Magyar Hírlap, 2017. május (50. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-10 / 107. szám
ROVATVEZETŐ, PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU Bemutatja Bellini utolsó operáját a Müpa Május 18-án és 21-én mutatja be Vincenzo Bellini utolsó operáját, A puritánokat a Pannon Filharmonikus Zenekar és a Müpa. E két alkalommal Jessica Pratt világhírű szoprán (képünkön) alakítja a női főszereplőt, a pécsi Kodály Központban május 22-én látható előadáson pedig Kolonits Klára. A férfifőszerepet a Müpa közleménye szerint Franceso Demutro alakítja, a karmester Riccardo Frizza lesz, közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera énekkara. A rendező, Némedi Csaba és az alkotók célja az, hogy a bel canto műfajának egykor hazánkban is népszerű szerzőjét visszahozza a magyar köztudatba, emellett megidézik az e műben világsikert arató, az idén negyven éve elhunyt Maria Callas alakját is. (ZZ) FORRÁS: JESSICAPRATT.COM AZ ÜGYNÖK HALÁLA, EGY COCTEAU-MŰ ÉS A CSERESZNYÉSKERT IS MŰSORRA KERÜL, A RENDEZŐK KÖZÖTT LESZ ZSÓTÉR SÁNDOR ÉS SILVIU PURCARETE Bánk bánra készül a Nemzeti Színház ZSRZ Tizenegy bemutatót tervez a jövő évadban a Nemzeti Színház, mások mellett a Figaro házassága, az Úri muri, a Cseresznyéskert, az Egri csillagok, a Bánk bán, Az ügynök halála és a Woyzeck, emellett négy, már futó előadást a diákok számára ingyen játszanak ősztől. A felkért rendezők között van Silviu Purcarete, Zsótér Sándor és Csiszár Imre is. Vidnyánszky Attila igazgató a tegnapi sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy a jövő évad végén jár le a mandátuma, de újra pályázni kíván majd. Ismertette következő, 2017-2018-as évadának programját a Nemzeti Színház, tizenegy bemutatót terveznek, köztük négy nagyszínpadi premiert. A tegnapi beharangozó sajtótájékoztatón a távirati iroda tudósítása szerint Vidnyánszky Attila igazgató bejelentette, hogy újra pályázni fog a színház vezetésére, mandátuma a következő évad végén jár majd le. Hangsúlyozta: a jövő évad végének programját akkor hirdetik meg, ha decemberben lezajlik a színház vezetésére a pályáztatás. Terveik szerint Szász János, Viktor Rizsakov és ő maga is elkezd dolgozni egy-egy új előadáson az utána következő, 2018-2019-es szezonra. A jövő évad első bemutatójaként Katona József Bánk bán című műve Vidnyánszky Attila rendezésében látható, aki negyedik alkalommal állítja színpadra a darabot. Ezúttal kis térben, a stúdiószínpadon mutatják be szeptember 21-én, a magyar dráma napján, Bánk bánként Mátray Lászlóval, Gertrudis szerepében Udvaros Dorottyával. Az ügynök halála című darabot Csiszár Imre rendezésében mutatják be a stúdiószínpadon októberben, Arthur Miller drámájának főszerepét Blaskó Péter játssza. Sardar Tagirovsky rendezésében Pierre Beaumarchais Figaro házassága című művét a nagyszínpadon novemberben mutatják be. Szintén novemberben, Kiss Csaba rendezésében tűzik műsorra Carlo Goldoni ritkán játszott vígjátékát Házasság Palermóban címmel, az eredetileg A régiséggyűjtő családja címmel ismert műben Blaskó Péter, Bánsági Ildikó, Tompos Kátya, Györgyi Anna, Bodrogi Gyula, Bakos-Kiss Gábor, Farkas Dénes szerepel. A nagyszínpadon Vidnyánszky Attila rendezésében Móricz Zsigmond Úri muri című művét decemberben láthatja először a közönség, a mostani színrevitellel párhuzamosan tévéfilmet is forgatnak belőle. Ebből hagyományt szeretnénk teremteni - mutatott rá az igazgató. Dér András állítja színpadra Jean Cocteau Szent szörnyetegek című művét az év végén. A nagyszínpadon februárban Silviu Purcarete Csehov Cseresznyéskert című darabját viszi színre, amelyben Udvaros Dorottya is játszik. A színművész hangsúlyozta, örül, hogy ismét a rendezővel dolgozhat. Brian Friel Pogánytánc című darabját Bozsik Yvette állítja színpadra, Bakos-Kiss Gábor szereplésével. Gárdonyi Géza Egri csillagok című művét Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be 2018 márciusában. A regényt színpadra alkalmazó Zalán Tibor író elmondta, ebben ismét együttműködnek a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel. A Gobbi Hilda Színpadon ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra Georg Büchner Woyzeck című művét 2018 áprilisában. Bertolt Brecht A gömbfejűek és a csúcsfejűek című műve pedig Zsótér Sándor rendezésében látható, a Szeget szeggel című Shakespeare-mű parafrázisában Udvaros Dorottya szerepel. Vidnyánszky Attila szólt arról is, hogy hat fiatal színész szerződik az idén a társulathoz a Kaposvári Egyetemről, illetve Rubold Ödön, aki már eddig is több szerepet játszott a színházban, szintén a társulat tagja lesz. A befogadott előadások között lesz Földes László Hobótól a Szirtes Edina Mókussal készített Csokonai-estjük, Kovács Ákossal pedig egy Arany-estről tárgyalnak. Vidnyánszky Attila igazgató újra szeretne majd pályázni FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Újabb három évig Lovász László az Akadémia elnöke Megválasztották tegnap a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit. Az intézmény közleménye szerint a 188. közgyűlés úgy döntött, hogy az elnök újabb három évre Lovász László, a főtitkár pedig Török Ádám lesz, a főtitkárhelyettes Barnabás Beáta. Az élettudományi alelnök Freund Tamás, a társadalomtudományi Vékás Lajos, a természettudományi pedig, új tisztségviselőként, Bokor József lesz 2020-ig. Lovász László beszédében arról is szólt, hogy a közgyűlés azt javasolja a kormánynak, fogadja el az MTA elnökének közvetítési ajánlatát és tegye lehetővé a Central European University (CEU) további zavartalan működését, mert az egyetem tudományos teljesítménye kiemelkedő, szerencsétlenség lenne, ha külföldre költözne. (RZ) Elhunyt Szellő Rózsa televíziós szakember Hetvenötödik életévében elhunyt Szellő Rózsa televíziós szakember, aki korábban csaknem három évtizedig dolgozott a Magyar Televízió Gyermek-, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségén, ahol a film- és meserovat munkáját irányította. Hozzá tartoztak olyan műsorok, mint például az Esti mese, a Kuckó és a Zsebtévé. (CST) Veszprém térségi együttműködéssel pályázik 2023-ra Fontos a városfejlesztési szempont, de a térségi együttműködés is - mondta tegnap Veszprém polgármestere a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázat előkészületeiről szóló sajtótájékoztatón. Porga Gyula az MTI tudósítása szerint kiemelte: ezért megállapodást kötött a Balatoni Szövetséggel és a Balatoni Körrel, emellett a bakonyi önkormányzatok és civil szervezetek felé is nyitni kíván. Mészáros Zoltán, a pályázatot támogató művészeti tanács elnöke bejelentette: sikerült támogatónak megnyerni a térséghez kötődő Miklósa Erika operaénekest, Likó Marcellt, a Vad Fruttik frontemberét és Vásáry Tamás zongoraművész-karmestert. (ZZ) Megjelent Boros Misi zongoraművész első lemeze Dupla CD-t adott ki Boros Misi, a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató egyik nyertese, s a lemezen a most 13 éves zongoraművész tavaly novemberi, a Nemzeti Filharmonikusokkal a Müpában adott koncertje hallható - jelentette az MTI. Scarlattitől Beethovenen és Chopinen át Bartókig hallhatók művek, valamint Mozart zongoraversenye. A lemezt az online zeneboltokban is terjesztik. (RR) Európa kulturális fővárosa lenne Eger A művészet és tudomány szoros együttműködése lesz a fő motívuma Eger pályázatának, amellyel az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet szeretné elnyerni - közölte Habis László tegnap a témában tartott sajtótájékoztatón. A megyeszékhely polgármestere elmondta, a város tizenhárom év után száll harcba újra a rangos címért. A pályázat összefogásra ösztönöz, és lehetőséget kínál a térség lakóinak. (CST) 2017. MÁJUS 10., SZERDAKULTÚRAMAGYAR HÍRLAP 13 TÖRÖK FERENC MINIMALISTA, FEKETE-FEHÉR FILMJE 1945 AUGUSZTUSÁBAN JÁTSZÓDIK Egynapos ballada a lelkiismeretről PÉNTEK ORSOLYA Móricz Zsigmond novelláit, Arany balladáit idéző, filmen az utóbbi időben szokatlan megszólalásmód jellemzi Török Ferenc új, 1945 című filmjét. A Szántó T. Gábor novellája alapján készült, az idei Berlinalén közönségdíjat elnyert alkotás 1945 augusztusában játszódik, és egyetlen nap történetét meséli el. Egy meg nem nevezett hegyaljai faluban lakodalomra készül a jegyző (Rudolf Péter) fia. Az állomáson a vonatról közben leszáll két zsidó férfi (Angelus Iván és Nagy Marcell). Ládákat hoznak, de hogy mi van bennük, senki sem tudja. A fekete-fehér film legelső kockáiban már a megérkezésük előtt ott a feszültség, amely innentől fokozatosan nő, hogy a drámai végkifejletbe bevezessen, a balladás hangvételén túl a klasszikus görög drámákat is idézi a szerkezet, olyannyira, hogy kis híján kiszámítható, mi történik majd a másfél óra alatt. Mindennapos mondatoknál több nem hangzik el a felvezetésben, mégis körvonalazódik, hogy a jegyző a falu mindenkori kiskirálya, akitől rettegnek, aki hatalmát nem tisztességes úton szerezte, s aki tönkretette gyógyszerfüggő feleségét (Nagy- Kálózy Eszter). Villanásokból, mindennapi szituációkból rajzolódik ki a háború utáni falu társadalma, amelyben nincstelenek, a jegyző körüli emberek, a lakodalomra készülő asszonyok, a falu bikája, a rendőr és a helyiek által gyűlölt megszálló szovjetek mozgása a mindenkori zárt közösségek dinamikáját képezi le. Közben a rendező mesteri módon érzékeltet egyet s mást az „azelőttbről” is. Ebben a társadalomban 1867-től a holokausztig meghatározott szerepe volt a zsidóságnak, együtt élt izraelita és keresztény. Főleg a Hegyalján, ahol minden nagyobb központban működött imaház, iskola, és volt, ahol a zsidó bába vitte keresztelőre a nála született keresztény gyerekeket. (A témáról Hegyaljai zsidó házak címmel Benkő Ágnes és Wirth Péter írt a közelmúltban hiánypótló kötetet.) Aztán „elvitték” őket: az örök többes szám harmadik személy alkalmas arra, hogy a konkrét felelőst meg nem nevezve mondjuk ki, ami történt - a háborút követő pillanatokban játszódó filmben azonban még mindenki pontosan tudja, hogy kit vittek el, melyik házból és ki volt az, aki elvitette. Ahogy az idős és a fiatal zsidó férfi a szekér és a ládáik nyomában elindul, a lelkiismeret drámája játszódik a szemünk előtt. A film legvégén kiderül, hogy nem a házaikat akarják visszavenni, s nem is a jegyzőnek „kiutalt”, egykori zsidó tulajdonban lévő drogériát, hanem csak temetni jöttek. De a lopott vagyont féltő kiskirály és az egykori legjobb zsidó barát feljelentésében közreműködő alkoholista falubeli (Szarvas József), annak a lopott vagyonhoz ragaszkodó felesége, a házasság által „boltoskisasszonyságról” álmodozó menyasszony (Sztarenki Dóra) és a nősülni készülő fiú (Tasnádi Bence) is mind a lelkiismerete szerint reagál. Miközben a két férfi a zsidó temetőben gyerekcipőket, játékokat - „ami megmaradt” - csomagol imasálba, s ereszt a sírgödörbe, odébb, a faluban a viharral megérkezik a dráma csúcspontja is. A feljelentő öngyilkos lesz, az esküvő meghiúsul, a templomban az esküvőre összegyűlt falu egyhangú némasággal ítélkezik a jegyző felett. A fia, aki nem tudta, hogy a lopott vagyonban ülő apja „intézte” a feljelentést - a legcinikusabb mondat is az ő szájából hangzik el, azt mondja, nem mindegy-e, hogy a legjobb barátját, a zsidó boltost az ő közreműködésével vitték el egy kicsit előbb, hiszen úgyis elvitték volna -, úgy dönt, nem kéri sem a boltot, sem az apját. Egy szál bőrönddel elindul Pestre, míg menyasszonya bosszúból felgyújtja a boltot. Mindenki összeomlik, nem a faluba visszatérő túlélők, hanem a saját lelkiismerete miatt. Török Ferenc filmje nem ítél, nem sürget, nem kér számon. Felmutatja a huszadik századi magyar drámát, a fekete-fehér képek, a szinte semmi párbeszédekre redukált minimalista filmnyelv pedig tökéletes választás mindehhez. Arról szól, amiről az egész Kádár-kor alatt nem volt kívánatos beszélni: hogy a magyar társadalom ebben az esetben egy falu mikroközössége miként élte meg a zsidó közösség kiszakíttatását. Megnevezte, megbüntette-e a felelősöket, képes volt-e megtisztulni és elszámolni a lelkiismeretével, vagy nem. A történtek után hetvenkét évvel már aligha az a kérdés, hogy meg lehet-e, kell-e büntetni a feljelentőket és a testvérgyilkosokat. Ehhez késő. A tét az, hogy merünk-e róla beszélni, vagy még mindig él a hallgatás Kádár-kori parancsa, amely újabb és újabb generációban lesz alapja a rossz lelkiismeretnek. ■ 1945 fekete-fehér magyar film Rendező: Török Ferenc ................... Angelus Iván és Nagy Marcell a hazatérők szerepében FORRÁS: KATAPULTFILM