Magyar Hírlap, 2018. június (51. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-27 / 147. szám
Belföld 2 belpol@magyarhirlap.hu Nem engedhetjük meg magunknak a bojkottot, a nyomásgyakorlást akkor kell alkalmazni, ha a tárgyalások eredménytelenek - véli Tarnay Attila, a PSZ Csongrád megyei vezetője Három elnökjelölt, három irányvonal Galloné után Korompay Csilla Új elnököt választ hét végén a Pedagógusok Szakszervezete. Az eddigi alelnök nagyjából az eddigi irányvonalat folytatná, a miskolci lázadó a „fennálló hatalommal szembeni” harcot preferálja, minél több tüntetést, sztrájkot szervezne és a kockás ingesekkel kokettál, a harmadik jelölt pedig a tárgyalások és a „demokratikusan meghozott döntések” híve. Csabalik Zsuzsanna, Szabó Éva Zsuzsanna és Tarnay Attila indul a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöki posztjáért, az országos tisztújító kongresszust ezen a hétvégén tartják Siófokon. Amint arról már beszámoltunk, Galló Istvánné, a PSZ jelenlegi vezetője az országos vezetőség januári ülésén bejelentette: két ciklus után nem kíván ismét indulni az elnöki tisztségért. Többször írtunk arról, hogy lázadoznak az érdekképviselet tagjai, s egyre többen vannak, akik nem helyeslik a Galloné nevével fémjelzett irányvonalat. A reformerek nem látják akadályát annak, hogy a szakszervezet képviseltesse magát a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalnál, és nem támogatták az elnök aszszonyt az országgyűlési választási kampány idején abban, hogy aláírja az ellenzék választási ígéreteit tartalmazó „Oktatási Minimumot”. Ebben a dokumentumban szerepelt többek között az állami fenntartói rendszer lebontása, az iskolák önkormányzati kézbe adása is, márpedig Galloné korábban az iskolák államosítása mellett állt ki, mondván, ez a megfelelő eszköz a regionális különbségek csökkentésére. A szakszervezet honlapján most megjelentek az elnökjelöltek bemutatkozó írásai, ezeket igyekeztünk elemezni. Szabó Zsuzsa volt alapszervezeti titkár, függetlenített megyei titkár, 2008-tól alelnök, tagja a szakszervezet Ügyvivő Testületének és Országos Vezetőségének, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fórumában képviseli a PSZ-t, és számos egyéb testületben is tag. Bemutatkozásában hangsúlyozza, mivel részt vett a PSZ Programszerkesztő Bizottságának munkájában, ismeri „a tervezett irányokat, célokat, problémákat, feladatokat”, és elnökként ezek megvalósítására törekedne. Vagyis nagyjából az eddigi irányvonalat folytatná. Csabalik Zsuzsanna 1978 óta a szakszervezet tagja, volt intézményi titkár, kongreszszusi küldött, 2010 óta a PSZ miskolci középiskolai szervezetének titkára. Többször bírálta Gallonét, néhány éve lemondásra szólította fel. Csabalik akkor a Magyar Narancsnak úgy nyilatkozott, a szervezeten belül „fortélyos félelem igazgat, ha valaki nem elég szervilis, nem igazodik a sorba, azt a hatalmuk megőrzése érdekében teljesen ellehetetlenítik. Konszenzus, érdemi vita, szakmai kérdések megvitatása egyáltalán nincs. Van helyette személyeskedés”. Bemutatkozásából az derül ki, hogy elégedetlen a PSZ harciasságával, vagyis annak hiányával. Mint írja, „a szakszervezetek feladata mindig is a munkavállalók érdekeinek védelme, azok érvényesítéséért folytatott harc, akciók, tüntetések, sztrájkok szervezése, az épp fennálló hatalommal szembeni kiállás volt”. Szerinte ennek az „utóbbi évtizedekben” kevéssé tettek eleget, és a tagvesztés is ennek a következménye. Ő főszervezőként többször is „megmozdította a tagság jelentős részét Miskolcon” - például a 2016-os kockás inges tüntetések alkalmával. Összefogást sürget a többi szakszervezettel és a civil szervezetekkel. Tarnay Attila a PSZ Csongrád megyei elnöke, a Kisteleki Általános Iskola magyar-történelem szakos tanára. „A szakszervezet elsősorban érdekvédelmi szervezet” - szögezi le írásában. Szerinte „minden lehetőséget ki kell használni” az érdekvédelmi munkában, „nem engedhetjük meg magunknak a bojkott eszközét”. A jó kollektív szerződések kötését tartja a legfontosabbnak. Ehhez pedig tárgyalásokra van szükség, a nyomásgyakorlás eszközeit akkor kell alkalmazni, ha a tárgyalások eredménytelenek - vallja. „Nem elég csak reagálni a kormány elképzeléseire, sajáttal is rendelkeznünk kell” - folytatja. Beszédes az is, hogy kitér arra: erősítené „a szakszervezet demokratikus működését”, a vezető testületek szerepét. „Egy demokratikusan meghozott döntés lehet, hogy lassúbb, de tartósabb” - fogalmaz Tarnay. Az Egészséges Budapest Program részeként újulnak meg a fővárosi intézmények, illetve az eszközpark 2020-ig Hatmilliárd szakrendelők fejlesztésére Jobbágyi Zsófia Megújul az óbudai Szent Margit Rendelőintézet Vörösvári úti és Csobánka téri szakrendelője - egyebek mellett ezt is tartalmazza egy minapi kormányhatározat. Több mint hatmilliárd forintos forrás biztosításáról döntött a kormány a fővárosi járóbeteg-szakellátás fejlesztése érdekében - derült ki a Magyar Közlöny hétfői számából. A közzétett kormányhatározat melléklete szerint a fejlesztéseket kisebb részben önkormányzati, nagyobb részben az Egészséges Budapest Program keretéből valósítják meg. Erre a program költségvetéséből az idén több mint 1,8 milliárd, jövőre mintegy 3,1 milliárd, 2020-ban pedig csaknem 734 millió forintot fordítanak. A határozat melléklete szerint a fejlesztések három intézményt érintenek: felújítják a III. kerületi Szent Margit Rendelőintézet Vörösvári úti és Csobánka téri szakrendelőjét több mint ötmilliárd forintból, modernizálják a VIII. kerületi Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központban az orvostechnológiai eszközparkot, a XV. kerületben, a Dr. Vass László Egészségügyi Intézményben pedig fejlesztik a pszichiátriai ellátást. Ismert, hogy tavaly szeptemberben jelent meg a kormányhatározat a fővárosi és Pest megyei járóbetegszakellátás fejlesztési koncepcióról, amelyet az Egészséges Budapest Program, vagyis az EBP részeként valósítanak meg 2020-ig. Eredetileg a program nem számolt a járóbeteg-ellátás fejlesztésével, ám egyre több igény jelentkezett a koncepció kidolgozása során nemcsak a kórházakhoz rendelt intézetek, de az önálló önkormányzati rendelők részéről is. Az erről szóló kormányhatározat huszonegymilliárdnyi forrást biztosít hét intézmény fejlesztésére, többek között a XII. kerületi, hegyvidéki szakrendelő kialakítására, diagnosztikai és eszközparkjának cseréjére, valamint informatikai fejlesztésére, a II. kerületi Egészségügyi Szolgálat Frankel Leó utcában építendő új, többemeletes, korszerű szakrendelőjére, a korábbi telephelyek integrálására, illetve a Kőbányai Egészségház fejlesztésére is. Önkormányzati rendelők is jelentkeztek fejlesztésre (képünk illusztráció) Fotó: Hegedűs Róbert Képzést hirdetett a Soros-egyetem Bécsbe megy, de Budapesten is marad egyelőre a CEU A Közép-európai Egyetem (CEU) kuratóriuma jóváhagyta, hogy az intézmény a megszokott felvételi határidők szerint megkezdje a toborzást a 2019- 20-as tanévre Budapestre - közölte az intézmény. Mint írták, a jelentkezést annak figyelembevételével hirdették meg, hogy az egyetem teljesítette a magyar törvények által megszabott kötelezettségeit, „miközben a kormányzat továbbra is elzárkózik a felsőoktatási törvény módosítása által teremtett helyzet rendezésétől”. Hozzátették, New York állam oktatási hivatala megerősítette, hogy a CEU valóban felsőoktatási tevékenységet végez az államban, vagyis megfelel a törvényi követelményeknek. „Összhangban azzal a ténnyel, hogy a CEU a múltban is működött párhuzamosan több campuson, az egyetem kuratóriuma idén márciusban egy bécsi campus létesítéséről döntött. A múlt hét végén tartott ülésen jóváhagyta, hogy a CEU oktatási helyszínt béreljen egy a célra alkalmas bécsi területen, és megkezdje a toborzást a városba a 2019- es tanévre” - áll a közleményben. Mint ismert, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lapunknak a közelmúltban azt mondta, jelenleg szakértők bevonásával vizsgálják, hogy valódi képzés folyik-e a CEU-n az Egyesült Államokban. (SzL) Hírek Életének nyolcvanhatodik évében elhunyt Gazsó Ferenc szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa - közölte a család az MTI-vel. A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetett Gazsó Ferenc 1932. október 8-án született Békésszentandráson, 1954-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen, ahol 1979-2002 között egyetemi tanárként oktatott. Az MTA Politikatudományi Intézetének osztályvezetője, 1998-tól a Századvég Politikai Iskola megbízott igazgatója volt. (VT) A közösségi médiában közzétett tartalom is a privát szféra része - közölte az Igazságügyi Minisztérium, miután benyújtotta a parlamentnek a gyülekezési jogról, valamint a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokat. Kifejtették: az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra is - részletezte a szaktárca. (KD) A 2006-os, kormányellenes tüntetések százhúsz károsultja kaphat kártérítést az Igazságügyi Minisztériummal kötött egyezségük eredményeképpen. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője honlapján arról számolt be, hogy a véleménynyilvánítási szabadság és gyülekezési jog megsértése miatt személyenként kétszázhetvenezer forintnak megfelelő nem vagyoni kártérítés kifizetésére az egyezség közelgő bírósági jóváhagyása után sor kerül. Közölte, Fáber Károly és Dukán Dániel ügye még nem rendeződött. (VT) Ismét tárgyalt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Lovász Lászlóval, az MTA elnökével. Egyelőre nem közeledtek az álláspontok, bár a tárcavezető szerint elviekben egyetértenek, csak a megoldásokban nem, így továbbra sincs megállapodás a kutatási pénzek elosztási módjáról. A miniszter az Inforádióban azt mondta, továbbra is azon a véleményen van, hogy a magyar kutatás-fejlesztés finanszírozási rendszerében egyértelmű szabályozásokat kell felállítani. Senki nem akar elvenni senkitől semmit - szögezte le Palkovics. (VT)