Magyar Hírlap, 2017. május (50. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-10 / 107. szám

ROVATVEZETŐ, PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@­MAGYARHIRLAP.HU Bemutatja Bellini utolsó operáját a Mü­pa Május 18-án és 21-én mutatja be Vincenzo Bellini utolsó operáját, A puritánokat a Pannon Filharmonikus Zenekar és a Müpa. E két alkalommal Jessica Pratt világhírű szoprán (képünkön) alakítja a női főszereplőt, a pécsi Kodály Központban május 22-én látható előadáson pedig Kolonits Klára. A férfifőszerepet a Müpa közleménye szerint Franceso Demutro alakítja, a karmester Riccardo Frizza lesz, közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera énekkara. A rendező, Némedi Csaba és az alkotók célja az, hogy a bel canto műfajának egy­kor hazánkban is népszerű szerzőjét visszahozza a magyar köztudatba, emellett megidézik az e műben vi­lágsikert arató, az idén negyven éve elhunyt Maria Callas alakját is. (ZZ) FORRÁS: JESSICAPRATT.COM AZ ÜGYNÖK HALÁLA, EGY COCTEAU-MŰ ÉS A CSERESZNYÉSKERT IS MŰSORRA KERÜL, A RENDEZŐK KÖZÖTT LESZ ZSÓTÉR SÁNDOR ÉS SILVIU PURCARETE Bánk bánra készül a Nemzeti Színház ZSRZ Tizenegy bemutatót tervez a jö­vő évadban a Nemzeti Színház, má­sok mellett a Figaro házassága, az Úri muri, a Cseresznyéskert, az Egri csil­lagok, a Bánk bán, Az ügynök halála és a Woyzeck, emellett négy, már futó előadást a diákok számára ingyen ját­szanak ősztől. A felkért rendezők kö­zött van Silviu Purcarete, Zsótér Sán­dor és Csiszár Imre is. Vidnyánszky Attila igazgató a tegnapi sajtótájékoz­tatón azt is bejelentette, hogy a jö­vő évad végén jár le a mandátuma, de újra pályázni kíván majd. Ismertette következő, 2017-2018-as évadának programját a Nemzeti Szín­ház, tizenegy bemutatót terveznek, köztük négy nagyszínpadi premiert. A tegnapi beharangozó sajtótájékoz­tatón a távirati iroda tudósítása szerint Vidnyánszky Attila igazgató bejelen­tette, hogy újra pályázni fog a színház vezetésére, mandátuma a következő évad végén jár majd le. Hangsúlyozta: a jövő évad végének programját ak­kor hirdetik meg, ha decemberben le­zajlik a színház vezetésére a pályázta­tás. Terveik szerint Szász János, Viktor Rizsakov és ő maga is elkezd dolgozni egy-egy új előadáson az utána követ­kező, 2018-2019-es szezonra. A jövő évad első bemutatójaként Katona Jó­zsef Bánk bán című műve Vidnyánszky Attila rendezésében látható, aki ne­gyedik alkalommal állítja színpadra a darabot. Ezúttal kis térben, a stúdió­­színpadon mutatják be szeptember 21-én, a magyar dráma napján, Bánk bánként Mátray Lászlóval, Gertrudis szerepében Udvaros Dorottyával. Az ügynök halála című darabot Csiszár Imre rendezésében mutatják be a stú­diószínpadon októberben, Arthur Miller drámájának főszerepét Blaskó Péter játssza. Sardar Tagirovsky ren­dezésében Pierre Beaumarchais Fi­garo házassága című művét a nagy­színpadon novemberben mutatják be. Szintén novemberben, Kiss Csa­ba rendezésében tűzik műsorra Carlo Goldoni ritkán játszott vígjátékát Há­zasság Palermóban címmel, az erede­tileg A régiséggyűjtő családja címmel ismert műben Blaskó Péter, Bánsá­gi Ildikó, Tompos Kátya, Györgyi An­na, Bodrogi Gyula, Bakos-Kiss Gábor, Farkas Dénes szerepel. A nagyszínpa­don Vidnyánszky Attila rendezésé­ben Móricz Zsigmond Úri muri című művét decemberben láthatja először a közönség, a mostani színrevitellel párhuzamosan tévéfilmet is forgat­nak belőle. Ebből hagyományt sze­retnénk teremteni - mutatott rá az igazgató. Dér András állítja színpadra Jean Cocteau Szent szörnyetegek cí­mű művét az év végén. A nagyszínpa­don februárban Silviu Purcarete Cse­hov Cseresznyéskert című darabját viszi színre, amelyben Udvaros Do­rottya is játszik. A színművész hang­súlyozta, örül, hogy ismét a rendező­vel dolgozhat. Brian Friel Pogánytánc című darab­ját Bozsik Yvette állítja színpadra, Ba­kos-Kiss Gábor szereplésével. Gár­donyi Géza Egri csillagok című művét Vidnyánszky Attila rendezésében mu­tatják be 2018 márciusában. A regényt színpadra alkalmazó Zalán Tibor író elmondta, ebben ismét együttmű­ködnek a Magyar Nemzeti Táncegyüt­­­tessel. A Gobbi Hilda Színpadon ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpad­ra Georg Büchner Woyzeck című mű­vét 2018 áprilisában. Bertolt Brecht A gömbfejűek és a csúcsfejűek című műve pedig Zsótér Sándor rendezé­sében látható, a Szeget szeggel című Shakespeare-mű parafrázisában Ud­varos Dorottya szerepel. Vidnyánszky Attila szólt arról is, hogy hat fiatal színész szerződik az idén a társulathoz a Kaposvári Egye­temről, illetve Rubold Ödön, aki már eddig is több szerepet játszott a szín­házban, szintén a társulat tagja lesz. A befogadott előadások között lesz Földes László Hobótól a Szirtes Edina Mókussal készített Csokonai-estjük, Kovács Ákossal pedig egy Arany-est­ről tárgyalnak.­­ Vidnyánszky Attila igazgató újra szeretne majd pályázni FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Újabb három évig Lovász László az Akadémia elnöke Megválasztották tegnap a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit. Az in­tézmény közleménye szerint a 188. közgyűlés úgy döntött, hogy az elnök újabb há­rom évre Lovász László, a főtitkár pedig Török Ádám lesz, a főtitkárhelyettes Barna­bás Beáta. Az élettudományi alelnök Freund Tamás, a társadalomtudományi Vékás Lajos, a természettudományi pedig, új tisztségviselőként, Bokor József lesz 2020-ig. Lovász László beszédében arról is szólt, hogy a közgyűlés azt javasolja a kormánynak, fogadja el az MTA elnökének közvetítési ajánlatát és tegye lehetővé a Central European University (CEU) további zavartalan működését, mert az egyetem tudományos telje­sítménye kiemelkedő, szerencsétlenség lenne, ha külföldre költözne. (RZ) Elhunyt Szellő Rózsa televíziós szakember Hetvenötödik életévében elhunyt Szellő Rózsa televíziós szakem­ber, aki korábban csaknem három évtizedig dolgozott a Magyar Televízió Gyermek-, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségén, ahol a film- és meserovat munkáját irányította. H­ozzá tartoztak olyan műsorok, mint például az Esti mese, a Kuckó és a Zsebtévé. (CST) Veszprém térségi együttműködéssel pályázik 2023-ra Fontos a városfejlesztési szempont, de a térségi együttműködés is - mondta tegnap Veszprém polgármestere a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázat előkészü­leteiről szóló sajtótájékoztatón. Porga Gyula az MTI tudósítása szerint kiemelte: ezért megállapodást kötött a Balatoni Szövetséggel és a Balatoni Körrel, emellett a bakonyi önkormányzatok és civil szervezetek felé is nyitni kíván. Mészáros Zoltán, a pályáza­tot támogató művészeti tanács elnöke bejelentette: sikerült támogatónak megnyer­ni a térséghez kötődő Miklósa Erika operaénekest, Likó Marcellt, a Vad Fruttik front­emberét és Vásáry Tamás zongoraművész-karmestert. (ZZ) Megjelent Boros Misi zongoraművész első lemeze Dupla CD-t adott ki Boros Misi, a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató egyik nyer­tese, s a lemezen a most 13 éves zongoraművész tavaly novemberi, a Nemzeti Filhar­monikusokkal a Müpában adott koncertje hallható - jelentette az MTI. Scarlattitől Beethovenen és Chopinen át Bartókig hallhatók művek, valamint Mozart zongora­­versenye. A lemezt az online zeneboltokban is terjesztik. (RR) Európa kulturális fővárosa lenne Eger A művészet és tudomány szoros együttműködése lesz a fő motívuma Eger pályáza­tának, amellyel az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet szeretné elnyerni - közölt­­e Habis László tegnap a témában tartott sajtótájékoztatón. A megyeszékhely pol­gármestere elmondta, a város tizenhárom év után száll harcba újra a rangos címért. A pályázat összefogásra ösztönöz, és lehetőséget kínál a térség lakóinak. (CST) 2017. MÁJUS 10., SZERDAKULTÚRAMAGYAR HÍRLAP 13 TÖRÖK FERENC MINIMALISTA, FEKETE-FEHÉR FILMJE 1945 AUGUSZTUSÁBAN JÁTSZÓDIK Egynapos ballada a lelkiismeretről PÉNTEK ORSOLYA Móricz Zsigmond novelláit, Arany balladáit idéző, filmen az utóbbi idő­ben szokatlan megszólalásmód jel­lemzi Török Ferenc új, 1945 című filmjét. A Szántó T. Gábor novellá­ja alapján készült, az idei Berlinalén közönségdíjat elnyert alkotás 1945 augusztusában játszódik, és egyet­len nap történetét meséli el. Egy meg nem nevezett hegyaljai faluban lako­dalomra készül a jegyző (Rudolf Pé­ter) fia. Az állomáson a vonatról köz­ben leszáll két zsidó férfi (Angelus Iván és Nagy Marcell). Ládákat hoz­nak, de hogy mi van bennük, senki sem tudja. A fekete-fehér film legelső kockáiban már a megérkezésük előtt ott a feszültség, amely innentől foko­zatosan nő, hogy a drámai végkifej­letbe bevezessen, a balladás hangvé­telén túl a klasszikus görög drámákat is idézi a szerkezet, olyannyira, hogy kis híján kiszámítható, mi történik majd a másfél óra alatt. Mindennapos mondatoknál több nem hangzik el a felvezetésben, még­is körvonalazódik, hogy a jegyző a falu mindenkori kiskirálya, akitől rettegnek, aki hatalmát nem tisztes­séges úton szerezte, s aki tönkretet­­­te gyógyszerfüggő feleségét (Nagy- Kálózy Eszter). Villanásokból, mindennapi szituációkból rajzoló­dik ki a háború utáni falu társadalma, amelyben nincstelenek, a jegyző kö­rüli emberek, a lakodalomra készülő asszonyok, a falu bikája, a rendőr és a helyiek által gyűlölt megszálló szov­jetek mozgása a mindenkori zárt kö­zösségek dinamikáját képezi le. Közben a rendező mesteri módon érzékeltet egyet s mást az „azelőttbről” is. Ebben a társadalomban 1867-től a holokausztig meghatározott szerepe volt a zsidóságnak, együtt élt izraelita és keresztény. Főleg a Hegyalján, ahol minden nagyobb központban műkö­dött imaház, iskola, és volt, ahol a zsi­dó bába vitte keresztelőre a nála szüle­tett keresztény gyerekeket. (A témáról Hegyaljai zsidó házak címmel Benkő Ágnes és Wirth Péter írt a közelmúlt­ban hiánypótló kötetet.) Aztán „elvit­ték” őket: az örök többes szám har­madik személy alkalmas arra, hogy a konkrét felelőst meg nem nevezve mondjuk ki, ami történt - a háborút követő pillanatokban játszódó film­ben azonban még mindenki pontosan tudja, hogy kit vittek el, melyik ház­ból és ki volt az, aki elvitette. Ahogy az idős és a fiatal zsidó férfi a szekér és a ládáik nyomában elindul, a lelkiismeret drámája játszódik a sze­münk előtt. A film legvégén kiderül, hogy nem a házaikat akarják vissza­venni, s nem is a jegyzőnek „kiutalt”, egykori zsidó tulajdonban lévő dro­gériát, hanem csak temetni jöttek. De a lopott vagyont féltő kiskirály és az egykori legjobb zsidó barát feljelen­tésében közreműködő alkoholista fa­lubeli (Szarvas József), annak a lopott vagyonhoz ragaszkodó felesége, a há­zasság által „boltoskisasszonyságról” álmodozó menyasszony (Sztarenki Dóra) és a nősülni készülő fiú (Tasnádi Bence) is mind a lelkiismerete szerint reagál. Miközben a két férfi a zsidó temető­ben gyerekcipőket, játékokat - „ami megmaradt” - csomagol imasálba, s ereszt a sírgödörbe, odébb, a faluban a viharral megérkezik a dráma csúcs­pontja is. A feljelentő öngyilkos lesz, az esküvő meghiúsul, a templomban az esküvőre összegyűlt falu egyhangú némasággal ítélkezik a jegyző felett. A fia, aki nem tudta, hogy a lopott va­gyonban ülő apja „intézte” a feljelen­tést - a legcinikusabb mondat is az ő szájából hangzik el, azt mondja, nem mindegy-e, hogy a legjobb barátját, a zsidó boltost az ő közreműködésével vitték el egy kicsit előbb, hiszen úgy­­­is elvitték volna -, úgy dönt, nem ké­­­ri sem a boltot, sem az apját. Egy szál bőrönddel elindul Pestre, míg meny­asszonya bosszúból felgyújtja a bol­tot. Mindenki összeomlik, nem a fa­luba visszatérő túlélők, hanem a saját lelkiismerete miatt. Török Ferenc filmje nem ítél, nem sürget, nem kér számon. Felmutat­ja a huszadik századi magyar drá­mát, a fekete-fehér képek, a szin­te semmi párbeszédekre redukált minimalista filmnyelv pedig tökéle­tes választás mindehhez. Arról szól, amiről az egész Kádár-kor alatt nem volt kívánatos beszélni: hogy a ma­gyar társadalom ebben az esetben egy falu mikroközössége­­ miként él­te meg a zsidó közösség kiszakítta­­tását. Megnevezte, megbüntette-e a felelősöket, képes volt-e megtisztulni és elszámolni a lelkiismeretével, vagy nem. A történtek után hetvenkét év­vel már aligha az a kérdés, hogy meg lehet-e, kell-e büntetni a feljelentő­ket és a testvérgyilkosokat. Ehhez ké­ső. A tét az, hogy merünk-e róla be­szélni, vagy még mindig él a hallgatás Kádár-kori parancsa, amely újabb és újabb generációban lesz alapja a rossz lelkiismeretnek. ■ 1945 fekete-fehér magyar film Rendező: Török Ferenc ................... Angelus Iván és Nagy Marcell a hazatérők szerepében FORRÁS: KATAPULTFILM

Next