Magyar Hírlap, 2018. június (51. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

Belföld 2 belpol@magyarhirlap.hu Nem engedhetjük meg magunknak a bojkottot, a nyomásgyakorlást akkor kell alkalmazni, ha a tárgyalások eredménytelenek - véli Tarnay Attila, a PSZ Csongrád megyei vezetője Három elnökjelölt, három irányvonal Galloné után Korompay Csilla Új elnököt választ hét végén a Pedagógu­sok Szakszervezete. Az eddigi alelnök nagyjá­ból az eddigi irányvonalat folytatná, a miskol­ci lázadó a „fennálló hatalommal szembeni” harcot preferálja, minél több tüntetést, sztráj­kot szervezne és a kockás ingesekkel kokettál, a harmadik jelölt pedig a tárgyalások és a „de­mokratikusan meghozott döntések” híve. Csabalik Zsuzsanna, Szabó Éva Zsuzsan­na és Tarnay Attila indul a Pedagógusok Szak­­szervezetének (PSZ) elnöki posztjáért, az or­szágos tisztújító kongresszust ezen a hétvégén tartják Siófokon. Amint arról már beszámol­tunk, Galló Istvánné, a PSZ jelenlegi vezetője az országos vezetőség januári ülésén bejelen­tette: két ciklus után nem kíván ismét indulni az elnöki tisztségért. Többször írtunk arról, hogy lázadoznak az érdekképviselet tagjai, s egyre többen vannak, akik nem helyeslik a Galloné nevével fémjel­zett irányvonalat. A reformerek nem látják akadályát annak, hogy a szakszervezet képvi­seltesse magát a Köznevelés-stratégiai Kerek­asztalnál, és nem támogatták az elnök asz­­szonyt az országgyűlési választási kampány idején abban, hogy aláírja az ellenzék válasz­tási ígéreteit tartalmazó „Oktatási Minimu­mot”. Ebben a dokumentumban szerepelt többek között az állami fenntartói rendszer lebontása, az iskolák önkormányzati kézbe adása is, márpedig Galloné korábban az isko­lák államosítása mellett állt ki, mondván, ez a megfelelő eszköz a regionális különbségek csökkentésére. A szakszervezet honlapján most megjelen­tek az elnökjelöltek bemutatkozó írásai, eze­ket igyekeztünk elemezni. Szabó Zsuzsa volt alapszervezeti titkár, függetlenített megyei titkár, 2008-tól alel­nök, tagja a szakszervezet Ügyvivő Testüle­tének és Országos Vezetőségének, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fórumában képviseli a PSZ-t, és számos egyéb testületben is tag. Bemutatkozásában hangsúlyozza, mi­vel részt vett a PSZ Programszerkesztő Bizott­ságának munkájában, ismeri „a tervezett irá­nyokat, célokat, problémákat, feladatokat”, és elnökként ezek megvalósítására töreked­ne. Vagyis nagyjából az eddigi irányvonalat folytatná. Csabalik Zsuzsanna 1978 óta a szakszerve­zet tagja, volt intézményi titkár, kongresz­­szusi küldött, 2010 óta a PSZ miskolci közép­iskolai szervezetének titkára. Többször bírálta Gallonét, néhány éve lemondásra szólította fel. Csabalik akkor a Magyar Narancsnak úgy nyi­latkozott, a szervezeten belül „fortélyos féle­lem igazgat, ha valaki nem elég szervilis, nem igazodik a sorba, azt a hatalmuk megőrzése érdekében teljesen ellehetetlenítik. Konszen­zus, érdemi vita, szakmai kérdések megvita­tása egyáltalán nincs. Van helyette személyes­kedés”. Bemutatkozásából az derül ki, hogy elégedetlen a PSZ harciasságával, vagyis an­nak hiányával. Mint írja, „a szakszervezetek feladata mindig is a munkavállalók érdekei­nek védelme, azok érvényesítéséért folytatott harc, akciók, tüntetések, sztrájkok szervezése, az épp fennálló hatalommal szembeni kiállás volt”. Szerinte ennek az „utóbbi évtizedekben” kevéssé tettek eleget, és a tagvesztés is ennek a következménye. Ő főszervezőként többször is „megmozdította a tagság jelentős részét Mis­kolcon” - például a 2016-os kockás inges tün­tetések alkalmával. Összefogást sürget a többi szakszervezettel és a civil szervezetekkel. Tarnay Attila a PSZ Csongrád megyei elnö­ke, a Kisteleki Általános Iskola magyar-tör­ténelem szakos tanára. „A szakszervezet el­sősorban érdekvédelmi szervezet” - szögezi le írásában. Szerinte „minden lehetőséget ki kell használni” az érdekvédelmi munkában, „nem engedhetjük meg magunknak a bojkott eszközét”. A jó kollektív szerződések kötését tartja a legfontosabbnak. Ehhez pedig tárgya­lásokra van szükség, a nyomásgyakorlás esz­közeit akkor kell alkalmazni, ha a tárgyalá­sok eredménytelenek - vallja. „Nem elég csak reagálni a kormány elképzeléseire, sajáttal is rendelkeznünk kell” - folytatja. Beszédes az is, hogy kitér arra: erősítené „a szakszervezet demokratikus működését”, a vezető testüle­tek szerepét. „Egy demokratikusan megho­zott döntés lehet, hogy lassúbb, de tartósabb” - fogalmaz Tarnay. Az Egészséges Budapest Program részeként újulnak meg a fővárosi intézmények, illetve az eszközpark 2020-ig Hatmilliárd szakrendelők fejlesztésére Jobbágyi Zsófia Megújul az óbudai Szent Mar­git Rendelőintézet Vörösvári úti és Csobánka téri szakrendelője - egye­bek mellett ezt is tartalmazza egy minapi kormányhatározat. Több mint hatmilliárd forintos forrás biztosításáról döntött a kor­mány a fővárosi járóbeteg-szakel­látás fejlesztése érdekében - derült ki a Magyar Közlöny hétfői számá­ból. A közzétett kormányhatáro­zat melléklete szerint a fejlesztése­ket kisebb részben önkormányzati, nagyobb részben az Egészséges Bu­dapest Program keretéből valósítják meg. Erre a program költségvetésé­ből az idén több mint 1,8 milliárd, jö­vőre mintegy 3,1 milliárd, 2020-ban pedig csaknem 734 millió forintot fordítanak. A határozat melléklete szerint a fejlesztések három intéz­ményt érintenek: felújítják a III. ke­rületi Szent Margit Rendelőintézet Vörösvári úti és Csobánka téri szak­rendelőjét több mint ötmilliárd fo­rintból, modernizálják a VIII. ke­rületi Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központban az orvos­technológiai eszközparkot, a XV. ke­rületben, a Dr. Vass László Egészség­­ügyi Intézményben pedig fejlesztik a pszichiátriai ellátást. Ismert, hogy tavaly szeptember­ben jelent meg a kormányhatározat a fővárosi és Pest megyei járóbeteg­szakellátás fejlesztési koncepció­ról, amelyet az Egészséges Budapest Program, vagyis az EBP részeként valósítanak meg 2020-ig. Eredeti­leg a program nem számolt a járóbe­teg-ellátás fejlesztésével, ám egyre több igény jelentkezett a koncepció kidolgozása során nemcsak a kórhá­zakhoz rendelt intézetek, de az ön­álló önkormányzati rendelők részé­ről is. Az erről szóló kormányhatá­rozat huszonegymilliárdnyi for­rást biztosít hét intézmény fejlesz­tésére, többek között a XII. kerületi, hegyvidéki szakrendelő kialakítá­sára, diagnosztikai és eszközparkjá­nak cseréjére, valamint informatikai fejlesztésére, a II. kerületi Egészség­­ügyi Szolgálat Frankel Leó utcában építendő új, többemeletes, korszerű szakrendelőjére, a korábbi telephe­lyek integrálására, illetve a Kőbányai Egészségház fejlesztésére is. Önkormányzati rendelők is jelentkeztek fejlesztésre (képünk illusztráció) Fotó: Hegedűs Róbert Képzést hirdetett a Soros-egyetem Bécsbe megy, de Budapesten is marad egyelőre a CEU A Közép-európai Egyetem (CEU) kuratóriuma jóváhagyta, hogy az intéz­mény a megszokott felvételi határidők szerint megkezdje a toborzást a 2019- 20-as tanévre Budapestre - közölte az intézmény. Mint írták, a jelentkezést annak figyelembevételével hirdették meg, hogy az egyetem teljesítette a ma­gyar törvények által megszabott kötelezettségeit, „miközben a kormányzat to­vábbra is elzárkózik a felsőoktatási törvény módosítása által teremtett helyzet rendezésétől”. Hozzátették, New York állam oktatási hivatala megerősítette, hogy a CEU valóban felsőoktatási tevékenységet végez az államban, vagyis megfelel a törvényi követelményeknek. „Összhangban azzal a ténnyel, hogy a CEU a múltban is működött párhuzamosan több campuson, az egyetem kura­tóriuma idén márciusban egy bécsi campus létesítéséről döntött. A múlt hét végén tartott ülésen jóváhagyta, hogy a CEU oktatási helyszínt béreljen egy a célra alkalmas bécsi területen, és megkezdje a toborzást a városba a 2019- es tanévre” - áll a közleményben. Mint ismert, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lapunknak a közelmúltban azt mondta, jelenleg szak­értők bevonásával vizsgálják,­ hogy valódi képzés folyik-e a CEU-n az Egyesült Államokban. (SzL) Hírek Életének nyolcvanhatodik évében elhunyt Gazsó Ferenc szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem profes­sor emeritusa - közölte a család az MTI-vel. A Magyar Érdemrend közép­­keresztje a csillaggal kitüntetett Gazsó Ferenc 1932. október 8-án született Békésszentandráson, 1954-ben diplomázott a Marx Ká­roly Közgazdaság-tudományi Egyetemen, ahol 1979-2002 között egyetemi tanárként oktatott. Az MTA Politikatudo­mányi Intézetének osztályvezetője, 1998-tól a Századvég Politikai Iskola megbízott igazgatója volt. (VT) A közösségi médiában közzétett tartalom is a privát szféra része - közölte az Igazságügyi Minisztérium, mi­után benyújtotta a parlamentnek a gyülekezési jogról, valamint a magánélet védelméről szóló törvényjavas­latokat. Kifejtették: az infokommunikáció korszerű eszkö­zei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten meg­valósuló zaklatásra is - részletezte a szaktárca. (KD) A 2006-os, kormányellenes tüntetések százhúsz károsultja kaphat kártérítést az Igazságügyi Minisz­tériummal kötött egyezségük eredményeképpen. Gau­­di-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője honlapján arról számolt be, hogy a véleménynyilvánítási szabadság és gyülekezési jog megsértése miatt szemé­lyenként kétszázhetvenezer forintnak megfelelő nem va­gyoni kártérítés kifizetésére az egyezség közelgő bírósági jóváhagyása után sor kerül. Közölte, Fáber Károly és Du­­kán Dániel ügye még nem rendeződött. (VT) Ismét tárgyalt Palkovics László innovációs és tech­nológiai miniszter Lovász Lászlóval, az MTA elnökével. Egyelőre nem közeledtek az álláspontok, bár a tárcaveze­tő szerint elviekben egyetértenek, csak a megoldásokban nem, így továbbra sincs megállapodás a kutatási pénzek elosztási módjáról. A miniszter az Inforádióban azt mond­ta, továbbra is azon a véleményen van, hogy a magyar ku­tatás-fejlesztés finanszírozási rendszerében egyértelmű szabályozásokat kell felállítani. Senki nem akar elvenni senkitől semmit - szögezte le Palkovics. (VT)

Next