Magyar Hírlap, 2016. december (49. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-03 / 284. szám

www.mmyxrhirup.hu ORBÁN VIKTOR: RAGASZKODUNK A REZSICSÖKKENTÉSHEZ, ÚJABB UNIÓS FRONT NYÍLT „Az EU-csúcs Dávid és Góliát csatája lesz” PINDROCH TAMÁS „Nem engedjük, hogy az Európai Unió kivezesse a tagországok hatósági köz­­műárszabályozását. Ez azt jelentené, hogy meg kell szüntetni a rezsicsök­kentést ” - jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A legújabb brüsszeli tervet, a közüze­mi díjak hatósági árszabályozásának megszüntetését határozottan elutasí­totta tegnap Orbán Viktor. A Kossuth rádióban elmondta, szívesen odaállna a jó uniós döntések mellé, de ez a terv is káros lenne a magyaroknak. Az Euró­pai Bizottság tévedésben van, mert az energiaszektorban a verseny nem ve­zet az árak csökkentéséhez. Kifejtette, ha nem lenne Közép-Európa országai­ban központi árszabályozás, akkor kü­lönféle háttéralkuk alakítanák a díja­kat, és a nyugdíjasok, a családosok, a nehéz helyzetben lévők jóval maga­sabb energiaárat fizetnének a mosta­ninál. „Ezért Magyarország ragaszko­dik a rezsicsökkentéshez, és azt meg fogjuk védeni, bár ez 2017 -ben nagyon kemény küzdelem lesz, de van esé­lyünk a sikerre” - mondta. Ez újabb uniós frontot jelent, de nem Magyar­­ország, hanem Brüsszel nyitotta meg. Mint folytatta, ma már aki akar, az dolgozhat Magyarországon, az a kor­mányzati cél, hogy egyre jobban meg­érje dolgozni. „Minden vállalkozó adócsökkentésben részesül, ameny­nyiben végrehajtja a béremelést” - foglalta össze a kormány minimál­bér-emelési és járulékcsökkentési lépéseinek logikáját. Szerinte ennek köszönhetően versenyképesebb lesz az ország. Emlékeztetett, 2010-ben nem a munkanélküliség csökkenté­sét, hanem a teljes foglalkoztatottsá­got tűzte ki célul, amelyhez már kö­zel állunk. „Még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, de 1990 óta a helyzet még soha nem volt olyan biztató, mint ma. Még nem érkeztünk meg, hanem úton vagyunk, az irányunk sikerrel kecsegtet” - vélekedett. Arról, hogy a prognózisok a német gazdaság lassulásával számolnak, azt mondta, Németország nem azonos a világgal, Magyarország keleti és a dé­li gazdaságpolitikai nyitása megkezdő­dött. A világgazdaság lassulása esetén az a feladat, hogy a kormány, a gazda­sági kamara és a szakszervezetek ta­láljanak olyan irányvonalat, amely a növekedést ilyen feltételek mellett is fenntartja. Szerinte nem véletlen, hogy a gazdaságpolitikai csatákat az elmúlt években sorozatosan megnyerte az or­szág az ellenszélben is. Erre példaként az IMF elküldését hozta fel. Megjegyez­­­te, a kormány ezeket a harcokat a ha­zai ellenzékkel szemben is győzelemre vitte. „Feketebárányból Magyarország sikertörténetté vált. Ezt már az ellenfe­leink is elismerik” - fejtette ki. „Először megemeltem, majd feldo­báltam az égbe a kalapom, amikor az Alkotmánybíróság állást foglalt arról, hogy alkotmánymódosítás nélkül is joga és kötelessége a kormánynak ki­állni Magyarország alkotmányos iden­titása mellett. Vagyis a kabinet nem támogathat olyan brüsszeli döntést, amely megsérti Magyarország szuve­renitását” - jelentette ki. Az Alkotmánybíróság (AB) dönté­se szerinte óriási segítséget jelent a de­­­cemberi brüsszeli kvótacsatában. Úgy folytatta, már zárójelbe lehet tenni az ellenzék gáncsoskodását, el lehet fe­lejteni, hogy átállt Brüsszel oldalára, hogy a Jobbik keresztbefeküdt, most sikerült ezt az ellenzéket is kikerülni. Szerinte az AB döntése jó hír minden­­­kinek, aki nem akarja, hogy elfoglal­ják az országot. Úgy vélekedett, a kvó­táról szóló brüsszeli EU-csúcs Dávid és Góliát összecsapása lesz, s ebben a vi­segrádi országok jelentik Dávidot. „Az EU döntéshozatali rendszere azonban olyan, hogy a miniszterelnökök fontos kérdésekben csak egyhangú döntése­ket hozhatnak, így tehát még Dávid­nak is van lehetősége” - mondta. Arról is szólt, hogy idővel elbuknak azok a kormányok, amelyek nem ér­tik meg, hogy az emberek nem akar­nak bevándorlást, nem akarnak ide­geneket látni maguk között. Ki kell várni, amíg helyreáll az Európában megbomlott demokrácia, a nép mást gondol, mint amit a vezetői rá akar­nak erőltetni. Megjegyezte, ez történt az Egyesült Államokban, és sorban ez történik az európai országokban is. „Csak ki kell tartani, amíg a beván­dorlás ellenzői kerülnek többségbe mindenhol” - vélekedett. ■ „Még nem érkeztünk meg, de az irány sikerrel kecsegtet” FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK szilárd SEGÍT AZ ORSZÁG MEGVÉDÉSÉBEN AZ AB VÉLEMÉNYE Az ellenzék súlyos veresége BK Az Alkotmánybíróság (AB) uniós kvótáról tett állásfoglalása az ellen­zék súlyos veresége - jelentette ki Halász János tegnapi sajtótájékoz­tatóján. A Fidesz-frakció szóvivő­je - az MTI jelentése szerint - az AB álláspontja szerint azt mondta, az or­szág szuverenitása nem korlátozha­tó olyan esetekben, amikor mi nem mondtunk le róla. Brüsszel nem sértheti Magyaror­szág szuverenitását és alkotmányos identitását - hangsúlyozta. Felidéz­te, hogy az ellenzéki pártok meg­akadályozták az alkotmánymódo­sítást, amelynek célja a migránsok betelepítésének megtiltása lett volna. A Jobbik, az MSZP és a DK egyformán elutasította az alaptörvény módosí­tását, „s ezzel egyértelművé tették, hogy rájuk nem lehet számítani Ma­gyarország védelmében”, inkább „Brüsszel malmára hajtják a vizet” - fogalmazott a frakciószóvivő. Hozzá­tette, Brüsszel minden bizonnyal új­ra megpróbálja majd „kierőszakolni” a kötelező betelepítési kvótát, amely alapján „futószalagon szállíthatnák Magyarországra a migránsokat”. Az AB állásfoglalása azonban egy olyan úton vezethet végig, amely segíthet megvédeni az országot a kötelező be­telepítési kvótától - mutatott rá a Fi­desz-frakció szóvivője. Azt ígérte, a kormánypártok készek támogatni az ehhez szükséges jogi eszközt. ■ Halász János FOTÓ: MH Alkotmányos eszközökkel is védekezünk KD Az uniós jog nem mehet szembe egy ország alkotmányával - jelentette ki Tuzson Bence kormányzati kommu­nikációért felelős államtitkár az Echo televízió Mélymagyar című műsorá­nak pénteki adásában az Alkotmány­­bíróság (AB) minapi határozata kap­csán, amelyet a testület Székely László ombudsman uniós kvótákkal kap­csolatos megkeresése nyomán hozott. Kifejtette, elvi jelentősége van a hatá­rozatnak, és akár egyéb ügyekben is irányadó lehet. Vagyis kiderült: alkot­mányos eszközökkel is meg lehet vé­deni Magyarországot, annak érdekeit, akár még az Európai Unióval szemben is. Úgy fogalmazott, mondhatjuk azt is, az AB az „október 2-i népszava­zás eredménye mellé állt”, ez előre­mutató. Megjegyezte, a legjobb az lett volna, ha az alaptörvény részévé te­hette volna a parlament a mondatot: akaratunk ellenére idegen népesség nem telepíthető be hazánkba. A Job­bik azonban nem szavazta ezt meg, amin nincs miért csodálkozni annak tükrében, hogy Vona Gáborék pártja nem folytat nemzeti politikát. Látha­tunk egy irányt, hogy a Jobbik a balol­dali összefogás felé mozog - vetette fel az államtitkár. " Tuzson szólt arról is, hogy a német alkotmánybíróság is arra jutott ko­rábban, védeni kell a nemzeti jogot, s mindent abból kell levezetni. ■ 2016. DECEMBER 3., HÉTVÉGE BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP 3 A győztes csapat ÁLLÁSPONT A magyar sajtót, és különösen annak jobboldali, konzervatív felét szinte csak a szabadságpárti Norbert Hofer érdekli, ha az osztrák elnökválasztásról van szó - állapította meg helyesen a Die Presse tegnapi számában Boris Kalnoky, aki azt is megemlítette, hogy a baloldali és a liberális sajtó lényegesen kisebb érdeklődést mutat a témában. Az idei osztrák elnökválasztási kampány nyomasztó­an hosszú, aligha mondok újat azzal, hogy a legjobban bizonyára az marad meg a magyarok fejében, hogy szomszédunknál először szabálytalanságok miatt - nevezzük így a csalás gyanúját - meg kellett ismételni a második fordulót, majd pedig el is halasztották, ugyanis gond volt a borítékok ragasztásával. Az osztrák sajtó he­lyesen mérte fel a helyzetet, amikor ennek bejelentésekor azt ír­ta: rajtunk röhög az egész világ. Bár az összeesküvés-elméleteknek mifelénk jelentős piacuk van, kevésbé gyanakvó honfitársaink­ban is megfogalmazódhatott a gondolat, hogy azért ez a boríté­kos sztori kissé nevetséges, és mintha valakik, valahol nagyon nem szeretnék, hogy ez a Hofer elnök legyen. Mindezek mellett a zöld­párti Alexander Van der Bellen valóban nem ütötte meg az inger­küszöbünket, igaz, elsősorban riogatásra épülő kampánya nem is nekünk szólt. Az „eredeti” második fordulóban Van der Bellen harmincezer szavazattal előzte csak meg Hofert, akire a felmérések szerint a leg­többen azért szavaztak, mert fiatal, dinamikus és szimpatikus. Van der Bellenre meg azért, mert nem Hofer. Meggyőző. Rémképeket vetített a választók elé, amelyek szerint rossz szemmel néznek majd Ausztriára Hofer miatt, aki amúgy is ki akarja vinni az országot az EU-ból. Egyik sem igazán valós veszély, és ha a saját nézőpontun­kat vesszük, Van der Bellen úr megnyugodhat: nagyot kell alkotnia annak a politikusnak, aki Werner Faymann volt szociáldemokrata kancellárnál jobban le akarja égetni Ausztriát előttünk. Az igen éles pengeváltásokat felvonultató utolsó tévévitában már egy mondat is megmutatta, miért értelmezhetetlen számunkra a Van der Bellen-jelenség. Hofer szerint el kell venni az állampolgár­ságot azoktól, akik terroristának állnak Szíriában, és aztán visz­­szatérnek Ausztriába. Van der Bellen szerint viszont senkinek sem lehet elvenni az állampolgárságát. Gyönyörű. Ilyenkor nehéz nem azt gondolni, hogy a nyugati liberálisoknál teljesen elmentek ott­honról. Milyen nemzetfogalma lehet az elnöknek készülő Van der Bellennek, ha osztráknak tartja azt is, aki a Közel-Keleten terro­ristának képezteti ki magát, majd visszatér Ausztriába, ahol előbb­­utóbb jó eséllyel más osztrákokat fog felrobbantani, lemészárolni? Ha ettől nem gondolkodtak el az osztrákok azon, hogy mi a saját jól felfogott érdekük, akkor semmitől. Vasárnap este kiderül. Nem az osztrák választás az egyetlen, Európa szempontjából is jelentős esemény vasárnap. Olaszországban ugyanis népszavazást tartanak az alkotmányos reformokról, és nem hivatalosan Matteo Renzi kormányfő személyéről is. Bár ő minden alkalommal hang­súlyozza, hogy nem az ő munkáját kell értékelni, hanem a feltett kérdésre válaszolni, de saját maga is emelte a tétet azzal, hogy je­lezte, lemond a posztjáról, ha a „nem” szavazatok győznek. Erre pedig a felmérések szerint jó esély mutatkozik. Trükk persze van, hiszen ha le is mond Renzi, bizonyára megint őt bízza meg az ál­lamfő a kormányalakítással. Renzi nem számolt komolyan a bu­kással, ahogy szokta, ambiciózusan tör előre, tervezi a következő lépését, miközben az olaszoknak valóban van okuk elégedetlennek lenni vele. A gazdasági válság mindmáig megoldatlan, lényegében időzített bomba. Erre rakódik már rá a migrációs válság miatti jo­gos zúgolódás, Renzi nem tudja érvényesíteni az olasz érdekeket se úgy, ahogy ő akarja, se úgy, ahogy az amúgy valóban jó lenne az olaszoknak. A fejére nő az ellenzék, és bár az olasz politikával kap­csolatban már megszoktuk, hogy mindig történik valami, most nagyon jó lenne egy kis stabilitás. Európa és a világ hatalmi struktúrája a szemünk előtt rendező­dik át. Oda kell figyelnünk most minden választásra és népszava­zásra, hiszen Magyarország csak akkor tudja érvényesíteni a saját érdekeit, ha képes helyesen felmérni az erőviszonyokat, és elő­re gondolkodni. Fel kell ismerni, melyik „a győztes csapat”, mi a mi érdekünk, mi Európa érdeke, merni kell vállalni adott esetben a rögösebb utat is, a nagyobb ellenállást. Bármilyen bonyolult is a politika, olyan csapathoz nem lehet tartozni, amely kiirtaná Euró­pából a józan észt és a túlélési ösztönt. ■ ŐRY MARIANN ory.mariannfa magvarhirlap.hu

Next