Magyar Hírlap, 2016. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-19 / 246. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. OKTÓBER 19., SZERDA NEM NYUGODTAK BELE A BEADVÁNYOZÓK AZ ŐKET ELMARASZTALÓ BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEKBE, MERT AZOK SZERINTÜK SÉRTETTÉK A SAJTÓSZABADSÁGOT Mégsem kell kitakarni az intézkedő rendőrt BARANYA RÓBERT Közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás esetén a rendőri intézkedésről készült film- és képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú - mondta ki tegnapi döntésében az Alkotmánybíróság. Két - rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatalával összefüggő perekben született - jogerős bírósági ítéletet is megsemmisített tegnap kimondott határozataiban az Alkotmánybíróság (AB). Mindkét beadványozó azért fordult a testülethez, mert a bíróságok elmarasztalták őket, miután az érintett rendőrök hozzájárulása nélkül hozták nyilvánosságra azok képmásait. A rendőrök személyiségi jogaik sérülése miatt perelték be a tartalomszolgáltatókat, s kártérítést követeltek. A bíróságok korábbi gyakorlata szerint a nyilvános helyen munkájukat végző rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, így róluk felismerhető fotó csak a beleegyezésükkel készíthető és hozható nyilvánosságra. A bíróságok ebben a két ügyben is kimondták a jogsértést, az alperesek azonban nem nyugodtak be a döntésbe, és alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, mert szerintük a bírósági döntések sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a sajtószabadságot. Felhívták a figyelmet arra: az európai joggyakorlatban példátlan az, hogy a sajtónak az intézkedő rendőr arcmását csak beazonosításra alkalmatlan módon lehet közölni. Az AB a beadványozók álláspontját osztotta, és megállapította, hogy a támadott bírósági döntések sértik a sajtószabadságot. A testület fenntartotta azt a korábban tett megállapítását, hogy a rendőri intézkedésről készült film- és képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyivánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül. A határozatokban a testület utalt a korábbi határozatára, amely szerint amíg a tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. A nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az engedélye nélkül nyilvánosságra hozható, feltéve, ha az nem esik a sajtószabadsággal való visszaélés alá (ilyen például az öncélú közzététel), illetve amikor az emberi méltóság védelme fontosabb (például az egyébként közérdeklődésre számot tartó eseményről készült felvétel körében a megsérült rendőr szenvedését megörökítő felvétel) - mondta ki az AB. A testület ezért mindkét ügyben megsemmisítette a támadott bírósági döntéseket. A most meghozott határozatokhoz Dienes- Oehm Egon és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt fűztek. Nem kell a rendőr hozzájárulása - döntött a testület Ít NEM ERŐLTETNÉ A SZAKKÉPZÉSBE A DIÁKOKAT A PSZ Galló Istvánné a kötelező felvételi ellen KCS A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke sem támogatja, hogy a kötelező gimnáziumi felvételi segítségével tereljék át a szerinte „kiforratlan” szakképzési rendszerbe a tanulókat. Nem egy megalapozott szakmai előterjesztésről van szó, csupán egy ötletről, ilyesmire nem lehet szakmai szinten reagálni - mondta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Galló Istvánné a középiskolai felvételi vizsga kötelezővé tételéről. Ugyanakkor - mivel szerinte az elképzelés a gimnáziumi férőhelyek csökkentéséhez vezethet, ezáltal pedig munkaerőpiaci vonzata is van - sérelmezte, hogy eddig semmiféle előzetes egyeztetést nem folytatott az ügyben a szaktárca. Galloné nem tartaná támogathatónak, ha ezzel a módszerrel akarnák átterelni a diákokat a szakképzés új, még „kiforratlan” rendszerébe, amelyet a szülők talán nem is tartanak „biztonságosnak”. Amint azt megírtuk, Lázár János a múlt heti Kormányinfón megkerülhetetlennek nevezte a kötelező szakközépiskolai felvételi bevezetését. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, Horváth Péter megkeresésünkre közölte, nem tartja rossznak az ötletet, mert a felvételi általánossá tétele információt adna egyrészt a középiskolák számára a jelentkezőkről, másrészt az általános iskoláknak is hasznos visszajelzés lehetne arról, hogyan sikerült felkészíteniük a tanulókat. Szerinte csak akkor lehetne „felháborodni” , ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, vagyis, ha olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát igen adminisztratív eszközzel próbálnák a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé irányítani. A pedagóguskar vezetője észszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények esetén pedig nehéz az átjárás, maga a képzés viszont drágább, többe kerül az államnak, és esetenként feleslegesen, ha a fiatal rájön, hogy más érdekli. Ni Fütyülnek egymásra is - zavar az ellenzék soraiban Összeveszett az október 23-ai ellenzéki tüntetés kapcsán a DK politikusaival Juhász Péter, az Együtt alelnöke a legnépszerűbb közösségi portálon. Nehezményezték, hogy Juhász rászervezett az MSZP-DK-PM Astoriánál meghirdetett rendezvényére, miután arra szólította fel az ellenzéki szavazókat, hogy a Kossuth téren tüntessenek fütyüléssel Orbán Viktor kormányfő ellen. A DK szóvivője, Gréczy Zsolt egyenesen azzal vádolta Juhászt, hogy Orbán Viktor mozgatja. (BR) Csökkentette a Kúria a kutyapárt büntetését A Kúria szerint is sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „Szavazz érvénytelenül!” mobiltelefonos applikációja, mivel kampányeszközként működött, ám nem sérti a szavazás titkosságát. A bíróság tegnapi, jogerős döntésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, és a pártra kirótt nyolcszázezer forintos bírságot százezer forintra mérsékelte. (KCS) Gyermekvállalás a fogyatékossággal élők körében A fogyatékossággal élő emberek szülővé válásáról rendezett szakmai konferencián Mátrai Márta (Fidesz), az Országgyűlés háznagya azt mondta, a teljes emberi élet a fogyatékossággal élők számára is a gyermekkel együtt valósul meg, és számos nagyszerű példa van arra, hogy gyermekeiknek az ép embereket megszégyenítő gondosságot és nevelést tudnak nyújtani. Fekete Zoltán szakorvos kifejtette, alig van olyan fogyatékosság, amely kizárja a gyermekvállalást, vannak azonban olyan kórképek, amelyeknél csak nagyon szigorú orvosi felügyelettel történhet ez meg. (JZS) rt CZIBERE KÁROLY ÁLLAMTITKÁR: POZITÍV VÁLTOZÁSOK INDULTAK EL MAGYARORSZÁGON Uniós átlag alatt van a szegénység KD A rezsicsökkentést és a devizahitelesek megsegítését is kiemelte az elmúlt időszak társadalompolitikai fordulata kapcsán Czibere Károly szociális államtitkár, a Társadalmi riport 2016 című kötet bemutatásakor. Megjelent a Tárki Társadalmi riport elnevezésű, 1990 óta kétévente kiadott sorozatának idei kötete. A bemutatón Czibere Károly, a kiadványt támogató szociális államtitkárság vezetője közölte, a kutatási eredmények megerősítik, hogy az elmúlt években társadalompolitikai fordulat történt, pozitív változások indultak meg Magyarországon. Ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal már korábban jelezte, nőtt a foglalkoztatottság, 2013-tól pedig csökkent a szegénység által veszélyeztetettek aránya. Csökkent továbbá azok száma is, akik anyagi okok miatt nem tudják kifűteni a lakásukat, vagy akiknél előfordult fizetési elmaradás. A pozitív változás szerinte két kormányzati intézkedésnek, a rezsicsökkentésnek és a devizahitelesek megsegítésének is köszönhető. A Kolosi Tamás és Tóth István György által szerkesztett kötetből kiderül az is, Magyarországon a szegénység az európai uniós átlag alatt van: az Eurostat tavalyi adatai szerint a magyar népesség 14,6 százaléka élt relatív jövedelmi szegénységben, az uniós átlag 17,2 százalék. Ugyanakkor ettől eltérő képet mutat az úgynevezett anyagi deprivációban élők aránya, ebben csak Romániának és Bulgáriának vannak rosszabb mutatói. Ez utóbbi mutató mérési módszertana inkább a fogyasztásra összpontosít. Ugyanakkor a szerkesztők szerint alapprobléma, hogy a magyar társadalom „úgy ahogy van” tartozik Európa szegényebbik feléhez. Összegzésük szerint a társadalmi felemelkedéshez intézményi reformokra lenne szükség, továbbá arra, hogy a magyar gazdaságban olyan környezet domináljon, amelyet verseny, innováció és értékteremtés jellemez. Az egyik tanulmány szerint ugyanakkor a háztartások nettó megtakarításai a gazdasági válság óta eltelt időszakban növekedtek, és csökkent a törlesztési nehézségekkel küzdő háztartások aránya. ■ MEGFONTOLJA A KORMÁNY VONA GÁBOR JAVASLATÁT Négyszemközt a módosításról KCS Csak akkor szavazza meg a Jobbik az alkotmánymódosítást, amennyiben hatályon kívül helyezik a letelepedési kötvényről szóló jogszabályt. Minden javaslatot megfontol a kormány az alaptörvény módosításával összefüggésben, mert nemzeti ügyként tekint a kérdésre - hangsúlyozta Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár tegnap délutáni sajtótájékoztatóján. Az államtitkár közölte: Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Molnár Gyulával, az MSZP elnökével, aki nyilvánvalóvá tette, hogy a szocialisták nem támogatják az alaptörvény módosítását, és nem vesznek részt az azzal kapcsolatos folyamatban. A kormányfő dolgozószobájában ezt követően Vona Gáborral, a Jobbik elnökével is egyeztetett, aki újabb javaslatokat tett - mondta Tuzson. A Jobbik csak abban az esetben támogatja az Orbán Viktor által kezdeményezett alaptörvény-módosítást, ha a kormányfő a betelepítés minden formáját elutasítja, beleértve a letelepedési kötvényt is - jelentette ki Vona Gábor, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője a kormányfővel folytatott négyszemközti találkozót követően. A Jobbik vezetője sikertelennek minősítette az egyeztetést, mivel azon nem sikerült meggyőznie Orbán Viktort arról, hogy a „letelepedési kötvénybiznisz egy rossz konstrukció”. „Se szegény migránst, se gazdag migránst ne lehessen betelepíteni Magyarországra. Se szegény terrorista, se gazdag terrorista ne érkezhessen Magyarországra. Se Jean-Claude Juncker ne tudjon Magyarországra telepíteni bevándorlókat, se Rogán Antal ” - idézte Vonát a távirati iroda. „Miután az MSZP világossá tette, hogy az alaptörvény megváltoztatásáról a választók többségének felhatalmazása hiányában nem hajlandó tárgyalni, a miniszterelnök elfogadta, hogy a hazánkat érintő biztonságpolitikai ügyekben van helye és értelme az egyeztetésnek, amelyen a közelgő Európai Tanács ülés témái kerültek elő: a migráció, Oroszország és a kereskedelmi egyezmények” - írta közleményében az MSZP. Hozzátették, „Orbán Viktor jelezte, örülne, ha az MSZP részt venne az alaptörvény módosításában, de Molnár Gyula határozottan kijelentette, pártja erről nem hajlandó tárgyalni. A demokrácia, a sajtószabadság és a jogállam tekintetében az MSZP elnöke és Orbán Viktor teljesen eltérő állásponton voltak”. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU A migránsokat óvná a baloldal a haza helyett LMP A szocialisták figyelmen kívül hagyják választóik akaratát, és az elmúlt szűk másfél év gyalázatos tetteit, amelyeket Európa-szerte migránsok követtek el - fogalmazott Soltész Miklós (KDNP). Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az alaptörvény-módosítás vitájában a migránsok által elkövetett gaztettek közül kiemelte, hogy tavaly Malmöben akartak megölni egy papot, és idén nyáron Franciaországban szentmise közben meg is gyilkoltak egy idős lelkipásztort. A párizsi terrortámadásokban több mint százhúsz embert öltek meg, és saját otthonában vertek agyon egy migránsvédő professzort Németországban. Soltész Miklós hangsúlyozta, a kormány és Magyarország Európát védi, a szocialisták bagatellizálják vagy tagadják a migránsok okozta gondokat. Az MSZP, a DK és az LMP képviselői Brüsszelben pénzbüntetést szavaztak meg azoknak, akik nem fogadják el a kötelező betelepítést. Az államtitkár emlékeztetett, a 2004. december 9-i népszavazáson a szocialisták voltak azok, akik megtagadták magyar testvéreiket. *