Magyar Hírlap, 2016. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-19 / 246. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. OKTÓBER 19., SZERDA NEM NYUGODTAK BELE A BEADVÁNYOZÓK AZ ŐKET ELMARASZTALÓ BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEKBE, MERT AZOK SZERINTÜK SÉRTETTÉK A SAJTÓSZABADSÁGOT Mégsem kell kitakarni az intézkedő rendőrt BARANYA RÓBERT Közérdeklődésre számot tartó tájé­koztatás esetén a rendőri intézke­désről készült film- és képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú - mondta ki tegnapi döntésé­ben az Alkotmánybíróság. Két - rendőrök képmásának nyilvá­nosságra hozatalával összefüggő pe­rekben született - jogerős bírósá­gi ítéletet is megsemmisített tegnap kimondott határozataiban az Alkot­mánybíróság (AB). Mindkét beadvá­nyozó azért fordult a testülethez, mert a bíróságok elmarasztalták őket, mi­után az érintett rendőrök hozzájá­rulása nélkül hozták nyilvánosságra azok képmásait. A rendőrök szemé­lyiségi jogaik sérülése miatt perelték be a tartalomszolgáltatókat, s kárté­rítést követeltek. A bíróságok koráb­bi gyakorlata szerint a nyilvános he­lyen munkájukat végző rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, így ró­luk felismerhető fotó csak a beleegye­zésükkel készíthető és hozható nyil­vánosságra. A bíróságok ebben a két ügyben is kimondták a jogsértést, az alperesek azonban nem nyugodtak be a döntésbe, és alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, mert szerintük a bíró­sági döntések sértik a vélemény­nyil­vánítás szabadságát, valamint a saj­tószabadságot. Felhívták a figyelmet arra: az európai joggyakorlatban pél­dátlan az, hogy a sajtónak az intézkedő rendőr arcmását csak beazonosítás­ra alkalmatlan módon lehet közöl­ni. Az AB a beadványozók álláspontját osztotta, és megállapította, hogy a tá­madott bírósági döntések sértik a saj­tószabadságot. A testület fenntartot­ta azt a korábban tett megállapítását, hogy a rendőri intézkedésről készült film- és képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyivánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülmé­nyei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre szá­mot tartó tájékoztatásnak minősül. A határozatokban a testület utalt a korábbi határozatára, amely szerint amíg a tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, a sze­mély­iségi jogok sérelmére való hivat­kozás ritkán alapozza meg a sajtósza­badság gyakorlásának a korlátozását. A nyilvánosság figyelme elé került sze­mélyről készült képmás általában az engedélye nélkül nyilvánosságra hoz­ható, feltéve, ha az nem esik a sajtó­­szabadsággal való visszaélés alá (ilyen például az öncélú közzététel), illetve amikor az emberi méltóság védelme fontosabb (például az egyébként köz­­érdeklődésre számot tartó eseményről készült felvétel körében a megsérült rendőr szenvedését megörökítő felvé­tel) - mondta ki az AB. A testület ezért mindkét ügyben megsemmisítette a támadott bírósági döntéseket. A most meghozott határozatokhoz Dienes- Oehm Egon és Pokol Béla alkotmány­­bírók különvéleményt fűztek. Nem kell a rendőr hozzájárulása - döntött a testület Í­t NEM ERŐLTETNÉ A SZAKKÉPZÉSBE A DIÁKOKAT A PSZ Galló Istvánné a kötelező felvételi ellen KCS A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke sem támogatja, hogy a köte­lező gimnáziumi felvételi segítségé­vel tereljék át a szerinte „kiforratlan” szakképzési rendszerbe a tanulókat. Nem egy megalapozott szakmai elő­terjesztésről van szó, csupán egy öt­letről, ilyesmire nem lehet szakmai szinten reagálni - mondta lapunk­nak a Pedagógusok Szakszervezet­ének (PSZ) elnöke, Galló Istvánné a középiskolai felvételi vizsga kötele­zővé tételéről. Ugyanakkor - mivel szerinte az elképzelés a gimnáziumi férőhelyek csökkentéséhez vezethet, ezáltal pedig munkaerőpiaci vonzata is van - sérelmezte, hogy eddig sem­miféle előzetes egyeztetést nem foly­tatott az ügyben a szaktárca. Galloné nem tartaná támogathatónak, ha ez­zel a módszerrel akarnák átterelni a diákokat a szakképzés új, még „kifor­ratlan” rendszerébe, amelyet a szü­lők talán nem is tartanak „biztonsá­gosnak”. Amint azt megírtuk, Lázár János a múlt heti Kormányinfón meg­kerülhetetlennek nevezte a kötelező szakközépiskolai felvételi bevezetését. A Nemzeti Pedagógus Kar elnö­ke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, Horváth Péter megkere­sésünkre közölte, nem tartja rossznak az ötletet, mert a felvételi általános­sá tétele információt adna egyrészt a középiskolák számára a jelentkezők­ről, másrészt az általános iskoláknak is hasznos visszajelzés lehetne arról, ho­gyan sikerült felkészíteniük a tanuló­kat. Szerinte csak akkor lehetne „fel­háborodni” , ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzód­na meg, vagyis, ha olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvé­teli, tehát igen adminisztratív eszköz­zel próbálnák a tanulókat a szakgim­náziumok, szakiskolák felé irányítani. A pedagóguskar vezetője észsze­rűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valami­lyen szakmát tanuljanak, ám arra fi­gyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények esetén pedig nehéz az átjárás, maga a képzés viszont drá­gább, többe kerül az államnak, és ese­tenként feleslegesen, ha a fiatal rájön, hogy más érdekli. Ni Fütyülnek egymásra is - zavar az ellenzék soraiban Összeveszett az október 23-ai ellenzéki tüntetés kapcsán a DK politikusaival Juhász Péter, az Együtt alelnöke a legnépszerűbb közösségi portálon. Nehezményezték, hogy Juhász rászervezett az MSZP-DK-PM Astoriánál meghirdetett rendezvényére, miu­tán arra szólította fel az ellenzéki szavazókat, hogy a Kossuth téren tüntessenek fü­tyüléssel Orbán Viktor kormányfő ellen. A DK szóvivője, Gréczy Zsolt egyenesen azzal vádolta Juhászt, hogy Orbán Viktor mozgatja. (BR) Csökkentette a Kúria a kutyapárt büntetését A Kúria szerint is sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét a Ma­gyar Kétfarkú Kutya Párt „Szavazz érvénytelenül!” mobiltelefonos applikációja, mivel kampányeszközként működött, ám nem sérti a szavazás titkosságát. A bíróság teg­napi, jogerős döntésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, és a pártra kirótt nyolcszázezer forintos bírságot százezer forintra mérsékelte. (KCS) Gyermekvállalás a fogyatékossággal élők körében A fogyatékossággal élő emberek szülővé válásáról rendezett szakmai konferencián Mátrai Márta (Fidesz), az Országgyűlés háznagya azt mondta, a teljes emberi élet a fogyatékossággal élők számára is a gyermekkel együtt valósul meg, és számos nagy­szerű példa van arra, hogy gyermekeiknek az ép embereket megszégyenítő gondos­ságot és nevelést tudnak nyújtani. Fekete Zoltán szakorvos kifejtette, alig van olyan fogyatékosság, amely kizárja a gyermekvállalást, vannak azonban olyan kórképek, amelyeknél csak nagyon szigorú orvosi felügyelettel történhet ez meg. (JZS) r­t CZIBERE KÁROLY ÁLLAMTITKÁR: POZITÍV VÁLTOZÁSOK INDULTAK EL MAGYARORSZÁGON Uniós átlag alatt van a szegénység KD A rezsicsökkentést és a devizahitele­sek megsegítését is kiemelte az elmúlt időszak társadalompolitikai fordu­lata kapcsán Czibere Károly szociális államtitkár, a Társadalmi riport 2016 című kötet bemutatásakor. Megjelent a Tárki Társadalmi riport el­nevezésű, 1990 óta kétévente kiadott sorozatának idei kötete. A bemutatón Czibere Károly, a kiadványt támogató szociális államtitkárság vezetője kö­zölte, a kutatási eredmények megerő­sítik, hogy az elmúlt években társada­lompolitikai fordulat történt, pozitív változások indultak meg Magyaror­szágon. Ahogy azt a Központi Statisz­tikai Hivatal már korábban jelezte, nőtt a foglalkoztatottság, 2013-tól pe­dig csökkent a szegénység által veszé­lyeztetettek aránya. Csökkent továbbá azok száma is, akik anyagi okok miatt nem tudják kifűteni a lakásukat, vagy akiknél előfordult fizetési elmaradás. A pozitív változás szerinte két kor­mányzati intézkedésnek, a rezsicsök­kentésnek és a devizahitelesek meg­segítésének is köszönhető. A Kolosi Tamás és Tóth István György által szerkesztett kötetből ki­derül az is, Magyarországon a sze­génység az európai uniós átlag alatt van: az Eurostat tavalyi adatai szerint a magyar népesség 14,6 százaléka élt re­latív jövedelmi szegénységben, az uni­ós átlag 17,2 százalék. Ugyanakkor et­től eltérő képet mutat az úgynevezett anyagi deprivációban élők aránya, eb­ben csak Romániának és Bulgáriának vannak rosszabb mutatói. Ez utóbbi mutató mérési módszertana inkább a fogyasztásra összpontosít. Ugyanak­kor a szerkesztők szerint alapproblé­ma, hogy a magyar társadalom „úgy ahogy van” tartozik Európa szegé­nyebbik feléhez. Összegzésük szerint a társadalmi felemelkedéshez intézmé­nyi reformokra lenne szükség, továb­bá arra, hogy a magyar gazdaságban olyan környezet domináljon, amelyet verseny, innováció és értékteremtés jellemez. Az egyik tanulmány szerint ugyanakkor a háztartások nettó meg­takarításai a gazdasági válság óta eltelt időszakban növekedtek, és csökkent a törlesztési nehézségekkel küzdő ház­tartások aránya. ■ MEGFONTOLJA A KORMÁNY VONA GÁBOR JAVASLATÁT Négyszemközt a módosításról KCS Csak akkor szavazza meg a Jobbik az alkotmánymódosítást, amennyiben hatályon kívül helyezik a letelepedési kötvényről szóló jogszabályt.­­ Minden javaslatot megfontol a kor­mány az alaptörvény módosításával összefüggésben, mert nemzeti ügy­ként tekint a kérdésre - hangsúlyozta Tuzson Bence kormányzati kommu­nikációs államtitkár tegnap délutáni sajtótájékoztatóján. Az államtitkár kö­zölte: Orbán Viktor miniszterelnök ta­lálkozott Molnár Gyulával, az MSZP el­nökével, aki nyilvánvalóvá tette, hogy a szocialisták nem támogatják az alap­törvény módosítását, és nem vesznek részt az azzal kapcsolatos folyamat­ban. A kormányfő dolgozószobájában ezt követően Vona Gáborral, a Jobbik elnökével is egyeztetett, aki újabb ja­vaslatokat tett - mondta Tuzson. A Jobbik csak abban az esetben tá­mogatja az Orbán Viktor által kezde­ményezett alaptörvény-módosítást, ha a kormányfő a betelepítés minden formáját elutasítja, beleértve a letele­pedési kötvényt is - jelentette ki Vona Gábor, az ellenzéki párt elnök-frak­cióvezetője a kormányfővel folytatott négyszemközti találkozót követően. A Jobbik vezetője sikertelennek minő­sítette az egyeztetést, mivel azon nem sikerült meggyőznie Orbán Viktort arról, hogy a „letelepedési kötvény­­biznisz egy rossz konstrukció”. „Se szegény migránst, se gazdag migránst ne lehessen betelepíteni Magyaror­szágra. Se szegény terrorista, se gaz­dag terrorista ne érkezhessen Magyar­­országra. Se Jean-Claude Juncker ne tudjon Magyarországra telepíteni be­vándorlókat, se Rogán Antal ” - idézte Vonát a távirati iroda. „Miután az MSZP világossá tette, hogy az alaptörvény megváltoztatá­sáról a választók többségének felha­talmazása hiányában nem hajlandó tárgyalni, a miniszterelnök elfogadta, hogy a hazánkat érintő biztonságpoli­tikai ügyekben van helye és értelme az egyeztetésnek, amelyen a közelgő Eu­rópai Tanács ülés témái kerültek elő: a migráció, Oroszország és a kereske­delmi egyezmények” - írta közlemé­nyében az MSZP. Hozzátették, „Or­bán Viktor jelezte, örülne, ha az MSZP részt venne az alaptörvény módosítá­sában, de Molnár Gyula határozottan kijelentette, pártja erről nem hajlandó tárgyalni. A demokrácia, a sajtósza­badság és a jogállam tekintetében az MSZP elnöke és Orbán Viktor teljesen eltérő állásponton voltak”. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU A migránsokat óvná a baloldal a haza helyett LMP A szocialisták figyelmen kívül hagyják választóik akaratát, és az elmúlt szűk másfél év gyalázatos tetteit, amelye­ket Európa-szerte migránsok követ­tek el - fogalmazott Soltész Miklós (KDNP). Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért fele­lős államtitkár az alaptörvény-módo­sítás vitájában a migránsok által elkö­vetett gaztettek közül kiemelte, hogy tavaly Malmöben akartak megölni egy papot, és idén nyáron Franciaország­ban szentmise közben meg is gyilkol­tak egy idős lelkipásztort. A párizsi terrortámadásokban több mint száz­húsz embert öltek meg, és saját ottho­nában vertek agyon egy migránsvédő professzort Németországban. Soltész Miklós hangsúlyozta, a kormány és Magyarország Európát védi, a szoci­alisták bagatellizálják vagy tagadják a migránsok okozta gondokat. Az MSZP, a DK és az LMP képviselői Brüsszelben pénzbüntetést szavaztak meg azok­nak, akik nem fogadják el a kötelező betelepítést. Az államtitkár emlékez­tetett, a 2004. december 9-i népszava­­záson a szocialisták voltak azok, akik megtagadták magyar testvéreiket. *

Next