Magyar Hírlap, 2017. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-31 / 76. szám

ROVATVEZETŐ: SZÁJYI CSABA, E-MAIL: SZAJLAI.CSABAIPMAGYARHIRLAP.HU forint költségvetési támogatásban részesül a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter döntése alapján. A támogatást a duális képzés érdekében tanműhelyre költheti a cég, és a tanulószerződéses létszámot leg­alább ötven fővel kell növelnie. A fejlesztés célja a szakképzésben részt vevők számá­nak emelése, így eleget téve a munkaerőpiac elvárásainak a térségben. (PGI) ÚJRAINDULÓ HITELEZÉS, NÖVEKVŐ OKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK, TARTÓSAN ALACSONY KAMATOK SEGÍTIK A HAZAI INGATLANÁGAZAT ERŐSÖDÉSÉT Akár négy százalék feletti növekedés is lehet a lakáspiacon GAZSÓ RITA Míg 2014-2015 ben hét-nyolcezer új lakás épült, 2016-ban több mint két és félszeresére, azaz 31559-re emelke­dett a kiadott építési engedélyek szá­ma, és csaknem tízezer, az előző évi­nél 31 százalékkal több új lakás épült - mondta tegnap Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter, a Figyelő he­tilap „Aktuális trendek a magyar in­gatlanpiacon” című konferenciáján. A kormány azon dolgozik, hogy meg­szűnjön az a fajta ciklikusság, amely az uniós forrásokhoz kötődik. Az a terv, hogy a magyar gazdaságot sikerüljön olyan pályára állítani, hogy támoga­tások nélkül is stabil növekedést tud­jon produkálni - fogalmazott Varga Mihály. Hozzátette: ehhez elenged­hetetlennek tartják a versenyképes­ség javítását, a hatékonyság növelését, a kutatás, innováció, technológia, ok­tatás fejlesztését. A múlt évben jelen­tős fordulat állt be a lakáspiacon azzal, hogy sikerült tartós növekedési pályá­ra állítani a gazdaságot - mondta a mi­­niszter. Hangsúlyozta: újraindult a hi­telezés, emellett az alacsony kamatok időszaka is fennmaradt, hozzájárulva ahhoz, hogy a lakosság a megtakarí­tásai révén új lehetőségeket keressen. A miniszter idén négy százalék feletti növekedésre számít a lakáspiacon. A kormány családi otthonterem­tési kedvezmény (csok) programjáról szólva elmondta, hogy a kedvezményt igénybe vevők hetven százaléka to­vábbra is a használtlakás-vásárlásra költi az összeget. A támogatást több­ségében a két-három gyerekes csa­ládok veszik igénybe. Az otthon­teremtési programmal a lakáspiac megmozdítása mellett a demográfiai mutatók javítása volt a cél - fogalma­zott a miniszter. Ezért a jövőben arra törekszenek, hogy nagyobb méretű lakásokra is kedvezményeket igényel­hessenek a több gyermeket vállalók - tette hozzá. Szólt az építőipart érintő munka­erőhiányról is. Elmondta, a kormány többféle intézkedéssel igyekszik tá­mogatni az ágazatot e téren. Ezek kö­zül kiemelte a szakképzés átalakí­tását, a hiányszakmákat választók ösztönzését. Varga Mihály a lakáscélú hitelek óvatos emelkedését említette meg, amely 2016-ban elérte a 468 milliárd forintot. Szerinte ennek oka a csod bevezetése, a bankadó csökkentése és a keresetek növekedése. Barcza György, az Államadósság­kezelő Központ igazgatója a makro­gazdasági helyzetkép elemzését köve­tően úgy fogalmazott: nem érdemes pesszimistának lenni az ingatlanpiac jövője miatt. Szerinte ha a következő években is marad a jelenlegi gazdasági fejlődés, a reálbér-növekedés, az ala­csony kamatszint, akkor hosszabb tá­von is optimisták lehetünk az ágazat jövőjét illetően. A konferencián részt vevő hazai kereskedelmi bankok vezetői is je­lentős növekedést várnak idén a la­káspiacon. Valamennyien erős első negyedévről számoltak be a lakossá­gi- és fejlesztői hitelbefogadás és fo­lyósítás terén. Tokodi Gábor, az FHB Bank igazgatója a következő évekről szólva kiemelte: már 2018-től érez­hetően visszafoghatja a beruházási kedvet az új építésű lakások forgalmi adója körüli bizonytalanság. Kormos Zoltán, az OTP igazgatója szerint so­kan hajlamosak elfelejteni: a csok mellett többféle lehetőség áll a lakás­vásárlók rendelkezésre. Megemlítet­te itt a lakástakarék-pénztári állami támogatást, valamint a cafeteria ke­retében adómentesen felvehető ked­vezményt is. Varga Mihály: Elengedhetetlen a versenyképesség javítása FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT E-AUTÓK Nyitott a pályázat Május elsejéig lehet pályázni az elektro­mos autók beszerzésére, a pályázatra a kormány 2016-ban kétmilliárd forintot biztosított - közölte a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium. Az idén viszont már há­­rommilliárd forint áll rendelkezésre. Nagy az érdeklődés, kétszáz felett van az elbí­rált pályázatok száma, és további több mint háromszáz beadott pályázatot tar­tanak nyilván. A pályázók fele gazdasági társaság. (GB) BKIK Krisán László az új elnök A Budapesti Kereskedelmi és Iparkama­ra (BKIK) küldöttgyűlése Krisán Lászlót, a Szőlőhegy Vendégfogadó Kft. ügyveze­tőjét - aki a Ka-Vosz Zrt. vezérigazgató­ja, az MKIK alelnöke - választotta elnök­nek, miután a korábbi vezetés visszaadta mandátumát. (BG) CSEPPFOLYÓS FÖLDGÁZ Élre tör Oroszország Az épülő szabettai cseppfolyósföld­­gáz-üzemnek köszönhetően, Oroszor­szág lesz a világ legnagyobb LNG, azaz a cseppfolyós földgáz gyártója. Ezt Vla­gyimir Putyin orosz elnök mondta, ab­ból az alkalomból, hogy befutott az első sarkköri cseppfolyós földgáz szállításá­ra kialakított tanker az észak-szibériai i­.m­ilifák­zidor kikrim­­éhe. JBGI A DÉLI ENERGIABLOKÁD TOVÁBBRA SEM SZŰNIK MEG Igazi kihívás a munkaerőhiány PATSAY GÁBOR A magyar gazdaságpolitika előtt első számú kihívásként a munkaerőkérdés áll, vagyis a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre állása - közölte tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A világgazdaságban zajló átalakulás miatt a magyar gazdaságot is új dimen­zióba kell helyezni, az eddigi „made in Hungary” korszakból át kell lép­ni az „invented in Hungary” idősza­kába - mondta tegnap a külgazdasági és külügyminiszter a Munkaerőhiány földön, vízen, levegőben gazdasá­gi konferencia megnyitóján. Szijjártó Péter kiemelte: a nagyvállalatokkal folytatott tárgyalásokon már nem az adórendszer vagy az infrastruktú­ra kérdése merül fel, a cégek már arra kíváncsiak, hogy lesz-e itt, az ország­ban számukra megfelelő minőségű munkaerő. Szerinte a magyar gazda­ságpolitika előtt első számú kihívás­ként a munkaerőkérdés áll, a gazdaság növekedési pályájának fenntartásá­hoz a kormánynak orvosolnia kell ezt a gondot. A helyzet megoldása érde­kében bevezetett kormányzati intéz­kedéseknél négy alappillért említett: a nagy márkák idecsábítását, az ország­ban megvalósított digitális fejleszté­seket, a képzési rendszer szélesítését és a munkaerő-mobilitás elősegítését. A nagy brandek beruházásának támo­gatása a jól képzett munkaerő haza­­csábításával is elősegíthető. A miniszter szerint frontvonalban van Közép-Európa az energiabizton­ság kérdésében, mivel infrastruktu­rális hiányosságok miatt erőteljesen ki van téve egy beszerzési forrásnak, és a Magyarországot érintő déli energia­blokád továbbra sem akar megszűn­ni. Szijjártó ezt akkor mondta, amikor átadta a magyar érdemrend lovag­keresztjét Amos J. Hochsteinnek, az amerikai külügyminisztérium ener­giaügyekért felelős korábbi külön­­megbízottjának. Hozzátette, hogy az Európai Unió lehetetlenné tette a Dé­li Áramlat gázvezeték kezdeménye­zést, és nem tett semmit azért, hogy Románia és Horvátország biztosítsa: Magyarország felé is lehetővé váljon a gázszállítási rendszer. ■ Szijjártó Péter FOTÓ: NAGY BALÁZS Hamarosan nyit a Construma szakkiállítás Az idén április 5. és 9. között rendezik meg a Construma építőipari és otthonterem­tési szakkiállítást, a Hungexpo vásárközpontban, ami a kelet-közép-európai régió legjelentősebb építőipari szakvására. Hat pavilonban több mint húszezer négyzet­­méteren tizenhét ország csaknem hétszáz kiállítója várja az érdeklődőket - jelen­tette be tegnap Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Az idei Construmán legalább hatvanezer vendégre számítanak a szervezők. Az első három nap szakmai programjainak középpontjában az ágazati munkaerő problémája áll, hétvégére pe­dig az építkező-felújító nagyközönséget várják - írta a távirati iroda. Idén a szakmák népszerűsítését tűzték ki célul a szervezők: tetőfedő, fűtésszerelő, kőműves, burkoló vagy díszkertész szakoktatók hoznak szakiskolai és egyetemi csoportokat a kiállítás­ra, amelyeknek külön programokat kínálnak. (GR) Újabb akadály káratt el a paksi építkezés elől BG Az Országos Atomenergia Hivatal ki­adta a Paks II projekt telephelyengedé­­­lyét - tájékoztatta tegnap Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a távirati irodát. Aszódi rendkívül fon­tos mérföldkőnek nevezte az engedély kiadását. A paksi telephely alkalmas arra, hogy ott az új blokkokat felépít­sék, adott minden olyan paraméter, amelynek alapján a blokkok műszaki terveit el lehet készíteni. A kormány­­biztos felidézte, hogy március elején az Európai Bizottság jóváhagyta a pro­jektet, szabad jelzést kaptak Brüsszel­ből. Most egy hazai zöldjelzés is meg­érkezett - mondta. Korábban lakossági fórumokat, közmeghallgatást tartottak az el­múlt években a tervezett beruházás­ról. Ezek tapasztalatai szerint, akik a régióban élnek, jól tudják, az atom­erőmű biztonságosan működik, nincs érdemi környezeti hatása, és alapjá­ban véve nemcsak a megyének, ha­nem az egész közép-magyarországi régiónak a legnagyobb jövedelem- és GDP-termelő egysége. Paks a villa­mosenergia - rendszer szíve jelenleg, s az évszázad végéig az is marad - hang­súlyozta Aszódi. Közölte: érdemi kü­lönbség és a legfontosabb a védelmi bizottság munkája szempontjából az, hogy az új blokkok 3+ generációs blok­kok lesznek, dupla falú, hermetikus védőépülettel. Robusztus vasbeton épületszerkezetről van szó, amelynek - a benne lévő aktív és passzív bizton­sági rendszerekkel együtt - az a fel­adata, hogy garantálja: nagy mennyi­ségű radioaktív anyag nem tud kijutni a környezetbe, még komplex üzem­zavar esetén sem. te MAGYAR HÍRLAP, 2017. MÁRCIUS 31., PÉNTEK ■ ■ Összehangolt uniós pályázati stratégia kell TOPOLAY GÁBOR A 2010 előtti uniós támogatási rend­szer széttagolt és nehezen átlátha­tó volt, a támogatási programok cél­jait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze - közölte tegnap jelentésében az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ). A szervezet meg­állapította, hogy a pályázati lehető­ségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfonto­sabb céljait, vagyis a munkahelyte­remtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni, így nem érvényesült a projektmenedzsment-szemlélet, és az uniós forrásokat nem befektetés­ként kezelték. Az ÁSZ megjegyezte azt is, hogy a 2010 óta a források le­kötésének hatékonysága fokozato­san javult, ugyanakkor szembetűnő a koncentrált stratégiai tervezés hiá­nya, valamint a források kifizetésé­nek elhúzódása: a pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezet­tekhez, ez pedig negatívan befolyá­solta az eredményességet. Emlékeztettek, hogy elemzésük szerint hazánk számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erő­södött, de a hátrányos helyzetű ré­giók felzárkóztatását, a regionális kü­lönbségek csökkentését a fejlesztési források - a kiemelkedő kifizetési, felhasználási arányok ellenére - csak részben tudták teljesíteni. Kiemelték: a 2014 és 2020 közötti időszakra olyan összehangolt pályá­zati stratégiára van szükség, amely ja­vítja a magyar társadalom életszínvo­nalát, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, és katalizátorként tá­mogatja a gazdasági növekedést, a

Next