Magyar Hírlap, 2021. augusztus (54. évfolyam, 177-201. szám)
2021-08-31 / 201. szám
Forrás: L1 Egyesület Barangolások a magyar Felvidéken Freskók az 1068-as kertés-cserhalmi ütközet után történtekről Szepesmindszent félbevágott Szent Lászlója Pálffy Lajos A magyar Felvidéket, azon belül is a dimbes-dombos, olykor hegyes Szepességet járván mindenképpen menjünk el Szepesmindszentre, ahol a Csákyak pompás kastélya mellett egy gyönyörű gótikus templomocska is várja az utazót a padlásán ugyancsak freskókkal. Mellette pedig ott van a Szent Kozma és Damján tiszteletére emelt román rotunda, azaz körtemplom is, amelyből nem sok van a történelmi Magyarország eme gyönyörű vidékén. Szepesmindszentet 1258-ban említik először oklevélben, de ekkor már minden bizonnyal a IV. Béla által, a soltészek közvetítésével behívott szászok lakják. Mert 1241-ben ezen a tájékon is végigsöpört a tatárok serege, amelynek a Felvidéken csak Fülek, Turóc és Nyitra kővárai tudtak ellenállni. A szorgalmas és vallásos szászok pedig szép templomot is emeltek maguknak már 1260 körül, amelyet a november elsején ünnepelt Mindenszentek tiszteletére szenteltek fel. Ezt bővítették valamikor az 1500-as évek elején a mai formájára, mégpedig úgy, hogy az eredeti hajó mögé egy nagyobbat, magasabbat és egy tornyot is emeltek. A szakemberek erre az időszakra teszik azoknak a freskóknak is az elkészültét, amelyeket aztán 1957-ben fedeztek fel a templom padlásán. Itt is az történt ugyanis, amiről már a Magyar Hírlap 2021. július 17-i számában a szintén felvidéki Necpál és Háromszlécs templomai kapcsán olvashattak. A gazdagodó, gyarapodó közösség úgy döntött, hogy beboltozza mind ez idáig egyenes záródású, vélhetően kazettás famenynyezetű templomát. A tetőt viszont nem szedték le, a falakat sem nyújtották meg a boltívek kedvéért, tehát ezek az eredeti térből vehettek csak el helyet. Hát így kerültek a templom 1747-es beboltozásánál Szepesmindszenten is gyönyörű freskótöredékek a denevérek járta templompadlásra, amelyeket aztán 1965-ben gondosan ki is bontottak és restauráltak a szakemberek. És mi másról is szólnának ezek a manapság képregényhez is hasonlítható ábrázolások, mint a legismertebb, általában hat jelenetben ábrázolt Szent László-legendáról. Amikor is a vitézségéről, de az élő hitéről is nevezetes Árpád-házi herceg az országba betörő kunok ellen hadakozva, az 1068-as kertéscserhalmi ütközet után üldözőbe veszi a magyar lányt elrabló kun vitézt. Aki aztán nem adja olyan könnyen sem a bőrét, sem a zsákmányát, így végül a bátor magyar lánynak is lesz tennivalója. Tehát mint ahogyan Necpál és Háromszlécs templomainak padlásain, itt is csak a boltozással elvágott alakokat látunk. De nagyon is kvalitásosan van megfestve a kunok ellen felvonuló sisakos, láncinges, ifjabb, idősebb katonákból álló magyar sereg. Egy másik töredéken már összekapaszkodva látjuk a dicsfénytől övezett fejű királyt és a vele azonos termetű leányrablót, akinek a szájából, gonoszságát mutatva kis lángnyelvek csapnak ki. Viszont az eddig ismert föveges ábrázolásokkal szemben neki is sisakja van, és a nyakát és vállát pikkelypáncél védi. Van itt egy olyan jelenet is,, amelyben a menekülő kun vitéz került a boltív miatt a központba. Aki hátrafelé nyilaz, miközben a háta mögött ott ül a megmentéséért a királynak öszszetett kézzel könyörgő vagy éppen imádkozó leány. A drámai pillanatot a kun vitézt elérő királyi lándzsa teszi teljessé. Végül a végkifejlet is ránk maradt a padláson. Itt a kun levágott, lándzsára tűzött, vértől csöpögő és kinyújtott nyelvű fejét láthatjuk és Szent László koronás sisakját, amit az összecsapás után megpihenvén levetett. No de nemcsak ez a csoda érdemel említést Szepesmindszenten, hanem a szintén felvidéki, de szinte a jelenlegi határon lévő Bényhez hasonlóan a templom mellé épült rotunda is. Pontosabban a templomot építették a sokkal előbb, az 1200-as évek elején már biztosan álló körtemplom mellé. Amelybe talán csak az első időkben fértek el a szertartásokon részt vevők, aztán végképp kinőtte a közösség a körtemplomot, mint ahogyan később a mellé emelt, torony nélküli istenházát is. A kis körtemplomra talán a tatároknak sem maradt ideje, így hát századokon keresztül keresztelőkápolnaként szolgálhatott a két kilikiai orvosszent és vértanú, a 303-as, Diocletianus által elrendelt keresztényüldözéseknek áldozatul eső Kozma és Damján tiszteletére emelt, a bényinél azért kissé cifrább toronysisakú építmény. A freskón a leányrabló kun vitézt éppen eléri a királyi lándzsa Forrás: Szentlaszlo.com Befogadó teátrum Szentesen felavatják a Tóth József Színházat Kétórás szabadtéri gálaműsorral és a Vitéz lélek című darabbal avatják fel a szentesi Tóth József Színházat és Vigadót pénteken. Az új játszóhely a Békéscsabai Jókai Színház üzemeltetésében fog működni. Az igazgató, Seregi Zoltán a közszolgálati televízió műsorában elmondta, hogy a szentesi színháznak helyet adó egykori Petőfi Szálló és Vigadó épületét eredeti állapotában, népi szecessziós stílusban sikerült felújítani. A nézőtér 370 néző befogadására alkalmas, új színpadtechnikát is felszereltek. Seregi közölte, hogy Szentesen nem lesz állandó társulat, havi négy bérletes előadást tartanak a békéscsabai teátrum előadásában a Jókai Színház repertoárjából. Emellett havi két meghívott előadást látnak vendégül az ország más színházaiból, valamint négy gyermekelőadást is terveznek. Az avatási gálán bemutatkoznak a helyi művészeti együttesek, az előadóművésszé lett egykori szentesi drámatagozatos diákok, fellépnek a békéscsabai színház művészei, lesznek országos sztárok és cirkuszi produkció is. A gálaeste a Jókai Színház produkciójával, Tamási Áron Vitéz lélek című művének az előadásával zárul. A drámatagozatos Horváth Mihály Gimnázium saját helyiséget kap az épületben. (PL) Testközelbe hozzák a művészetet Nemzetközi táncszínházi és performanszfesztivál Budapesten és három vidéki helyszínen Az L1 Egyesület szeptember 1-5. között huszadik alkalommal rendezi meg Budapesten és rendhagyó módon vidéken az Lldance- Fest nemzetközi kortárs táncszínházi, társművészeti és performanszművészeti szemlét. Fellép többek közt Berger Gyula, Ladjánszki Márta, Veres Flóra (képünkön), Varga Zsolt, Kovács István, Déri András, a Teatre Part, Ellenbacher Ádám és a V4-ek Art-In- Res társulata. Megnyílik Syporca Whandal fotó- és performanszművész tárlata. A táncelőadások és performanszok mellett beszélgetések, kiállítások segítik a közösségépítést és a táncszínházi szakma, illetve a közönség testközelbe kerülését. A korábbi években javarészt külföldi előadók léptek fel a fesztiválon, de a pandémia miatt idén legtöbbüknek le kellett mondaniuk a magyarországi szereplést. A szervezők minden évben hangsúlyt helyeztek a már nemzetközileg elismert művészek mellett a debütáló fiatal magyar alkotók és előadók bemutatkozására. A vidéki programok helyszínei: Dörgicse, Monor/Csévharaszt, Délegyháza, míg a budapesti előadásokra a Bakelit Multiart Centerbe várják a szakma képviselőit és a közönséget a fesztivál mind az öt estéjén. (VK) Kristályglóbusz Michael Caine-nek Karlovy Varyban fődíjas lett a migránsfilm Stefan Arsenjevic szerb rendező alkotásának, az afrikai migránsokról szóló, Strahinja című filmnek ítélték oda az 55. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A legjobb filmnek járó Kristályglóbuszt szombaton a nyugat-csehországi fürdővárosban adták át a szerb, francia, luxemburgi, bolgár és litván koprodukcióban készült film alkotóinak. A film egy középkori szerb legenda, a feleségét kereső férfi motívumát aktualizálta. A filmbeli történet szerint Strahinja és felesége ghánai menekültek, akik végül Szerbiában lelnek otthonra. Strahinja sikeres karriert épít, de felesége nem tud érvényesülni, egyre frusztráltabb, és egy napon eltűnik, férje pedig a keresésére indul. A zsűri azzal indokolta döntését, hogy a film időszerű társadalmi, etnikai és erkölcsi kérdéseket vet fel. Közép-Európa egyetlen A kategóriás filmszemléjének fődíjáért idén tizenkét film versengett. A fesztivál megnyitóján Michael Caine angol színészt jutalmazták Kristályglóbusz díjjal kiemelkedő hozzájárulásáért a világ filmművészetéhez. Az ünnepélyes zárógálán Ethan Hawke színész, rendező és író, valamint Jan Sverák cseh filmrendező szintén Kristályglóbuszt vehetett át. (PL) Kultúra Tárgyi és szellemi történetünk A kultúrát minden nemzedék újra meg újra megszerzi magának Meg kell ismerni a múltunkat, de nemcsak a tárgyi emlékeket kell összegyűjteni, hanem azokat a gondolatokat is meg kell érteni, amelyek ebből a sok népcsoportból az idők folyamán nemzetet teremtettek - emelte ki tegnap a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepélyes állománygyűlésén Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. „A Magyar Nemzeti Múzeumnak feladata egyrészt felhalmozni tárgyi emlékeinket, kutatni az újabbak után, de ezen túlmenően közkinccsé kell tennie azt is, hogy ezek mit jelentenek, mit jelentettek nekünk” - hangsúlyozta a miniszter, aki az állománygyűlésen átadta L. Simon László hivatalos főigazgatói kinevezését és az ebből az alkalomból a múzeumnak adományozott, Aba Sámuelt ábrázoló, Zsolnay-mázas pirogránit szobrot. A miniszter utalt arra is, hogy fontos feladat a 900-as évek történelmének átgondolása, Szent István korának mélyebb feltárása is. A miniszter az ünnepségen megköszönte az előző főigazgató, Varga Benedek munkáját. Az új főigazgató beszédében kiemelte: „Megközelítésemben a Magyar Nemzeti Múzeumnak az a legfontosabb feladata, hogy minél szélesebb körben járuljon hozzá történeteink újabb és újabb nemzedékeknek történő átadásához, mindezen túl nemzetünk hiteles történelmének, valamint történelemformáló mondáinak, mítoszainak és hiedelmeinek bemutatásához.” L. Simon László szerint mindezt Kodály Zoltánnak e gondolataira tekintettel kell megtenni: „Kultúrát nem lehet örökíteni, az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk.” (VK) 13 kultura@magyarhírlap.hu