Magyar Hírlap, 2017. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-01 / 51. szám

www.macykrhirup.hu HALÁSZ JÁNOS: A VISEGRÁDI NÉGYEK ÖSSZEFOGNAK AZ ÉLELMISZERBOTRÁNY ÜGYÉBEN Nem engedik kifosztani a károsultakat PÁLFY DÁNIEL ÁBEL A Fidesz nem tudja támogatni az unión belüli határellenőrzésben meg­jelenő kettős mércét, nem az unió ál­lampolgárait kellene feltartóztatni a határon, hanem az illegális bevándor­lókat - jelentette ki Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Az emberek kifosztásának megakadá­lyozását szolgáló javaslatot alkotnak a kormánypártok, amely a hitelkáro­sultak ingatlanjának árverezési gya­korlatát érintené - mondta sajtótájé­koztatóján az MTI tudósítása szerint Németh Szilárd, a Fidesz frakcióveze­tő-helyettese. A kormánypárti poli­tikus méltánytalannak nevezte a ban­kok és követeléskezelők gyakorlatát, amely szerint az árverésen az ingat­lan akár az értékének ötven százalé­káért is elvihető, és azt is, hogy a fo­lyamat két fordulóban, akár százhúsz nap alatt lezárulhat. Németh emlé­keztetett: az első fordulóban az in­gatlant az értékének hetven, ha pedig nem talál gazdára, akkor a második körben ötven százalékán bocsátják árverésre. A kormánypárti politikus felháborítónak nevezte, hogy azok­nak, akiknek ingatlanját ilyen módon értékesítik, a folyamat lezárultával is maradhat tartozásuk. Kiemelte, hogy a hiteleket fizetni kell, de a bajba ju­tottaktól nem lehet mindent elvenni, és kérdéses, hogy a pénzintézetek kö­rültekintően hiteleztek-e. A nemzetbiztonsági bizottság munkájáról beszélve Németh el­mondta: a legfontosabb kérdés a tit­kosszolgálatok szerint továbbra is az illegális bevándorlás gondja. Közölte, növekszik a határátlépési próbálko­zások száma, ezért fontos a határ jogi és műszaki megerősítése. Szél Bernadettnek, az LMP frakció­­vezetőjének javaslatáról, amely mi­szerint az orosz befolyásszerzés vizs­gálata érdekében albizottságot kell létrehozni, elmondta: az ellenzéki képviselő nem jelent meg a bizottság ülésén, amikor meg kellett volna vé­denie a kezdeményezését. Hozzátette: nincs szükség albizottságra. Az EU-n belüli határellenőrzés­ről kijelentette: a Fidesz nem tud­ja támogatni az ebben lévő kettős mércét, nem az unió állampolgárait kellene feltartóztatni a határon, ha­nem az illegális bevándorlókat. Egy­értelmű a képlet, mondta az Euró­pai Parlamentben lezajlott hétfői, Magyarországot érintő meghallga­tásról: „Soros finanszírozású nem­zetközi szervezetek feljelentenek, de panaszolnak”, a szocialista, liberális, zöldpárti politikusok pedig elítélik az országot, mert Magyarország azt kép­­­viseli, hogy az illegális bevándorlókat a határon kell megállítani, a határokat pedig meg kell védeni. Az ügynökkérdéssel kapcsolat­ban annyit mondott, valóban a Fi­­desz-KDNP-t érinti leginkább a ku­takodás, hiszen tagjai közül figyelték meg a legtöbb embert. Hozzátette: az akták szabadon kutathatók, ezért in­tézkedésre nincs szükség. Azzal, hogy „az egészet nem borítják ki a földre”, a kommunista rendszer áldozatait vé­dik- tette hozzá. Halász János, a Fidesz-frakció szó­vivője a multinacionális vállalatok egyes országokba szállított, eltérő mi­nőségű termékeit érintő kérdésre azt válaszolta: a visegrádi négyek össze­fognak az élelmiszerbotrány ügyében, amely így európai szintre emelkedhet. Hozzátette: fontos csata lesz, amely­ben, ha szükséges, parlamenti eszkö­zökkel is fellépnek. Németh Szilárd méltánytalannak tartja a bankok gyakorlatát FORRÁS: FIDESZ.HU Hiába várja Gyurcsány Botkát BÁN KÁROLY A Demokratikus Koalíció Botka Lász­lónak, az MSZP miniszterelnök-je­löltjének jelentkezésére vár, a telefon azonban egyelőre nem csörrent meg. A szimbolikus térben a teljes balliberális ellenzék és az LMP is be­állt Majtényi László államfővé jelölé­se mögé. Tegnap utolsó mohikánként a Fodor Gábor vezette Liberálisok is hitet tettek a volt ombudsman mel­lett, aki a jelölését „szimbolikus gesz­tusként” értékelte. Molnár Gyula, az MSZP elnöke keddi, győri sajtótá­jékoztatóján - amelyen Majtényival együtt jelent meg - „történeti pilla­natnak” nevezte azt az összefogást, amely az államfőjelölésben a baloldal pártjai között most testet öltött. A kö­zös célnak a 2018-as választás meg­nyerését és a „negyedik köztársaság” kikiáltását jelölte meg a pártelnök. A valóságos térben viszont nincs egyezség, a játszma Lenin elvtárs „ki kit győz le” forgatókönyve szerint zaj­lik - mondta szocialista forrásunk. Arra utalt, ugyan a DK lehetne a meg­oldás, ám a problémát Gyurcsány Fe­rencnek hívják. „Gyurcsány a ki­golyózására irányuló cselszövésre cselszövéssel válaszolt, amikor a párt tisztújítása előtt a tagság körében megtartott e-mailes szavazáson ki­lencvennyolc százalékkal királlyá, az­az elnökké választatta magát, ami után párttársai üzengetésbe kezdtek: ki­zárt, hogy Gyurcsány nélkül lehetsé­ges a közös lista” - mondta forrásunk. Botka László azonban nem vette a lapot - tette hozzá, nem adott idő­pontot a DK-nak, hiszen azzal maga hiteltelenítené miniszterelnök-jelöl­­ti programját, amellyel egyértelművé tette: „Aki a választók szemébe ha­zudott, az tehertétel a baloldalnak.” Botka azonban nem csak a DK -t nem hívta fel, a Párbeszédet sem, pedig az is nyitott lenne az egyezkedésre. „Némi különbség azért van - jegyezte meg MSZP-s forrásunk -, hisz amíg a Párbeszéd összefogás nélkül a par­lament közelébe sem jutna a válasz­tásokon, addig a DK, úgy tűnik, át­lépné az ötszázalékos küszöböt. „Ma a baloldalon mindenki a közvéle­mény-kutatásokat figyeli, amelyek­ből az látszik, az MSZP erősödik, a DK viszont gyengül. Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg” - jegyezte meg la­punknak a szocialista politikus. Az MSZP-ben az ellenzéki egyez­tetésekre Molnár Gyula pártelnök­kel együtt feljogosított Botka a Hvg. hu-nak adott interjújában minden­esetre úgy fogalmazott, nem ő mond értékítéletet Gyurcsányról, hanem a kormányváltást akaró baloldali vá­lasztók.! HATÁRHELYZET Börtönbüntetés a röszkei fővádlottnak LMA Jogerősen elmarasztaló ítéletet ho­zott tegnap a röszkei közúti átkelő­nél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt indult per vádlottjainak ügyé­ben a Szegedi Törvényszék. A bíró­ság tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésé­nek bűntettében mondta ki bűnös­nek a vádlottakat. Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel súj­tott a bíróság, négy évre kiutasítva őket Magyarország területéről. A he­tedrendű vádlottat - aki az átkelő­nél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - két év börtönbünte­tést kapott a hat év kiutasítás mel­lett. A törvényszék döntésével eny­hített a férfira első fokon kiszabott hároméves büntetésen. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottjait egy év, végrehajtásában felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélték. Mint azt ko­rábban megírtuk, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelő­­hely szerb oldalán, s a tömegzavargás résztvevői kidöntötték a határt vé­dő kaput. A másodfokú tárgyaláson egyedül a hetedrendű vádlott jelent meg. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatása szerint hat vád­lott menekültügyi eljárását az elsőfo­kú ítélet óta megszüntették, mert is­meretlen helyre távoztak, ketten már Nyugat-Európában élnek.­ 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA DÉLIULT MAGYAR HÍRLP Fejtörő feladvány a­z ÁLLÁSPONT Versenyképességi fordulat kell, különben a közepes fejlettségű or­szágok táborában ragadunk - tömören ez volt az üzenete a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitónak. Érdemes kibontani mindkettőt: a World Economic Forum leg­utóbbi, 2016 őszén publikált jelentése következtében ismét a figye­lem középpontjába került Magyarország versenyképességi helyze­te, és a versenyképességi fordulat szükségessége újra a kormányzati kommunikáció központi elemévé vált. Utóbbival semmi gond, sőt kifejezetten pozitív tényező, hogy a kormány helyén kezeli - vagyis: nagyon komolyan veszi - az üzleti világ fontos jelzését. Olyannyi­ra, hogy nem is habozott sokáig a kabinet: versenyképességi tanács felállításáról döntött tavaly ősszel. A kormányhatározat értelmé­ben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek létre kellett hoz­nia a testületet az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, okta­tási és tudományos intézmények szakmailag elismert képviselőinek felkérésével. Ismerik a mondást? Ha valamit nem tudsz megoldani, alakíts bizottságot! Ebben az esetben viszont ez a formula nem jött be, hiszen már az óév végén hatéves (!) megállapodást kötött a kormány a szociális partnerekkel. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a társasá­­­gi nyereségadó kulcsa, mérséklődtek a munkáltatói járulékok, cse­rébe azonban a vállalati szektor áldását adta a béremelésekre. Még ha utóbbiról sokan azt is állítják, hogy pont ez az elem tovább ront­ja a versenyképességet, érdemes azon eltűnődni, hogy a világ leg­versenyképesebb állama éppenséggel Svájc. Márpedig a dúsgazdag köztársaság pont arról híres, hogy európai viszonylatban is kiemel­kedően magasak a fizetések. Duplája az osztrákokénak. A World Economic Forum listáján előkelő helyen szerepel Hollandia, Német­­­ország és Svédország is. Róluk is közismert, hogy „jól fizető” uniós tagállamok. Azaz: ellenzéki politikusok és néhány közgazdasági véleményve­zér költészetének ebben az esetben nem érdemes hinni, ráadásul a magasabb havi fix - az idén tíz százalékkal növekedhetnek a kerese­tek - itthon tartja a munkavállalókat, ami jó a munkaadóknak. Érdemes inkább elolvasni a versenyképességünk gyengeségeivel kapcsolatos állításokat: a problémák az intézményrendszerben és az innovációs képességben találhatók. Ezenkívül kisebb mértékben ugyan, de gondok vannak az infrastrukturális ellátottsággal, vala­mint a pénzpiaccal is. Vagyis a kamarai gazdasági évadnyitón elhangzott tézisek, ame­lyek szerint az olcsó munkaerő nem ösztönöz hatékonyságjavulás­ra, s a szakképzés terén a német modellt kell alkalmazni, teljességgel akceptálható felvetés. Olyannyira, hogy Magyarországon is lejárt az „olcsó bérek világa”, s az oktatásra még többet kell költeni. Utób­bi vonatkozásában azonban nyilatkoznia kell a kormánynak, a gaz­dasági tárcának: csakis a piaci igényeknek megfelelő oktatási rend­szert képzel-e el, vagy kombinált megoldásokat. Mivel gazdasági növekedésünket jelenleg nem sok minden veszélyezteti, sőt, esély van arra, hogy az idén elérjük a négyszázalékos bővülést, „nagy dol­gokat” ilyen békeidőben lehet kivitelezni. S ez vonatkozik az intéz­ményrendszer megreformálására is. A másik fontos tétel, hogy Orbán Viktor szerint a közepes fejlett­ségű országok csapdájából ki kell törnünk. Mindez annyit jelent, hogy a mostani gyarapodási lendületből fakadó többletet a jövő ér­dekében nagyberuházásokra kell áldozni. Függetlenül attól, hogy például Paks 2 „ügyét” ki-ki hogyan látja, az atomerőmű bővítése értéket termelő beruházás, amely a nemzeti össztermékben is je­lentős növelő hatással jelenik meg. A miniszterelnök által elmon­dottakból kiemelendő még, hogy a sikerhez kellenek a vállalkozók, a munkavállalók és a mindenkori gazdasági kormányzat. Egyrészt egyedül nem megy, másrészt pedig pártalapon nem lehet gazdaság­­politikát csinálni. A feladat adott: a monetáris (ezért a jegybank felel) és fiskális (ezért pedig a kormány) fordulatot követően a magyar versenyké­pességen kell javítani. De változás attól még nem lesz, hogy valamit sokat mondogatunk. Mindenesetre a gazdasági évadnyitó megvolt, az üzenetek egyér­telműek, piacképesek. Várjuk a részleteket!­­

Next