Magyar Hírlap, 2019. május (52. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-21 / 116. szám
Kultúra Egy cseh mágikus realista regény: Leo Perutz meséje Prágáról Éjjel a kőhíd alatt Péntek Orsolya Közép-Európa két leginkább mágikus realista városa Krakkó és Prága - semmi különös nincs tehát abban, hogy mindkét városról születtek és születnek is mágikus-realista művek. Ezek egyike Leo Perutz (1882-1957) Prága-regénye, az Éjjel a kőhíd alatt című kötet, amelyet most a Gondolat Kiadó jelentetett meg Tatár Sándor fordításában magyarul. Hogy a matematikus végzettségű, Prágában született, Bécsben, később Palesztinában, majd újra Bécsben élő szerzőt elhelyezhessük az irodalomban, érdemes a szakmára hallgatnunk: Jorge Luis Borges, fiale Calvino és Graham Greene is elismeréssel szólt róla. Ha párhuzamot keresnénk, épp Borges, Calvino és Cortázar ugrana be. Perutz ugyanolyan természetességgel teszi írásaiban valósággá a valóságon túlit, mint a fentebb említettek, akikhez írói világa sokkal közelebb áll, mint Franz Kafkáéhoz. Noha az Éjjel a kőhíd alatt regény, a nagyon vázlatos kerettörténetben valójában középkori eredetű anekdoták, tanmesék követik egymást, úgy, ahogy az Ezeregy éjszakában Boccacciónál vagy Giambattista Basile Pentameronjában, ily módon a szerző egyértelműen középkori eredetű és még a 18. században is élő műfajt élesztett újjá. A történet II. Rudolf Prágájában kezdődik: a császár egy alkalommal megpillantja Esztert, Mordecháj Meisl feleségét, akibe beleszeret. Mivel valós kapcsolatról az esetükben szó sem lehet, Löw rabbi varázslatával álmukban lehetnek egymáséi - egészen addig, amíg átok nem sújtja a várost a bűn miatt. Perutz mesterien játszatja össze a különféle szálakat, amelyeket hol bekapcsol a fő történetszálba, hol kifuttat a regényből: kapunk példázatot sorsról, névmágiáról, bekerült egy 18. századi francia históriát utánzó szerelmes mese -hasonlót Kundera is feldolgozott a Lassúságban -, máshol az álruhás császár festi le titokban elhunyt kedvesét, megint máshol egy horvát báró leckézteti meg a vele pimaszkodó cseh aranyifjút. A kötet nemcsak az anekdoták mentén szálazódik szét, de az időrétegekben is: hol mintha a középkori Prágában járnánk, hol Rudolf Prágájában, máskor az időtlenségbe fordul minden, például a végén, amikor megjelenik Azáél angyal, hogy megbüntesse a csodarabbit. Perutz az Éjjel a kőhíd alatt című regényt a 20-as években kezdte el, de csak 1951-ben fejezte be, a könyv végül 1953-ban jelent meg Ausztriában, visszhangtalanul - noha a háború előtt a szerző igen sikeresnek számított. Akár a korábbi munkák, akár e késői mű felől közelítünk az életműhöz, megéri: eredeti, sok szempontból valóban csak most „beérett” próza Perutzé, amelyet érdemes felfedezni. 13 2019. május 21., kedd Péntektől a mozikban az Álla Zingara Film a 100 Tagú Cigányzenekarról A Romani Film Festen mutatják be pénteken az Álla Zingara címmel készült dokumentumfilmet, amely a világhírű, mégis sajátosan magyar 100 Tagú Cigányzenekar és muzsikusainak életébe kalauzolja el a nézőket. A másfél éven át forgatott, különleges képi világú zenés filmben a közönség megismerheti a 100 Tagú Cigányzenekar néhány tagjának életét, a zene életükben betöltött szerepét, amely a legnehezebb helyzetekben nyújtott számukra kapaszkodót, és nemritkán több nemzedéken keresztül öröklődött, írta az MTI. A filmet a 9. Romani Film Fest keretében láthatja először a közönség pénteken, az Art+ Cinemában, ahol az ingyenes vetítés után közönségtalálkozóval várják a nézőket a főszereplők és az alkotók. (PO) Bemutató a Nemzeti Színházban Szarka Tamás új lemezt adott ki Sósósó címmel új lemezt készített Szarka Tamás (képünkön). A Ghymes együttesben ismertté vált zenész az albumot, melyre saját haláláról is írt egy dalt, május 25-én a fővárosi Nemzeti Színház nagyszínpadán mutatja be. „Otthon érzem magam a Nemzetiben. Éden földön című zenés fantasym négy éve megy sikerrel a színházban, de fellépéseim is voltak itt korábban, és bemutatták a Mária című musicalemet is” - mondta a felvidéki előadó a Sósósó tegnapi bemutatóján a helyszínen. Az MTI tudósítása szerint kitért arra, hogy május 25-én az új lemez dalainak zömét előadja zenekarával, de elhangzik a tavaly augusztus 20-i budapesti tűzijátékra írt félórás zenéje is, amely Szent Istvánról és Magyarországról szól. (DP) Hírek Frédéric Chopin művei szólalnak meg Farkas Gábor zongoraművész lemezbemutató koncertjén június 5-én a Pesti Vigadóban. A hangversenyen a g-moll, az F-dúr, az Asz-dúr és az f-moll ballada, az Asz-dúr, a Fisz-dúr és a Gesz-dúr impromtu, a cisz-moll „fantasie impromtu”, valamint az f-moll fantázia hangzik el - közölte az MTI. A művész új albuma a Hungarotonnál jön ki. (PO) Jó korszaka van a magyar színháznak, az előadóművészet új támogatási rendszert kapott, elkezdődött a színházak megújulása - jelentette ki Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke a szervezet tegnapi, nyíregyházi közgyűlésén. Az MTI szerint a Nemzeti Színház igazgatója az elmúlt évek legfontosabb szakmai kérdésének nevezte, hogy a kormány a társasági adókedvezmény helyett idén több mint 37 milliárd forintot biztosít az előadóművészeti szervezeteknek, legelőször 6 milliárdot osztanak ki a színházak között. Öt színházat felújítanak, elsőként, október 23-án adják át a kaposvárit. Az Operettszínház, a kisvárdai színház, a ferencvárosi Pinceszínház új tag lett. (MM) Csáth Géza halálának századik évfordulójára kiállítást rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeum - A „hármas művész” élete és szomorú halála levelek, rajzok és fotók tükrében Szinesztéziával megalkotott lélekábrázolás Petrovics Gabriella Csáth Géza halálának századik évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt a napokban a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Csáth A varázsló halála című tárlat a tragikus életút bemutatására törekszik. Sokrétű, összességében mégis nyomasztó hangulatú emlékkiállítást rendezett a Petőfi Irodalmi Múzeum Csáth Géza halálának századik évfordulója alkalmából. A Csáth A varázsló halála című tárlat főként kéziratok, tárgyak, rajzok és fényképek segítségével idézi meg az orvos, író és zenekritikust, akit unokatestvére, Kosztolányi Dezső csak „hármas művész”-ként emlegetett. Egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon. Színes virágokkal borított, elvarázsolt kertinstalláción keresztül jutunk el Csáth Géza szárnyaló művészetétől a test és a lélek teljes széteséséhez. Az író jellegzetes hangja összművészeti látásmódjából és szinesztéziaszerű világérzékeléséből fakadt. Novellái rendkívül érzékiek, egyszerre találhatók bennük zenei ritmusok, a színek harmóniái és az illatok fülledt hangulata. Értő szeme volt a kortárs művészethez is. Zeneesztétaként elsőként fedezte fel és hirdette Bartók Béla és Kodály Zoltán zenéjének nagyságát, Rippl- Rónai József, Gulácsy Lajos jelentőségét, Írásai, rajzai, zenéi, sőt orvosi feljegyzései egyaránt áthatják és értelmezik egymást. Művészi tevékenységeit tízéves korától haláláig vezetett naplója foglalja keretbe, mely rajzokat, skicceket, illusztrációkat és dallam töredékeket is tartalmaz. A szándékosan becsukott naplófüzetek adják a kiállítás gerincét, azok digitális változatába az első szekcióban bele is olvashatunk. Az utóbbi években a Magvető Kiadó gondozásában megjelent köteteket Szajbély Mihály Csáth-kutató és Molnár Eszter Edina - aki a tárlat kurátora is egyben - rendezte sajtó alá. Feljegyzéseiből egy önmagát folyamatosan figyelő, elemző lélek rajzolódik ki. Csáth Erdőrészlet című, 1903-as olajfestménye is ott lóg a falon, csakúgy, mint tusrajza vagy kottafüzete. Szecessziós hangulatú, lírai novelláit kifejezetten gazdagította a lélektani érdeklődés, így a kiállítás egyik végpontján a szenzibilitás és szecessziós hangulatok kapnak főszerepet, míg a másikon a mindezektől és az alkotás képességétől is megfosztott, lecsupaszított lélek. A következő egységben rideg, hófehér csempékkel borított kórterembe lépünk. Az ideggyógyász professzornak készülő fiatal orvos naplófolyamából tudjuk, hogy 1910. április 10-én, hajnali fél hatkor használt először morfiumot, mivel - tévesen - tüdőbajt diagnosztizáltak nála. Az 1912- es, Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa című hosszú tanulmányában próbálta megfejteni „az elmebeteg nő”, Kohn Gizella paranoiás hisztériáját. Jung nyomán kidolgozott komplex elméletét mindvégig alkalmazta saját magára és környezetére, álmait rendszeresen feljegyezte és analizálta. A pszichoanalízis azonban végül teljesen megfosztotta az alkotás képességétől. A falakon az Álomfejtési gyakorlatok és kivonatok, valamint Moravcsik Ernő levele is látható, de Csáth leckekönyve és igazolványképe is itt van. A falba süllyesztett fiókok mélyéről pedig a romlásba taszító világ részletei kerülnek felszínre: az egyik fiókban morfiumampullák, fecskendőkészlet, tűfertőtlenítő doboz, a következőben morfiumcseppektől ázott naplófüzetek, míg a harmadik fiókban Csáth és felesége, Jónás Olga szexuális együttléteiről vezetett listájába, valamint háztartási füzetébe pillanthatunk bele. A Kényszerképzetek című szekció az utolsó éveiről számol be. Az első világháborúban teljesített katonaorvosi frontszolgálaton a morfiumadagját jelentősen megemelte. Képtelen volt szabadulni a narkotikumoktól, ennek következtében egyre távolabb került irodalmi és orvosi ambícióitól. Személyes tragédiájáért a háborút tette felelőssé. Mint az egyik leírásban olvasható, hiába született kislánya 1918 őszén, a remélt boldogság már nem érkezett el. Belső valósággá vált minden korábbi félelme: elméjét eluralták a féltékenységi, paranoiás és hipochondriás kényszergondolatok, míg végül a novellák képzeletbeli világából kiléptek a gyilkos fantáziák. A szürke falakon egy fotó és egy Csáth által készített rajz is látható Olgáról. Itt van az a dokumentum is, amelyben Csáth arra kérte Kosztolányit, hogy halála után írjon regényt tragédiájáról. A kézirat lappang valahol, ez ugyanolyan gépiratos változatban maradt fenn, mint a „morfinista napló”. Az egyik legmegrendítőbb levél az, amelyet Csáth íratott Olgával a nő meggyilkolása előtt nyolc nappal: „Közös elhatározással lettünk öngyilkosok.” De Csáth végrendeletét is elolvashatjuk, amelyet Brenner Dezsőnek írt 1919-ben. A teremben láthatók Csáth dédunokája, Czér Fanni alkotásai. A Képzőművészeti Egyetem grafika szakán végzett lány diplomamunkáját Csáth novellái inspirálták. Az elbeszélésekben is gyakran felbukkanó gyermekkori mesevilágot Brennerék családi fotóalbuma idézi meg a tárlat utolsó szekciójában. A fényképek nagy részét édesapja, idősebb Brenner József készítette. A 2020. május 31-ig megtekinthető, tizenhat éven felülieknek ajánlott kiállítás anyagából Csáth Géza arcélén túl egy olyan álomszerű és nyomasztó világ bontakozik ki, amelynek napokra a hatása alá kerül a látogató. Ennek ellenére számos, az életpályát illető kérdésre konkrét választ kapunk. Az életutat a naplók foglalják keretbe, de számtalan egyéb dokumentum is látható Fotó: Bodnár Patrícia