Magyar Hírlap, 2016. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-21 / 222. szám

» MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. SZEPTEMBER 21., SZERDA E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU PELCZNÉ: KEZDETTŐL JOGSZERŰTLENÜL KEZELTÉK AZ UNIÓS VEZETŐK A BEVÁNDORLÁS KÉRDÉSÉT, ÉS ELHALLGATTÁK A VESZÉLYFORRÁSOKAT IS Brüsszelben nem lehet megvitatatni a nők elleni szexuális atrocitásokat JOBBÁGYI ZSÓFIA A kötelező kvóta bevezetése jogalko­tási eszközökkel már nem megakadá­lyozható, az egyetlen lehetőség a nép­szavazás maradt - mondta egy tegnapi konferencián Orbán Balázs, a Migrá­ciókutató Intézet főigazgatója. Azok, akik az Európai Unióban azon­nal összeverik a cintányért, ha Afri­kában vagy Ázsiában bárhol a nők jo­gai sérülnek, a kölni zaklatások vagy az ahhoz hasonló, európai nőket ért szexuális atrocitások ügyét lényeg­telen kérdésnek tartják - jelentet­te ki tegnap Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament (EP) alelnöke, fideszes európai parlamenti képviselő a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) Migránshelyzet női szemmel címmel rendezett konferenciáján. Mint fejte­gette, „nem beszélünk elég határo­zottan” az illegális bevándorlás nőket érintő problémáiról, sőt ezt Brüsszel­ben meg sem lehet vitatni, mert nincs rá lehetőség. A képviselő szerint az uniós vezetők kezdettől fogva jogsze­rűtlenül kezelték a bevándorlás kér­dését, és felrúgták mind a schengeni, mind a dublini egyezményt, „torz módon kidomborítva a humanitá­rius oldalt”, s egyúttal elhallgatva a veszélyforrásokat. Beszélt arról is, hogy az illegális be­­­vándorlók által korhatártól függetle­nül elkövetett erőszakos cselekmé­nyeknek Németország a legnagyobb vesztese, a migránsok pedig „tökéle­tesen tudják, hogy Európában mások a nők jogai, pusztán csak nem akar­ják ezt tudomásul venni, mert az ő fel­fogásukban a gyengébbik nem sokkal kevesebbet ér”. Kijelentette, Magyar­ország még éppen abban a pillanatban van, hogy tehet valamit azért, hogy változzon a helyzet, „erről szól az ok­tóber 2-i népszavazás”. Pálffy Károly, Bicske fideszes pol­gármestere arról számolt be, hogy a városuk szélén álló, akkor még nyitott befogadóállomás 1989-ben alakult, és a helyiek szeretettel fogadták a mene­külteket , akik akkor zömében Erdély­­­ből érkeztek. Azonban 2012 óta válto­zott a helyzet, „mára elképzelhetetlen lett Bicskén, hogy a gyerekek gyalog, egyedül menjenek iskolába, a tele­pülés tele van szeméttel, a migránsok megrongálják a kerteket”. A polgár­mester szerint 2012 óta nem beszél­hetünk menekültekről, mivel illegális bevándorlók érkeznek hozzánk. A konferencián felszólaló Georg Spöttle szerint a korábban barátságos és élhető iszlám országokat a radikális iszlám tönkrezúzta, az onnan szaba­dulni vágyókat pedig az embercsem­pészek tragikusan megvezetik a rájuk váró európai körülményeket illetően. A biztonságpolitikai szakértő megje­gyezte, csak Németországban a rend­őri statisztikák szerint egy év alatt kétezer szexuális bűncselekményt regisztráltak, „ami brutálisan sok”. A népszavazáson részt venni és nem­mel szavazni nem idegengyűlöletet vagy rasszizmust jelent, inkább józan gondolkodást, mivel fontos megőrizni a biztonságunkat - hangoztatta. A népszavazás valódi tétjéről Or­bán Balázs, a Migrációkutató Inté­zet főigazgatója beszélt, aki szerint az a valódi probléma, hogy a kötele­ző kvótaelosztási rendszerrel az unió egy mechanizmust akar elfogadtat­ni a tagállamokkal. „Aki a kvótarend­szert támogatja, filozófiai értelemben azt vallja, hogy a bevándorlási hullám mértékét és ütemét nem lehet befolyá­solni innen, Európából, ezért mene­dzselni kell a helyzetet, és igazságosan elosztani a migránsokat a kontinen­sen. A kvótát ellenzők azt vallják, hogy igenis lehet befolyásolni a körülmé­nyeket, lehet csökkenteni a nyomást, csak más eszközök kellenek” - hang­súlyozta a főigazgató.­­ A kötelező kvótarendszer bevezetése jogalkotási eszközökkel már nem megakadályoz­ható, az egyetlen lehetőség a népsza­vazás maradt - vélekedett. Hozzátet­te, ha érvényes lesz a referendum, és a nemek győznek, az ebből keletkező „nemzetközi felfordulás át tudja ala­kítani a közbeszédet”, illetve az „ön­gyilkos, kvótaalapú stratégiát is”. ■ FONTOS A HONVÉDSÉG ÉS A TEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Magyarországon is lehet terrortámadás Simicskó szerint MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Brüsszelben és Párizsban elkövetett terrortámadáshoz hasonló cselek­mény bármikor bekövetkezhet ha­zánkban is, ezért egyre nagyobb je­lentősége van a különböző egységek közötti együttműködésnek - jelen­tette ki Simicskó István honvédelmi miniszter. Magyarországon is bármikor bekö­vetkezhet terrortámadás, ezért egy­re több olyan gyakorlatra van szükség, amellyel a biztonságot hatékonyan tudjuk szolgálni - mondta a honvé­delmi miniszter tegnap az újdörögdi lőtéren. Simicskó István a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendelteté­sű Ezred és a Terrorelhárítási Központ (TEK) lövészeti bemutatója utáni saj­tótájékoztatón a távirati iroda tudósí­tása szerint arról is beszélt, hogy több mint háromszáz ember vesztette éle­tét Európa-szerte terrortámadás kö­vetkeztében az elmúlt egy évben. A Brüsszelben és Párizsban elkövetett terrortámadáshoz hasonló cselek­mény bármikor bekövetkezhet Ma­gyarországon is, ezért egyre nagyobb jelentősége van a különböző egységek közötti együttműködésnek és az ezt segítő gyakorlatoknak - hangsúlyoz­ta Simicskó István. A miniszter emlékeztetett ar­ra is, hogy különleges jogrend­ként bekerült az alaptörvénybe a terrorveszélyhelyzet, amelynek el­rendelésével, ha szükséges, a Magyar Honvédség erre felkészített erői is se­gíthetik a rendőrök munkáját. Leszö­gezte, hogy az Újdörögdön bemuta­tott hadgyakorlat jó példa a honvédség és a Terrorelhárítási Központ együtt­működésére, amelyhez hasonló közös fellépésre a jövőben is szükség lehet. Simicskó kitért arra is, hogy a hon­védség felkészített erői képesek a ma­gyar emberek biztonságát itthon szol­gálni, és emellett helytállni külföldön, a különböző válsággócokban is. Hajdú János vezérőrnagy, a TEK főigazgatója kérdésre válaszol­va elmondta, hogy a honvédség és a Terrorelhárítási Központ elődszerve­zete közötti együttműködés a kilenc­venes évekre nyúlik vissza. A közös gyakorlatok során a két szervezet ké­pességei összeadódnak, így válnak a gyakorlatok hatékonnyá. ■ Hajdú János, Simicskó István és Benkő Tibor vezérkari főnök az újdörögdi lövészeti bemutatón FOTÓ: MTI | VARGA GYÖRGY „A SZAVAZATSZÁMLÁLÓK ESKÜT TETTEK RÁ, HOGY TÖRVÉNYESEN VÉGZIK FELADATUKAT” PÁLFFY ILONA a Nemzeti Választási Iroda (HVI) elnöke­­ A napokban egy NVI-iránymutatás kapcsán fellángolt a vita, hogyan le­het érvényesen és érvénytelenül sza­vazni az október 2-i kvótanépszava­záson. Mi az iránymutató?­­ A választási eljárási törvény egy­értelműn tartalmazza, hogy mi szá­mít egy szavazáson érvényes voks­­nak. A népszavazáson az „igen” vagy a „nem” szavazatnak helyt adó körön belül egymást metsző vonalak számí­tanak érvényes szavazatnak. Mind­egy, hogy ez „X” vagy „+”. Érvényes szavazathoz azonban csak egy válasz jelölhető meg. Egyébként ez a szava­zólapon is szerepel, és minden sza­vazókörben lesz egy plakátméretű­re kinagyított szavazólap, amelyen ugyancsak iránymutatást kaphat minden szavazópolgár, hogyan tudja érvényesen leadni a voksát. Érvényte­­len a szavazat, ha a vonalak a körön kí­vül metszik egymást.­­ A DK-s Molnár Csaba szerint, ha a szavazó úgy ad le érvénytelen vok­­sot, hogy nem ír semmit a lapra, ak­kor felmerül a veszélye, hogy majd a szavazatszámláló bizottságok fogják érvényessé nyilvánítani a szavazó­lapot. Mi erről a véleménye?­­ Ezt visszautasítom a szavazat­­számlálók nevében, akik már sok éve végzik ezt a munkát a választásokon, és a szavazás napján is ezt teszik majd késő estig. Ők esküt tettek arra, hogy a törvényességnek rendelik alá magu­kat. Alaptalan riogatásnak tartom az ilyen vádakat. - Hány pártdelegált lesz a vokso­láson a szavazókörökben? - Eddig 17492 pártdelegált jelent­kezett. Erre csak a parlamenti frak­cióval rendelkező pártoknak van le­hetőségük. A legtöbb delegáltat a bizottságokba a Fidesz küldi majd - tizenháromezret -, az MSZP há­­romezer-nyolcszáz tagot delegál. Ezek a számok azonban még emelkedhet­nek, mert nem minden szavazókör­ben regisztrálták a pártdelegáltakat. - Milyen határidőkre kell odafi­gyelniük a szavazóknak ? - Szombaton jár le a külképvise­leti névjegyzékbe jelentkezés határ­ideje, és szeptember 30-án 16 órá­ig van lehetőség arra, hogy ha valaki Magyarországon, de nem a lakóhelye szerinti településen voksolna, kérje az átjelentkezést. - Hétfőtől már érkezhetnek a kül­honi magyarok levélszavazatai. Hány levélcsomag jött eddig vissza? - Már több mint húszezer. - Mi lesz most ezeknek a sorsuk? - A visszaérkező levélcsomago­kat elzárjuk, és hétfőtől megkezdjük az előzetes feldolgozásukat. Felbont­juk a levélcsomagot, és megvizsgál­juk, benne van-e a szavazatot tartal­mazó kisboríték, és az le van-e zárva. Arról is meg kell győződnünk, hogy az ellenőrző nyilatkozat megfelelően van-e kitöltve, alá van-e írva. Ha igen, akkor a kisborítékokat október 2-án este hét órakor, a többi vokssal együtt kezdjük el majd feldolgozni. BR Egyértelmű az elutasítás. Részvételre és nemmel csupán három százalék való szavazásra buzdít mondana igent a kvótára Vona Gábor Jobbik-elnök BR A Migrációkutató Intézet újabb kutatást végzett a migráció egyes aspektusainak társadalmi megítéléséről. Továbbra is magas azoknak az aránya (72 százalék), akik egyértelműen elutasítják a bevándorlók tagállami elosztására vonatko­zó uniós javaslatot. A kvótareferendumon a válaszadók 78 százaléka szavazna nemmel, és elenyésző kisebbség, mind­össze három százalék voksolna igennel. A „nem” választ adók 61 százaléka szerint a magyar nép joga eldönteni, ki­vel kíván együtt élni. A megkérdezettek hatvan százaléka arra számít, hogy a népszavazáson egyértelmű győzelmet aratnak a „nem”-ek. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az „igen” szavazatot leadni kívánók többsége (54 százalék) is a kvóta elutasítására számít október 2-án. A megkérde­zettek döntő többsége (78 százaléka) úgy gondolja, az eu­rópai merényletek mögött inkább szervezett bűnelkövetői csoportok tagjai állnak. A korábbi kutatásokkal összhang­ban a szavazók többsége (60 százalék) továbbra is úgy véle­kedik, elsősorban gazdasági bevándorlók érkeznek a kon­tinensünkre. A válaszadók szerint a migránsok motivációi sokfélék lehetnek, a legtöbben (60 százalék) a jobb munka­lehetőségek keresését jelölték meg válaszukban, illetve so­kan (51 százalék) megnevezték a politikai okokat is. ■ KD A nemmel való szavazásra buzdítja az embereket Vona Gá­bor, a Jobbik elnöke. Tegnapi tájékoztatóján - az MTI beszá­­­molója szerint - megerősítette, a jövő vasárnapi kvótanép­szavazáson mindenkinek részt kell vennie, ez állampolgári kötelesség, egyben demokratikus jog. Vona úgy fogalma­zott: amíg Nyugat-Európában az a kérdés, hogyan lehet együtt élni a multikulturalizmussal, addig Kelet-Közép Európában még lehet választani. Még megvan az a tör­ténelmi lehetőségünk és adottságunk, hogy eldönthet­jük, multikulturális társadalomban szeretnénk élni, vagy megőrizzük kulturális, szociális, társadalmi gyökereinket. Az utóbbi a magyar út - vélekedett a pártelnök. Vona a referendum egyedüli tétjeként ismét az érvényes­séget nevezte meg. Nem kérdés, a nemek lesznek többség­ben, de ha érvénytelen lesz a szavazás, Orbán Viktornak le kell mondania, magyarázta. Megjegyezte, ettől függetle­nül a Jobbik abban érdekelt, hogy érvényes legyen a refe­rendum. Ezt követően pedig módosítanák az alaptörvényt, rögzítve a kényszerbetelepítés tilalmát Magyarországon. Az érvénytelenség esetében azonban „Brüsszel kapna egy adu ászt, az uniónak papírja lenne arról, hogy a magyar tár­sadalom érvényesen nem utasította vissza a kvótákat”. a

Next