Magyar Hírlap, 2020. március (53. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-02 / 52. szám
Belföld Baán: Karácsonyék zöldstopot rendeltek el a Városligetben A döntéssel hiteltelenné válik a főpolgármester zöldpolitikája - mondta a miniszteri biztos A Fővárosi Közgyűlés zöldstopot rendelt el a Városligetben, a maga által kihirdetett klímavészhelyzetet is semmibe véve - reagált a Fővárosi Közgyűlés által a Városligetre megszavazott változtatási tilalomra Baán László szombaton. A Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa - az MTI beszámolója szerint - úgy fogalmazott, sajnálattal vette tudomásul az előterjesztést, mert ha a tilalom valóban hatályba lép, le kell állítani a park zöldfelületét célzó összes, folyamatban lévő fejlesztést. Baán hozzátette: értetlenül áll a történtek előtt, hogy főváros vezetése nem egyeztetett a park megújításáért törvényileg felelős és annak tulajdonosi jogait gyakorló állami vagyonkezelővel. „Arra kérjük a fővárost, még a hatályba lépés előtt vonják viszsza a rendeletet. Üljünk le a tárgyalóasztalhoz, vitassuk meg, mit szeretnének elérni, és mi az, amit nem szeretnének, s hogy miért is akarnák leállítani a minden fővárosi érdekeit szolgáló zöldfejlesztést” - érvelt a miniszteri biztos. A döntés miatt olyan, már folyamatban lévő fejlesztések zöldfelületi munkái állnak le, mint a városligeti kis botanikus kert megújítása és bővítése, az Ötvenhatosok terén kialakítandó zöldpromenád, a multifunkcionális sportpályák, a két kilométeres, kivilágított futókör kialakítása, egy újabb kutyás élménypark, valamint a Városligetben található, felesleges beton- és aszfaltfelületek visszazöldítése. Baán László szerint a mostani fővárosi döntéssel teljesen hiteltelenné válik a főpolgármester eddigi, szavakban a zöldfejlesztések prioritását hirdető politikája, hiszen a változtatási tilalom éppen azt akadályozza meg, hogy a park zöldfelülete több tízezer négyzetméterrel, a mostani hatvan százalékról hatvanöt százalékra növekedjen. (BK) A változtatási tilalom éppen a zöldterület bővülését akadályozhatja meg Fotó: Hegedűs Róbert 3 2020. március 2., hétfő Hétérték:14 A Fővárosi Közgyűlésben is pozíciókat szerez a bukott miniszterelnök, aki továbbra is az ellenzéki pártok „leszalámizásával” tör vezető szerepre - véli Kiszelly Zoltán Az MSZP és a Jobbik ördögi körbe került Kacsóh Dániel Nagy csatához nagy felhatalmazás kell - érvelt a nemzeti konzultáció mellett lapunknak Kiszelly Zoltán, akivel a szír helyzetről, a koronavírusról és a gyurcsányi térfoglalásról is beszéltünk. Gyurcsány Ferenc „leszalámizza” az ellenzéket, az MSZP támogatottsága odáig süllyedt, hogy már a parlamenti bejutásért küzd, különösen az EP-választás óta - értékelte az elmúlt hét fejleményeit lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Ismert, két fővárosi szocialista polgármester is átült a DK-ba, tegnap pedig a bukott miniszterelnök pártja kongresszusán utalt arra, mennyit erősödött a Demokratikus Koalíció. Közben a Jobbik tovább sodródik a baloldal felé, a régieket, azaz a Vona-árvákat kiszorítja az új vezetés, miután Jakab Péter lett az elnök, a vesztesek levonják a konzekvenciákat - fejtegette az elemző. Úgy tűnik, a folyamat nem állt meg Szávay István és Bencsik János kilépésével, Kiszelly MDF-esedésként írta le a helyzetet, megjegyezve, amíg van állami támogatás, a pártelitnek érdemes maradnia, fontos, kinél van a kasszakulcs. Vagyis a DK és a Momentum növekszik, „politikusaik politizálnak”, míg a többiek magukkal vannak elfoglalva, amit az emberek nem díjaznak, hiszen azt akarják, velük, az ő problémáikkal törődjenek. Az MSZP és a Jobbik ördögi körbe került. Gyurcsány erősödésével ráadásul a fővárosban Karácsony Gergely főpolgármestert még jobban tudják „táncoltatni”, mindez felgyorsítja az eseményeket. S bár Párbeszéd egyelőre a bukott baloldalhoz, vagyis a szocialistákhoz köti a szekerét, hamarosan választania kell Gyurcsány és a Momentum között. A bukott miniszterelnök minden szinten - folytatta Kiszelly -, így a Fővárosi Közgyűlésben is azt akarja leképezni, hogy ő a vezető erő az ellenzéki térfélen. Most ennek érdekében építi ki a pozícióit. Selejtezők és edzőtábor, avagy készülnek 2022-re, fogalmazott a szakértő. A koronavírussal kapcsolatban kitért arra is, az operatív törzs irányít, a kormány részéről meg akarják előzni a pánikot, a lehető legfelkészültebben várja az ország a kihívásokat. A fertőzést szerinte ugyanakkor nem lehet elkerülni. A felelőtlen ellenzék közben mindebből politikai hasznot akar kovácsolni, riogatnak ahelyett, hogy támogatást biztosítanának a védekezéshez - mutatott rá Kiszelly, megjegyezve, csatlakozik ehhez a felelőtlen média is a szenzációhajhászással, az ellenzéki pártok kommunikációját erősítve, pedig a gazdagabb országok sem tudják ezt a problémát jobban kezelni. Közben Szíriában a helyzet fokozódik, Erdogan továbbra is támogatást vár Európától a menekülthelyzet kezelésére, követelését nyomatékosítva pedig kinyitotta a határokat, s tízezreket terel Európa felé. Jönnek. A magyar határkerítés ugyanakkor stabil, védjük a schengeni külső határokat, ráadásul számíthatunk az osztrákokra és a visegrádi négyekre is - hangsúlyozta Kiszelly. A migránsveszély tehát nem álprobléma, s rosszul teszi az ellenzék, ha ezt nem látja be, mondta. Ahhoz, hogy helyére tegyék a külföldről pénzelt politizáló álcivileket, és hogy a bíróságok ne terjeszkedjenek túl a hatáskörükön, komoly felhatalmazás kell - utalt a nemzeti konzultációra. Erős üzenetet küldene a kormány a perlési politizálással szemben. Bizonyos fontos kérdésekben nem a bíróságoknak, hanem az embereknek kell dönteni a szavazófülkében. A Soros-hálózatnak nincs legitimációja a társadalomátalakító terveihez, a demokratikus út a konzultáció. Nagy csatához nagy felhatalmazás kell - húzta alá Kiszelly. Álláspont Lecke, talán időben Veczán Zoltán újságíró Emlékszem, teljesen elképedve álltam az ítélet hallatán. No de kérem, engem lefoglalnak különféle lovagias ügyek és egy elektromos gitár, s az igaz, hogy nem volt időm holmi matekkal foglalkozni, de értelmes vagyok meg tehetséges is, hát, milyen dolog épp engem megbuktatni, amikor jövőre pont tanulni is terveztem volna? Az érvelés nem hatotta meg a tanárnőt, a bliccelő diák megsemmisülve kotródott haza a hírrel, megvágták matekból. Épp időben, mondhatni. Összekaptam magam, nyáron némi külső tanári segítséggel behoztam a behoznivalót, lepótvizsgáztam, és én lettem az egyik legjobb matekos az osztályban. Nos, felvidéki honfitársaink hasonló ítéletet hoztak a szlovákiai magyar politikum feje felett szombaton az urnáknál, noha nem egy, hanem tíz (avagy harminc) elbliccelt év hozta meg a gyümölcsét, amikor a lovagiasnak legkevésbé sem nevezhető Magyar Közösség Pártja (MKP) versus Most-Híd pártharc vitte az energiát a közösség képviselete elől, a magyarság és ezzel együtt méltányolható követelései pedig egyre olvadtak. A rendszerváltás idején 570 ezer magyar identitású ember élt a Felvidéken, 2011-ben már csak 458 ezer volt ez a szám - miközben a magukat magyar anyanyelvűeknek vallók még mindig bőven félmillió fő fölött voltak, csak éppen nem óhajtottak közösséget vállalni ezzel az egész hacacáréval. Ez is lehet elgondolkodtató. Ahogy az is, hogy a két magyar párt az elméletileg 8,5 százaléknyi magyar (akik átlagos életkora magasabb az országosnál, tehát elvileg még több köztük a választókorú) összesen hat százaléknyi voksot adott a két magyar pártra, ha az egyszerűség kedvéért a Most-Hídat is annak vesszük: a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) négy, a Híd két százalékot kapott. Csak adalékinformációképpen: az MKÖ szülőanyjának, az MKP-nak 2002- ben és 2006-ban 11-11,5 százalék között szavaztak bizalmat. Nyilván Bugár Béláéknak is meg lehet köszönni, hogy a vegyespárti projekttel kézen fogva átvezettek az asszimiláció hídján egy jókora tömeget, de a felelősségből bőven jut az MKP-nak is, amelyik nem tudta visszahódítani az elvitt szavazókat, még ekkora budapesti segítséggel sem. Még egy elgondolkodtató dolog. Van, amikor a régóta várt, papírforma-vereség is mellbe vágja az embert. Harminc év után először nem lesz deklaráltan magyar képviselet a pozsonyi parlamentben, tehát minden döntést a magyarokról (s az általuk lakott déli régiókról) a magyarok nélkül fognak hozni. Nos, 2001 és 2011, azaz a két népszámlálás között, amikor az etnikai magyar képviseletet zászlajára tűző MKP végig a parlamentben volt, ráadásul az egyik kormánypártként fungált 1998-2006 között, harminchárom településen sikerült annyi atyafit betelepítenie a pozsonyi politikának, hogy átfordítsa magyarról szlovák többségűvé. Szerintem el lehet képzelni, mi lesz itt azután, hogy egyetlen magyar képviselő sem jutott be, még Zuzana Caputová européer-listáján se (ellenben a Smer nagyot hasalt, ami talán jó a felvidéki magyaroknak, de a V4-eknek kevésbé). De legyünk optimisták: talán éppen időben történt ez az orbitális bukás. Fiatal MKP s politikusokkal beszélgettem, de láttam, hallottam hidasokat is, és úgy éreztem, megérett bennük az igény a változásra, a sérelmeken való túllépésre. Talán tanulnak a hibákból, talán felfogják, hogy nincs már idő se progresszívkodásra, se magyarságméregetésre, és hogy nem elég annyit benyögni kampányidőszakban az instant tíz százalékhoz, hogy kérem, mi vagyunk a magyar párt, meg tehetséges gyerekek vagyunk, most az egyszer ne tessék minket megvágni, jövőre, bizisten, csinálunk is valamit. Reméljük, átment a választók üzenete.