Magyar Hírlap, 2016. április (49. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

www.magyarhirlap.hu HANGSÚLYOS KIJELENTÉSEK • A több ezer magyar iskolából csupán százban mit érdemi és valós tiltakozás • A kormány még nem tárgyalta a Köznevelési Kerekasztal javaslatait a Kükről, de biztos, hogy a magyar állam nem fog lemondani iskolafenntartói jogáról • Fokozott felelőssége a kormánynak minden magyar biztonságát garantálni • Miinél erősebb a bevándorlás nyomása, annál erősebb a terrorizmus veszélye LÁZÁR JÁNOS: TECHNIKAILAG FELKÉSZÜLTTÉ KELL TENNI A TITKOSSZOLGÁLATOKAT IS „Kvótacsend” van Európában a terror miatt PINDROCH TAMÁS Magyarország komolyan veszi az Isz­lám Állam terrorfenyegetését - jelen­tette ki tegnap a Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető mi­niszter. Szerinte kudarc volt a Taníta­nék Mozgalom szerdai egyórás mun­kabeszüntetése, a több ezerből csupán száz iskola csatlakozott hozzá. Az Iszlám Állam Magyarországot po­tenciális célpontként jelölte meg, in­nentől kezdve a kormánynak foko­zott a felelőssége abban, hogy minden magyar honfitársunk biztonságát ga­rantálni tudjuk. Komolyan vesz­­szük a fenyegetést, nem becsüljük alá - mondta tegnap Lázár János az Iszlám Állam által nemrég közzétett fenye­gető közlemény kapcsán. A Minisz­terelnökséget vezető miniszter em­lékeztetett, a brüsszeli támadásnak harminckét áldozata volt, két magyar is megsebesült. Kifejtette, a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendőrség és a honvédség köz­reműködésével, más uniós tagál­lamokhoz hasonlóan, velük együtt­működve garantálja Magyarország és Európa biztonságát. A kormány meggyőződése, hogy a polgárok megvédése érdekében a rendőrség és a honvédség számá­ra minden olyan eszközt biztosítani kell, amely az uniós tagállamokban is rendelkezésre áll. Ezért dolgozták ki a terrorellenes akciótervet, ennek kere­tében huszonhárom törvény módosí­tására tesznek javaslatot. A cél, hogy megerősítsék a rendőrséget, és tech­nikailag felkészültté tegyék a titkos­­szolgálatokat. A honvédség feladatai kapcsán módosítanák az alaptörvényt is. „Remélem, hogy az ellenzék érzi a téma súlyát, és támogatni fogja az ak­ciótervet. A kabinet kész mérlegelni a felvetéseiket” - mondta Lázár János. A miniszter ismét hangsúlyozta, szoros az összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Arról is szólt, hogy a kormány kitart amellett, hogy népszavazást kell tartani az kötelező kvóta elutasításáról, bár most a ter­rorcselekmények miatt „kvótacsend” honol az unióban. De szerinte egyér­telmű, hogy ha az unió és Törökország megállapodása mechanizmussá vá­lik, akkor újra napirendre kerülnek a kvóták. „A szegedieket is meg kelle­ne kérdezni erről” - mondta. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöké­nek szavaira reagálva. Schulz egy nyi­latkozatában arról beszélt, a baloldali vezetésű Szeged bármennyi migránst befogadna. „Nemrég még az volt a terv, hogy egy órára az egész országnak le kell állnia és mindenkinek támogatnia kell a pedagógusok tiltakozását... Semmi­képpen nem becsülném le a szerdai tiltakozást, ez hiba lenne a kormány részéről, annak ellenére, hogy a több ezer magyar iskolából csak százban volt valós megmozdulás. Szerintünk kudarc volt a munkabeszüntetés, de komolyan vesszük azt” - fogalmazott Lázár János a Tanítanék Mozgalom szerdai akciójáról. Mint mondta, tisz­teletben tartják a „civilek” vélemé­nyét, de helytelenítik, hogy a politikát beviszik az iskolákba. A tüntetés szer­vezői is érthettek ebből a kudarcból, láthatták, hogy az iskolákban dolgozók fontosabbnak tartják a tárgyalásokat a tiltakozásnál, ezt bizonyítja, hogy az oktatási intézmények kilencven szá­zaléka távol tartotta magát a munka­beszüntetéstől - folytatta a miniszter. Hangsúlyozta, a kormány továbbra is nyitott a tárgyalásokra, a pedagógus­kar, a szakszervezetek és az oktatási szakemberek részvételével megtartott Köznevelési Kerekasztalhoz várják az elégedetlenkedőket. Ezek az egyez­tetések hatékonyak, emellett a Peda­gógusok Szakszervezetének javaslatai közül tizennyolcban már megállapo­dás körvonalazódik. Lázár János leszögezte, még nincs kormánydöntés a Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ megszünte­téséről, minden konkrét lépésről csak azután lehet beszélni, hogy Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban beszámol majd a kabinetnek a Közne­velési Kerekasztal munkájáról. ■ Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR RÖVII KÉT LÉPCSŐBEN ALAKÍTJÁK ÁT A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRAT • Az idei év júniusa és 2017 júniusa jelöli ki a Magyar Állam­­kincstár (MÁK) átalakítását. Ez a szervezet lesz az állam köz­ponti kifizetőhivatala, az egészségpénztári és nyugdíj-bizto­sítási pénzek kifizetése is a kompetenciája lesz. Orbán Viktor miniszterelnök elképzelése szerint a stratégia és a szakpoli­tika marad a minisztériumoknál, a végrehajtási szint a kor­mányhivatalokhoz és a MÁK-hoz kerül. Lázár hozzátette, a szervezetnél lesznek személycserék is. • Az Alkotmánybíróság (AB) a Kormányinfóval egy időben kö­zölte, hogy alkotmányellenes a jegybanktörvény módosítá­sa, viszont elutasította az államfő postatörvénnyel kapcso­latos indítványát. Lázár úgy reagált, ha az AB indoklása ad rá lehetőséget, akkor a parlamentnek meg kell vizsgálnia, le­het-e alkotmányosan rendezni a jegybanki kérdést. A pos­tatörvényes határozatot nagy sikernek nevezte, mert az AB ezzel azt jelezte, az állam üzleti érdeke előbbre való, mint a nyilvános információhoz való jog. • A miniszter kifejtette, 2007 és 2013 között nyolcezer­­kétszázmilliárd fejlesztési forrást kapott az ország, ez az ár­folyam-különbözet miatt négyszázmilliárddal emelkedett, jövő nyárig tart az elszámolás. Hat vitás ügyben összesen kétszázegymilliárdos tételt kell tisztázni. Az unió a teljes ke­retösszeg két százalékánál normálisnak tartja a vitát, ezt az arányt egyik projekt sem éri el. • A kormány nem vizsgálja felül a vasárnapi pihenőnapos döntését, minden statisztika azt mutatja, hazánkban jóval az uniós szint felett nőtt a kiskereskedelmi forgalom és több ezer új munkahely jött létre - hangzott el. • Szerinte a Soros György által finanszírozott szervezetek kor­rupciós vádjai légből kapottak, Sorosnak érdemes volna be­látni, hogy nem működik az általa fenntartott hazai szerve­zetrendszer, és ki kellene vonulnia hazánkból. • Lázár János szerint lesz harmadik körük a földárveréseknek. A miniszter leszögezte, az állam ilyen drágán még soha nem adott el földeket. • Nem veszi át az állam a közétkeztetést, mert az az államé - mondta lapunk kérdésére a tárcavezető. Kifejtette, az állam egy nap egy-másfél millió embernek biztosítja az ingyenes étkezést, ha az adófizetők fizetik a számlát, akkor az állam jól teszi, ha központilag szervezi meg a feladatot. • A Városliget ügyéről azt mondta, nem a zöldterületek növe­lése és a fejlesztések ellen kellene most tiltakozni, hanem korábban kellett volna a romos állapotok, a park közepén lé­vő parkoló és a Kós Károly sétány autóforgalma miatt. ■ 2016. ÁPRILIS 1., PÉNTEK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Atompárti ÁLLÁSPONT „Miképpen akadályozzuk meg az Iszlám Államot abban, hogy vegyi vagy radiológiai fegyverhez jusson?”- tette fel a költői kérdést a lapzártánk után kezdődő washingtoni atomcsúcs előtt Barack Obama „tömegpusztí­tó fegyverek és a terrorfenyegetés csökkentésével” foglalkozó tanácsadója, Laura Holgate felvetése után mérnök tucatjai lepték el az internetet. Szin­te az összes lerombolt ősi iraki és szíriai városokat ábrázolt, a „válaszszöve­gek” is egymásra hajaztak: „Amerika ne adjon nekik”. Az internetes replikák tökéletesen világítanak rá a mostani atomcsúcs ellentmondásosságára. Ilyen először is maga az időpontválasztás. Fél év­vel az elnökválasztás előtt a washingtoni kormányzat a „béna kacsa” ál­lapotában leledzik. Ha születik is valamilyen döntés, az politikailag az égegyadta világon semmire sem kötelezi a Fehér Ház következő lakóját. Jo­gi kiskaput meg milliót lehet találni. Elég, ha csak a korábbi tengerentú­li klímavédelmi, energiafelhasználást korlátozó vállalásokat nézzük: hiá­ba ígért meg bármit az éppen esedékes amerikai képviselő, az energetikai lobbi ilyen-olyan módon megfúrt szinte mindent. Az üvegházhatásért fe­lelős gázok kibocsátását korlátozó kiotói egyezmény még az aláírásig sem jutott el. Igaz, a mostani atomcsúcson nem is várhatók nagy döntések, vár­hatóan egy szép közös nyilatkozat, esetleg néhány homályos ajánlás lesz a végeredmény. Ennek fényében mondhatnánk, hogy ez az egész nem más, mint Barack Obama nagyszabású búcsúbulija a világ vezetőinek. Megabuli, hiszen a korábbi tucatnyi résztvevő után a mostani atomcsúcsra ötvenhat ország vezetője kapott meghívást. Ebből, illetve a létszámmal párhuzamo­san bővülő témák miatt leegyszerűsítő a történetet egyszerű Obama elnöki after partijaként értelmezni. A korábbi három csúcson elsősorban az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról, a potenciális nukleáris terrorizmusról beszéltek. A biztonságpolitika most is alapvető téma, erre utal a cikk elején idézett Holgate-idézet is. Most azonban a napirendhez odacsapták a „gazdasági ügyeket és az atomerőművek biztonságának” kérdését. Ennek is köszön­hető, hogy Moszkvában azt mondták: köszönik szépen a meghívást, de nemhogy Putyin, de még Medvegyev titkárnője sem szeretne részt venni ezen a rendezvényen. Mert valljuk meg, ott, ahol várhatóan kirohanáso­kat intéznek a gonosz orosz gáz és olaj ellen, és azt erőltetik, hogy az orosz atomerőművek leginkább Csernobilt szeretnek játszani - egy orosznak nem sok a keresnivalója. Moszkva ehhez érthetően nem akar asszisztál­ni, az energiabiztonságról szóló érdemi párbeszédre pedig Washingtonban semmilyen garanciát nem adtak. Ugyanaz vonatkozik az atomfegyverek leszerelésére is. Obama a csúcs előtti cikkében a Washington Postban a le­szerelési tárgyalások felújítására szólított fel, ez a legkevesebb, ami egy No­­bel-békedíjas elnöktől elvárható. Csakhogy a Kreml szerint ne „fogjuk a szekeret a lovak elé”, előbb rendezni kell a kétoldalú viszonyt, aztán tár­gyaljunk konkrét dolgokról. Az oroszok valószínűleg nem akarják kockáz­­tatatni az Irán és Szíria, illetve az Iszlám Állam kapcsán elért eredményeket sem. Főleg, hogy Palmüra szimbolikus felszabadítása után a korábbi alkuk foszladozni látszanak. Aszadot most már nem lehet kivenni a szíriai rende­zés képletéből, nyilvánvaló az is, hogy az orosz légi csapásokkal támogatott szíriai kormánycsapatok képesek hatékonyan harcolni a terroristák ellen. Ez a valóság, csakhogy Washingtonban inkább a világ saját virtuális válto­zatánál maradnának. Ötvenegynéhány más meghívott mellett talán úgy tűnhet, hogy túl sok hely jutott a házigazda és Oroszország viszonyának, azonban aligha vitat­ható: a világ két legnagyobb nukleáris hatalma, az elmúlt évek katonai ak­cióinak legaktívabb résztvevői nélkül biztonsági kérdésekről beszélni elég nehéz lenne. Mivel közülük csak az egyik lesz ott Washingtonban, ez előre jelzi, milyen eredmény érhető el csúcson. De azért legyünk „önzők”, nézzük magyar szemszögből az atomcsúcsot. A hazai diplomácia kétségkívüli sikere, hogy meghívást kaptunk a kibővült elitklubba. Nem arról van szó, hogy kellünk a buliba hangulatteremtőnek, vagy potya ajándék tokajira vágynak a Fehér Házban. Arról sincs szó, hogy Washington újraértékelte volna eddigi Közép-Európa-politikáját, s most utólagosan „szentesíti” Orbán miniszterelnökségét. Obamának erre már nincs hatalma - a jogi, politikai és morális részt most hagyjuk -, és ne le­gyenek illúzióink: a magyar-amerikai politikai kapcsolatok javítása a kö­vetkező elnöki ciklusban lehetséges, most meg kell elégedni a „békés egy­más mellett éléssel”, a jövő megalapozásával. Akkor miért a meghívó? Ez eredménye a magyar külpolitika karakánsá­gának migrációs és energiapolitikai kérdésekben. Van súlya a szavunknak nemcsak a régióban, hanem Európában is, számolni kell velünk. Az alapve­tő biztonságpolitikai kérdésekben egyetértünk, ugyanakkor nem kell nagy jóstehetség ahhoz sem, hogy tudjuk, „amerikai barátaink” ezt az alkalmat is megragadják a magyar energiastratégia „megvitatására”. Paks tovább­ra is csak úgy tetszene a tengerentúlon, ha amerikai cég lenne a fejlesztő. Az orosz energiaszállítások ellen nem sokat tehetnek, a gázellátás diverzi­fikációjában segíthetnének, de egyelőre sem a horvát cseppfolyósított gáz­­terminál építésének gyorsításában, sem az egyéb energiafolyosók kialakí­tásában nem jeleskednek - az időt nyilván elvitte a Déli Áramlat megfúrása. Obama-Orbán-csúcsra aligha kerül sor most Washingtonban, de a jelen helyzetben fontosabb is egy másik randevú. A magyar miniszterelnök vár­hatóan tárgyal Hszi Csin- ping kínai államfővel. A politika a realitások, az erőviszonyok helyes felmérésének a művé­szete. ■ MÁTÉT: GYULA mate­t.gyula@magyarhirlap.hu

Next