Magyar Hírlap, 2019. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-19 / 16. szám

Kultúra 12 kultura@magyarhirlap.hu Az Országos Széchényi Könyvtárban látható időszaki kamaratárlat arra hívja fel a figyelmet, hogy Petőfi özvegye rendkívül sokoldalú, önálló alkotószemélyiség volt Szendrey Júlia ezer arca Petrovics Gabriella Ingyenes időszaki kiállítás látha­tó az Országos Széchényi Könyvtár­ban Ezerszer Júlia - Arcok és kérdő­jelek címmel, amely Szendrey Júlia irodalmi és magánéleti szerepvál­lalását mutatja be leveleken, nap­lórészleteken, verseken és műfor­dításokon keresztül. A különleges, kortárs textilművészeti installá­ciókkal kiegészült kamaratárlat március 9-ig tekinthető meg. Szendrey Júlia életét, életművét tárja a nagyközönség elé az Orszá­gos Széchényi Könyvtár díjtalanul látogatható Ezerszer Júlia­­ Arcok és kérdőjelek című időszaki kama­ratárlata. Elsősorban az intézmény kézirattárában megtalálható doku­mentumokat, de a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményéhez tar­tozó relikviákat, személyes tárgya­kat is láthatunk. Szendrey Júlia írói munkásságá­val csak az utóbbi években kezdtek foglalkozni az irodalomtörténészek, ugyanis korábban, a 19-20. század­ban a hozzá kapcsolódó sztereotípi­ák voltak számottevők: elsősorban a nőként betöltött kötelező szere­peivel, magánéletével foglalkoztak, nem pedig az alkotótevékenységé­vel. A kiállítás ezen a régi és rossz berögződésen igyekszik változtat­ni, új kérdéseket, megközelítése­ket, interpretációs lehetőségeket vet fel, így végre talán méltó lehet az irodalmi recepciója. A kiállítótér­ben sétálva az üveges vitrinekben a költeményei, levelei, naplótöre­dékei és Andersen-fordításai mel­lett korabeli hírlapokat és mellék­leteket láthatunk, amelyek egytől egyig fontos irodalmi és szociológiai forrásanyagok. A falakon részle­tes leírások mutatják be az életút­ját, illetve látjuk őt és a családtago­kat korabeli portrékon, rajzokon és fényképeken. Az első szekcióban a lánykorát, Petőfivel való megismerkedését és házasságát ismerhetjük meg. Mint írják, a költő feleségeként Szend­rey Júlia lehetőséget kapott arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodal­mi és társasági életbe. Barátjuk, Jó­kai Mór 1847 októberében jelentet­te meg előzetes beharangozás után Petőfnné naplója címen Szendrey Jú­lia naplórészleteit az Életképekben­­ bele is olvashatunk, mivel az Élet­képek 1847. október 30-i száma a ki­állított dokumentumok között van. Petőfi összes költeményét is itt talál­juk egy kötetben, amely a költő és fia tulajdona volt. És látunk fotókat Pe­tőfi Sándor édesapjáról, Petrovics Istvánról, valamint a gyermek Pető­fi Zoltánról is. A költő halála után Szendrey Jú­lia feleségül ment Horvát Árpád köztiszteletben álló egyetemi ta­nárhoz, történészhez. Az új házas­ság kényszerű döntés, egyfajta me­nedék volt számára, amit a korabeli közvélemény elítélt, írói pályája vi­szont második házassága után indult be igazán, versei nagy részét 1856- ban írta. A második szekcióban köl­tői és műfordítói tevékenysége ke­rül előtérbe, Andersen-fordításokat is láthatunk itt 1858-ból. Szendrey Júlia fekete írómappája szintén fel­tűnik az egyik tárlóban. Nyelvta­ni és helyesírási jegyzetek, feljegy­zések és versek tanúskodnak arról, hogy az 1860-as években elismert szerző volt, versei folyóiratokban, albumokban, évkönyvekben láttak napvilágot. A tárlat harmadik egysége a sa­ját kézzel írt leveleiről, naplóiról ad áttekintést. Szendrey Júlia húgá­nak, Máriának és a fiának, Zoltán­nak írott üzeneteit is megtekinthet­jük, számos naplóbejegyzés mellett. A kiállítás rámutat: levelei két na­gyobb csoportra oszthatók, ha a té­mákat és a címzetteket vizsgáljuk, a magánlevelekre, amelyeket főként a családjának írt, valamint az első fér­jével, illetve annak munkásságával kapcsolatosakra. Naplóbejegyzései­ből rekonstruálhatók élete esemé­nyei leánykorától második házas­sága negyedéig, vagyis az 1850-es évek közepéig. A negyedik szekció a második házasságát hivatott bemu­tatni. Feltűnik egy fényképen - már Horvát Árpád feleségeként - a gyer­mekeivel, de ki van állítva a férjének írt utolsó üzenete is, amelyben éle­te utolsó napjaiban minden tekin­tetben elhatárolódik az őt bántal­mazó férfitól. De elolvashatjuk az ehhez kapcsolódó, édesapjának szó­ló utolsó levelét, a halálos ágyán tett vallomását is, amelyben a haldok­ló asszony a válási szándéka miatt Szendrey Ignác megbocsátásáért esedezik. És itt van a falon többek között a legismertebb kép Szendrey Júliáról, amelyet Barabás Miklós készített, és a PIM képzőművészeti gyűjte­ményéből való, de Petőfi gyufatartó doboza, egy Szendrey Júlia-emlék­­érem, az asszony legyezője, kesz­tyűje és Jókai Mór házi sapkája is, amelyet Júlia ajándékozott az írónak. Szendrey Júlia kultuszát mutatja be az utolsó, ötödik egység, amelyből az derül ki, hogy korában és a halála óta miként foglalkoztak vele. Mások mellett írtak róla a Magyar költő­­nők antológiája című könyvben, va­lamint emlékkönyve, családi levelei és összes verse is megjelent. A sokoldalú alkotó megihlette a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének hallga­tóit, akik öt installációt készítettek. A tárlat végén látható művek legkü­lönlegesebbje és leglátványosabbja a Júlia kabátja című alkotás. Kívülről szürke, semmitmondó, Júlia korát idéző ruhadarabot látunk fellógatva, amely páncélszerűen megvédi a bel­sőt az ítélkezéstől. Azonban ha kö­zelebb lépünk, betekinthetünk Júlia sokszínű, gazdag világába. A kabát belső festése és hímzései az életútját, naplórészleteit dolgozzák fel. Az összes költeményének kritikai kiadása új kiadványként, tanulmányokkal, színes képmellékletekkel jelent meg Bevásárlócédulákra írt versek PG Mérföldkőnek számít Szendrey Júlia recep­ciójában az összes versének kritikai kiadása, amelyről irodalomtörténészek beszélgettek a Petőfi Irodalmi Múzeumban csütörtök este. Az elmúlt években nagyot lépett előre a Szendrey Júlia-kutatás. Tavaly, születésének százkilencvenedik, halálának százötvenedik évfordulóján több, eddig ismeretlen művét is kiadták szakemberek gondozásában. Megje­lent a családi levelezése Ratzky Rita munkájá­nak köszönhetően, Vastag Andrea publikálta az összes költeményét, elemző tanulmányok­kal, Gyimesi Emese pedig verseinek kritikai kiadását jegyzi, amely könyvben kísérőtanul­mányok, jegyzetek, életrajz és színes képmel­lékletek is helyet kaptak. A Kortárs Kiadónál megjelent utóbbi kötetről csütörtök este iro­dalomtörténészek beszélgettek a Petőfi Irodal­mi Múzeumban. Völgyi Tóth Zsuzsa, a Magyar Rádió szerkesztője a könyvbemutató moderá­toraként hangsúlyozta: a Szendrey Júlia ösz­­szes verse című kötet mérföldkőnek számít az irodalomtörténetben. Gyimesi Emese, aki 2010 óta foglakozik a témával, kiemelte: a kézira­tok egyik legértékesebbje egy kilencvenolda­­las gyűjtemény, amelyben negyvenkilenc köl­temény, valamint hét töredék olvasható - mint rámutatott, Szendrey Júlia sokszor bevásár­lócédulákra írta a verseket. Az elsőt 1854-ben írta, de a legtöbb 1856-ban született. Minden kézirat alá odaírta a keletkezés dátumát, he­lyét, a publikált versek esetében a megjelenés helyét is. Margócsy István azt hangsúlyozta, hogy a könyvtárak kimeríthetetlenek, mindig fogunk találni olyan költeményeket, amelyek még nem jelentek meg sehol. A „feleségek fe­lesége”, a „hűtlen özvegy” szolid elismertségű költőnő volt a korában, csak a 19. század végén kezdtek vele komolyabban foglalkozni. Gyi­mesi Emese munkájának legnagyobb érdeme Margócsy szerint az, hogy poétikai elemzést készített, amely tágabb képet fest az asszony­ról. Szilágyi Márton, a kötet lektora elmond­ta, Szendrey Júlia költői életműve szétszórt volt, de szerencsére a gyűjtemények megőriz­ték kéziratait, így most rekonstruálni lehetett. Több olyan téma van, amelyek visszatérnek verseiben, ilyen például az anyaság, a hazafias­ság vagy a történelem. Gyimesi megjegyezte, hogy a külső-belső világ erőteljes szétválasz­tása is fontos volt nála. Margócsy István a kor­szakkal kapcsolatban arra emlékeztetett: volt egyfajta elvárás, hogy a női írók milyen műfaj­ban alkothatnak. Nem írhattak például eposzt vagy tragédiát, így Szendrey a lírához fordult és Andersen történeteket fordított. Hazafias ver­sei pedig szépen belesimultak a kor elvárásaiba. Szendrey számára a hétköznapi rutinba beleil­leszkedett a versírás, az átlagot felülmúlta, ki­tűnő költészetet műveit, viszont az egyértel­műen látszik, hogy nem lesz a mai generációk kedvence - tette hozzá a szakember. Az anyai szeretetről szóló verseinek egyébként nagy si­kerük volt. A Három rózsabimbó című ver­set három fiának írta 1857-ben. A kritikusok jó szívvel fogadták a költeményt, üdvözölték az anyai érzések megéneklését. Gyimesi Eme­se elmondta, a Szendrey-kutatás közepén tart, épp gyermekeinek levelezésén dolgozik, amely humoros írásokban maradt fenn. A könyvbemutatón elhangzott Szendrey Jú­lia több költeménye Tallián Mariann színmű­vész, valamint korabeli dallamra írt népies énekes Csörsz Rumen István régizenész, iro­dalomtörténész előadásában. Alakul a BTF programja Historikus muzsika a Müpában Az április 5-től 22-ig tartó Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) szervezői újabb sztárfellépőket je­lentettek be. A lapunkhoz is eljuttatott közlemény szerint a neves karmester, Valerij Gergijev a Ma­­riinszkij Színház Zenekarával és balettegyüttesével Prokofjev Hamupipőke című balettjét hozza el. Alekszej Ratmanszkij 2002-ben bemutatott különleges koreográfiája a zárónapon két alkalommal látható az Erkel Színház színpadán. Gergijev emellett Csajkovszkij utolsó, eredetileg egyfelvonásos operája, a Jolánta koncertszerű előadását is vezényli majd. Fellép a marokkói-izraeli gyökerekkel rendelkező, világhírű francia táncművész-koreográfus, Emanuel Gatt társulata is, előadásuk ápri­lis 12-én és 13-án látható a Trafóban, és ugyanitt mutatja be Minuit (Éjféltájt) című produkcióját a francia újcirkusz karizmatikus akrobata-előadója, Yoann Bourgeois és csapata. (PG) Újabb fellépők a fővárosi tavaszünnepen Ritkaságok a Régizene Fesztivál műsorán Március elsején kezdődik a Müpában a Régizene Fesztivál. Az intézmény lapunkhoz is eljutta­tott tegnapi közleménye szerint a német bariton, Michael Wolle és az Akademie für Alte Musik Berlin Bach-műsorral készül, a strasbourgi La Chapelle Rhénan az itthon ritkán hallható Heinrich Schütz nagyszabású sorozatát, a Dávid zsoltárait adja elő, a barátaival Kelemen Barnabás pedig Bach-, Leclair- és Haydn-műveket szólaltat meg az 1771-ben készült, Januarius Gagliano-féle barokk he­gedűjén. Händel Izrael Egyiptomban című oratóriuma a cseh zenész, Václav Luks által alapított és dirigált Collegium 1704 együttessel, külföldi szólistákkal hangzik el, Vashegyi György karmester, a Purcell Kórus, az Orfeo Zenekar és szintén nemzetközi hírű énekművészek pedig az első bibliai tár­gyú francia barokk opera, a Jephte című Montéclair-művet mutatják be. (ZsRZ)

Next