Magyar Hírlap, 2016. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-04 / 182. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK ELLÁTATLANUL NEM KÜLD EL BETEGET A KEIM PÁL, A KRITIKUS ÁLLAPOTÚ GYERMEKEK KEZELÉSE PEDIG MINDEN SZEMPONTBÓL ELŐNYT ÉLVEZ Túlterheltek szünidőben a kórházak JOBBÁGYI ZSÓFIA Valamennyi, a Heim Pál Gyermekkórházba érkező esetet ellátta az intézmény, így műtéti várólista bevezetésére nincs szükség - közölte lapunk kérdésére az egészségügyért felelős államtitkárság. Hozzátették, a „kapacitások átszervezésének köszönhetően” a továbbiakban nem kell műtéti időpontokat módosítani. Megnövekedett a Heim Pál Gyermekkórház intenzív terápiás osztályán a kritikus állapotú betegek száma, ezért itt, az akut ellátásban dolgozó szakorvosok számát az intézménynek növelnie kellett - reagált megkeresésünkre az egészségügyért felelős államtitkárság, amely a nyári gyermekellátással kapcsolatban az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK) kért tájékoztatást. Korábban a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója, Nagy Anikó a Vasárnapi Híreknek arról számolt be, hogy országszerte jellemző, hogy a gyermek ortopédiai, szemészeti, pszichiátriai, tüdőgyógyászati vagy gasztroenterológiai szakrendeléseken hónapokat kell várni a szünidő alatt. Intézményükben pedig nincs elég altatóorvos, így bizonyos műtéteket a Madarász utcai kórházba csoportosítanak át, ahol így a napi öt-hat helyett tizenöt-tizenhat beavatkozást végeznek. A cikk szerint a gyermekellátás az ország szinte minden területén problémát jelent a nyári hónapokban, a szabadságolások miatt pedig az éppen dolgozó orvosok, nővérek még inkább túlterheltek, sőt „olyan osztályokon is helyettesítenek, ami nem is a szakterületük”. Nagy Anikó elmondta azt is, tekintettel arra, hogy a gyermek intenzív terápia hiányszakma, a szakorvosok száma az ellátási feladatokhoz nagyon kevés, Magyarországon és a Heim Pál Gyermekkórházban is, ezért a nyári hónapokban egy szakorvost az akut ellátás biztosítása miatt a műtéti altatási tevékenységből nélkülözni kell. Hozzátette, a nem sürgős, praktikusan a nyári szünidőre egyeztetett műtétek közül kénytelenek voltak huszonnégyet elhalasztani. Az államtitkárság közleményében azt írta, a Heim Pál Gyermekkórház ellátatlanul nem küld el beteget, és a kritikus állapotú gyermekek ellátása minden szempontból előnyt élvez, „ezért a nem sürgős, és a szülőkkel praktikusan a nyári szünidőre egyeztetett műtétek átütemezésre kerültek”. Kiemelték, hogy valamennyi, a gyermekkórházat megkereső esetet fogadta és ellátta az intézmény, így műtéti várólista bevezetésére nincs szükség. Az ÁEEK információi szerint a kapacitások átszervezésének köszönhetően a továbbiakban nem kell műtéti időpontokat módosítani, „az ellátás zavartalanul folyik”. Nem marad ellátatlanul egy gyermek sem az államtitkárság szerint FOTÓ: VARGA IMRE KEVESEBB PÁCIENST KELLENE KÜLDENIÜK A HÁZIORVOSOKNAK A RENDELŐINTÉZETEKBE Finomítást igényel a szakellátás JS „Korrekt ajánlatnak” nevezte a Járóbeteg Szakellátási Szövetség az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozáskülönbségeket kiegyenlítő intézkedését. Emellett jelezték, hogy az augusztustól bevezetett változások a rendszer további, megoldásra váró problémáit vetik fel. Az egészségügyi finanszírozás változásainak hatásairól készített felmérést a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség. Amint arról lapunk korábban részletesen beszámolt, idén augusztustól a 2012-2013-as béremelések fedezetéül szolgáló, korábban külön az intézményeknek egyedi felmérés alapján juttatott összegeket beépítik az alapdíjba. A jövőben tehát azok a közellátást végző egységek is megkapják a növekményt, amelyek ezen a címen eddig semmilyen finanszírozáshoz nem jutottak. A szövetség felmérése kifejezetten ezeket az ellátókat vizsgálta, esetükben ugyanis egyes szakmákban a rendelés működtetéséhez szükséges szakembereket sokszor csak vállalkozási formában tudják foglalkoztatni. A harmincnyolc rendelőintézet részvételével végzett felmérés szerint a béremelés beépítése során lesznek „jól és rosszul járó intézmények is”, a különbségeket azonban az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) észlelte, így az előző éves bevételükhöz képest rosszabbul járó intézmények teljesítményvolumen-korlát (TVK) pótlásban részesülnek addig, amíg a bevételük legalább azonos nem lesz a tavalyival, ami „korrekt ajánlat”. Emellett a szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy elvárásként fogalmazták meg a szakrendelők felé, hogy kevesebb esetet lássanak el, ám vegyenek át több beteget a kórházi fekvőbeteg-ellátástól. Ebben a helyzetben azonban félő szerintük, hogy a tervezett TVK-csökkentés a várakozási idők növekedésével fog járni, amennyiben nem történik beavatkozás. Megoldást jelentene, ha a háziorvosok „kevesebb esetet küldenének be a rendelőintézetekbe”, a szakellátók ugyanis nem „küldhetik vissza a háziorvoshoz”. A szövetség „feltétlenül támogatja azt az egészségpolitikai célt, hogy minden beteget a szakmailag indokolható legalacsonyabb ellátási szinten kell ellátni”, ám régóta szorgalmazza, hogy történjen lazítás a csak szakorvosi javallatra felírható gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendelésében, hogy azok egy részét felírhassák a háziorvosok is. Beszámoltak egy „új, szintén aggasztó jelenségről”: a háziorvosok táppénzre írják a betegeiket, hogy azok a vonatkozó rendelet szerint előrébb juthassanak a betegfogadási listákon, ami „fokozott táppénzterhelést jelent az E-Alapnak”. JOBBIK-KONZULTÁCIÓ Tizenöt kérdés A Jobbik az október 2-i kvótareferendum után postázza ki konzultációs kérdőíveit a lakosságnak - közölte Vona Gábor pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. A valódi nemzeti konzultáció elnevezésű akcióban az egészségügy, az oktatás és a korrupció témájában kérdezik az embereket, minden témakörben öt-öt kérdést tesznek fel. Az íveket 4,2 millió háztartásba juttatják el, és több tízmillió forintos költséggel számolnak. (PT) HATEZER ÚJ FÉRŐHELY Börtönőri állások A férőhelybővítési programmal párhuzamosan munkavállalók toborzásába kezdett a büntetés-végrehajtás, az új intézetekben kétezer-ötszáz munkalehetőséget teremt a felügyelőktől a reintegrációs tiszteken és egészségügyi szakápolókon át az adminisztratív dolgozókig - közölte az MTI-vel a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága. A mintegy hatezer férőhelyet biztosító börtönök Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komódiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon épülnek. (BK) BÁN KÁROLY Cégeket és egy ingatlant titkolt el évekig vagyonbevallásában a DK alelnöke, Varjú László. A politikust az egykori belügyminiszter buktatta le. „Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót” - ezt írta Lamperth Mónika, a Gyurcsánykormány egykori belügyminisztere a Gyurcsány-párt, a Demokratikus Koalíció alelnökének, Varjú Lászlónak. Az évődésnek szánt bejegyzésből botrány kerekedett, a Direkt36 portál ugyanis kiderítette, Varjú a „kis pecót”, a Taksonyban lévő panziót évekig „elfelejtette” feltüntetni képviselői vagyonnyilatkozatában. Varjú ezt azzal magyarázta, hogy a panzió a családi cég tulajdonában van, és a céges ingatlanokat nem kell külön feltüntetni. A DK közleményében elismerte, Varjú hibázott, de állításuk szerint „a hiányt pótolta”. A bérelt autóval járó, felesége otthonában szívességi lakáshasználó Varjúnak több cégben is van érdekeltsége, s a vállalkozások módosabbak, a taksonyi Zöld Sziget mellett balatoni üdülő és két autó is jelzi ezt. A Fidesz választ vár arra, hogy Varjú László miért „hazudott éveken át” valós anyagi helyzetéről, és „mit rejteget még”. Halász János, a frakció szóvivője az MTI-nek úgy nyilatkozott: „Újabb baloldali trükközésre derült fény.” Varjú László a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség ügyvivőjeként jelentős érdemeket szerzett a KISZ- vagyon elherdálásában. Ügyvivőként 1990. július 13-án maga számolt be az Állami Számvevőszéknek arról, mi lett a sorsa a KISZ KB eladott székházából származó csaknem egymilliárd forintnak. Fontos feladatot vitt a Csillebérci Úttörőtábor törvénytelen elajándékozásában - igaz a törvénytelenség jogerős kimondásáig két és fél évtized telt el. Felesége pedig 2001- 2004 között kézbesítési megbízottja volt annak a kínai „befektetőnek”, aki beszállt a Csillebérci Úttörőtábor vadászházának megvásárlásába. ■ * „NEM LÁTTAM A VAGYONBEVALLÁSODBAN A KIS PECÓT” Lamperth buktatta le Varjut E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU EGYÉNRE SZABOTT KOMPLEX SZOLGÁLTATÁSCSOMAGOK Kísérleti programban a szinte reménytelen helyzetű álláskeresők KACSÓH DÁNIEL Kétszáznyolcvankilencmillió forintból, három minisztérium együttműködésével valósul meg a speciális közfoglalkoztatás pilot programja. Mintegy százharmincezren lehetnek hazánkban azok, akik bár álláskeresőként regisztrálták magukat, de szociális, mentális és egészségügyi problémáik miatt régóta nem tudnak elhelyezkedni a nyitr munkaerőpiacon, és közülük sokan a közfoglalkoztatási programokba is nehezen vonhatók be - derült ki Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából, amelyet egy MSZP-s parlamenti kérdésre adott. Az ellenzék a meghirdetése óta hevesen támadja azt a speciális közfoglalkoztatási kezdeményezést, amelyet éppen az említett csoport részére tennének elérhetővé. A szaktárca szerint ez mindenképp egy hosszú távú folyamat, ám az első lépést már megtették: háromszáz fővel, úgynevezett pilot programot hirdettek meg, amelyre összességében csaknem háromszázmillió forint jut. A projektben együttműködik a BM mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ebben könnyített, hatórás munkavégzés keretében, folyamatos mentori felügyelettel biztosítják a célcsoport számára szükséges munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, továbbá a napi egyszeri meleg étkezés lehetőségét is. A pilot program újszerűsége tehát abban rejlik, hogy a mentális, szociális vagy egészségügyi problémákkal küzdő álláskeresők számára nemcsak a foglalkoztatás útján kívánnak segítséget nyújtani, hanem egy valóban komplex, szolgáltatáscsomagot is tartalmazó kezdeményezéssel, mely egyénre szabottan tud reagálni a fennálló nehézségekre. Az ehhez szükséges felmérést a csatlakozás előtt a család- és gyermekjóléti szolgálatok, illetve központok, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátását biztosító nappali, közösségi ellátók végezhetik el. A kezdeményezés országos kiterjesztése csak jövőre várható, a megszerzett tapasztalatok alapján. Válaszában Pintér rámutatott, a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait megalapozó, komplex minősítés között jelenleg nem létezik szabályozott kapcsolat. Ezen is javítanának, a két rendszer közötti kapcsolat kiépítése mindenképp fontos lenne. Amúgy a nemrég indult programban is csak úgy vehetnek részt az érintettek, ha az az egészségüket, testi épségüket nem veszélyezteti, ezt többek között előzetes szakvéleményezéssel is biztosítják. A kormány dönthet hamarosan arról is, hogy az érintett körbe tartozók törlése az álláskeresői nyilvántartásból miként történjen, ehhez előbb felülvizsgálnák a foglalkoztatási szakvéleményezésről, valamint a komplex egészségügyi vizsgálatokról szóló szabályozást, előkészítve a szükséges törvénymódosításokat. ■ Közfoglalkoztatási pontok Ózdtól Komlóig A speciális közfoglalkoztatás pilot programja négy megyében indult július 1-jén, öt hónap időtartamra - közölte egy másik írásbeli válaszában Pintér Sándor. A belügyminiszter tájékoztatása szerint az érintett „közfoglalkoztatási pontok” Borsod- Abaúj-Zemplén megyében Ózd, Arló, Felsőzsolca, Harsány, Sárospatak, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Nyíregyháza, Piricse, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Baranyában Komló, Zalában pedig Nagykanizsa. A miniszter a programban részt vevőkkel kapcsolatban hangsúlyozta, „nem cél ezen személyek törlése az álláskeresői nyilvántartásból, hanem olyan komplex segítői rendszer kiépítése a feladat, amellyel felzárkóztatásuk megkezdhető”. A válaszhoz csatolt táblázat alapján a közfoglalkoztatás formájában tervezett tevékenységek között van zöldterület-karbantartás, padok felújítása, drótfonás, kartonhajtogatás, fafaragás, csiszolás, vesszőseprű-készítés, munkaruha mosás, -vasalás, utcanévtábla készítés, zászlóvarrás. (KCS)