Magyar Hírlap, 2016. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-27 / 253. szám

www.magyarhirlxp.hu A BÉKÉSCSABAI NAGYTEMPLOM KÖZÉP-EURÓPA LEGNAGYOBB EVANGÉLIKUS SZENTÉLYE, ORGONÁJA ORSZÁGOS HÍRŰ Ahol a test, a lélek is jóllakik HORVÁTH ÉVA Sajátos ötvözetét nyújtja a látoga­tóknak Békéscsaba színes kulturális emlékeivel és egyedi gasztronómiai élményeivel, kiemelten a kolbász - fesztiválokkal. A dél-alföldi város mindig tud újat adni, miközben őrzi hagyományait. Hamisítatlan magyar város Békés­csaba, ám az odaérkezők, ha figyel­mesen szemlélődnek, a sok hazai hagyomány mellett szlovák jellegze­tességeket is felfedezhetnek. Fel-fel- bukkannak a szlovák építési jelleg zetességként ismert „podsztyenás”, azaz előtornácos lakóházak. A Szlo­vák Tájház állandó kiállításán pedig a 19. század közepén élt módos parasz­tok életébe lehet bepillantani. Munkácsy múlt századi otthona Szoros kötődése volt Békéscsabá­hoz hazánk nagy művészének, Mun kácsy Mihálynak. Az árva gyerek­ként itt nevelkedett világhírű festő munkáit a Munkácsy Emlékházban és a Munkácsy Mihály Múzeumban is megcsodálhatja az érdeklődő tu­rista. A város múzeumpártoló vezető testületé a tekintélyessé nőtt gyűjte­mény - amely kiterjedt a régészet, a néprajz, a képzőművészet, a történe­ti emlékek, a numizmatika, az ipar­művészet, a természetrajz, valamint a paleontológia területére - számára 1910-ben új „lakhelyet” terveztetett Wágner József helyi építésszel. A neo - klasszicista épületet - amely ma is a múzeum otthona - 1914-ben avat­ták fel. A múzeumot a nagy realis­ta festőről, Munkácsy Mihályról ne­vezték el. Az intézménynek jelenleg csaknem százhetvenezer régészeti, tízezer néprajzi, ötezer-ötszáz kép­zőművészeti, négyezer-ötszáz törté­neti és több ezer természettudományi műtárgya van. Történelmi adattára harminchétezer tételt mondhat ma­gáénak, és mintegy ötvenezer felvé­telből álló fotótára is jelentős. A múzeum legfontosabb műtár­gyai között tartják számon a Mun­kácsy Mihály-relikvia gyűjteményét: személyes használati tárgyait, az éle­téről, műveiről, modelljeiről készült fotókat, az írásos dokumentumokat. Ezek mellett természetesen a festmé nyeit, a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűj­teményt is. Munkácsy Mihály születésé­nek 150. évfordulóján, 1994-ben nyílt meg Békéscsabán a nagy ma­gyar festő emlékháza abban a gyö­nyörű, nyolcszobás kúriában, ame­lyet a rokonai építtettek az 1840-es években. Az árva Lieb gyerekek kö­zül Mihály húga, Gizella nevelkedett e házban Steineréknél. Miska pedig so­kat vendégeskedett náluk nevelőap­jával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillanatait töltötte e fa­lak között. Életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismer kedhet meg az odalátogató, mun­kásságáról pedig huszonegy eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanul mányalakok, szalonképek, portrék ­Krajcsó kolbász A Munkácsy Mihály-hagyaték otthonául szolgáló neoklasszicista épületet több mint száz éve adták át FOTÓK: MH lehet átfogó képet kapni. Steinerék után az Omaszta család lakta a há­zat majdnem száz éven keresztül. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte az evangélikus egyház, az ezekből ösz- szeállított szobabelsők betekintést nyújtanak a századforduló Békéscsa­bájának kisnemesi, polgári világába. A békéscsabai Nagytemplom Kö- zép-Európa legnagyobb evangélikus szentélye. Itt található Magyarország egyik legnagyobb evangélikus orgo­nája. A kiváló akusztikájú templom­ban rendszeresek a komoly- és mo­dern zenei koncertek. A kolbász fővárosa Az igényes kulturális élmények után a Békéscsabára látogatók számára ínyencségeket is ajánl a város. Idén az iskolai őszi szünet idején, október 28-tól 31-ig tartó időszakra szervez­ték a városban a kolbászfesztivált a Városi Sportcsarnokban és környé­kén. Az immáron csak a kolbász fő városaként számon tartott Békéscsa­bán a fő attrakció évről évre a csabai vastagkolbász. A Csabai Kolbászfesztivál idén a huszadik, jubileumi alkalommal ar­ra vállalkozik, hogy a település ha­gyományaiban emblematikus szere­pet betöltő disznótartás, feldolgozás, kolbászkészítés köré olyan igényes, sokrétű programot biztosítson, amely a négy nap alatt több mint százezer bel- és külföldről érkező vendégnek, de a helyieknek is emlékezetes, ma­radandó élményt nyújthat. A leg­ismertebb és legnépszerűbb prog­ramelem a szombati kolbászgyúrás, amelyre az idén hétszázötven csa­pat nevezett. A gasztronómiai élmé­nyek mellett szakmai rendezvények és számtalan szórakoztató program, koncertek színesítik a fesztivált. A csabai kolbászt 2013-ban emel­te a Hungarikumok Gyűjteményé­be a Békéscsabai Települési Értéktár. A sajátos húsétel egyediségét első­sorban a bőségesen adagolt fűszer­paprika adja. íze jellegzetesen „csa­bai”, szép, harmonikus kolbászíz, amelyben csak a paprika aromája és csípőssége az uralkodó. A csabai kol­bászba viszont nem tesznek borsot. Az igazi csabai a vastagkolbászt je­lenti, amelyet más vidékeken élők szaláminak neveznek. A Szlovák Tájház állandó kiállítása a 19. századi módos parasztok életét mutatja be mellett számtalan, a közösségre, csa­ládra jellemző szokás is kapcsolódik. Az érdeklődők számára nyilvános, egész napos programban felidézik a régi idők disznóvágását, a vendégek megkóstolhatják a frissen elkészült „disznóságokat”, amikből kis kósto­lót is vihetnek magukkal. A böllér és segédei a vendégek előtt szúrják le a disznót, majd a disznóvágás hagyo­mányos műveletei kezdődnek. Pör- zsölés, kaparás, tisztítás, darabolás, ízesítés, töltés. A vállalkozó kedvűek kötény ellenében részt vehetnek a munkálatokban. Kiváló csapatépítő program családoknak, munkahelyi, baráti társaságoknak, iskolásoknak a szezonon kívüli időszakban is. Békéscsaba méltán híres gasztro­nómiai és kulturális fesztiváljainak színvonalas lebonyolítására ideális helyszínt biztosít a Csaba Park 2800 négyzetméteres csarnoképülete. A rendezvénycsarnok körül további fesztiválsátrak felállítására van lehe­tőség, így nagyobb fedett fesztivál terület biztosítható a vendégek szá­mára. A kapcsolódó Kolbászmúzeum kiállítótere a kolbászkészítés törté­netét, tradicionális eszközeit mutat­ja be modern, interaktív eszközökkel. A Kolbászudvarban lévő látványkol- bász-műhelyben nyomon követhetők a sertésfeldolgozás és a kolbászkészí­tés korunkban alkalmazott eljárásai, sőt lehetőség nyílik arra is, hogy in­teraktív módon akár a látogatók is be­kapcsolódjanak a kolbászkészítés fo­lyamatába, vagy részesei lehessenek egy hagyományos disznótornak. A csabai kolbász születésének tör­ténete homályba vész, annyi azonban bizonyos, hogy már a két világháború között annyira kedvelt volt, hogy a ter­melők védjeggyel védték a hamisítás ellen. A csabai kolbász készítése ma is élő néphagyomány Békéscsabán. Mind a mai napig családok százai készítenek kolbászt házilag. A receptúra és a kol­bászkészítés, valamint az ahhoz kap csolódó szokások generációk óta örök­lődnek apáról fiúra. Az elmúlt években a csabai kolbászfesztivál hatására és az ösztönző szabályozásnak köszönhető­en újjáéledt a kistermelés is. Bő másfél éve, 2015 januárjától a Csabai Rendezvényszervező Kft. által üzemeltetett fesztiválházban a híres kolbászt már „élő kiállításokkal” tar­kítva is megismerheti az érdeklődő. A fő cél a földrajzi területvédelem alatt álló csabai kolbász mint hungarikum népszerűsítése, bemutatása a régióban egyedülálló attrakcióként egy több mint ötszáz négyzetméteres épület­ben és annak az udvarán. A rendezők kolbászkészítéssel, disznóölésekkel, hagyományőrző kolbászkészítő-ok­tatással, valamint állandó kiállítással szeretnék egész évben fenntartani az érdeklődést a kolbász és a kolbászfesz­tivál iránt. Disznóvágás élőben, virtuálisan A békéscsabai disznótornak mint ha misítatlan magyarországi szokásnak - amely András-naptól a farsang vé­géig tartott - évszázados hagyomá­nya van. Az eseményhez az evés-ivás Skandináviában is hódít már a magyar torma VÖÖGYÖRGY Létavértesről Koppenhágába is el jut a magyar torma. Idén bőségesebb a termés a tavalyinál, de a felvásárlá­si ár alacsonyabb. A gyógy- és fűszer- növény betakarítása ezekben a he­tekben zajlik. A hazai tormatermesztők csaknem ki - lencven százaléka néhány hajdú-biha­ri településhez köthető. Hajdú-Bihar megyében, a derecskéi járásban talál­ható a hétezres lélekszámú Létavértes, ahol csaknem százötven család foglal­kozik tormatermesztéssel. Nem sza­bad megfeledkezni a nyíradonyi járás­ban lévő Vámospércsről és Bagamérről sem, ezen a két településen is a tor­matermesztés a kenyérkereseti for­rása összesen száznegyven-százötven családnak. Kelemen István létavértesi tormatermesztő, aki három hektáron gazdálkodik, a Magyar Hírlapnak el­mondta: az a jellemző, hogy egy-két hektáron termesztik ezt a gyógy- és fűszernövényt a térségben, néhány gazdának van tíz-tizenöt hektáros te­rülete. Összességében, napszámosok­kal együtt mintegy hat - hétezer család megélhetését adja ez a keresztesvirá­gú növény. Ilyenkor, október közepé­től november végéig még Romániából is érkeznek napszámosok. A munkálatok a tavaszi dugványo­zással kezdődnek, szeptemberben már a csemegetormát szedik. Ezekben a hetekben a tormát ekével kiforgat­ják a földből, a fejét levágják, az oldal­hajtásokat, mellékgyökereket pedig a soron következő év szaporítóanya­gaként használják fel. A gyökértör­zset, vagyis a rizómát négy osztályba sorolják mérettől és minőségtől füg­gően. Az első osztályú torma hossza meghaladja a húsz centimétert, vas­tagságának középátmérője huszonöt milliméter feletti. A hajdúsági torma egyébként hungarikum, sőt 2004-től oltalom alatt álló eredetmegjelölést használhat. A hajdúsági torma nyolcvan száza­léka első osztályú minőség. A szakava­tott termesztési technológia mellett a talaj- és a klímaviszonyok is sokat nyomnak a latban. Kelemen István hangsúlyozta: egy hektáron mint­egy negyvenezer dugványt gyűjtenek össze, ez három-négy tonnás termés­átlagot jelent. A magyar tormatermés mintegy hatvan százalékát expor­tálják, elsősorban Németországba és Lengyelországba, de Dániába is jelen­tős mennyiséget szállítanak. Ugyan a dán torma hosszabb és súlyosabb a magyarnál, ám az íze gyenge, ezért magyar tormát kevernek hozzá, hogy erőre kapjon. Idén a termés bőségesebb a tavalyi­nál, ez köszönhető a csapadékos idő­járásnak is. Ugyanakkor tavaly 350 forint volt a torma kilójának felvá­sárlási ára, idén viszont csak 250 fo­rint, éppen a nagyobb termés miatt. A létavértesi termesztő megjegyez­te: az utóbbi tizenöt évben ezen a két értéken belül mozgott a felvásárlá­si ár, holott például a műtrágya ára a hatszorosára emelkedett, és a benzin is jócskán drágult. Szerinte ez az oka, hogy a tormatermesztők többsége ki­szolgáltatott, ez az egyetlen megélhe­tési forrásuk. A gazdálkodóktól a tormát általá­ban hűtőházakba szállítják, onnan pe­dig a feldolgozókhoz: a környéken van üzem Kokadon is, ám a meghatározó a kecskeméti gyár, amely több üzlet­láncnak is készít saját márkás termé­ket. Egy kétszáz grammos reszelt tor­ma három-négyszáz forintba kerül, ám valójában mintegy ötvenszázalék- nyi tormát tartalmaz. A nyers torma­gyökér kilója ezer forintot kóstál. ■ 2016. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG MAGYAR HÍRLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék