Magyar Hírlap, 2020. március (53. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-02 / 52. szám

Belföld Baán: Karácsonyék zöldstopot rendeltek el a Városligetben A döntéssel hiteltelenné válik a főpolgármester zöldpolitikája - mondta a miniszteri biztos A Fővárosi Közgyűlés zöldstopot rendelt el a Városliget­ben, a maga által kihirdetett klímavészhelyzetet is semmi­be véve - reagált a Fővárosi Közgyűlés által a Városligetre megszavazott változtatási tilalomra Baán László szomba­ton. A Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa - az MTI beszámolója szerint - úgy fogalmazott, sajnálattal vette tudomásul az előterjesztést, mert ha a tilalom valóban ha­tályba lép, le kell állítani a park zöldfelületét célzó összes, folyamatban lévő fejlesztést. Baán hozzátette: értetlenül áll a történtek előtt, hogy főváros vezetése nem egyezte­tett a park megújításáért törvényileg felelős és annak tu­lajdonosi jogait gyakorló állami vagyonkezelővel. „Arra kérjük a fővárost, még a hatályba lépés előtt vonják visz­­sza a rendeletet. Üljünk le a tárgyalóasztalhoz, vitassuk meg, mit szeretnének elérni, és mi az, amit nem szeretné­nek, s hogy miért is akarnák leállítani a minden fővárosi ér­dekeit szolgáló zöldfejlesztést” - érvelt a miniszteri biztos. A döntés miatt olyan, már folyamatban lévő fejlesztések zöldfelületi munkái állnak le, mint a városligeti kis bota­nikus kert megújítása és bővítése, az Ötvenhatosok terén kialakítandó zöldpromenád, a multifunkcionális sportpá­lyák, a két kilométeres, kivilágított futókör kialakítása, egy újabb kutyás élménypark, valamint a Városligetben talál­ható, felesleges beton- és aszfaltfelületek visszazöldíté­­se. Baán László szerint a mostani fővárosi döntéssel telje­sen hiteltelenné válik a főpolgármester eddigi, szavakban a zöldfejlesztések prioritását hirdető politikája, hiszen a változtatási tilalom éppen azt akadályozza meg, hogy a park zöldfelülete több tízezer négyzetméterrel, a mostani hatvan százalékról hatvanöt százalékra növekedjen. (BK) A változtatási tilalom éppen a zöldterület bővülését akadályozhatja meg Fotó: Hegedűs Róbert 3 2020. március 2., hétfő Hétérték:14 A Fővárosi Közgyűlésben is pozíciókat szerez a bukott miniszterelnök, aki továbbra is az ellenzéki pártok „leszalámizásával” tör vezető szerepre - véli Kiszelly Zoltán Az MSZP és a Jobbik ördögi körbe került Kacsóh Dániel Nagy csatához nagy felhatalmazás kell - érvelt a nemzeti konzultáció mellett lapunknak Kiszelly Zoltán, akivel a szír helyzetről, a koronaví­rusról és a gyurcsányi térfoglalásról is beszéltünk. Gyurcsány Ferenc „leszalámizza” az ellenzéket, az MSZP támogatott­sága odáig süllyedt, hogy már a par­lamenti bejutásért küzd, különösen az EP-választás óta - értékelte az el­múlt hét fejleményeit lapunknak Ki­szelly Zoltán politológus. Ismert, két fővárosi szocialista polgármester is átült a DK-ba, tegnap pedig a bukott miniszterelnök pártja kongresszu­sán utalt arra, mennyit erősödött a Demokratikus Koalíció. Közben a Jobbik tovább sodró­dik a baloldal felé, a régieket, azaz a Vona-árvákat kiszorítja az új veze­tés, miután Jakab Péter lett az elnök, a vesztesek levonják a konzekven­ciákat - fejtegette az elemző. Úgy tűnik, a folyamat nem állt meg Szá­­vay István és Bencsik János kilépé­sével, Kiszelly MDF-esedésként ír­ta le a helyzetet, megjegyezve, amíg van állami támogatás, a pártelitnek érdemes maradnia, fontos, kinél van a kasszakulcs. Vagyis a DK és a Momentum nö­vekszik, „politikusaik politizál­nak”, míg a többiek magukkal van­nak elfoglalva, amit az emberek nem díjaznak, hiszen azt akarják, ve­lük, az ő problémáikkal törődjenek. Az MSZP és a Jobbik ördögi körbe ke­rült. Gyurcsány erősödésével ráadá­sul a fővárosban Karácsony Gergely főpolgármestert még jobban tudják „táncoltatni”, mindez felgyorsítja az eseményeket. S bár Párbeszéd egyelőre a bukott baloldalhoz, vagy­is a szocialistákhoz köti a szekerét, hamarosan választania kell Gyur­csány és a Momentum között. A bukott miniszterelnök minden szinten - folytatta Kiszelly -, így a Fővárosi Közgyűlésben is azt akarja leképezni, hogy ő a vezető erő az ellenzéki térfélen. Most ennek érdekében építi ki a pozícióit. Selej­tezők és edzőtábor, avagy készülnek 2022-re, fogalmazott a szakértő. A koronavírussal kapcsolatban kitért arra is, az operatív törzs irá­nyít, a kormány részéről meg akar­ják előzni a pánikot, a lehető leg­felkészültebben várja az ország a kihívásokat. A fertőzést szerin­te ugyanakkor nem lehet elkerülni. A felelőtlen ellenzék közben mind­ebből politikai hasznot akar ko­vácsolni, riogatnak ahelyett, hogy támogatást biztosítanának a vé­dekezéshez - mutatott rá Kiszelly, megjegyezve, csatlakozik ehhez a felelőtlen média is a szenzációhaj­hászással, az ellenzéki pártok kom­munikációját erősítve, pedig a gaz­dagabb országok sem tudják ezt a problémát jobban kezelni. Közben Szíriában a helyzet fo­kozódik, Erdogan továbbra is tá­mogatást vár Európától a mene­külthelyzet kezelésére, követelését nyomatékosítva pedig kinyitotta a határokat, s tízezreket terel Euró­pa felé. Jönnek. A magyar határ­kerítés ugyanakkor stabil, védjük a schengeni külső határokat, ráa­dásul számíthatunk az osztrákok­ra és a visegrádi négyekre is - hang­súlyozta Kiszelly. A migránsveszély tehát nem álprobléma, s rosszul te­szi az ellenzék, ha ezt nem látja be, mondta. Ahhoz, hogy helyére tegyék a külföldről pénzelt politizáló álci­vileket, és hogy a bíróságok ne ter­jeszkedjenek túl a hatáskörükön, komoly felhatalmazás kell - utalt a nemzeti konzultációra. Erős üze­netet küldene a kormány a perlé­si politizálással szemben. Bizonyos fontos kérdésekben nem a bírósá­goknak, hanem az embereknek kell dönteni a szavazófülkében. A So­ros-hálózatnak nincs legitimáció­ja a társadalomátalakító terveihez, a demokratikus út a konzultáció. Nagy csatához nagy felhatalmazás kell - húzta alá Kiszelly. Álláspont Lecke, talán időben Veczán Zoltán újságíró Emlékszem, teljesen elképedve álltam az ítélet hal­latán. No de kérem, engem lefoglalnak különféle lova­­gias ügyek és egy elektromos gitár, s az igaz, hogy nem volt időm holmi matekkal foglalkozni, de értelmes va­gyok meg tehetséges is, hát, milyen dolog épp engem megbuktatni, amikor jövőre pont tanulni is terveztem volna? Az érvelés nem hatotta meg a tanárnőt, a bliccelő diák megsemmisülve kotródott haza a hírrel, megvág­ták matekból. Épp időben, mondhatni. Összekaptam magam, nyáron némi külső tanári segítséggel behoztam a behoznivalót, lepótvizsgáztam, és én lettem az egyik legjobb matekos az osztályban. Nos, felvidéki honfitársaink hasonló ítéletet hoztak a szlovákiai magyar politikum feje felett szombaton az urnáknál, noha nem egy, hanem tíz (avagy harminc) el­bliccelt év hozta meg a gyümölcsét, amikor a lovagias­­nak legkevésbé sem nevezhető Magyar Közösség Párt­ja (MKP) versus Most-Híd pártharc vitte az energiát a közösség képviselete elől, a magyarság és ezzel együtt méltányolható követelései pedig egyre olvadtak. A rendszerváltás idején 570 ezer magyar identitású em­ber élt a Felvidéken, 2011-ben már csak 458 ezer volt ez a szám - miközben a magukat magyar anyanyelvűek­nek vallók még mindig bőven félmillió fő fölött voltak, csak éppen nem óhajtottak közösséget vállalni ezzel az egész hacacáréval. Ez is lehet elgondolkodtató. Ahogy az is, hogy a két magyar párt az elméletileg 8,5 százaléknyi magyar (akik átlagos életkora magasabb az országosnál, tehát elvileg még több köztük a válasz­tókorú) összesen hat százaléknyi voksot adott a két ma­gyar pártra, ha az egyszerűség kedvéért a Most-Hídat is annak vesszük: a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) négy, a Híd két százalékot kapott. Csak adalékinformá­cióképpen: az MKÖ szülőanyjának, az MKP-nak 2002- ben és 2006-ban 11-11,5 százalék között szavaztak bi­zalmat. Nyilván Bugár Béláéknak is meg lehet köszönni, hogy a vegyespárti projekttel kézen fogva átvezettek az asszimiláció hídján egy jókora tömeget, de a felelősség­ből bőven jut az MKP-nak is, amelyik nem tudta vissza­hódítani az elvitt szavazókat, még ekkora budapesti se­gítséggel sem. Még egy elgondolkodtató dolog. Van, amikor a régóta várt, papírforma-vereség is mellbe vágja az embert. Harminc év után először nem lesz deklaráltan magyar képviselet a pozsonyi parla­mentben, tehát minden döntést a magyarokról (s az ál­taluk lakott déli régiókról) a magyarok nélkül fognak hozni. Nos, 2001 és 2011, azaz a két népszámlálás kö­zött, amikor az etnikai magyar képviseletet zászlajára tűző MKP végig a parlamentben volt, ráadásul az egyik kormánypártként fungált 1998-2006 között, harminc­­három településen sikerült annyi atyafit betelepítenie a pozsonyi politikának, hogy átfordítsa magyarról szlo­vák többségűvé. Szerintem el lehet képzelni, mi lesz itt azután, hogy egyetlen magyar képviselő sem jutott be, még Zuzana Caputová européer-listáján se (ellenben a Smer nagyot hasalt, ami talán jó a felvidéki magyarok­nak, de a V4-eknek kevésbé). De legyünk optimisták: talán éppen időben történt ez az orbitális bukás. Fiatal MKP s politikusokkal beszél­gettem, de láttam, hallottam hidasokat is, és úgy érez­tem, megérett bennük az igény a változásra, a sérelme­ken való túllépésre. Talán tanulnak a hibákból, talán felfogják, hogy nincs már idő se progresszívkodásra, se magyarságméregetésre, és hogy nem elég annyit be­nyögni kampányidőszakban az instant tíz százalékhoz, hogy kérem, mi vagyunk a magyar párt, meg tehetséges gyerekek vagyunk, most az egyszer ne tessék minket megvágni, jövőre, bizisten, csinálunk is valamit. Re­méljük, átment a választók üzenete.

Next