Magyar Hírlap, 2021. szeptember (54. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-16 / 215. szám
Belföld 2021. szeptember 16., csütörtök 3 Kormányinfó Gulyás Gergely leszögezte: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb és legszabadabb országa a koronavírus-járványt tekintve Jövőre több lehet a minimálbér, mint Gyurcsányék idején az átlagbér Sütő-Nagy Zsolt A kormány értékelése szerint a koronavírus negyedik és azt követő esetleges hullámai alapvetően eltérnek majd az előzőektől, hiszen az oltás védettséget ad, aki be van oltva, annak a védettsége a sokszorosára nő - fogalmazott Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón beszélt a várható minimálbér-emelésről is. Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány látja a koronavírussal fertőzöttek számának növekedését, de ez nem jár olyan kockázattal, mint a második és a harmadik hullám idején, mert rendelkezésre áll az oltás. A járvány felerősödése esetén azonban szükség lehet gyors intézkedésekre, ennek érdekében a parlamentben kezdeményezni fogja a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását január 1-jéig. „Ez semmilyen szabadságjogi korlátozást nem jelent, még a tüntetésekre is lehetőség van” - szögezte le a tárcavezető, aki szerint a cselekvőképesség megőrzése indokolja a kezdeményezést. A szakemberek tapasztalatai alapján a miniszter kijelentette, hogy az oltás működik, ezért Magyarország is működik. Kiemelte, hogy hazánk ma Európa egyik legbiztonságosabb és legszabadabb országa járványügyi szempontból. A korábbi járványhullámokhoz hasonlóan most is az idősebbek veszélyeztetettebbek - figyelmeztetett Gulyás Gergely, aki hangsúlyozta, hogy a hatvan év felettiek között még mindig van négyszázezer ember, aki nem oltatta be magát, ezért arra kért mindenkit, vegye fel a vakcinát. Elsősorban ebben a korosztályban indokolt a harmadik oltás felvétele, ami már négy hónap után lehetséges, hat hónap után pedig kifejezetten ajánlott. A miniszter szerint a kormány mindent megtett, hogy az idősek oltását elősegítse, arra is lehetőséget teremtett, hogy regisztráció nélkül is megkaphassák a vakcinát. Felhívta a ügyelmet arra, hogy az adatok egyértelműen mutatják: a koronavírus miatti súlyos megbetegedés és a halál kockázata sokszorosa azok esetében, akik nincsenek beoltva. Mindenkinek lehetősége van az oltásra, sőt mindenki maga döntheti el, hogy a rendelkezésre álló hatféle vakcinából melyiket szeretné beadatni magának. Mindez azért is fontos, mert a védettségi igazolványnak a jelenleginél nagyobb szerepe is lehet a jövőben, amennyiben a járványhelyzet indokolttá teszi - hangsúlyozta a tárcavezető. A járványügyi intézkedésekről a gazdaságra áttérve Gulyás Gergely közölte: a kormány szeretné, ha a minimálbér 200 ezer forintra emelkedhetne január 1-jétől, mert a konzultáció során a válaszadók 94 százaléka ezt támogatta. Egyúttal emlékeztetett, hogy a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt. A döntésről még a munkaadókkal és -vállalókkal is egyeztetni kell. „Ha ez megtörténik, akkor 2022-től több lesz Magyarországon a minimálbér, mint Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt az átlagbér volt” - tette hozzá a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a kormány túlteljesítette azt az ígéretét, miszerint annyi munkahelyet teremt, amennyit a koronavírus megszüntet, hiszen a legfrissebb adatok szerint 4,704 millióan dolgoznak Magyarországon. „Soha az elmúlt harmincegy évben, a rendszerváltás óta nem volt Magyarországon ennyi aktív munkavállaló” - emelte ki a tárcavezető. A pénzügyminisztert a kormányülésen meghallgatva úgy értékelt Gulyás Gergely: a gazdasági növekedés számai a harmadik negyedévben is bizakodásra adnak okot, a turizmus pedig egyedülálló rekordot ért el a nyáron. A kormány ezért azt reméli, hogy meglesz az 5,5 százalékos növekedés, ami a feltétele annak, hogy a gyermeket nevelő családok a jövő év elején visszakaphassák a személyi jövedelemadójukat az átlagbér szintjéig ez év után. A tárcavezető megerősítette azt is: a kormány döntött a hitelmoratóriumról. Fontosnak nevezte, hogy lehetőség van a hitelmoratórium meghosszabbítására azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél az elmúlt másfél évben legalább 25 százalékos bevételcsökkenés történt és azoknál a családoknál és magánszemélyeknél is, akiknél tartós visszaesés következett be a jövedelemben, vagy pedig gyermeket nevelnek. Mindenki szabadon dönthet arról, hogy kíván-e élni ezzel a lehetőséggel, amelynek érdekében október 31-éig személyesen a banknál kell a jogosultsági feltételekről nyilatkozni. Szentkirályi Alexandra és Gulyás Gergely kitartóan válaszolt a kérdésekre Fotó: Purger Tamás Röviden Hamarosan lehetőség nyílhat a 12 éven aluliak beoltására is, mert a Pfizer által kifejlesztett új vakcina ennek a korosztálynak az oltását is lehetővé teszi. Az oltóanyagot - amelyből a közös európai beszerzés révén a magyar kormány is rendeli - jelenleg az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálja, az engedélyezést követően lesz alkalmazható. Minden védőoltás elérhető itthon. A Pfizer és a Moderna vakcinájából mintegy 3,3 millió, AstraZenecából 1,5 millió, Janssenből csaknem 300 ezer, Szputnyikból 77 ezer, Sinopharmból 2,6 millió adag áll rendelkezésre - ismertette a számokat a miniszter. A magyar koronavírus-statisztika a lehető legszigorúbb. A statisztikában azok is szerepelnek, akiknek az elhunytéhoz nincs köze a koronavírusnak, de a tesztjük haláluk idején pozitív volt-jelentette ki Gulyás Gergely. A munkáltatókkal folytatott tárgyaláson felmerült, hogy legyen-e lehetősége a munkaadónak megkövetelni a munkavállalójától az oltást. Erről még nem született döntés, de a miniszter jogos igénynek tartja a munkáltató részéről, hogy számíthasson a munkavállalójára. Köszönetet mondott a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezésében résztvevőknek Gulyás Gergely. Emlékeztetett arra, hogy a vasárnapi pápai szentmisét kétszázötvenezren hallgatták a helyszínen, míg szombat este az Andrássy úton tartott fáklyás felvonuláson háromszázezren vettek részt. Az állami kötvénykibocsátásról elmondta a miniszter, hogy a finanszírozási biztonsághoz és az uniós projektek megelőlegezéséhez is kellenek források. Az Európai Bizottsággal tovább tárgyalnak a helyreállítási alapról, megegyezés még nincs. Álláspont Deme Dániel újságíró Ma Európában az önámítás meglehetősen aránytalan túlsúlyban van az értelemmel szemben. Az ostobaság és értelem ilyen aránytalan keveredését érzi az ember az e heti európai parlamenti vita után, amelynek eredményeként az úgynevezett szivárványcsaládok teljesen egyenrangúaknak lettek kikiáltva azzal a férfi és nő között megszentelt kapcsolattal, amelynek eredményeként - legalábbis körülbelül tíz évvel ezelőttig - egészséges és biztonságos környezetben tudtak gyermekeink felnevelkedni. Persze lehet, hogy a szivárványcsaládokban is boldog gyermekkorra lelnek, de teljes biztonsággal ezt majd csak akkor tudhatjuk meg, amikor húsz év múlva tömegesen felcseperedik az első ilyen generáció, és el tudja majd mesélni a tapasztalatait. A tolerancia, egyenlőség vagy az emberi jogok fogalmát már sikerült megutáltatni azokkal a polgárokkal, akik tisztában vannak ezek eredeti, nem kiforgatott értelmével. Ha csak meghalljuk azt a szót, hogy tolerancia, már tudjuk, hogy Brüsszelben megint valami megalázó dolgot akarnak lenyomni a torkunkon. De hogy a szivárványt is ellenünk fordítják, azt már nem! Az eső és napfény házasságából született jelenség ma már sajnos a politikai erőszak és a sokszínűség nevében elkövetett összeolvasztás jelképe. Úgy, mint a szivárványnemzet lent, Afrika déli csücskében, a színes zászlójuk miatt a nyugati elitek által így becézgetett nép megszabadult egy kisebbség által fenntartott elnyomás alól, hogy a szabadság terhe alatt összeroppanva a régi apartheidet egy újabbal, egy még embertelenebbel váltsa fel. A brüsszeli szivárványapartheid most a keresztény szellemben megfogalmazott család fogalmát teszi karanténba, a gyermekeket fosztaná meg annak az anya és apa által évezredeken át képviselt dialektikától, ami eddig a biztonságot, a szeretetet, a jövőképet nyújtotta nekik. Eddig gyermekeink voltak a társadalmi koncentrikus körök középpontjában, most az ő helyüket kényszerülünk átadni olyan zavaros viselkedési formáknak, amelyek mindig is léteztek, de ezekkel egy erős, öntudatos társadalomban kizárólag a közösségi élet peremén találkoztunk. Nagyon veszélyes hadjáratot indított el az LMBTQ- közösség a többségi társadalom erkölcsei és életformája ellen. Egy szexuális kisebbség politikai többséggé transzformálta magát, amely ellentmondást nem tűrő hangon diktátumokkal próbálja átalakítani a világot a saját képére. Viszont mint politikai entitásnak számolniuk kell azzal, hogy életmódjukat, erkölcseiket így nem az egyszerű másság normái alapján ítéljük meg, hanem mint politikai deklarációt, amelyet egyszerű többségi szavazattal akár be is tilthatunk, ahogy ezt ők tennék a hagyományos családfelfogással. A kisebbségi szexuális azonosságtudattal rendelkező embereknek eddig megvolt a maguk helye a demokratikus társadalmakban, még ha ezért meg is kellett küzdeniük. Most viszont arra ítélik magukat, hogy mint politikai lobbicsoport a hatalomért versengő tömörülések egyikének vegyük őket. Rövid távon ennek lehetnek csábító előnyei, de a jövőbe tekintve ez egy katasztrofális stratégia. Az Európai Parlament a szivárványos politikai erőszaknak ellenálló Magyarországot elítélő nyilatkozata viszont ennél egyszerűbben is értelmezhető: megtiltották az emberi közösségek egymástól eltérő csoportjainak, hogy nevessenek egymáson. A humor, amivel sokszor a másság láttán az ősi erőszakos ösztönöket nevetésre cseréltük, mára az állásunkba, vagyonunkba, szabadságunkba kerülhet. Csakhogy az emberek abban a pillanatban kezdik el a másikat valóban gyűlölni, amikor valakik megtiltják, hogy nevessenek egymáson. Üres sokszínűség