Magyar Hírlap, 2016. november (49. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-15 / 268. szám
ROVATVEZETŐ: SZAJLAI CSABA, E-MAIL: SZAJAI.CSABA@MAGYARHIRAP.HU dollárért vásárolja meg a Samsung Electronics az amerikai székhelyű Harman International Industries céget, amely az internetre kapcsolt autó- és szórakoztató rendszerek gyártója. Ez minden idők legnagyobb dél-koreai vállalatfelvásárlása - adta hírül a távirati iroda. A Samsung részvényenként 112 dollárt fizet készpénzben, 28 százalékkal nagyobb összeget a Harman múlt pénteki tőzsdei záróáránál. (PGI) MAGASABB FIZETÉSEKKEL SIKERÜLHET ITTHON TARTANI A KÉPZETT, JÓ MUNKAERŐT, ÉS EZ A VERSENYKÉPESSÉG ERŐSÍTÉSÉT SZOLGÁLJA Kedvező háttér járulékcsökkentéshez HORVÁTH ÉVA Nem érte váratlanul a kormány minimálbér - emelési és járulékcsökkentési javaslata a Magyar Nemzeti Bankot. A munkaerőpiaci helyzet és az államháztartás kedvező alakulása megfelelő hátteret ad az intézkedésekhez. Már egy ideje benne volt a levegőben, hogy változások várhatók a hazai munkaerőpiaci szabályozásban. Feszessé vált a piac, nagy verseny alakult ki a magyarországi szakképzett munkaerőért. A vállalatok számára a profitabilitás kedvezően alakult az elmúlt hat-nyolc év során, így ki tudnak gazdálkodni egy nagyobb béremelést is. Ráadásul a járulékcsökkentés részben ellensúlyozni is fogja a bérköltségek emelkedését - fejtette ki kérdésünkre Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzési igazgatója. Hozzátéve: a béremelkedés versenyképességi hatása kettős, mivel bár a magasabb bérek egyfelől ronthatják a cégek versenyképességét a költségek tekintetében, másfelől ha ezáltal sikerül itthon tartani a jól képzett munkaerőt, az a versenyképesség javát szolgálhatja. Az MNB már korábban felhívta a figyelmet, hogy az idei költségvetésben a korábban tervezettnél nagyobb mozgástér alakult ki, ami szintén „elviseli” a járulékcsökkentéseket. A gazdaságpolitika eredményei is egyre inkább segíthetik a felzárkózást, így Balatoni András szerint a monetáris politikai intézkedésekről egyre inkább át lehet térni a fiskális lépésekre. Ezt példázza Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legutóbbi bejelentése is. Az agrárium idén a tavalyihoz képest meglehetősen jól teljesített, és a kiskereskedelmi forgalom is dinamikusan bővül - sorolta az elemzési igazgató. Jóllehet, az ipari konjunktúra lassult, ám arra lehetett is számítani. Ahogyan az építőiparban is nehéz túlteljesíteni a tavalyi volumeneket, amikor az uniós pénzek sok beruházás megvalósítását tették lehetővé. Az idén csökkent a forráslehívás, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) építőipari hatása pedig majd csak jó pár negyedév után jelentkezik. A szeptemberi inflációs jelentés frissítése most fejeződik be a jegybanknál, ahol az év kilencedik hónapjában 2,8 százalékos bővüléssel számoltak. Ahogyan az inflációnál változatlanul úgy becsülik, hogy annak szintje még jó ideig a három-százalékos cél alatt marad. S bár sok esetben a bérinfláció jellemzően árinflációt von maga után, Magyarországon ettől a párhuzamos változástól egyelőre nem kell tartani, a két folyamat kapcsolata nem olyan szoros. Azaz nem feltétlenül hoz magával a béremelkedés azonos ütemű árinflációt. ■ Balatoni András FOTÓ: VARGA IMRE A SZOLGÁLTATÓ ÉS A KERESKEDELMI VÁLLALATOK NAGYON VÁRJÁK A JELENTŐS EMELÉST Minimálbér: népszerű kormányterv BC A lakosság döntő többsége támogatja a kormány minimálbér-emelési terveit. A magyar vállalatok jelentős többsége szintén egyetértene a havi legkisebb bér jelentős növelésével. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter november 11-i bejelentése szerint a kormány 15 százalékos minimálbér-emelést és négy százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést javasol jövőre, továbbá 25 százalékkal nőhet a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimum is. A minimálbér jelenlegi összege bruttó 111 ezer forint. A garantált bérminimum összege pedig bruttó 129 ezer forint havonta. A kedvező szakmai fogadtatás mellett a politikai és a gazdasági szereplők eltérően reagáltak a nemzetgazdasági miniszter bejelentésére. A Századvég közvélemény-kutatása ezúttal a javaslat társadalmi megítélését vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében. Az eredmények szerint elsöprő a minimálbér-emelés támogatottsága. A kutatóintézet válaszadóinak 93 százaléka reagált úgy, hogy egyetért a javaslattal. Kiderült az is, hogy a terv megítélése lényegében független a politikai preferenciáktól. A kormány javaslata egyaránt népszerű a politikai önbesorolás szerinti bal- és jobboldali, valamint középen álló választópolgárok között. Amellett, hogy kifejezetten magas a minimálbér-emelés lakossági támogatottsága, a Századvég egy korábbi, a hazai vállalatok körében készült kutatásából az is kiderült, hogy a vállalati szféra is üdvözölné a minimálbér emelését. A megkérdezett cégek több mint kétharmada (69 százaléka) értene egyet egy ilyen lépéssel. A kutatás rámutatott arra is, hogy bár minden cégtípus esetén a többség támogató, leginkább a szolgáltató és a kereskedelmi cégek, valamint a legkisebb és a legnagyobb vállalatok körében népszerű a minimálbér emelésének kormányzati javaslata. ■ A minimálbér és a garantált bérminimum összege (ezer Ft) 200 Minimálbér összege 160 .......... ÍJfí Garantált bérminimum összege ------------------------------------__-------S. 3 • A kormány javaslata i2o n fl| v I .........................................jjjppji..... 30 Fi El Fi .Ki. H m...m 40 ....................... I ...................... . ........ ol UN iffy ür Ili ül KI 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017‘ 2018' FORRÁS: Ml A NAGYOBB CÉGEK HARMINC SZÁZALÉKKAL TÖBBET FIZETNEK A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN A régiótól elmaradó keresetek B. A járműgyártás a feldolgozóiparon belül az egyik legfontosabb ágazat: a kibocsátás tavaly elérte a 7100 milliárd forintot, az alkalmazott munkaerő létszáma átlépte a nyolcvanezer főt - áll a Költségvetési Felelősségi Intézet elemzésében. A járműgyártó cégek közül a hozzáadott érték szempontjából a kisebbek kevesebbet fizetnek a munkavállalóiknak. A külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál az átlagos bruttó bér 221 ezer, míg a hazai tulajdonúaknál 195 ezer forint havonta. Ezzel nem mutatnak lényeges lemaradást a környező országokban működő cégekhez képest a tanulmány szerint. A legnagyobb ötven cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között kedvezőbb adat, de a termelékenységüket figyelembe véve legalább harminc százalékkal marad el a környező országokban mért szintektől. Az intézet szerint a munkáltatói járulékkulcs csökkentése ezzel szemben lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét. Ahol pedig nyir vagy közmunkában elrejtett túlkínálat van munkaerőből, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet.* MAGYAR HÍRLAP, 2016. NOVEMBER 11., KEDD MNB-ALAPÍTVÁNYOK: RACIONALLZÁLLAK A MŰKÖDÉSÜKET Félmilliárdos megtakarítás GYV A párhuzamosságok megszüntetésével racionalizálják működésüket a Pallas Athéné Alapítványok, a tulajdonukban álló gazdasági társaságoknál pedig felügyelőbizottságok, igazgatóságok szűnnek meg, vagy csökken a létszámuk, és ahol lehetséges, a tisztségeket belső munkavállalók töltik be, külön díjazás nélkül. Az intézkedésektől éves szinten félmilliárdos megtakarítást várnak - mondta Fekete Zoltán, az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója a távirati irodának. Összevont munkaszervezetek jönnek létre a pályázatok kiírásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatok kezelése, a pénzügy, a könyvelés, a könyvvizsgálat és az ingatlankezelés területén. Felidézte: a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok feladata kétszázhetvenmilliárd forintnyi vagyon felelős kezelése, befektetése a hosszú távú, fenntartható működés érdekében. Fekete Zoltán elmondta: a Pallas Athéné Alapítványok létrehozása óta eltelt csaknem két évben 1,31 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat, miközben mintegy 3,6 milliárd forinttal több mint nyolcszáz oktatási, kutatási, tudományos pályázatot támogattak. Több különböző profilú oktatási projektet is támogattak. ■ További bankjegyek újulnak meg jövőre Megújulnak a kétezer- és az ötezerforintos címletű bankjegyek, az új bankók november 15-től válnak törvényes fizetőeszközzé, de a készpénzforgalomban csak 2017. március 1-jétől lehet találkozni velük. A mai két-, illetve ötezerforintos bankókkal jövő július 31-ig lehet fizetni. A régi bankjegyeket a hitelintézetek és a posta ezt követően még három évig, 2020. július 31-ig, a jegybank pedig húsz évig, 2037. július 31- ig díjmentesen beváltja. A bankjegyek megújítása a hamisítás megelőzését szolgálja újabb biztonsági elemekkel. (HÉ) Indul a közbeszerzés újabb MFB Pontokra A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közbeszerzési eljárást indított értékesítési hálózatának bővítésére. Jövőre további kétszáz MFB Pont jön létre, így több mint hatszáz helyen lesznek elérhetők az uniós pénzügyi eszközök a vállalkozások számára - közölte az állami tulajdonú hitelintézet. Az év végéig megnyíló négyszáznegyvenkettő mellett az újak közül huszonnégyet Budapesten és a megyei jogú városokban, százhetvenhatot pedig kisebb településeken, elsősorban járásközpontokban alakítanak ki. (HÉ) Villamosenergia-alállomás épült Kerepesen Átadta tegnap a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. Kerepes 400/120 kilovoltos feszültségszintű alállomását - közölte a Mavir a távirati irodával. A beruházás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által elfogadott Hálózatfejlesztési terv alapján, zöldmezős beruházásként valósult meg 7,7 milliárd forintból. A beruházással nőtt a gödöllői térség és a Budapest környéki agglomeráció villamosenergiaellátás-biztonsága. (PGI) Kártalanítás a madárinfluenza miatt A madárinfluenza-vírussal fertőzött állatállomány leölése kötelező, valamennyi érintettnek jár az állami kártalanítás, ennek összege az állatok forgalmi értéke - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel. Újabb madárinfluenza megbetegedéseket észleltek a Bács-Kiskun megyei Bugac, Kisszállás és Kelebia településeken, korábban egy tótkomlósi pulykaállományban és egy kiskunmajsai kacsatartó telepen jelent meg a kór. (VGY) Új vezető az Agrármarketing Centrum élén Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Daróczi Lászlót nevezte ki az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. (AMC) igazgatói posztjára. A földművelésügyi tárca közölte: az AMC aktív szerepet tölt be a magyar agrárium és élelmiszergazdaság versenyképességének és üzleti eredményeinek javításában.Tevékenységével hozzájárul a tudatos fogyasztói magatartás kialakulásához, az egészséges táplálkozás elterjedéséhez, a hazai élelmiszertermékek megerősítéséhez. (GYV)