési Kerekasztal tagjai­val is. Annyi különbség van, hogy ez bonyolultabb, mert itt összetettebb, szerteágazóbb az érdekeltségi kör. - Ahogy haladnak a tárgyalások, az jobb vagy rosszabb, mint amire számított? - Jobban, gyorsabban haladunk, ennek az az oka, hogy azonnal létre­hoztunk munkacsoportokat, ame­lyek a két plenáris ülés között működ­nek. Ezekben sok olyan szakember vesz részt, aki a köznevelési rendszer jó ismerője, gyakorlati tapasztalattal rendelkező tanár, igazgató. Gyorsab­ban készülnek a javaslatok is, amelyek a továbblépéshez szükségesek az egyes ügyekben.­­ A pedagógusok sztrájkbizottsá­gával folytatott tárgyalásról konk­rétumokat egyik fél sem árul el, azonban a jelek szerint nem állnak rosszul. Viszont a bért is érintő kér­désekben, mint a túlóra és a pótlé­kok, a kormányzati oldalnak az ed­digi nyilatkozatok alapján nem sok mozgástere van.­­ Valóban a huszonöt pontból ti­zennyolc-húszban nagyon jelentősen közeledtek az álláspontok. Nem volt egyszerű tárgyalás, majdnem tíz órát egyeztettünk tizennyolc pontról, ap­ró részletekbe menően. A fennmara­dó hat pont továbbra is nyitott. A kor­mány kezdettől fogva leszögezte, hogy minden felvetést meghallgat, de mi­közben még be sem fejeződött a rend­szerváltás óta legnagyobb pedagó­gusbér-emelési program, nem reális egyetlen olyan követelés sem, amely béremelést jelent.­­ A Klik új elnöke, Pölöskei Gáborné egyik feladata a majdani fenntartó szervezetének kidolgozá­sa, ugyanakkor a kerekasztal egyik munkacsoportja is foglalkozik ezzel. Nyilván nem arról van szó, hogy két terv készül.­­ Megosztottuk a feladatokat, a kerekasztal elveket, célokat, követel­ményeket határoz meg, az elnök asz­­szony stábjának pedig az a dolga, hogy ezeknek megfelelően készítse el a szervezeti javaslatokat, amelyeket az­tán újra beviszünk a kerekasztal elé. A fenntartói munkacsoportban lévő iskolaigazgatók pontosan látják a je­lenlegi rendszer hibáit, ezek alapján fogalmazzák meg az elvárásokat, és ennek megfelelően készülnek az al­ternatívák. Nincs párhuzamosság, a kettő egymásra épül. - A kerekasztal legutóbbi ülésén elhangzott, hogy az iskolaigazga­tókat bevonják a jövő évi költség­­vetés tervezésébe. Ezt hogyan kell elképzelni? - Úgy, hogy a tankerület vezető­je leül az iskolaigazgatóval, megné­zik, milyen igényei vannak, például a létszámra vonatkozóan, illetve mik a várható költségek - közmű, kréta, felújítás, egyéb fejlesztés. A reális igé­nyeket a fenntartó betervezi a költség­­vetésbe, az iskolaigazgató pedig az így kialakított költségvetési kereteken be­lül gazdálkodik majd, vagyis kölcsö­nösen betartják a megállapodást.­­ Végül a Tanítanék Mozgalom ál­tal szervezett március 30-i polgá­ri engedetlenségi akcióval kapcso­latban: többször hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle utasítás a tankerü­leteknek. Kié a felelősség? - A minisztérium a szakmai és ci­vilszervezetekkel történő rendszeres párbeszéd érdekében alakította meg a Köznevelési Kerekasztalt, amelyre kezdettől és többször meghívást kap­tak a most sztrájkot hirdető szerve­zetek is, mindhiába. A szülők döntő többségével együtt továbbra sem tart­juk helyesnek, hogy politikai célú ak­ciókban gyermekeket használnak fel, illetve a gyermekek tanításának ká­rára tanidőben szervezik azt meg, de munkajogi következményekkel emi­att nem kell számolni. Egy biztos, ha a pedagógus nem megy be órát tar­tani, a gyerekek felügyeletét akkor is meg kell oldani, az elmaradt órát pe­dig valamikor meg kell tartani. Bí­zom benne, hogy az iskolaigazgatók, illetve a jogszerűtlen akcióban részt vevő pedagógusok felelősséggel vi­seltetnek a gyerekek iránt. Központi utasítás nincs és nem is lesz azzal kap­­­csolatban, hogyan kell kezelni ezt, te­hát nincs presszió retorzióra. ■ Az elmaradt órákat valamikor meg kell tartani - mondta Palkovics FOTÓ:CSUDA­ SÁNDOR A SZÁZADVÉG A TERRORVESZÉLYRŐL Támogatás a szigornak Több biztonságpolitikai szigorításnak is nagy a támogatottsága a magyar lakos­ság körében - közölte a távirati irodával a Századvég Alapítvány a brüsszeli terror­­támadások után készített közvélemény­kutatásának eredményeit értékelve. A választópolgárok kilencvennégy szá­zaléka támogatná, hogy fokozottabban ellenőrizze a rendőrség a hazánkba ér­kező külföldieket, kilencvenegy százalék egyetértene azzal, ha veszélyhelyzetben nőne a rendőrség hatásköre. A lakosság hetvenöt százaléka helyeselné, ha a ha­tóságok több adathoz férhetnének hozzá a terrorkockázat csökkentése érdekében, ötvenkilenc százalék azzal az alaptör­vény-módosítással is egyetértene, amely alapján a kormány terrortámadás esetén hatvannapos terrorveszélyhelyzetet hir­dethetne. (BR) MÉDIAHATÓSÁGI ELÁRÁSOK Trágárság és szexualitás Eljárást indít a Class FM-mel és a Tilos rá­dióval szemben a médiatanács - közölte lapunkkal a Nemzeti Média- és Hírközlé­si Hatóság. A Class FM Morning Show cí­mű műsorának adásaiban „a prostitúci­ót társadalmilag elfogadottként mutatták be, és durva, trágár trollkommenteket humorosan népszerűsítettek, amit a vé­dendő fiatal korosztály nem tud még a helyén kezelni, megfelelően értelmezni”. Állampolgári bejelentés alapján vizsgálják a Tilos Rádió 7térítő műsorának egyik be­szélgetését, amelyben „szexuális tartal­mú információk hangzottak el". (LMA) Itthon tartja a rezidenseket az ösztöndíj LMA Igen sok, 917 szakorvosjelölt pályázott sikeresen az idei rezidensi ösztöndíj­­programokra. Ennek köszönhetően már több mint háromezer-négyszáz rezidens maradt itthon. Jelentős az érdeklődés az idei rezidensi ösztöndíjprogramokra, ezt jelzi, hogy eddig 917 szakorvosjelölt ért el benne sikert - közölte tegnap az egészség­ügyért felelős államtitkárság a távira­ti irodával. Minden érvényes és a szak­mai feltételeknek megfelelő pályázó támogatásban részesül, ők havonta nettó százezer forint juttatást kapnak. Azok a szakorvos- és fogszakorvos­jelöltek, akik a hiány­szakmai képzés valamelyikében vesznek részt, havi nettó százötvenezer forint támogatást kapnak - tudatták. A házi gyermekorvosi körzetek be­töltését szolgáló Méhes Károly-ösz­­töndíjat elnyerők, valamint a Gábor Aurél-ösztöndíjas sürgősségi szak­orvosjelölteknek havi nettó kétszáz­ezer forintos ösztöndíj jár, ha vállalják, hogy a szakvizsgát követően - a folyó­sításának megfelelő ideig - Magyar­­országon dolgoznak és nem fogadnak el hálapénzt. Az államtitkárság adatai szerint eddig már több mint három­ezer-négyszáz fiatal kapcsolódott be a programba. A kormány erre a cél­ra eddig csaknem ötmilliárd forintot biztosított. Általános, a betegtájékoztatókról szóló ajánlást készített az Országos Be­tegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). Az anyag az egészségügyi szolgáltatóknak szól annak érdekében, hogy egysége­sebb, átláthatóbb és közérthető beteg­tájékoztatási gyakorlat alakuljon ki. Az OBDK szerint az ajánlás min­den lényeges szempontot szerepeltet. Az általános tájékoztató használatá­val csökkenthető a betegekben eset­legesen kialakult bizonytalanság- és kiszolgáltatottságérzet, növelhető az ellátásban való aktív részvétel és a te­rápiakövetés. ■ Nógrádi György: Európában fordulat kell KD Az unió vezetőinek be kellene látniuk, háború zajlik - jelentette ki a brüssze­li terrormerényletek kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Európa nem tanul, nem vonja le a konzekvenciákat. Pedig a biztonsá­gunk érdekében bizonyos dolgokról le kellene mondani, ahogy azt az Egye­sült Államok is megtette 2001. szep­tember 11. után, olykor a biztonságot a szabadság elé helyezve. Az unió veze­tőinek azt is be kellene látniuk, háború zajlik - jelentette ki a brüsszeli terror­merényletek kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő tegnap es­te az Echo Televízió Mélymagyar című műsorában. Kifejtette, a történtek bebizonyítot­ták, rosszul dolgozott a titkosszolgálat, a rendőrség és a politika is. Rámuta­tott, Brüsszelben, illetve némely bel­giumi településen olyan városrészek vannak, ahová rendőr egész egysze­rűen nem ment be, ezeken a részeken így szinte háborítatlanul burjánzott a szervezett bűnözés és terrorizmus. Párhuzamos társadalmak alakultak ki, Európa egyes részein innen már nincs visszaút - figyelmeztetett. Kitért arra, bár mindkét fél siker­ként adja el, nem megoldás az Euró­pai Unió és Törökország között lét­rejött, a menekültek áthelyezéséről szóló egyezmény. Hangsúlyozta: az Iszlám Állam stratégiája az, hogy nem hagyja magát megsemmisíteni. S bár Szíriában mintha egyre inkább visz­­szaszorulna a szervezet, Afrikában új területeket szerez és közben a terro­rizmussal fenyegeti Európát. ■ Nógrádi György FOTÓ: CSUDA­ SÁNDOR BALOG TALÁLKOZIK AZ OKTATÁS „KULCSSZEREPLŐIVEL” Iskolaigazgatói konferencia KCS Több mint háromszáz intézményve­zetőt vár jövő péntekre Balog Zoltán a Magyar Tudományos Akadémiára, hogy tájékoztassa őket az oktatással kapcsolatos kormányzati tervekről. Országos igazgatói konferenciát hívott összejövő péntekre az emberi erőfor­rások minisztere az oktatásról - Balog Zoltán ezt tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában jelentette be. A fórumon a leginkább érintetteket, a „kulcsszereplőket” tájékoztatják a tervekről, amelyekről azután az intéz­ményvezetők saját iskoláikban szá­molnak be - magyarázta a miniszter, hozzátéve, azt szeretné, ha ezt az or­szágos értekezletet regionális fórumok követnék. A célunk, hogy mindenki­hez eljussanak az információk, és „vi­lágos legyen, hogy ezt a dolgot komo­lyan vesszük” - fogalmazott Balog. A fórumra több mint háromszáz in­tézményvezetőt szeretnének meghív­ni Budapestre, a Magyar Tudományos Akadémiára. A miniszter kiemelte: az MTA nagy segítségükre van a 21. szá­zadi oktatási formákkal kapcsolatban, például ösztöndíjakkal támogat olyan programokat, amelyekben kreatív, jó pedagógusok kísérleteznek azzal, miként lehet megtanítani a gyerme­keknek mindazt, ami a 21. században szükséges. A Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban a miniszter azt mond­ta: olyan rendszert kell kidolgozni, amely ésszerű és hatékony is egyben, és „nem rabolja el” a gyermekkort. Levélben fordult a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) fő­titkára Orbán Viktor kormányfőhöz az oktatásügyben kialakult helyzet mi­att. A Magyar Szakszervezeti Szövet­ség (MASZSZ) által az MTI - hez eljutta­tott levélben Sharon Burrow utalt arra, hogy a nemzetközi szövetség a magyar tagszervezettől - a MASZSZ tól - ér­tesült „a szakszervezetek és a magyar emberek növekvő elégedetlenségéről, a nemzeti oktatási rendszerrel kap­csolatos fejlemények miatt”. Eközben a Tanítanék Mozgalom március 30-i akciójához kapcsolódva „diáksztrájk” is szerveződik. „Szerda reggel suliba menet állj meg Te is az is­kolád bejáratánál 1 órára, és beszélgess barátaiddal, osztálytársaiddal, taná­raiddal, formáljatok élőláncot az isko­la köré, vagy krétával írjátok le az épü­let előtt az általatok fontosnak tartott problémákat!” - buzdítanak az ese­mény Facebook-oldalán. ■ „Nem csak jogi akadálya van a sztrájknak” A magukat alternatívnak valló iskolai mozgalmak nemhiába álltak el eredeti szándé­kuktól, a valódi sztrájk megtartásától, annak ugyanis nemcsak jogi akadályai vannak, hanem gyakorlatiak is - mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.­­ A februári „Nem leszek suliban!” elnevezésű akcióhoz a diákok alig négy százaléka csatlakozott. A március 30-ára szervezett polgári engedetlenségben való részvételről - a Tanítanék Mozgalom közlése szerint - eddig száz intézményből érke­zett jelzés, a mintegy ötezer-nyolcszáz hazai iskola közül. Azzal kalkulálva, hogy jövő hét szerdán még számos helyen tartani fog a tavaszi szünet, úgy érzem, a média túl­zottan felnagyítja az akció jelentőségét - tette hozzá Szánthó Miklós. ■

Next