Magyar Hírlap, 2016. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-27 / 253. szám
www.magyarhirlap.hu 2016. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG MAGYAR HÍRLAP A BÉKÉSCSABAI NAGYTEMPLOM KÖZÉP-EURÓPA LEGNAGYOBB EVANGÉLIKUS SZENTÉLYE, ORGONÁJA ORSZÁGOS HÍRŰ Ahol a test, a lélek is jóllakik HORVÁTH ÉVA Sajátos ötvözetét nyújtja a látogatóknak Békéscsaba színes kulturális emlékeivel és egyedi gasztronómiai élményeivel, kiemelten a kolbász - fesztiválokkal. A dél-alföldi város mindig tud újat adni, miközben őrzi hagyományait. Hamisítatlan magyar város Békéscsaba, ám az odaérkezők, ha figyelmesen szemlélődnek, a sok hazai hagyomány mellett szlovák jellegzetességeket is felfedezhetnek. Fel-felbukkannak a szlovák építési jellegzetességként ismert „podsztyenás”, azaz előtornácos lakóházak. A Szlovák Tájház állandó kiállításán pedig a 19. század közepén élt módos parasztok életébe lehet bepillantani. Munkácsy múlt századi otthona Szoros kötődése volt Békéscsabához hazánk nagy művészének, Munkácsy Mihálynak. Az árva gyerekként itt nevelkedett világhírű festő munkáit a Munkácsy Emlékházban és a Munkácsy Mihály Múzeumban is megcsodálhatja az érdeklődő turista. A város múzeumpártoló vezető testülete a tekintélyessé nőtt gyűjtemény - amely kiterjedt a régészet, a néprajz, a képzőművészet, a történeti emlékek, a numizmatika, az iparművészet, a természetrajz, valamint a paleontológia területére - számára 1910-ben új „lakhelyet” terveztetett Wágner József helyi építésszel. A neo klasszicista épületet - amely ma is a múzeum otthona - 1914-ben avatták fel. A múzeumot a nagy realista festőről, Munkácsy Mihályról nevezték el. Az intézménynek jelenleg csaknem százhetvenezer régészeti, tízezer néprajzi, ötezer-ötszáz képzőművészeti, négyezer-ötszáz történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. Történelmi adattára harminchétezer tételt mondhat magáénak, és mintegy ötvenezer felvételből álló fotótára is jelentős. A múzeum legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály-relikvia gyűjteményét, személyes használati tárgyait, az életéről, műveiről, modelljeiről készült fotókat, az írásos dokumentumokat. Ezek mellett természetesen a festményeit, a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is. Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján, 1994-ben nyílt meg Békéscsabán a nagy magyar festő emlékháza abban a gyönyörű, nyolcszobás kúriában, amelyet a rokonai építtettek az 1840-es években. Az árva Lieb gyerekek közül Mihály húga, Gizella nevelkedett e házban Steineréknél. Miska pedig sokat vendégeskedett náluk nevelőapjával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillanatait töltötte e falak között. Életével dokumentumok és fénymásolatok segítségével ismerkedhet meg az odalátogató, munkásságáról pedig huszonegy eredeti alkotásából - köztük vázlatok, tanulmányalakok, szalonképek, portrék -lehet átfogó képet kapni. Steinerék után az Omaszta család lakta a házat majdnem száz éven keresztül. Bútoraikat, tárgyaikat megőrizte az evangélikus egyház, az ezekből öszszeállított szobabelsők betekintést nyújtanak a századforduló Békéscsabájának kisnemesi, polgári világába. A békéscsabai Nagytemplom Közép-Európa legnagyobb evangélikus szentélye. Itt található Magyarország egyik legnagyobb evangélikus orgonája. A kiváló akusztikájú templomban rendszeresek a komoly és modern zenei koncertek. A kolbász fővárosa Az igényes kulturális élmények után a Békéscsabára látogatók számára ínyencségeket is ajánl a város. Idén az iskolai őszi szünet idején, október 28-tól 31-ig tartó időszakra szervezték a városban a kolbászfesztivált a Városi Sportcsarnokban és környékén. Az immáron csak a kolbász fővárosaként számon tartott Békéscsabán a fő attrakció évről évre a csabai vastagkolbász. A Csabai Kolbászfesztivál idén a huszadik, jubileumi alkalommal arra vállalkozik, hogy a település hagyományaiban emblematikus szerepet betöltő disznótartás, feldolgozás, kolbászkészítés köré olyan igényes, sokrétű programot biztosítson, amely a négy nap alatt több mint százezer bel- és külföldről érkező vendégnek, de a helyieknek is emlékezetes, maradandó élményt nyújthat. A legismertebb és legnépszerűbb programelem a szombati kolbászgyúrás, amelyre az idén hétszázötven csapat nevezett. A gasztronómiai élmények mellett szakmai rendezvények és számtalan szórakoztató program, koncertek színesítik a fesztivált. A csabai kolbászt 2013-ban emelte a Hungarikumok Gyűjteményébe a Békéscsabai Települési Értéktár. A sajátos húsétel egyediségét elsősorban a bőségesen adagolt fűszerpaprika adja. Íze jellegzetesen „csabai”, szép, harmonikus kolbászíz, amelyben csak a paprika aromája és csípőssége az uralkodó. A csabai kolbászba viszont nem tesznek borsot. Az igazi csabai a vastagkolbászt jelenti, amelyet más vidékeken élők szaláminak neveznek. A csabai kolbász születésének története homályba vész, annyi azonban bizonyos, hogy már a két világháború között annyira kedvelt volt, hogy a termelők védjeggyel védték a hamisítás ellen. A csabai kolbász készítése ma is élő néphagyomány Békéscsabán. Mind a mai napig családok százai készítenek kolbászt házilag. A receptúra és a kolbászkészítés, valamint az ahhoz kapcsolódó szokások generációk óta öröklődnek apáról fiúra. Az elmúlt években a csabai kolbászfesztivál hatására és az ösztönző szabályozásnak köszönhetően újjáéledt a kistermelés is. Bő másfél éve, 2015 januárjától a Csabai Rendezvényszervező Kft. által üzemeltetett fesztiválházban a híres kolbászt már „élő kiállításokkal” tarkítva is megismerheti az érdeklődő. A fő cél a földrajzi területvédelem alatt álló csabai kolbász mint hungarikum népszerűsítése, bemutatása a régióban egyedülálló attrakcióként egy több mint ötszáz négyzetméteres épületben és annak az udvarán. A rendezők kolbászkészítéssel, disznóölésekkel, hagyományőrző kolbászkészítő-oktatással, valamint állandó kiállítással szeretnék egész évben fenntartani az érdeklődést a kolbász és a kolbászfesztivál iránt. Disznóvágás élőben, virtuálisan A békéscsabai disznótornak mint hamisítatlan magyarországi szokásnak - amely András-naptól a farsang végéig tartott - évszázados hagyománya van. Az eseményhez az evés-ivás mellett számtalan, a közösségre, családra jellemző szokás is kapcsolódik. Az érdeklődők számára nyilvános, egész napos programban felidézik a régi idők disznóvágását, a vendégek megkóstolhatják a frissen elkészült „disznóságokat”, amikből kis kóstolót is vihetnek magukkal. A böllér és segédei a vendégek előtt szúrják le a disznót, majd a disznóvágás hagyományos műveletei kezdődnek. Pörzsölés, kaparás, tisztítás, darabolás, ízesítés, töltés. A vállalkozó kedvűek kötény ellenében részt vehetnek a munkálatokban. Kiváló csapatépítő program családoknak, munkahelyi, baráti társaságoknak, iskolásoknak a szezonon kívüli időszakban is. Békéscsaba méltán híres gasztronómiai és kulturális fesztiváljainak színvonalas lebonyolítására ideális helyszínt biztosít a Csaba Park 2800 négyzetméteres csarnoképülete. A rendezvénycsarnok körül további fesztiválsátrak felállítására van lehetőség, így nagyobb fedett fesztivál terület biztosítható a vendégek számára. A kapcsolódó Kolbászmúzeum kiállítótere a kolbászkészítés történetét, tradicionális eszközeit mutatja be modern, interaktív eszközökkel. A Kolbászudvarban lévő látványkolbász-műhelyben nyomon követhetők a sertésfeldolgozás és a kolbászkészítés korunkban alkalmazott eljárásai, sőt lehetőség nyílik arra is, hogy interaktív módon akár a látogatók is bekapcsolódjanak a kolbászkészítés folyamatába, vagy részesei lehessenek egy hagyományos disznótornak. Krajcsó kolbász A Munkácsy Mihály-hagyaték otthonául szolgáló neoklasszicista épületet több mint száz éve adták át FOTÓK: MH A Szlovák Tájház állandó kiállítása a 19. századi módos parasztok életét mutatja be Skandináviában is hódít már a magyar torma VÖDGYÖRGY Létavértesről Koppenhágába is eljut a magyar torma. Idén bőségesebb a termés a tavalyinál, de a felvásárlási ár alacsonyabb. A gyógy- és fűszernövény betakarítása ezekben a hetekben zajlik. A hazai tormatermesztők csaknem kilencven százaléka néhány hajdú-bihari településhez köthető. Hajdú-Bihar megyében, a derecskei járásban található a hétezres lélekszámú Létavértes, ahol csaknem százötven család foglalkozik tormatermesztéssel. Nem szabad megfeledkezni a nyíradonyi járásban lévő Vámospércsről és Bagamérről sem, ezen a két településen is a tormatermesztés a kenyérkereseti forrása összesen száznegyven-százötven családnak. Kelemen István létavértesi tormatermesztő, aki három hektáron gazdálkodik, a Magyar Hírlapnak elmondta: az a jellemző, hogy egy-két hektáron termesztik ezt a gyógy- és fűszernövényt a térségben, néhány gazdának van tíz-tizenöt hektáros területe. Összességében, napszámosokkal együtt mintegy hat - hétezer család megélhetését adja ez a keresztesvirágú növény. Ilyenkor, október közepétől november végéig még Romániából is érkeznek napszámosok. A munkálatok a tavaszi dugványozással kezdődnek, szeptemberben már a csemegetormát szedik. Ezekben a hetekben a tormát ekével kiforgatják a földből, a fejét levágják, az oldalhajtásokat, mellékgyökereket pedig a soron következő év szaporítóanyagaként használják fel. A gyökértörzset, vagyis a rizómát négy osztályba sorolják mérettől és minőségtől függően. Az első osztályú torma hossza meghaladja a húsz centimétert, vastagságának középátmérője huszonöt milliméter feletti. A hajdúsági torma egyébként hungarikum, sőt 2004-től oltalom alatt álló eredetmegjelölést használhat. A hajdúsági torma nyolcvan százaléka első osztályú minőség. A szakavatott termesztési technológia mellett a talaj- és a klímaviszonyok is sokat nyomnak a latban. Kelemen István hangsúlyozta: egy hektáron mintegy negyvenezer dugványt gyűjtenek össze, ez három-négy tonnás termésátlagot jelent. A magyar tormatermés mintegy hatvan százalékát exportálják, elsősorban Németországba és Lengyelországba, de Dániába is jelentős mennyiséget szállítanak. Ugyan a dán torma hosszabb és súlyosabb a magyarnál, ám az íze gyenge, ezért magyar tormát kevernek hozzá, hogy erőre kapjon. Idén a termés bőségesebb a tavalyinál, ez köszönhető a csapadékos időjárásnak is. Ugyanakkor tavaly 350 forint volt a torma kilójának felvásárlási ára, idén viszont csak 250 forint, éppen a nagyobb termés miatt. A létavértesi termesztő megjegyezte: az utóbbi tizenöt évben ezen a két értéken belül mozgott a felvásárlási ár, holott például a műtrágya ára a hatszorosára emelkedett, és a benzin is jócskán drágult. Szerinte ez az oka, hogy a tormatermesztők többsége kiszolgáltatott, ez az egyetlen megélhetési forrásuk. A gazdálkodóktól a tormát általában hűtőházakba szállítják, onnan pedig a feldolgozókhoz: a környéken van üzem Kokadon is, ám a meghatározó a kecskeméti gyár, amely több üzletláncnak is készít saját márkás terméket. Egy kétszáz grammos reszelt torma három-négyszáz forintba kerül, ám valójában mintegy ötvenszázaléknyi tormát tartalmaz. A nyers tormagyökér kilója ezer forintot kóstál. ■