Magyar Hírlap, 2021. augusztus (54. évfolyam, 177-201. szám)

2021-08-31 / 201. szám

Forrás: L1 Egyesület Barangolások a magyar Felvidéken Freskók az 1068-as kertés-cserha­l­mi ütközet után történtekről Szepesmindszent félbevágott Szent Lászlója Pálffy Lajos A magyar Felvidéket, azon belül is a dimbes-dombos, olykor he­gyes Szepességet járván minden­képpen menjünk el Szepesmind­­szentre, ahol a Csákyak pompás kastélya mellett egy gyönyörű gó­tikus templomocska is várja az utazót a padlásán ugyancsak fres­kókkal. Mellette pedig ott van a Szent Kozma és Damján tiszteleté­re emelt román rotunda, azaz kör­templom is, amelyből nem sok van a történelmi Magyarország eme gyönyörű vidékén. Szepesmindszentet 1258-ban említik először oklevélben, de ek­kor már minden bizonnyal a IV. Bé­la által, a soltészek közvetítésé­vel behívott szászok lakják. Mert 1241-ben ezen a tájékon is végig­söpört a tatárok serege, amely­nek a Felvidéken csak Fülek, Turóc és Nyitra kővárai tudtak ellenállni. A szorgalmas és vallásos szászok pedig szép templomot is emeltek maguknak már 1260 körül, ame­lyet a november elsején ünnepelt Mindenszentek tiszteletére szen­teltek fel. Ezt bővítették valami­kor az 1500-as évek elején a mai formájára, mégpedig úgy, hogy az eredeti hajó mögé egy nagyob­bat, magasabbat és egy tornyot is emeltek. A szakemberek erre az időszakra teszik azoknak a fres­kóknak is az elkészültét, amelye­ket aztán 1957-ben fedeztek fel a templom padlásán. Itt is az tör­tént ugyanis, amiről már a Magyar Hírlap 2021. július 17-i számában a szintén felvidéki Necpál és Három­­szlécs templomai kapcsán olvas­hattak. A gazdagodó, gyarapodó közösség úgy döntött, hogy bebol­tozza mind ez idáig egyenes záró­­dású, vélhetően kazettás fameny­­nyezetű templomát. A tetőt viszont nem szedték le, a falakat sem nyúj­tották meg a boltívek kedvéért, te­hát ezek az eredeti térből vehettek csak el helyet. Hát így kerültek a templom 1747-es beboltozásánál Szepes­­mindszenten is gyönyörű freskó­töredékek a denevérek járta temp­lompadlásra, amelyeket aztán 1965-ben gondosan ki is bontot­tak és restauráltak a szakemberek. És mi másról is szólnának ezek a manapság képregényhez is hason­lítható ábrázolások, mint a legis­mertebb, általában hat jelenetben ábrázolt Szent László-legendá­­ról. Amikor is a vitézségéről, de az élő hitéről is nevezetes Árpád-há­zi herceg az országba betörő kunok ellen hadakozva, az 1068-as kertés­­cserhalmi ütközet után üldöző­be veszi a magyar lányt elrabló kun vitézt. Aki aztán nem adja olyan könnyen sem a bőrét, sem a zsák­mányát, így végül a bátor magyar lánynak is lesz tennivalója. Tehát mint ahogyan Necpál és Három­­szlécs templomainak padlásain, itt is csak a boltozással elvágott alakokat látunk. De nagyon is kva­litásosan van megfestve a kunok ellen felvonuló sisakos, láncin­­ges, ifjabb, idősebb katonákból ál­­­ló magyar sereg. Egy másik töredé­ken már összekapaszkodva látjuk a dicsfénytől övezett fejű királyt és a vele azonos termetű leányrab­­lót, akinek a szájából, gonoszságát mutatva kis lángnyelvek csapnak ki. Viszont az eddig ismert föve­­ges ábrázolásokkal szemben ne­ki is sisakja van, és a nyakát és vál­lát pikkelypáncél védi. Van itt egy olyan jelenet is,, amelyben a mene­külő kun vitéz került a boltív miatt a központba. Aki hátrafelé nyi­­laz, miközben a háta mögött ott ül a megmentéséért a királynak ösz­­szetett kézzel könyörgő vagy ép­pen imádkozó leány. A drámai pil­lanatot a kun vitézt elérő királyi lándzsa teszi teljessé. Végül a vég­kifejlet is ránk maradt a padláson. Itt a kun levágott, lándzsára tűzött, vértől csöpögő és kinyújtott nyelvű fejét láthatjuk és Szent László ko­ronás sisakját, amit az összecsapás után megpihenvén levetett. No de nemcsak ez a csoda érde­mel említést Szepesmindszenten, hanem a szintén felvidéki, de szin­te a jelenlegi határon lévő Bény­­hez hasonlóan a templom mel­lé épült rotunda is. Pontosabban a templomot építették a sokkal előbb, az 1200-as évek elején már bizto­san álló körtemplom mellé. Amely­be talán csak az első időkben fér­tek el a szertartásokon részt vevők, aztán végképp kinőtte a közösség a körtemplomot, mint ahogyan ké­sőbb a mellé emelt, torony nélküli istenházát is. A kis körtemplomra talán a tatároknak sem maradt ide­je, így hát századokon keresztül ke­resztelőkápolnaként szolgálhatott a két kilikiai orvosszent és vértanú, a 303-as, Diocletianus által elren­delt keresztényüldözéseknek áldo­zatul eső Kozma és Damján tiszte­letére emelt, a bényinél azért kissé cifrább toronysisakú építmény. A freskón a leányrabló kun vitézt éppen eléri a királyi lándzsa Forrás: Szentlaszlo.com Befogadó teátrum Szentesen felavatják a Tóth József Színházat Kétórás szabadtéri gálaműsorral és a Vitéz lélek című darabbal avatják fel a szentesi Tóth József Színházat és Vigadót pénteken. Az új játszóhely a Békéscsabai Jókai Színház üzemel­tetésében fog működni. Az igazgató, Seregi Zoltán a köz­­szolgálati televízió műsorában elmondta, hogy a szente­si színháznak helyet adó egykori Petőfi Szálló és Vigadó épületét eredeti állapotában, népi szecessziós stílusban sikerült felújítani. A nézőtér 370 néző befogadására al­kalmas, új színpadtechnikát is felszereltek. Seregi közöl­te, hogy Szentesen nem lesz állandó társulat, havi négy bérletes előadást tartanak a békéscsabai teátrum elő­adásában a Jókai Színház repertoárjából. Emellett havi két meghívott előadást látnak vendégül az ország más színházaiból, valamint négy gyermekelőadást is tervez­nek. Az avatási gálán bemutatkoznak a helyi művészeti együttesek, az előadóművésszé lett egykori szentesi drámatagozatos diákok, fellépnek a békéscsabai szín­ház művészei, lesznek országos sztárok és cirkuszi pro­dukció is. A gálaeste a Jókai Színház produkciójával, Ta­mási Áron Vitéz lélek című művének az előadásával zárul. A drámatagozatos Horváth Mihály Gimnázium sa­ját helyiséget kap az épületben. (PL) Testközelbe hozzák a művészetet Nemzetközi táncszínházi és performanszfesztivál Budapesten és három vidéki helyszínen Az L1 Egyesület szeptember 1-5. között huszadik alkalommal rendezi meg Budapesten és rendhagyó módon vidéken az Lldance- Fest nemzetközi kortárs táncszínházi, társművészeti és perfor­­manszművészeti szemlét. Fellép többek közt Berger Gyula, Lad­­jánszki Márta, Veres Flóra (képünkön), Varga Zsolt, Kovács István, Déri András, a Teatr­e Part, Ellenbacher Ádám és a V4-ek Art-In- Res társulata. Megnyílik Syporca Whandal fotó- és performansz­­művész tárlata. A táncelőadások és performanszok mellett beszél­getések, kiállítások segítik a közösségépítést és a táncszínházi szakma, illetve a közönség testközelbe kerülését. A korábbi évek­ben javarészt külföldi előadók léptek fel a fesztiválon, de a pandé­­mia miatt idén legtöbbüknek le kellett mondaniuk a magyarorszá­gi szereplést. A szervezők minden évben hangsúlyt helyeztek a már nemzetközileg elismert művészek mellett a debütáló fiatal magyar alkotók és előadók bemutatkozására. A vidéki programok helyszí­nei: Dörgicse, Monor/Csévharaszt, Délegyháza, míg a budapesti előadásokra a Bakelit Multiart Centerbe várják a szakma képvise­lőit és a közönséget a fesztivál mind az öt estéjén. (VK) Kristályglóbusz Michael Caine-nek Karlovy Varyban fődíjas lett a migránsfilm Stefan Arsenjevic szerb rendező alkotásának, az af­rikai migránsokról szóló, Strahinja című filmnek ítél­ték oda az 55. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A legjobb filmnek járó Kristályglóbuszt szom­baton a nyugat-csehországi fürdővárosban adták át a szerb, francia, luxemburgi, bolgár és litván koprodukció­ban készült film alkotóinak. A film egy középkori szerb legenda, a feleségét kereső férfi motívumát aktualizál­ta. A filmbeli történet szerint Strahinja és felesége ghá­­nai menekültek, akik végül Szerbiában lelnek otthon­ra. Strahinja sikeres karriert épít, de felesége nem tud érvényesülni, egyre frusztráltabb, és egy napon eltű­nik, férje pedig a keresésére indul. A zsűri azzal indo­kolta döntését, hogy a film időszerű társadalmi, etnikai és erkölcsi kérdéseket vet fel. Közép-Európa egyetlen A kategóriás filmszemléjének fődíjáért idén tizenkét film versengett. A fesztivál megnyitóján Michael Cai­ne angol színészt jutalmazták Kristályglóbusz díjjal ki­emelkedő hozzájárulásáért a világ filmművészetéhez. Az ünnepélyes zárógálán Ethan Hawke színész, rende­ző és író, valamint Jan Sverák cseh filmrendező szintén Kristályglóbuszt vehetett át. (PL) Kultúra Tárgyi és szellemi történetünk A kultúrát minden nemzedék újra meg újra megszerzi magának Meg kell ismerni a múltunkat, de nemcsak a tárgyi em­lékeket kell összegyűjteni, hanem azokat a gondolatokat is meg kell érteni, amelyek ebből a sok népcsoportból az idők folyamán nemzetet teremtettek - emelte ki tegnap a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepélyes állománygyű­lésén Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. „A Magyar Nemzeti Múzeumnak feladata egyrészt felhal­mozni tárgyi emlékeinket, kutatni az újabbak után, de ezen túlmenően köz­kinccsé kell tennie azt is, hogy ezek mit jelentenek, mit jelentettek nekünk” - hangsúlyozta a miniszter, aki az állománygyűlésen átadta L. Simon Lász­ló hivatalos főigazgatói kinevezését és az ebből az alkalomból a múzeum­nak adományozott, Aba Sámuelt ábrázoló, Zsolnay-mázas pirogránit szobrot. A miniszter utalt arra is, hogy fontos feladat a 900-as évek történelmének átgondolása, Szent István korának mélyebb feltárása is. A miniszter az ün­nepségen megköszönte az előző főigazgató, Varga Benedek munkáját. Az új főigazgató beszédében kiemelte: „Megközelítésemben a Magyar Nemzeti Múzeumnak az a legfontosabb feladata, hogy minél szélesebb körben járul­jon hozzá történeteink újabb és újabb nemzedékeknek történő átadásához, mindezen túl nemzetünk hiteles történelmének, valamint történelemfor­máló mondáinak, mítoszainak és hiedelmeinek bemutatásához.” L. Simon László szerint mindezt Kodály Zoltánnak e gondolataira tekintettel kell meg­tenni: „Kultúrát nem lehet örökíteni, az elődök kultúrája egy-kettőre elpá­rolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk.” (VK) 13 kultura@magyarhírlap.hu

Next