Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-01 / 204. szám
Belföld Álláspont Savanyú a szőlő Faggyas Sándor lapszerkesztő Szeptember elsejével ezúttal nemcsak az iskolai tanév kezdődik meg, hanem a választási kampány is. Egy kicsit túl korán, hiszen a parlamenti voksolásra még több mint fél évet kell várnunk, de az ellenzéki pártok úgy érzik, máris el kell kezdeni az emberek megdolgozását, hogy jövő tavasszal a többség a kormányváltásra szavazzon. Az idegességgel vegyes sietség részben érthető, hiszen minden mérvadó közvélemény-kutatás egybehangzó adatai szerint 2017 nyarának végén a Fidesz-KDNP népszerűsége messze meghaladja valamennyi pártét, sőt az összes baloldalinak mondott pártét együttvéve is. Vagyis jelen állás szerint a választók többsége újabb négy évre meghosszabbítaná a jelenlegi kormány mandátumát. Az idegesség azért is érthető, mert az ellenzéki pártok - sem a bal-, sem a jobboldalon - jól láthatóan nem tudnak alternatívát kínálni az embereknek az Orbánkormány hétéves teljesítményével szemben. S nemcsak a KSH adatai, de a polgárok mindennapi tapasztalatai is azt mutatják, hogy a többség jobban él, mint nyolc vagy akár négy éve. És abban bízik, hogy ha így megy tovább, akkor négy év múlva még jobban. Ezt a bizakodó közhangulatot úgy próbálják az ellenzéki pártok és médiamunkások lerombolni, hogy egyrészt mindennap minden pozitív lépést és eredményta gazdasági növekedéstől és a foglalkoztatás emelkedésétől, a bér- és nyugdíjemelésen át a családtámogatások és a lakossági fogyasztás bővüléséig) kétségbe vonnak, bagatellizálnak; másrészt irreális, fedezetlen, átlátszó ígéretekkel igyekeznek túllicitálni az általuk leszólt eredményeket. Ezért van tele az ellenzéki sajtó olyan drámai címekkel, mint (csak néhány frisset idézve): „Még keresik a kórházi patkányt”; Komoly veszélyben van tízezrek lakása”; „Az Ormánság végnapjai”; „Árhullám a tejpiacon”; „Rekordszinten az üres háziorvosi praxisok száma”; „Csökkenthetné a Fidesz a rezsit, de nem akarja”; „Belefulladnak a közmunkába”; „Népbutítás középiskolás fokon” és hasonlók. De azért a baloldalon is egyre többen érzik, ez a minden rút, minden rossz, semmivel nem vagyunk megelégedve jeligéjű negatív kommunikáció süket fülekre talál az emberek többségénél. Főként ha olyanoktól hallják, akiket már sokszor hazugságon, csaláson, lopáson kaptak, és akik egy végletesen legyengített, eladósított, kiszolgáltatott államot és államháztartást hagytak maguk után 2010-es bukásukkor. „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba.” Sokan, sokszor idézték már ezt a Széchenyinek tulajdonított bölcsességet (amit valójában Surányi Miklós adott a legnagyobb magyar szájába Egyedül vagyunk című életrajzi regényében). Bizony, nincs könnyű helyzetben a hazai ellenzék és médiája, hiszen minden előjel szerint az a nép, amely 2010 tavaszán a silány fickókat elküldte, jövő tavasszal egymás után harmadszor is ugyanazt a politikai erőt kívánja a kormányzásra felhatalmazni. Ha pedig a magát (egyedül!) demokratikusnak állító ellenzék a kormányt nem tudja leváltani, akkor persze nem magát, hanem a népet hibáztatja. Azt a balga népet, amely nem hallgat az ő bül-bül szavára. Hát ezért savanyú a szőlő, s ezért a nagy idegesség és csapkodás-kapkodás az ellenzéki pártoknál. De rajtuk az sem segít, ha az idei szüreten, hírek szerint, különösen édesnek ígérkezik a szőlőtermés. 3 2017. szeptember 1., péntek Kormányinfo 96 Levélben fordult Orbán Viktor kormányfő Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy Brüsszel járuljon végre hozzá a magyar határvédelmi költségekhez Korrekt ajánlat az uniónak Kacsóh Dániel Eddig mintegy kétszázhetvenmilliárd forintot költött hazánk határvédelemre, ennek az összegnek a felét kéri a magyar kormány az Európai Bizottságtól - jelentette be Lázár János miniszter a bevándorlási helyzet áttekintése kapcsán. Az Európai Bizottság (EB) vezetése mostanában szinte naponta hozza szóba a szolidaritás kérdését. Ezzel a gondolattal egyetértünk, ennek szellemében Orbán Viktor kormányfő levélben fordult Jean- Claude Juncker elnökhöz, tekintve, hogy hazánk a migrációs válság kirobbanása óta tartja magát a schengeni szabályokhoz, a határvédelemhez. Európa valamennyi polgárát védjük az illegális bevándorlókkal szemben - tudatta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón. Úgy folytatta, az eddigi magyar költségek több mint nyolcszázmillió eurót, nagyjából kétszázhetvenmilliárd forintot tesznek ki, ezt a magyar adófizetők lényegében egyedül finanszírozták. Ennek az összegnek a felére tartana igényt hazánk, legalábbis ezt kérte levelében a miniszterelnök, ami „korrekt ajánlat”. Lázár utalt arra, az EB a közelmúltban pénzt küldött a geRöviden rögöknek, az olaszoknak és Bulgáriának a bevándorlással kapcsolatos költségekre. Kitért arra is, a kormány mindettől függetlenül készen áll arra, hogy akár a román határnál is felhúzza a kerítést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hazánk cselekvéssel s nem kéréssel kezdte Európa védelmét, ám most joggal számítunk arra, hogy a költségekhez érdemben hozzájárul végre az unió. Üzenetek helyett tetteket várunk - húzta alá, megjegyezve, a jövő héten megszületik a kvótadöntés az Európai Bíróságon, amit egy brüsszeli diktátum miatt kezdeményezett a kormány. Szólt arról is, az ítélet után is maradhatnak vitatott pontok, nem zárta ki, hogy a kérdés újra az Európai Bíróságon köt ki. A cél az, hogy holmi kvóták alapján senkit ne kelljen befogadni, hiszen a döntés a magyar társadalmat illeti, ezt a jogot minden lehetséges eszközzel meg fogjuk védeni - szögezte le. Megerősítette: jövő év március 7-ig meghosszabbította a kormány az illegális bevándorlás okozta, szeptemberben lejáró válsághelyzetet, részben azért, mert közben az európai biztonsági helyzet jelentősen romlott. Kitért arra is, napirenden van Líbiában a kerítés és a táborépítés, azok a felvetések pedig, amelyek szerint helyben kell segíteni, egyeznek a magyar állásponttal. A bevándorlást ugyanis megállítani, nem megszervezni kell - hangoztatta. Lázár úgy fogalmazott, hadjárat indult Varsó ellen, a hangnem pedig szokatlan, ezért fontos, hogy a magyar kormány szolidaritást vállaljon a lengyelekkel. Németország és az EB kettős mércét alkalmaz, ami teljes egészében elfogadhatatlan - hangsúlyozta a tárcavezető. Ami a gazdasági eredményeket illeti, több hitelminősítő is pozitívan értékelte a magyar teljesítményt, erősebb, függetlenebb lett hazánk, csökkent a külső sérülékenységünk. Lázár szerint ez egy nagyon komoly eredmény, s vannak számok, amelyek önmagukért beszélnek. Kiemelte, száznegyvenmilliárddal több volt az állam adóbevétele az első félévben, mint az előzőben, kevesebb, mint kétszázezer regisztrált munkanélküli van, ami „történelmi mélypont”. Közben negyvenezer fővel csökkent az idén a közfoglalkoztatottak száma, az érintettek piaci munkahelyekre mennek át. A tanévkezdésről szólva a miniszter egyebek mellett megjegyezte, immár kilenc évfolyam kap ingyentankönyvet, 2013 óta átlagosan ötven százalékkal nőttek a pedagógusi bérek, hamarosan pedig nyolcvanmilliárdból indul iskolafelújítási program. Tűrhetetlennek nevezte Lázár János a távozó holland nagykövet hazánkat bíráló szavait. Ez a gyarmattartó stílus elfogadhatatlan - fogalmazott a miniszter, aki szerint ha mi megadjuk Hollandiának a tiszteletet, akkor ezt mi is elvárhatjuk tőlük. • A kormány döntése értelmében a Seuso-kincseket Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Zalaegerszegen is kiállítják. • A lombikprogram kibővítéséről és Veres András püspök véleményéről Lázár azt mondta, nincs joga, hogy az egyház meggyőződését kritizálja, de a magyar állam célja, hogy minél több gyermek szülessen. A programot átláthatóvá kell tenni, és a meddő pároknak segíteni kell. • A csok tervezett átalakításáról a Magyar Hírlap kérdésére úgy válaszolt, a rendszer felülvizsgálata napirenden van, saját maga azt szorgalmazná, hogy a lebonyolítást az állam vegye át a bankoktól. A kormány álláspontja az, hogy a használt ingatlanok vásárlásához is bővíteni kell a lehetőségeket, mert vidéken erre nagy igény van. Magyarországon nagyjából kétszázezer üres, használt ingatlan van. • Az év végéig meghosszabbították a településképvédelmi rendeletek megalkotásának határidejét - tájékoztatott a tárcavezető. A miniszter a kormány nevében részvétét fejezte ki a szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező családjának. A rendező életművét a 20. század egyik legnagyobb magyar filmes teljesítményének nevezte. • A kormány azt javasolja a parlamentnek - tájékoztatott Lázár -, hogy törvényben szabályozza: a karsztvizes területeket leszámítva nyolcvan méter mélységig ingyenesen és engedélymentesen lehessen kutat fúrni a településeken. Ez Magyarország nyolcvannyolc százalékát érinti. A részleteket ugyanakkor helyi rendeletekben dolgozhatnák ki az önkormányzatok. • A kabinet döntött arról, hogy százötvenkét kistelepülés fejlesztéseihez járul hozzá. • A kormány mentőautó-beszerzési programot indít. A miniszter elmondta, éves szinten száz új járművet kell venni, ami legalább ötmilliárd forintos kiadás. • A jövőben a gyógyszeripar számára lehetőséget biztosítanának, hogy a kórházakban gyógyszerteszteket végezhessenek. • Az Egészséges Budapest Program keretében a kabinet azt a célt fogalmazta meg, hogy elengedhetetlenül szükséges a súlyponti kórházak mellett a szakrendelők és a járóbeteg-ellátás fejlesztése is. (BR) Megállítani, nem megszervezni kell a bevándorlást - mondta Lázár János a Kovács Zoltán kormányszóvivővel közösen tartott tájékoztatón Fotó: Hegedűs Róbert