Magyar Hírlap, 2016. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

II. A M ft C Y ft R HÍRLAP HÉTVÉCI MELLÉKLETE Bethlen Miklós folytatás az I. oldalról Két év múlva a fejedelem megbízásából felke­reste a magyarországi elégedetlen főurakat, Wesselényi Ferencet és körét tájékoztatta a tö­rökkel kialakítandó viszonnyal kapcsolatos erdélyi véleményről. E küldetéséért kapta ju­talmul első kormányzati tisztségét, az udvar­helyi főkapitányságot, majd 1668-tól fejedel mi meghívottként vett részt az Országgyűlés munkájában. Az 1670-es években főként tol­lával szolgálta az erdélyi kormányzatot a bé­csi udvar magyarországi protestánsüldözései ről a nyugati közvéleményt tájékoztató levelek és röpiratok megfogalmazásával. Apjával, Bethlen János kancellárral együtt azt az álláspontot képviselte, hogy Erdély csak annyiban támogathatja a Habsburg Biroda­lom ellenében a magyarországi üldözötteket, amennyiben a török Porta külpolitikai érde­kei engedik. Emiatt kerültek ellentétbe mind Apafi fejedelemmel, mind a növekvő befo­lyású Teleki Mihály tanácsúrral. Az erdélyi pártharcok őt sem kímélték, 1676 márciusá­tól szinte egy évig raboskodott Fogarasban az uralkodó elleni összeesküvés gyanújával. Ki- szabadulása után folyamatosan emelkedett a politikusi pályán, Béldi Pál Apafi-elleries ak­ciójából kivonta magát, és javaslataival igye­kezett megelőzni a polgárháborút. Az 1681 -es és 1682-es magyarországi hadjáratban főtisz­ti rangban vett részt, a következő évben Bécs ostromára felvonuló török-erdélyi seregből azonban felesége betegsége miatt kimaradt. Bécs sikeres védelme, majd 1686-ban Bu­da visszafoglalása teljesen új helyzetet terem­tett a „két pogány közt” Bocskai és Bethlen Gábor óta többnyire sikeresen lavírozó Erdély számára is: a sikeres Habsburg Birodalom­mal való kapcsolatát úgy kellett kialakítania, hogy közben lehetőleg ne haragítsa magára a katonailag még mindig erős török Portát sem. Haller János bécsi tárgyalásai során, 1686- ban kieszközölt egy Erdély számára kedvező megállapodást, amely szerint a törökellenes hadjárathoz való anyagi hozzájárulás fejé­ben megtarthatja addigi önállóságát. Bethlen Miklós javasolta az elfogadását, de az Ország- gyűlésen egyedül maradt a véleményével. A császári csapatok 1687-ben be is vonul­tak a téli szállásra, és Bethlen az egyre nyo­masztóbb katonai uralom elleni tiltakozásul MoribundaTransylvania ad pedes Sacratissimi Imperatoris projecta (A haldokló Erdély a fel séges császár lábai előtt) címen emlékiratot intézett Lipót császárhoz. Eközben az Apa fi döntéseit elősegítő deputáció tagjává vá­lasztották, majd 1689 ben bekerült a fejedel­mi tanácsba. Miután 1690 áprilisában elhunyt Apafi Mihály fejedelem, az Oszmán Biroda lom pedig ellentámadásba lendült, visszafog­lalta Belgrádot, Thököly Imre meg török se­gítséggel betört Erdélybe, és augusztus 21 én Zernyestnél legyőzte a császári sereget, Beth len Miklós azonnal Bécsbe indult, és hosszas tárgyalásai során az Erdély elvesztésétől fé­lő kormányzattal sikerült az országnak remé­nyen felül kedvező megállapodást kötnie. Diplomatervezete a Moribunda szövegé­re épült, tizennyolc pontba foglalva az ország közigazgatási, gazdasági és művelődési önál lóságát a Habsburg Birodalom keretei között, megtartva a szabad vallásgyakorlat hagyó mányos rendszerét is. Tervét mindkét udvari párttal átnézette és a brandenburgi, a holland meg az angol követ támogatását is elnyerte. A kiskorú II. Apafi Mihály fejedelemségének kérdése nem tisztázódott, nagykorúságáig a rendek által választott és a császártól megerő­sített gubernátor és gubernium áll majd az or­szág élén. Október 16-án Lipót császár aláírta a diplomát, és Bethlen hazafelé útjában büsz­kén jelenthette az erdélyieknek: „békességet viszek”. Bethlen politikusi pályájának valóban csú csa a Diploma kieszközlése. Átlátta a játék­tér reális határait, mérlegelte a kockázatokat, egyeztette a magukéval a Habsburg dinasz­tia érdekeit, és józan kompromisszumot kö tött. Az 1691-ben megalakult Erdélyi Főkor­mányzóság gubernátora gróf Bánffy György lett, Bethlen néhány szavazattal maradt le, s ő lett a kancellár. E tisztségében éberen őr­ködött azon, hogy az Erdélyi Fejedelemség jogai ne szenvedjenek csorbát. Miközben az abszolutista Lipót császár a töröktől vissza­foglalt Magyarországot - „a fegyver jogán” - gyakorlatilag meghódított tartományként kezelte, Bethlen kancellár következetesen meghiúsította a Habsburg háznak azt a szán dékát, hogy Erdélyt is Bécsből kormányozzák. A Diploma Leopoldinum, még 1694 ben né­mileg módosított formájában is, Magyaror­szághoz viszonyítva kedvezőbben határozta meg Erdély helyzetét a Habsburg Birodalmon belül, elvileg belső autonómiát biztosított, és lényegében 1848-ig az ország alkotmányának számított. Bethlen Miklós több mint tíz évig sikere­sen fékezte az abszolutista bécsi udvar nyo­mulását, de helyzetét az is nehezítette, hogy 1696-ban Rabutin de Bussy francia szárma zású császári tábornokot nevezték ki erdélyi főhadparancsnokká, aki egy „gyarmati őr­mester” tapintatával és körültekintésével járt el a számára szokatlan országban, és állan­dóan gyanakodott a kancellárra. Gyanakvá­sát csak tetézte a Rákóczi-szabadságharc ki­törése 1703 nyarán, amelynek hírére az egész guberniumot és a főurakat Szebenbe rendel­te tisztes katonai őrizet alá, a kancellár meg nyilatkozásai mögött pedig kuruc befolyást feltételezett. Pedig Bethlen nem lett kuruc, „csak” sze rette volna megkímélni Erdélyt a felkelés és a háború pusztításaitól, s arra kérte Rabutint is, hogy akadályozza meg a kurucok behatolását. A császári tábornok azonban nem törődött Er dély érdekeivel, s a császári haderőt a hábo­rú idején sem akarta az ország megvédésére, hanem csak a nép megfélemlítésére felhasz­nálni. Egyes várakat és városokat megerődí­tett, s azokból küldött ki bosszúálló, fosztoga­tó csapatokat a védtelen falvakra és városokra, rendszerint a kuruc hadak elvonulása után. Nagyenyednek a császári csapatok általi kímé­letlen felégetése (1704. március), a számára oly kedves híres református kollégium pusztulása, Az utolsó nagy erdélyi államférfi, Bethlen Miklós 74 éves korában Aligha túlzás a magyar sorsra nagyon is jellemzőnek tartanunk, hogy Bethlen Miklós rokona, Bethlen 1

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék