Magyar Hírlap, 2016. április (49. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-01 / 76. szám
www.magyarhirlap.hu HANGSÚLYOS KIJELENTÉSEK • A több ezer magyar iskolából csupán százban mit érdemi és valós tiltakozás • A kormány még nem tárgyalta a Köznevelési Kerekasztal javaslatait a Kükről, de biztos, hogy a magyar állam nem fog lemondani iskolafenntartói jogáról • Fokozott felelőssége a kormánynak minden magyar biztonságát garantálni • Miinél erősebb a bevándorlás nyomása, annál erősebb a terrorizmus veszélye LÁZÁR JÁNOS: TECHNIKAILAG FELKÉSZÜLTTÉ KELL TENNI A TITKOSSZOLGÁLATOKAT IS „Kvótacsend” van Európában a terror miatt PINDROCH TAMÁS Magyarország komolyan veszi az Iszlám Állam terrorfenyegetését - jelentette ki tegnap a Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szerinte kudarc volt a Tanítanék Mozgalom szerdai egyórás munkabeszüntetése, a több ezerből csupán száz iskola csatlakozott hozzá. Az Iszlám Állam Magyarországot potenciális célpontként jelölte meg, innentől kezdve a kormánynak fokozott a felelőssége abban, hogy minden magyar honfitársunk biztonságát garantálni tudjuk. Komolyan veszszük a fenyegetést, nem becsüljük alá - mondta tegnap Lázár János az Iszlám Állam által nemrég közzétett fenyegető közlemény kapcsán. A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett, a brüsszeli támadásnak harminckét áldozata volt, két magyar is megsebesült. Kifejtette, a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendőrség és a honvédség közreműködésével, más uniós tagállamokhoz hasonlóan, velük együttműködve garantálja Magyarország és Európa biztonságát. A kormány meggyőződése, hogy a polgárok megvédése érdekében a rendőrség és a honvédség számára minden olyan eszközt biztosítani kell, amely az uniós tagállamokban is rendelkezésre áll. Ezért dolgozták ki a terrorellenes akciótervet, ennek keretében huszonhárom törvény módosítására tesznek javaslatot. A cél, hogy megerősítsék a rendőrséget, és technikailag felkészültté tegyék a titkosszolgálatokat. A honvédség feladatai kapcsán módosítanák az alaptörvényt is. „Remélem, hogy az ellenzék érzi a téma súlyát, és támogatni fogja az akciótervet. A kabinet kész mérlegelni a felvetéseiket” - mondta Lázár János. A miniszter ismét hangsúlyozta, szoros az összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Arról is szólt, hogy a kormány kitart amellett, hogy népszavazást kell tartani az kötelező kvóta elutasításáról, bár most a terrorcselekmények miatt „kvótacsend” honol az unióban. De szerinte egyértelmű, hogy ha az unió és Törökország megállapodása mechanizmussá válik, akkor újra napirendre kerülnek a kvóták. „A szegedieket is meg kellene kérdezni erről” - mondta. Martin Schulz, az Európai Parlament elnökének szavaira reagálva. Schulz egy nyilatkozatában arról beszélt, a baloldali vezetésű Szeged bármennyi migránst befogadna. „Nemrég még az volt a terv, hogy egy órára az egész országnak le kell állnia és mindenkinek támogatnia kell a pedagógusok tiltakozását... Semmiképpen nem becsülném le a szerdai tiltakozást, ez hiba lenne a kormány részéről, annak ellenére, hogy a több ezer magyar iskolából csak százban volt valós megmozdulás. Szerintünk kudarc volt a munkabeszüntetés, de komolyan vesszük azt” - fogalmazott Lázár János a Tanítanék Mozgalom szerdai akciójáról. Mint mondta, tiszteletben tartják a „civilek” véleményét, de helytelenítik, hogy a politikát beviszik az iskolákba. A tüntetés szervezői is érthettek ebből a kudarcból, láthatták, hogy az iskolákban dolgozók fontosabbnak tartják a tárgyalásokat a tiltakozásnál, ezt bizonyítja, hogy az oktatási intézmények kilencven százaléka távol tartotta magát a munkabeszüntetéstől - folytatta a miniszter. Hangsúlyozta, a kormány továbbra is nyitott a tárgyalásokra, a pedagóguskar, a szakszervezetek és az oktatási szakemberek részvételével megtartott Köznevelési Kerekasztalhoz várják az elégedetlenkedőket. Ezek az egyeztetések hatékonyak, emellett a Pedagógusok Szakszervezetének javaslatai közül tizennyolcban már megállapodás körvonalazódik. Lázár János leszögezte, még nincs kormánydöntés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszüntetéséről, minden konkrét lépésről csak azután lehet beszélni, hogy Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban beszámol majd a kabinetnek a Köznevelési Kerekasztal munkájáról. ■ Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR RÖVII KÉT LÉPCSŐBEN ALAKÍTJÁK ÁT A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRAT • Az idei év júniusa és 2017 júniusa jelöli ki a Magyar Államkincstár (MÁK) átalakítását. Ez a szervezet lesz az állam központi kifizetőhivatala, az egészségpénztári és nyugdíj-biztosítási pénzek kifizetése is a kompetenciája lesz. Orbán Viktor miniszterelnök elképzelése szerint a stratégia és a szakpolitika marad a minisztériumoknál, a végrehajtási szint a kormányhivatalokhoz és a MÁK-hoz kerül. Lázár hozzátette, a szervezetnél lesznek személycserék is. • Az Alkotmánybíróság (AB) a Kormányinfóval egy időben közölte, hogy alkotmányellenes a jegybanktörvény módosítása, viszont elutasította az államfő postatörvénnyel kapcsolatos indítványát. Lázár úgy reagált, ha az AB indoklása ad rá lehetőséget, akkor a parlamentnek meg kell vizsgálnia, lehet-e alkotmányosan rendezni a jegybanki kérdést. A postatörvényes határozatot nagy sikernek nevezte, mert az AB ezzel azt jelezte, az állam üzleti érdeke előbbre való, mint a nyilvános információhoz való jog. • A miniszter kifejtette, 2007 és 2013 között nyolcezerkétszázmilliárd fejlesztési forrást kapott az ország, ez az árfolyam-különbözet miatt négyszázmilliárddal emelkedett, jövő nyárig tart az elszámolás. Hat vitás ügyben összesen kétszázegymilliárdos tételt kell tisztázni. Az unió a teljes keretösszeg két százalékánál normálisnak tartja a vitát, ezt az arányt egyik projekt sem éri el. • A kormány nem vizsgálja felül a vasárnapi pihenőnapos döntését, minden statisztika azt mutatja, hazánkban jóval az uniós szint felett nőtt a kiskereskedelmi forgalom és több ezer új munkahely jött létre - hangzott el. • Szerinte a Soros György által finanszírozott szervezetek korrupciós vádjai légből kapottak, Sorosnak érdemes volna belátni, hogy nem működik az általa fenntartott hazai szervezetrendszer, és ki kellene vonulnia hazánkból. • Lázár János szerint lesz harmadik körük a földárveréseknek. A miniszter leszögezte, az állam ilyen drágán még soha nem adott el földeket. • Nem veszi át az állam a közétkeztetést, mert az az államé - mondta lapunk kérdésére a tárcavezető. Kifejtette, az állam egy nap egy-másfél millió embernek biztosítja az ingyenes étkezést, ha az adófizetők fizetik a számlát, akkor az állam jól teszi, ha központilag szervezi meg a feladatot. • A Városliget ügyéről azt mondta, nem a zöldterületek növelése és a fejlesztések ellen kellene most tiltakozni, hanem korábban kellett volna a romos állapotok, a park közepén lévő parkoló és a Kós Károly sétány autóforgalma miatt. ■ 2016. ÁPRILIS 1., PÉNTEK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Atompárti ÁLLÁSPONT „Miképpen akadályozzuk meg az Iszlám Államot abban, hogy vegyi vagy radiológiai fegyverhez jusson?”- tette fel a költői kérdést a lapzártánk után kezdődő washingtoni atomcsúcs előtt Barack Obama „tömegpusztító fegyverek és a terrorfenyegetés csökkentésével” foglalkozó tanácsadója, Laura Holgate felvetése után mérnök tucatjai lepték el az internetet. Szinte az összes lerombolt ősi iraki és szíriai városokat ábrázolt, a „válaszszövegek” is egymásra hajaztak: „Amerika ne adjon nekik”. Az internetes replikák tökéletesen világítanak rá a mostani atomcsúcs ellentmondásosságára. Ilyen először is maga az időpontválasztás. Fél évvel az elnökválasztás előtt a washingtoni kormányzat a „béna kacsa” állapotában leledzik. Ha születik is valamilyen döntés, az politikailag az égegyadta világon semmire sem kötelezi a Fehér Ház következő lakóját. Jogi kiskaput meg milliót lehet találni. Elég, ha csak a korábbi tengerentúli klímavédelmi, energiafelhasználást korlátozó vállalásokat nézzük: hiába ígért meg bármit az éppen esedékes amerikai képviselő, az energetikai lobbi ilyen-olyan módon megfúrt szinte mindent. Az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását korlátozó kiotói egyezmény még az aláírásig sem jutott el. Igaz, a mostani atomcsúcson nem is várhatók nagy döntések, várhatóan egy szép közös nyilatkozat, esetleg néhány homályos ajánlás lesz a végeredmény. Ennek fényében mondhatnánk, hogy ez az egész nem más, mint Barack Obama nagyszabású búcsúbulija a világ vezetőinek. Megabuli, hiszen a korábbi tucatnyi résztvevő után a mostani atomcsúcsra ötvenhat ország vezetője kapott meghívást. Ebből, illetve a létszámmal párhuzamosan bővülő témák miatt leegyszerűsítő a történetet egyszerű Obama elnöki after partijaként értelmezni. A korábbi három csúcson elsősorban az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, a potenciális nukleáris terrorizmusról beszéltek. A biztonságpolitika most is alapvető téma, erre utal a cikk elején idézett Holgate-idézet is. Most azonban a napirendhez odacsapták a „gazdasági ügyeket és az atomerőművek biztonságának” kérdését. Ennek is köszönhető, hogy Moszkvában azt mondták: köszönik szépen a meghívást, de nemhogy Putyin, de még Medvegyev titkárnője sem szeretne részt venni ezen a rendezvényen. Mert valljuk meg, ott, ahol várhatóan kirohanásokat intéznek a gonosz orosz gáz és olaj ellen, és azt erőltetik, hogy az orosz atomerőművek leginkább Csernobilt szeretnek játszani - egy orosznak nem sok a keresnivalója. Moszkva ehhez érthetően nem akar asszisztálni, az energiabiztonságról szóló érdemi párbeszédre pedig Washingtonban semmilyen garanciát nem adtak. Ugyanaz vonatkozik az atomfegyverek leszerelésére is. Obama a csúcs előtti cikkében a Washington Postban a leszerelési tárgyalások felújítására szólított fel, ez a legkevesebb, ami egy Nobel-békedíjas elnöktől elvárható. Csakhogy a Kreml szerint ne „fogjuk a szekeret a lovak elé”, előbb rendezni kell a kétoldalú viszonyt, aztán tárgyaljunk konkrét dolgokról. Az oroszok valószínűleg nem akarják kockáztatatni az Irán és Szíria, illetve az Iszlám Állam kapcsán elért eredményeket sem. Főleg, hogy Palmüra szimbolikus felszabadítása után a korábbi alkuk foszladozni látszanak. Aszadot most már nem lehet kivenni a szíriai rendezés képletéből, nyilvánvaló az is, hogy az orosz légi csapásokkal támogatott szíriai kormánycsapatok képesek hatékonyan harcolni a terroristák ellen. Ez a valóság, csakhogy Washingtonban inkább a világ saját virtuális változatánál maradnának. Ötvenegynéhány más meghívott mellett talán úgy tűnhet, hogy túl sok hely jutott a házigazda és Oroszország viszonyának, azonban aligha vitatható: a világ két legnagyobb nukleáris hatalma, az elmúlt évek katonai akcióinak legaktívabb résztvevői nélkül biztonsági kérdésekről beszélni elég nehéz lenne. Mivel közülük csak az egyik lesz ott Washingtonban, ez előre jelzi, milyen eredmény érhető el csúcson. De azért legyünk „önzők”, nézzük magyar szemszögből az atomcsúcsot. A hazai diplomácia kétségkívüli sikere, hogy meghívást kaptunk a kibővült elitklubba. Nem arról van szó, hogy kellünk a buliba hangulatteremtőnek, vagy potya ajándék tokajira vágynak a Fehér Házban. Arról sincs szó, hogy Washington újraértékelte volna eddigi Közép-Európa-politikáját, s most utólagosan „szentesíti” Orbán miniszterelnökségét. Obamának erre már nincs hatalma - a jogi, politikai és morális részt most hagyjuk -, és ne legyenek illúzióink: a magyar-amerikai politikai kapcsolatok javítása a következő elnöki ciklusban lehetséges, most meg kell elégedni a „békés egymás mellett éléssel”, a jövő megalapozásával. Akkor miért a meghívó? Ez eredménye a magyar külpolitika karakánságának migrációs és energiapolitikai kérdésekben. Van súlya a szavunknak nemcsak a régióban, hanem Európában is, számolni kell velünk. Az alapvető biztonságpolitikai kérdésekben egyetértünk, ugyanakkor nem kell nagy jóstehetség ahhoz sem, hogy tudjuk, „amerikai barátaink” ezt az alkalmat is megragadják a magyar energiastratégia „megvitatására”. Paks továbbra is csak úgy tetszene a tengerentúlon, ha amerikai cég lenne a fejlesztő. Az orosz energiaszállítások ellen nem sokat tehetnek, a gázellátás diverzifikációjában segíthetnének, de egyelőre sem a horvát cseppfolyósított gázterminál építésének gyorsításában, sem az egyéb energiafolyosók kialakításában nem jeleskednek - az időt nyilván elvitte a Déli Áramlat megfúrása. Obama-Orbán-csúcsra aligha kerül sor most Washingtonban, de a jelen helyzetben fontosabb is egy másik randevú. A magyar miniszterelnök várhatóan tárgyal Hszi Csin- ping kínai államfővel. A politika a realitások, az erőviszonyok helyes felmérésének a művészete. ■ MÁTÉT: GYULA matet.gyula@magyarhirlap.hu