Magyar Hírlap, 2016. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-21 / 222. szám
» MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. SZEPTEMBER 21., SZERDA E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU PELCZNÉ: KEZDETTŐL JOGSZERŰTLENÜL KEZELTÉK AZ UNIÓS VEZETŐK A BEVÁNDORLÁS KÉRDÉSÉT, ÉS ELHALLGATTÁK A VESZÉLYFORRÁSOKAT IS Brüsszelben nem lehet megvitatatni a nők elleni szexuális atrocitásokat JOBBÁGYI ZSÓFIA A kötelező kvóta bevezetése jogalkotási eszközökkel már nem megakadályozható, az egyetlen lehetőség a népszavazás maradt - mondta egy tegnapi konferencián Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója. Azok, akik az Európai Unióban azonnal összeverik a cintányért, ha Afrikában vagy Ázsiában bárhol a nők jogai sérülnek, a kölni zaklatások vagy az ahhoz hasonló, európai nőket ért szexuális atrocitások ügyét lényegtelen kérdésnek tartják - jelentette ki tegnap Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament (EP) alelnöke, fideszes európai parlamenti képviselő a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) Migránshelyzet női szemmel címmel rendezett konferenciáján. Mint fejtegette, „nem beszélünk elég határozottan” az illegális bevándorlás nőket érintő problémáiról, sőt ezt Brüsszelben meg sem lehet vitatni, mert nincs rá lehetőség. A képviselő szerint az uniós vezetők kezdettől fogva jogszerűtlenül kezelték a bevándorlás kérdését, és felrúgták mind a schengeni, mind a dublini egyezményt, „torz módon kidomborítva a humanitárius oldalt”, s egyúttal elhallgatva a veszélyforrásokat. Beszélt arról is, hogy az illegális bevándorlók által korhatártól függetlenül elkövetett erőszakos cselekményeknek Németország a legnagyobb vesztese, a migránsok pedig „tökéletesen tudják, hogy Európában mások a nők jogai, pusztán csak nem akarják ezt tudomásul venni, mert az ő felfogásukban a gyengébbik nem sokkal kevesebbet ér”. Kijelentette, Magyarország még éppen abban a pillanatban van, hogy tehet valamit azért, hogy változzon a helyzet, „erről szól az október 2-i népszavazás”. Pálffy Károly, Bicske fideszes polgármestere arról számolt be, hogy a városuk szélén álló, akkor még nyitott befogadóállomás 1989-ben alakult, és a helyiek szeretettel fogadták a menekülteket , akik akkor zömében Erdélyből érkeztek. Azonban 2012 óta változott a helyzet, „mára elképzelhetetlen lett Bicskén, hogy a gyerekek gyalog, egyedül menjenek iskolába, a település tele van szeméttel, a migránsok megrongálják a kerteket”. A polgármester szerint 2012 óta nem beszélhetünk menekültekről, mivel illegális bevándorlók érkeznek hozzánk. A konferencián felszólaló Georg Spöttle szerint a korábban barátságos és élhető iszlám országokat a radikális iszlám tönkrezúzta, az onnan szabadulni vágyókat pedig az embercsempészek tragikusan megvezetik a rájuk váró európai körülményeket illetően. A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte, csak Németországban a rendőri statisztikák szerint egy év alatt kétezer szexuális bűncselekményt regisztráltak, „ami brutálisan sok”. A népszavazáson részt venni és nemmel szavazni nem idegengyűlöletet vagy rasszizmust jelent, inkább józan gondolkodást, mivel fontos megőrizni a biztonságunkat - hangoztatta. A népszavazás valódi tétjéről Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója beszélt, aki szerint az a valódi probléma, hogy a kötelező kvótaelosztási rendszerrel az unió egy mechanizmust akar elfogadtatni a tagállamokkal. „Aki a kvótarendszert támogatja, filozófiai értelemben azt vallja, hogy a bevándorlási hullám mértékét és ütemét nem lehet befolyásolni innen, Európából, ezért menedzselni kell a helyzetet, és igazságosan elosztani a migránsokat a kontinensen. A kvótát ellenzők azt vallják, hogy igenis lehet befolyásolni a körülményeket, lehet csökkenteni a nyomást, csak más eszközök kellenek” - hangsúlyozta a főigazgató. A kötelező kvótarendszer bevezetése jogalkotási eszközökkel már nem megakadályozható, az egyetlen lehetőség a népszavazás maradt - vélekedett. Hozzátette, ha érvényes lesz a referendum, és a nemek győznek, az ebből keletkező „nemzetközi felfordulás át tudja alakítani a közbeszédet”, illetve az „öngyilkos, kvótaalapú stratégiát is”. ■ FONTOS A HONVÉDSÉG ÉS A TEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Magyarországon is lehet terrortámadás Simicskó szerint MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Brüsszelben és Párizsban elkövetett terrortámadáshoz hasonló cselekmény bármikor bekövetkezhet hazánkban is, ezért egyre nagyobb jelentősége van a különböző egységek közötti együttműködésnek - jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter. Magyarországon is bármikor bekövetkezhet terrortámadás, ezért egyre több olyan gyakorlatra van szükség, amellyel a biztonságot hatékonyan tudjuk szolgálni - mondta a honvédelmi miniszter tegnap az újdörögdi lőtéren. Simicskó István a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendeltetésű Ezred és a Terrorelhárítási Központ (TEK) lövészeti bemutatója utáni sajtótájékoztatón a távirati iroda tudósítása szerint arról is beszélt, hogy több mint háromszáz ember vesztette életét Európa-szerte terrortámadás következtében az elmúlt egy évben. A Brüsszelben és Párizsban elkövetett terrortámadáshoz hasonló cselekmény bármikor bekövetkezhet Magyarországon is, ezért egyre nagyobb jelentősége van a különböző egységek közötti együttműködésnek és az ezt segítő gyakorlatoknak - hangsúlyozta Simicskó István. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy különleges jogrendként bekerült az alaptörvénybe a terrorveszélyhelyzet, amelynek elrendelésével, ha szükséges, a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segíthetik a rendőrök munkáját. Leszögezte, hogy az Újdörögdön bemutatott hadgyakorlat jó példa a honvédség és a Terrorelhárítási Központ együttműködésére, amelyhez hasonló közös fellépésre a jövőben is szükség lehet. Simicskó kitért arra is, hogy a honvédség felkészített erői képesek a magyar emberek biztonságát itthon szolgálni, és emellett helytállni külföldön, a különböző válsággócokban is. Hajdú János vezérőrnagy, a TEK főigazgatója kérdésre válaszolva elmondta, hogy a honvédség és a Terrorelhárítási Központ elődszervezete közötti együttműködés a kilencvenes évekre nyúlik vissza. A közös gyakorlatok során a két szervezet képességei összeadódnak, így válnak a gyakorlatok hatékonnyá. ■ Hajdú János, Simicskó István és Benkő Tibor vezérkari főnök az újdörögdi lövészeti bemutatón FOTÓ: MTI | VARGA GYÖRGY „A SZAVAZATSZÁMLÁLÓK ESKÜT TETTEK RÁ, HOGY TÖRVÉNYESEN VÉGZIK FELADATUKAT” PÁLFFY ILONA a Nemzeti Választási Iroda (HVI) elnöke A napokban egy NVI-iránymutatás kapcsán fellángolt a vita, hogyan lehet érvényesen és érvénytelenül szavazni az október 2-i kvótanépszavazáson. Mi az iránymutató? A választási eljárási törvény egyértelműn tartalmazza, hogy mi számít egy szavazáson érvényes voksnak. A népszavazáson az „igen” vagy a „nem” szavazatnak helyt adó körön belül egymást metsző vonalak számítanak érvényes szavazatnak. Mindegy, hogy ez „X” vagy „+”. Érvényes szavazathoz azonban csak egy válasz jelölhető meg. Egyébként ez a szavazólapon is szerepel, és minden szavazókörben lesz egy plakátméretűre kinagyított szavazólap, amelyen ugyancsak iránymutatást kaphat minden szavazópolgár, hogyan tudja érvényesen leadni a voksát. Érvénytelen a szavazat, ha a vonalak a körön kívül metszik egymást. A DK-s Molnár Csaba szerint, ha a szavazó úgy ad le érvénytelen voksot, hogy nem ír semmit a lapra, akkor felmerül a veszélye, hogy majd a szavazatszámláló bizottságok fogják érvényessé nyilvánítani a szavazólapot. Mi erről a véleménye? Ezt visszautasítom a szavazatszámlálók nevében, akik már sok éve végzik ezt a munkát a választásokon, és a szavazás napján is ezt teszik majd késő estig. Ők esküt tettek arra, hogy a törvényességnek rendelik alá magukat. Alaptalan riogatásnak tartom az ilyen vádakat. - Hány pártdelegált lesz a voksoláson a szavazókörökben? - Eddig 17492 pártdelegált jelentkezett. Erre csak a parlamenti frakcióval rendelkező pártoknak van lehetőségük. A legtöbb delegáltat a bizottságokba a Fidesz küldi majd - tizenháromezret -, az MSZP háromezer-nyolcszáz tagot delegál. Ezek a számok azonban még emelkedhetnek, mert nem minden szavazókörben regisztrálták a pártdelegáltakat. - Milyen határidőkre kell odafigyelniük a szavazóknak ? - Szombaton jár le a külképviseleti névjegyzékbe jelentkezés határideje, és szeptember 30-án 16 óráig van lehetőség arra, hogy ha valaki Magyarországon, de nem a lakóhelye szerinti településen voksolna, kérje az átjelentkezést. - Hétfőtől már érkezhetnek a külhoni magyarok levélszavazatai. Hány levélcsomag jött eddig vissza? - Már több mint húszezer. - Mi lesz most ezeknek a sorsuk? - A visszaérkező levélcsomagokat elzárjuk, és hétfőtől megkezdjük az előzetes feldolgozásukat. Felbontjuk a levélcsomagot, és megvizsgáljuk, benne van-e a szavazatot tartalmazó kisboríték, és az le van-e zárva. Arról is meg kell győződnünk, hogy az ellenőrző nyilatkozat megfelelően van-e kitöltve, alá van-e írva. Ha igen, akkor a kisborítékokat október 2-án este hét órakor, a többi vokssal együtt kezdjük el majd feldolgozni. BR Egyértelmű az elutasítás. Részvételre és nemmel csupán három százalék való szavazásra buzdít mondana igent a kvótára Vona Gábor Jobbik-elnök BR A Migrációkutató Intézet újabb kutatást végzett a migráció egyes aspektusainak társadalmi megítéléséről. Továbbra is magas azoknak az aránya (72 százalék), akik egyértelműen elutasítják a bevándorlók tagállami elosztására vonatkozó uniós javaslatot. A kvótareferendumon a válaszadók 78 százaléka szavazna nemmel, és elenyésző kisebbség, mindössze három százalék voksolna igennel. A „nem” választ adók 61 százaléka szerint a magyar nép joga eldönteni, kivel kíván együtt élni. A megkérdezettek hatvan százaléka arra számít, hogy a népszavazáson egyértelmű győzelmet aratnak a „nem”-ek. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az „igen” szavazatot leadni kívánók többsége (54 százalék) is a kvóta elutasítására számít október 2-án. A megkérdezettek döntő többsége (78 százaléka) úgy gondolja, az európai merényletek mögött inkább szervezett bűnelkövetői csoportok tagjai állnak. A korábbi kutatásokkal összhangban a szavazók többsége (60 százalék) továbbra is úgy vélekedik, elsősorban gazdasági bevándorlók érkeznek a kontinensünkre. A válaszadók szerint a migránsok motivációi sokfélék lehetnek, a legtöbben (60 százalék) a jobb munkalehetőségek keresését jelölték meg válaszukban, illetve sokan (51 százalék) megnevezték a politikai okokat is. ■ KD A nemmel való szavazásra buzdítja az embereket Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Tegnapi tájékoztatóján - az MTI beszámolója szerint - megerősítette, a jövő vasárnapi kvótanépszavazáson mindenkinek részt kell vennie, ez állampolgári kötelesség, egyben demokratikus jog. Vona úgy fogalmazott: amíg Nyugat-Európában az a kérdés, hogyan lehet együtt élni a multikulturalizmussal, addig Kelet-Közép Európában még lehet választani. Még megvan az a történelmi lehetőségünk és adottságunk, hogy eldönthetjük, multikulturális társadalomban szeretnénk élni, vagy megőrizzük kulturális, szociális, társadalmi gyökereinket. Az utóbbi a magyar út - vélekedett a pártelnök. Vona a referendum egyedüli tétjeként ismét az érvényességet nevezte meg. Nem kérdés, a nemek lesznek többségben, de ha érvénytelen lesz a szavazás, Orbán Viktornak le kell mondania, magyarázta. Megjegyezte, ettől függetlenül a Jobbik abban érdekelt, hogy érvényes legyen a referendum. Ezt követően pedig módosítanák az alaptörvényt, rögzítve a kényszerbetelepítés tilalmát Magyarországon. Az érvénytelenség esetében azonban „Brüsszel kapna egy adu ászt, az uniónak papírja lenne arról, hogy a magyar társadalom érvényesen nem utasította vissza a kvótákat”. a