Magyar Hírlap, 2019. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-23 / 19. szám

Kultúra Az idei díjazott, Böjte Csaba Kásler Miklós miniszterrel Fotó: Bodnár Patrícia 2019. január 23., szerda » A magyar kultúra napja Böjte Csaba Pro Cultura Hungarica díjas, Kásler Miklós bejelentette a Lázár Ervin Program létrehozását A magyar kultúra napja alkalmából Kásler Miklós, az emberi erő­források minisztere átadta tegnap a Pro Cultura Hungarica díjat a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesz­tésében végzett érdemeiért Böjte Csaba ferences szerzetesnek. Fekete Péter kulturális államtitkár pedig Minősített Közművelődé­si Intézmény Címet adományozott többek közt a mezőberényi Or­­lai Petries Soma Könyvtárnak, a Körmendi Kulturális Központnak, a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központnak és a csömöri Petőfi Sán­dor Művelődési Háznak, illetve a békéscsabai Csabagyöngye Kul­turális Központnak Közművelődési Minőség díjat osztott ki. A tár­cavezető és az államtitkár tegnap az MTI tudósítása szerint azt is bejelentették, hogy elindul a Lázár Ervin Program, amellyel az isko­lák 1-8. évfolyamán tanulók ingyenesen juthatnak el színházi, cir­kuszi, komolyzenei, táncművészeti eseményekre anyagi hátterüktől függetlenül, valamint ettől az évtől kétszer annyian kapnak művé­szeti középdíjakat, amire a kormányzat anyagi többletforrást is biz­tosít. Ilyen elismerés például a Balázs Béla-, az Erkel-, a Ferenczy Noémi-, a Liszt-, a Munkácsy-, a Jászai- és a József Attila-díj. (SK) A veszprémi teátrum igazgatója, az MMA Szó-szín-játékának vezetője szerint fontos, hogy a vidéki színházak előadásai és régi, értékes művek is láthatók legyenek a fővárosban „Egy hajóban evezünk” Sárdi Krisztina A Veszprémi Petőfi Színház igaz­gatójaként részt vesz a 2023-as Európa kulturális fővárosa program előkészítésében, a Magyar Teátru­­mi Társaság alelnökeként a szakma összefogásáért és égető kérdéseinek rendezésével foglalkozik, január­tól pedig a Magyar Művészeti Aka­démia (MMA) Szó-szín-játék prog­ramsorozatának koordinátora is. Oberfrank Pállal kamaraszínház­ról, összművészetről és összefogás­ról beszélgettünk. - A minap tartották a Pesti Viga­dó színháztermében az öt éve fu­tó Szó-szín-játék idei első előadá­sát. Azon vezetésével idén megújul a sorozat: miben lesz más, mint eddig? - A helyszín, a Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpada megszab­ja a lehetőségeket, így jellegében alapvetően nem változik, szcení­­rozott felolvasószínházi estek lesz­nek. Fontos, hogy a vidéki színhá­zak kamara- és stúdióelőadásaikkal bemutatkozhassanak Budapesten, valamint olyan darabok jelenhesse­nek meg, amelyek régen voltak lát­hatók, de emlékezetesek maradtak a közönségnek, és ma is érvényesek lehetnek. Például a márciusi, Isten nem szerencsejátékos című előadás Gyurkovics Tiborra, az MMA alapító tagjára emlékezik. A későbbiekben Németh László, Páskándi Géza, Il­­­lyés Gyula és kiváló kortársaik mű­veiből idézünk fel néhányat, hiszen e darabok a mi kincseink, noha ki­csit elfeletkeztünk róluk. Emellett az MMA tagozatai közti kapcsolatot erősítve „összművészeti” előadá­sokban is gondolkozom: kortárs írók, zeneszerzők, előadóművészek dol­gozhatnak egyszerre, és jó volna, ha a filmesek is részt tudnának venni. - A helyszín a közönség számát ugyan megszabja, de kiket céloz­nak meg elsősorban? - A köztestület tagságán kívül sok ember kíváncsi azokra a komoly, iz­galmas előadásokra, sokszor nagy alakításokkal, amelyek vidéken születnek. A Sinkovits-színpad né­zőterén százhatvan-száznyolcvan néző fér el. Valószínűnek tartom egyébként, hogy elsősorban a kö­zépkorosztálytól fölfelé számolha­tunk közönséggel. - Más tisztségei, feladatai mellett miért vállalta el a programsorozat vezetését? - Azt hiszem, az MMA vezetése ez­úttal szerette volna, ha a tagjai közül kerül ki a színházműködtetésben tapasztalatokkal rendelkező ember, ez ugyanis eléggé összetett feladat, többek között marketinggel is fog­lalkozni kell. Most vezettük be, hogy egységesen ezer forintba kerülnek a jegyek, hiszen a művészetnek, kul­túrának ára van. Ez a budapesti kí­nálathoz képest baráti összeg, még­is komolyságot ad, mert manapság az ingyenesség összekapcsolódott a gyenge minőséggel, miközben itt erről szó sincs.­­ Kiderült, hogy 2023-ban Veszp­rém lesz Európa kulturális fő­városa. Mint a helyi Petőfi Szín­ház igazgatója, mit tud mondani a terveikről? - Már az előkészítésben is jelen voltunk, segítettünk, jómagam a pá­lyázat művészeti bizottságának is tagja voltam. Nemzetközi hírű, ha­táron túli előadókat is meghívunk, mesterkurzusokat szervezünk, de reményeink szerint két fesztiválunk is része lehet majd a programsoro­zatnak. Persze összetettebb a felada­tunk, mivel a színház nemcsak elő­adásaival lesz az események része, hanem tereivel, épületeivel is. - Szintén az elmúlt év végén volt a Magyar Teátrumi Társaság tiszt­újító közgyűlése, ahol újra megvá­lasztották a szervezet alelnökének. A következő időszakra milyen cé­lokat fogalmaznak meg? Mi lehet a megszüntetett taotámogatás utód­ja például?­­ A taokérdés most Fekete Péter államtitkár úr kezében van, de meg­próbáljuk segíteni a munkáját, és mi magunk is azt várjuk, ő milyen meg­oldást javasol a jövőre. Számtalan feladat áll előttünk: az előadó-mű­vészeti törvényt frissíteni és kiegé­szíteni szükséges, tisztázni bizo­nyos alapfogalmakat, és az egészet adaptálni a változó színházi közegre. Az életpályamodellt szeretnénk megfogalmazni a színművészek ese­tében is, rendezni kell a díjak körül kialakult elmaradásokat, tovább­ra is foglalkoznunk kell a pályakez­dőkkel, de az idősekkel is, bár ezen a téren történtek komoly előrelépé­sek. Fontos része még a munkánk­nak, hogy keressük a párbeszédet a Színházi Társasággal és a függetle­nekkel, hogy teljes összefogásban dolgozhassunk. Mi mind egy hajó­ban evezünk, egymás nélkül nem akarunk létezni - és ebben a hajóban még a társművészetek, a zene, a tánc, a képzőművészet és a film is egya­ránt velünk vannak. Oberfrank Pál: Keressük a párbeszédet a szakma és a társművészetek között is Fotó: Hegedűs Róbert Alfonso Cuarón és Yorgos Lanthimos alkotásai tarolhatnak a gálán Nincs magyar Oscar-jelölt, a Róma és A kedvenc sok díjra esélyes ZsRZ Magyar idő szerint tegnap dél­után bejelentették az idei jelölteket az Oscar-díjra. Magyar film végül nem került be közéjük, bár az esé­lyesek között volt a Susotázs című rövidfilm és a Ruben Brant, a gyűjtő című animáció. A legjobb film díjá­ra a Fekete párduc, a Csuklyások, a Bohém rapszódia, A kedvenc, a Zöld könyv, a Róma - amely az idegen nyelvű filmek között is jelölt lett -, a Csillag születik és Az alelnök esé­lyes. A színészek közül Christian Bale (Az alelnök), Bradley Cooper (Csillag születik), Willem Defoe (At Eternity’s Gate), Rami Malek (Bo­hém rapszódia) és Viggo Mortensen (Zöld könyv) lett jelölt, a színésznők közül pedig Yalitza Aparicio (Róma), Glenn Close (The Wife), Olivia Col­­man (A kedvenc), Lady Gaga (Csil­lag születik) és Melissa McCarthy (Can You Ever Forgive Me?). A mel­lékszereplők kategóriájában a fér­fiak közül Mahershala Ali (Zöld könyv), Adam Driver (Csuklyások), Sam Elliott (Csillag születik), Ri­chard E. Grant (Can You Ever For­give Me?) és Sam Rockwell (Az al­elnök), a nők közül Amy Adams (Az alelnök), Marina De Tavira (Ró­ma), Regina King (If Beale Street Could Talk), Emma Stone (A ked­venc) és Rachel Weisz (A kedvenc) lett jelölt. A rendezői díjra Spike Lee (Csuklyások), Pawel Pawlikows­­ki (Hidegháború), Yorgos Lanthi­mos (A kedvenc), Alfonso Cuarón (Róma) és Adam McKay (Az alelnök) lett jelölt, a forgatókönyvírók kö­zül A kedvenc, A hitehagyott, a Zöld könyv, a Róma és Az alelnök szerző­je. A legjobb betétdal kategóriában a Fekete párduc, az RBG, a Mary Pop­pins visszatér, a Csillag születik és a Buster Scruggs balladája főcímze­néje lett jelölt. A díjátadó gálát feb­ruár 24-én tartják. 13 Harminc éve hunyt el az író Márai-emlékkiállítás nyílt Kassán Márai Sándor egykori kassai lakóházában nyílt kiállítás az író emlékére teg­nap. A magyar kultúra napján felavatott tárlat a Szlovákiai Magyar Kultúra Mú­zeuma szervezésében, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítségével kapott helyet a Márai-házban. A megnyitón részt vett Rudolf Schuster, Szlovákia volt köztársasági elnöke is. Az eseményen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta: Márai számára Kassa varázslatos burkot jelentett. Rigó Konrád, a szlovák kulturális tárca államtitkára kétnyelvű beszédében ki­emelte: feladatunk, hogy újraértelmezzük, és korunknak megfelelő módon fel­építsük azt a polgári identitást, ami Márai soraiból kiolvasható. (ZIRZ) Díjátadók az ünnepen „Rajtunk áll a kultúránk épülése” Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a magyar kultúra napja alkalmából a romániai Érsemjénben mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy ott vagyunk ott­hon, ahol együtt énekelhetjük a Himnuszt, a nyelvünket használjuk, a kultúrán­kat ápoljuk, a hagyományokat őrizzük. Debrecenben Papp László polgármester és Pákh Imre műgyűjtő a Déri Múzeum Munkácsy-termében a Debrecen Kultú­rájáért Alapítvány díját adta át, a Szeged Kultúrájáért díjat és a Kölcsey-érmeket a dél-alföldi városban Botka László polgármester. Navracsics Tibor uniós biztos hétfő este Balatonfüreden pedig úgy fogalmazott: rajtunk múlik, hogy a nyel­vünk és a kultúránk épül-e, vagy engedjük, hogy kikezdje az igénytelenség. (RS) Hírek A hatósági eljárás során elkövetett technikai hiba miatt vonta vissza a bíróság az új Nemzeti Galéria építési engedélyét - közölte a Városliget Zrt. Az MTI-nek hangsúlyozták, az előkészítés az ütemtervnek megfelelően halad, a döntés a beruházás szakmai tartalmát nem érinti, késést nem okoz, és remé­nyeik szerint a megismételt eljárásban a hatóság korrigálni fogja a hibát. (PL) Második világháborús Varázshegy-parafrázisként tervezte megírni a Sorstalanságot Kertész Imre - derül ki a Nobel-díjas magyar író első alka­lommal publikált, 1959-1962-es napló- és munkajegyzeteiből. A dokumen­tumokat a Berlini Művészeti Akadémia Sinn und Form című lapjának januári számában mutatták be, az író a Thomas Mann humanizmusa és Sartre egzisz­tencializmusa közötti szintézist szerette volna elérni. (PO) Hat premiert tart a 2019-2020-as évadban a Soproni Petőfi Színház. Pataki András igazgató tegnap az MTI szerint elmondta: a reményt és a keresz­ténységet állítják középpontba a Páneurópai Piknik évfordulója és az Eucha­risztikus Kongresszus alkalmából. (PG)

Next