Magyar Hírlap, 2018. szeptember (51. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-18 / 217. szám
Belföld 2 belpolia magyarhirlap.hu - A segély helyett munkára építő magyar gazdasági modell jól teljesített Nem engedjük, hogy a határőrizet jogából bárki akár jottányit is elvegyen - A migránsinvázió nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy Orbán Viktor Hazánk nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor Baranya Róbert Abszurd hazugsággyűjteménynek nevezte a Sargentini-jentést napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök, aki hangsúlyozta, nem engedjük, hogy bevándorláspárti erők elvegyék tőlünk a határőrizet jogát. A magyar kormány 2010-ben új nemzeti gazdaságpolitikát indított útjára. Ez az új, magyar, segély helyett munkára építő gazdasági modell idén nyáron is jól teljesített - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában. A kormányfő kifejtette: 2010-hez képest a foglalkoztatottak száma nyolcszázezerrel nőtt, és közel vagyunk ahhoz, hogy elérjük a 4,5 milliós, lélektani határt jelentő foglalkoztatotti létszámot. A munkanélküliség 3,6 százalékra csökkent, több mint öt éve folyamatosan nőnek a bérek, 2018 második negyedévében pedig 4,8 százalékkal, az unió átlagának kétszeresével nőtt a magyar gazdaság. A cél az, hogy 2030-ra Európa öt legjobb és legélhetőbb országa között legyünk - mondta Orbán. A miniszterelnök szerint a közeljövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet: a népesedési kérdések és az európai politika. Előbbi kapcsán hangsúlyozta: ha nem erősítjük meg a magyar családokat, ha nem születik több gyerek, akkor elfogyunk. Ebbe azonban a kormány nem törődik bele, így Orbán Viktor további lépéseket helyezett kilátásba, amelyek részeként nemzeti konzultáció indul a demográfiáról. A kormányfő az Európai Unió jövője kapcsán leszögezte: jövő májusban európai parlamenti választások lesznek, és a jelenlegi európai elit távozik. Épp ideje - jegyezte meg, súlyos, történelmi hibának nevezve, hogy nem tudták Európán belül tartani az Egyesült Királyságot, és nem tudták Európán kívül tartani a migránsokat. A politikai erők Európában két táborra szakadtak: bevándorlásellenes és bevándorláspárti erőkre. Előbbi csoportba sorolta hazánk mellett Lengyelországot, Olaszországot és Ausztriát, amelyeket folyamatosan támadnak a Soros-féle hálózat kiállásaiból, és támadja a globális elit is. Ahogy fogalmazott, a migránsinvázió nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy. A kormányfő gyermekded vitának nevezte, hogy a Sargentinijelentés Magyarországról vagy a magyar kormányról szól, mert a dokumentum címe ezt egyértelművé teszi. A jelentés abszurd állításokat tartalmaz, például a magyarországi antiszemitizmusról, noha az éppen Nyugat-Európában nő. Sőt a modern antiszemitizmus központja Brüsszelben van, onnan finanszírozzák az Izrael-ellenes politikai akciókat súlyos milliárdokkal - húzta alá. A jelentést a kormányfő szerint csak abszurd hazugsággyűjteménynek lehet nevezni. Elfogadásának módja nyilvánvalóan sérti az unió alapokmányát. Ismét jelezte, hogy a magyar kormány jogi lépéseket tervez ebben az ügyben. Mint mondta, két csatát már sikeresen megvívtunk: feltartóztattuk a migránsáradatot, és nemet mondtunk a kötelező betelepítési kvótára. Úgy látja, a bevándorláspártiaknak egyetlen megoldásuk maradt: el akarják venni Magyarországtól a határőrizet jogát, meg akarják szerezni a „kapukulcsot”. Hangsúlyozta: a mi határainkat nem csak profik, hanem hazafiak védik, belőlük áll a magyar hadsereg és a rendvédelmi erők köteléke. Erre esküsznek fel, és ez az a többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet megvásárolni, nekünk ez a legerősebb a védőpajzsunk - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán kifejtette: hazánk nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor. Nem engedjük, hogy a határőrizet jogából bárki akár egy jottányit is elvegyen - nyomatékosította a kormányfő. Orbán Viktor az ellenzéki felszólalásokra reagálva emlékeztetett, hogy öt hónappal ezelőtt választások voltak, amelyen a magyar nép eldöntötte, kinek mennyi bizalmat ad, és kifejezte azon szándékát, hogy a kormány folytassa a család-, gazdaság- és nemzetpolitikáját, illetve a migrációval szembeni fellépését. Azt javasolta az ellenzéknek, hogy ha nem akarnak bent ragadni a múltban, és mindig ugyanabban a mókuskerékben száguldozni, akkor talán kövessék az embereket. Egyben arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy „nemzeti ügyekben álljanak a nemzet mellé”, és sose szavazzanak Magyarország ellen. Az azonnali kérdések órájában először Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatásokkal kapcsolatban kérdezte a kormányfőt. Az ellenzéki képviselő szerint május óta ezerháromszáz embert lakoltattak ki. Orbán válaszában hangsúlyozta, a kilakoltatáshoz bírói határozat kell, ezért a kormányon nem helyes ezeket számon kérni. Z. Kárpát viszonválaszában azt mondta, a kilakoltatási moratórium pedig „Aszpirin a haldoklónak”. A miniszterelnök válaszában kifejtette, hétszázezer családnak segítettek a forintosítással, 186 ezernek az árfolyamgáttal, 170 ezernek a végtörlesztéssel, 36 ezernek pedig a Nemzeti Eszközkezelővel, a banki elszámoltatás hatására harminc százalékkal csökkent a törlesztőrészlet, összesen pedig ezermilliárdos tehertől szabadultak meg a családok. Demeter Márta, az LMP képviselője arról beszélt, hogy szerinte a miniszterelnök nem vesz részt fontos uniós értekezleteken. Orbán Viktor válaszában közölte, ez nem igaz, le van sújtva, mivel a képviselő asszony, úgy tűnik, nem követi elég figyelemmel a munkáját. A miniszterelnök elmondta, hogy maga ment el Szófiába, ahol bemutatta, hogyan kell megvédeni az uniós határokat, és hogyan kell segíteni azokon, akik nem tudják saját erőből megvédeni a határaikat. A miniszterelnök azt mondta, hogy személyesen adták át a javaslatukat a bolgár uniós elnökségnek. Pártvélemények Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció): A Sargentini-jelentés nem Magyarországról, hanem a kormányról szól, de a kabinet gyáván a nemzet mögé bújik az ügyben. A diktatúra kiépítésével vádolom a kormányt, amely tudathasadásos állapotban van, mert Magyarországnak képzeli magát, ezért kezeltetni kellene magát az ország érdekében. Magyarország valóban szerepel a jelentés címében, de a dokumentumban Magyarországra vonatkozóan egyszer sem, míg a kormányra vonatkozóan negyvennyolcszor szerepel kritika. Gyöngyösi Márton (Jobbik): Orbán Viktor éveken át küzdött a közös határvédelemért, ugyanakkor szó sincs arról, hogy zsoldosoknak kell átadni a határőrizet jogát. A Sargentini-jelentés a jogállamiság elmúlt nyolc évben végrehajtott lerombolását írja le, ami „pártállami időket idéző tempóban” zajlik. Tóth Bertalan (MSZP): A Sargentini-jelentés elfogadása óta Orbán Viktor miniszterelnöknek papírja van arról, hogy egy visszaeső jogsértő és normaszegő. A jelentés tartalmazza, hogy a kormányfő a többség és a közjó helyett önös érdekeit szolgálja, és saját politikai elitjét gazdagítja. Az Európai Parlament kétharmada, többek között a néppártiak „kiállították a bizonyítványt”, és arról hoztak döntést, hogy Magyarországon már nincs demokrácia. Szabó Tímea (Párbeszéd): A miniszterelnök mindenkit árulónak nevez, aki nem ért vele egyet, a többi közt azokat, akik nem a kormány köréhez tartozóknak adnák az uniós forrásokat, de az ellenzéki képviselőket is, akik tiltakoznak az ellen, hogy az ország ismét „orosz gyarmat” legyen. A jelentés csak a magyar kormányt ítélte el, hiszen nem az emberek tehetnek az alacsony nyugdíjakról, a hajléktalanok üldözéséről, az Európában legrövidebb ideig folyósított munkanélküli-ellátásról vagy az Akadémia világhírű kutatóintézetének „kivégzéséről”. Keresztes László Lóránt (LMP): A migráció kérdésében Orbán Viktor által elindított vita valós problémán alapuló álvita, amit arra használnak, hogy elfedjék a valóságot. Uniós szinten nem volt valós, őszinte vita a migrációs krízis okainak feltárásáról, és a magyar miniszterelnök sem tett érdemi javaslatokat. Harrach Péter (KDNP): A Sargentini-jelentés következményei egyértelműen Magyarországot sújtják majd. A jelentésben megoldott problémák, másrészt valótlanságok szerepelnek, s azt egy eljárásjogi ügyeskedés segítségével vitték át. A legsúlyosabb, hogy elfogadásában magyarok is közreműködtek. Kocsis Máté (Fidesz): Nincs morális alapja szólásra emelkedni az Országgyűlésben Gyurcsány Ferencnek, aki „saját gondolataitól megrészegülve az ellenzék régi-új vezérének szerepébe képzelte magát”. A DK elnöke évek óta a határon túli magyarok ellen buzdít, miközben aláírásokat gyűjtött az uniós bevándorlási kvóta mellett. Épp most van az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének tizenkettedik évfordulója, amelyben Gyurcsány elismerte korábbi hazugságait. A bukott miniszterelnöknek a kormány bevándorláspolitikájával van baja, mert gyűlöli a magyarokat, és mérgező gondolatait egy „politikai detoxikálóban” kellene kezelni. A kormányfő azt javasolta az ellenzéknek, az emberek akaratát kövessék Fotó: Hegedűs Róbert