Magyar Hírlap, 2018. szeptember (51. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-18 / 217. szám

Belföld 2 belpolia magyarhirlap.hu -­ A segély helyett munkára építő magyar gazdasági modell jól teljesített Nem engedjük, hogy a határőrizet jogából bárki akár jottányit is elvegyen -­ A migránsinvázió nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy Orbán Viktor Hazánk nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor Baranya Róbert Abszurd hazugsággyűjtemény­nek nevezte a Sargentini-jentést na­pirend előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök, aki hangsú­lyozta, nem engedjük, hogy beván­dorláspárti erők elvegyék tőlünk a határőrizet jogát. A magyar kormány 2010-ben új nemzeti gazdaságpolitikát indí­tott útjára. Ez az új, magyar, segély helyett munkára építő gazdasági modell idén nyáron is jól teljesített - jelentette ki Orbán Viktor minisz­terelnök az Országgyűlésben, na­pirend előtti felszólalásában. A kor­mányfő kifejtette: 2010-hez képest a foglalkoztatottak száma nyolc­­százezerrel nőtt, és közel vagyunk ahhoz, hogy elérjük a 4,5 milliós, lélektani határt jelentő foglalkozta­­totti létszámot. A munkanélküliség 3,6 százalékra csökkent, több mint öt éve folyamatosan nőnek a bérek, 2018 második negyedévében pedig 4,8 százalékkal, az unió átlagának kétszeresével nőtt a magyar gazda­ság. A cél az, hogy 2030-ra Euró­pa öt legjobb és legélhetőbb orszá­ga között legyünk - mondta Orbán. A miniszterelnök szerint a közel­jövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet: a népesedési kérdések és az európai politika. Előbbi kapcsán hangsúlyozta: ha nem erősítjük meg a magyar családokat, ha nem szü­letik több gyerek, akkor elfogyunk. Ebbe azonban a kormány nem törő­dik bele, így Orbán Viktor további lépéseket helyezett kilátásba, ame­lyek részeként nemzeti konzultáció indul a demográfiáról. A kormányfő az Európai Unió jö­vője kapcsán leszögezte: jövő má­jusban európai parlamenti válasz­tások lesznek, és a jelenlegi európai elit távozik. Épp ideje - jegyezte meg, súlyos, történelmi hibának nevezve, hogy nem tudták Európán belül tartani az Egyesült Királysá­got, és nem tudták Európán kívül tartani a migránsokat. A politikai erők Európában két táborra szakadtak: bevándorlás­­ellenes és bevándorláspárti erők­re. Előbbi csoportba sorolta hazánk mellett Lengyelországot, Olaszor­szágot és Ausztriát, amelyeket fo­lyamatosan támadnak a Soros-fé­le hálózat kiállásaiból, és támadja a globális elit is. Ahogy fogalmazott, a migránsinvázió nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy. A kormányfő gyermekded vi­tának nevezte, hogy a Sargentini­­jelentés Magyarországról vagy a magyar kormányról szól, mert a do­kumentum címe ezt egyértelművé teszi. A jelentés abszurd állításokat tartalmaz, például a magyarorszá­gi antiszemitizmusról, noha az ép­pen Nyugat-Európában nő. Sőt a modern antiszemitizmus központ­ja Brüsszelben van, onnan finan­szírozzák az Izrael-ellenes politi­kai akciókat súlyos milliárdokkal - húzta alá. A jelentést a kormányfő sze­rint csak abszurd hazugsággyűjte­ménynek lehet nevezni. Elfogadá­sának módja nyilvánvalóan sérti az unió alapokmányát. Ismét jelezte, hogy a magyar kormány jogi lépé­seket tervez ebben az ügyben. Mint mondta, két csatát már sikeresen megvívtunk: feltartóztattuk a mig­­ránsáradatot, és nemet mondtunk a kötelező betelepítési kvótára. Úgy látja, a bevándorláspártiak­nak egyetlen megoldásuk maradt: el akarják venni Magyarországtól a határőrizet jogát, meg akarják sze­rezni a „kapukulcsot”. Hangsúlyoz­ta: a mi határainkat nem csak pro­fik, hanem hazafiak védik, belőlük áll a magyar hadsereg és a rend­védelmi erők köteléke. Erre es­küsznek fel, és ez az a többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet meg­vásárolni, nekünk ez a legerősebb a védőpajzsunk - jelentette ki a mi­niszterelnök. Orbán kifejtette: ha­zánk nem átjáróház és nem is gyűj­tőtábor. Nem engedjük, hogy a határőrizet jogából bárki akár egy jottányit is elvegyen - nyomatéko­sította a kormányfő. Orbán Viktor az ellenzéki felszó­lalásokra reagálva emlékeztetett, hogy öt hónappal ezelőtt választá­sok voltak, amelyen a magyar nép eldöntötte, kinek mennyi bizal­mat ad, és kifejezte azon szándékát, hogy a kormány folytassa a család-, gazdaság- és nemzetpolitikáját, il­letve a migrációval szembeni fellé­pését. Azt javasolta az ellenzéknek, hogy ha nem akarnak bent ragad­ni a múltban, és mindig ugyanab­ban a mókuskerékben száguldozni, akkor talán kövessék az embereket. Egyben arra kérte az ellenzéki kép­viselőket, hogy „nemzeti ügyek­ben álljanak a nemzet mellé”, és so­se szavazzanak Magyarország ellen. Az azonnali kérdések órájában először Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatásokkal kapcsolatban kérdezte a kormányfőt. Az ellenzéki képviselő szerint május óta ezerhá­romszáz embert lakoltattak ki. Or­bán válaszában hangsúlyozta, a ki­lakoltatáshoz bírói határozat kell, ezért a kormányon nem helyes eze­ket számon kérni. Z. Kárpát viszon­válaszában azt mondta, a kilakol­­tatási moratórium pedig „Aszpirin a haldoklónak”. A miniszterelnök válaszában kifejtette, hétszázezer családnak segítettek a forintosítás­sal, 186 ezernek az árfolyamgáttal, 170 ezernek a végtörlesztéssel, 36 ezernek pedig a Nemzeti Eszközke­zelővel, a banki elszámoltatás hatá­sára harminc százalékkal csökkent a törlesztőrészlet, összesen pedig ezermilliárdos tehertől szabadultak meg a családok. Demeter Márta, az LMP képvi­selője arról beszélt, hogy szerin­te a miniszterelnök nem vesz részt fontos uniós értekezleteken. Orbán Viktor válaszában közölte, ez nem igaz, le van sújtva, mivel a képviselő asszony, úgy tűnik, nem követi elég figyelemmel a munkáját. A minisz­terelnök elmondta, hogy maga ment el Szófiába, ahol bemutatta, hogyan kell megvédeni az uniós határokat, és hogyan kell segíteni azokon, akik nem tudják saját erőből megvédeni a határaikat. A miniszterelnök azt mondta, hogy személyesen adták át a javaslatukat a bolgár uniós elnök­ségnek. Pártvélemények Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció): A Sargentini-jelentés nem Magyarországról, hanem a kormányról szól, de a kabinet gyáván a nemzet mö­gé bújik az ügyben. A diktatúra kiépítésével vádolom a kormányt, amely tu­dathasadásos állapotban van, mert Magyarországnak képzeli magát, ezért ke­zeltetni kellene magát az ország érdekében. Magyarország valóban szerepel a jelentés címében, de a dokumentumban Magyarországra vonatkozóan egyszer sem, míg a kormányra vonatkozóan negyvennyolcszor szerepel kritika. Gyöngyösi Márton (Jobbik): Orbán Viktor éveken át küzdött a közös határ­védelemért, ugyanakkor szó sincs arról, hogy zsoldosoknak kell átadni a határ­őrizet jogát. A Sargentini-jelentés a jogállamiság elmúlt nyolc évben végrehaj­tott lerombolását írja le, ami „pártállami időket idéző tempóban” zajlik. Tóth Bertalan (MSZP): A Sargentini-jelentés elfogadása óta Orbán Viktor miniszterelnöknek papírja van arról, hogy egy visszaeső jogsértő és norma­szegő. A jelentés tartalmazza, hogy a kormányfő a többség és a közjó helyett önös érdekeit szolgálja, és saját politikai elitjét gazdagítja. Az Európai Parla­ment kétharmada, többek között a néppártiak „kiállították a bizonyítványt”, és arról hoztak döntést, hogy Magyarországon már nincs demokrácia. Szabó Tímea (Párbeszéd): A miniszterelnök mindenkit árulónak nevez, aki nem ért vele egyet, a többi közt azokat, akik nem a kormány köréhez tartozók­nak adnák az uniós forrásokat, de az ellenzéki képviselőket is, akik tiltakoznak az ellen, hogy az ország ismét „orosz gyarmat” legyen. A jelentés csak a magyar kormányt ítélte el, hiszen nem az emberek tehetnek az alacsony nyugdíjakról, a hajléktalanok üldözéséről, az Európában legrövidebb ideig folyósított munka­nélküli-ellátásról vagy az Akadémia világhírű kutatóintézetének „kivégzéséről”. Keresztes László Lóránt (LMP): A migráció kérdésében Orbán Viktor által elindított vita valós problémán alapuló álvita, amit arra használnak, hogy el­fedjék a valóságot. Uniós szinten nem volt valós, őszinte vita a migrációs krízis okainak feltárásáról, és a magyar miniszterelnök sem tett érdemi javaslatokat. Harrach Péter (KDNP): A Sargentini-jelentés következményei egyértel­műen Magyarországot sújtják majd. A jelentésben megoldott problémák, más­részt valótlanságok szerepelnek, s azt egy eljárásjogi ügyeskedés segítségé­vel vitték át. A legsúlyosabb, hogy elfogadásában magyarok is közreműködtek. Kocsis Máté (Fidesz): Nincs morális alapja szólásra emelkedni az Ország­­gyűlésben Gyurcsány Ferencnek, aki „saját gondolataitól megrészegülve az el­lenzék régi-új vezérének szerepébe képzelte magát”. A DK elnöke évek óta a határon túli magyarok ellen buzdít, miközben aláírásokat gyűjtött az uniós be­vándorlási kvóta mellett. Épp most van az őszödi beszéd nyilvánosságra kerü­lésének tizenkettedik évfordulója, amelyben Gyurcsány elismerte korábbi ha­zugságait. A bukott miniszterelnöknek a kormány bevándorláspolitikájával van baja, mert gyűlöli a magyarokat, és mérgező gondolatait egy „politikai detoxi­­kálóban” kellene kezelni. A kormányfő azt javasolta az ellenzéknek, az emberek akaratát kövessék Fotó: Hegedűs Róbert

Next