Magyar Hírlap, 2021. október (54. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-19 / 243. szám

Belföld 2021. október 19., kedd 3 Kocsis Máté: A szocialisták most kerültek a sír szélére, az LMP már csak fotoszintetizál, a Párbeszéd sosem létezett, a Jobbik pedig a szavazói kétharmadát elveszítette „Nem a jövő kopogtat, hanem a rozsdás múlt” Korompay Csilla Várják meg, hogy mi is elin­duljunk egy választáson, mielőtt győztest hirdetnek - reagált Ko­csis Máté, a Fidesz frakcióvezetője tegnap a parlamentben arra, hogy az ellenzéki pártok vezérszónokai napirend előtt dicshimnuszokat zengtek az előválasztásról, és gra­tuláltak Márki-Zay Péternek. Dö­mötör Csaba megállapította: nem rendezte a múlthoz való viszo­nyát a baloldal, csak mást raknak a kirakatba. Mint az összes ellenzéki felszóla­ló, Szabó Tímea (Párbeszéd) is kö­zölte, nyolcszázötvenezer ember vett részt az előválasztáson, ami­ről szuperlatívuszokban beszélt, mondván: „Olyan energiák szaba­dultak fel, amelyekre tizenegy éve nem volt példa, Magyarország vég­re feléledt a tizenegy éve tartó bé­nultságából, a jövő elkezdődött, ez a győztes csapat, mától össze­zárunk, vállt vállnak vetve har­colunk, és jövőre felszabadítjuk az országot.” Dömötör Csaba, a Mi­niszterelnöki Kabinetiroda parla­menti államtitkára rámutatott: a kormánypártokat csaknem három­­millióan tüntették ki bizalmukkal a legutóbbi választáson. Felidézte továbbá, hogy korábban még Ka­rácsony Gergelyről állították, hogy elhozza a jövő szövetségét, ám az­óta visszalépett szórakoztató je­lenetek közepette, mivel végképp szertefoszlott a remény, hogy van valamiféle vezetői képessége. Bukása után a főpolgármester egy hét szabadságot vett ki, hogy kampányoljon, miközben hónapok óta kampányol - emlékeztetett Dö­mötör. Hozzáfűzte: Karácsony szá­mára Budapest csupán egy kam­pánypódium, nem foglalkozik a dugókkal, a romló közbiztonsággal és köztisztasággal, így a főváros a baloldali tétlenség áldozatává válik. Keresztes László Lóránt (LMP) hazugságnak nevezte, hogy a múlt akar visszatérni, erre Rétvári Ben­ce, a humán tárca államtitkára le­szögezte: bár az ellenzéki pártok korábban Gyurcsány Ferenc nélküli politikát hirdettek, azóta behódol­tak neki, pedig a megújulás alap­ja az lenne, ha ki tudnák őt zárni, de inkább felkérezkednek a listájá­ra, és együtt kampányolnak. Nem történt lényegi változás, ugyanaz a baloldal vezetője, mint 2006-ban volt az őszödi beszéd és a rendőr­­­terror idején, és 2008-2009-ben, a legsúlyosabb gazdasági megszo­rítások idején - mutatott rá Rétvári. Kitért arra is, Gyurcsány rendkí­vüli módon szereti a hatalmat, már a rendszerváltozás előtt közel ke­rült hozzá, még a Demiszben, csak­hogy jött a rendszerváltozás, és kettétört a politikai karrierje, akkor a gazdaságba mentette át a hatal­mát, majd visszatért, és megpucs­­csolta azt a miniszterelnököt, aki őt a kormányba beengedte, 2009-ben pedig Bajnai Gordont tolta maga elé. Másodszor is átmentette ma­gát, DK-frakcióvezető lett, és az övé lesz a legerősebb frakció - fej­tette ki Rétvári Bence. Ezután Varjú László (DK) is ar­ról beszélt, az előválasztáson a DK - „a baloldal progresszív pártjaként” - megerősítette a pozícióját, hogy a Fidesz kihívója legyen. Orbán Ba­lázs, a Miniszterelnökség államtit­kára megjegyezte: Varjú 9854 sza­vazatot kapott az előválasztáson, ez a leadott szavaztok száz százalé­ka, mert egyetlen jelölt volt. „Mint Észak-Koreában. Ez a demokrácia az önök számára, a véleménysza­badság pedig a lovasroham” - fo­galmazott. Közölte: az előválasztás egy dologra volt jó, a DK és Gyur­csány Ferenc megerősödésére, és a serpa szerepét most nem Med­gyessy Péterre, hanem Márki-Zay Péterre osztották, hogy felvigye Gyurcsányt a hatalom csúcsára. „Nem engedjük, hogy visszatér­jen az önök demokráciafelfogása, a 2010 előtti kormányzás, amikor Magyarország elveszítette a gaz­dasági és politikai szuverenitását” - hangoztatta Orbán Balázs. Tóth Bertalan (MSZP) történelmi eseménynek nevezte az előválasz­tást, és köszönetet mondott a ren­geteg szavazónak, akik szerinte azt üzenték a Fidesznek, hogy elég volt, lejárt az idő. Rétvári Bence felhívta a ügyeimet, hogy az országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP-t tá­mogatta az emberek nagy többsége. Jakab Péter (Jobbik) szokásos agresszív stílusában lepapagájoz­­ta a kormánypárti politikusokat, és börtönnel fenyegette meg Polt Pétert, az előválasztás eredményé­vel kapcsolatban pedig azt mond­ta, most nincs helye a fanyalgásnak. Dömötör Csaba megállapította: provokációkra alapuló felszólalá­sain Jakab Péter nem változtat, pe­dig ha van vesztese az előválasz­tásnak, akkor az Jakab és a Jobbik. Paktumot kötöttek a baloldallal, feladták a pártjukat, a szereposztás szerint Jakab Péteré a mérges hang, de egyre unalmasabb. „Önöket ki­szavazták, önt is a negyedik hely­re száműzték. A Jobbik önállóságá­nak feladása jól jött a baloldalnak, de már nincs rá szükség. Nézegeti a szereposztást, de már nem talál­ja a saját nevét, és ez ellen semmit nem tehet” - fejtegette az államtit­kár a Jobbik-elnöknek. Felvetette: „Megérte? Ez a hajó elúszott, önre hárul az a feladat, hogy lekapcsol­ja a villanyt.” Kocsis Máté (Fidesz) elmondta: hatszáz-hétszázezer ember rész­vételével lezajlott a színjáték, de ennek a kétszerese írta alá eddig a Stop, Gyurcsány! petíciót. „Vár­ják meg, hogy mi is elinduljunk egy választáson, mielőtt győztest hirdetnek” - fogalmazott a frak­cióvezető. Hozzátette: miközben a baloldali pártok olyan büszkék az eredményeikre, a szocialisták most kerültek a sír szélére, az LMP már csak fotoszintetizál, a Párbe­széd sosem létezett, a Jobbik a sza­vazói kétharmadát elveszítette. „Nem a bilincs kattant, hanem ön” - mondta Jakabnak Kocsis Máté. Az­zal folytatta: „Önöket bedarálta a gyurcsányi gépezet, és boldogan tették bele a fejüket a hurokba. Új üdvöskéjük van, Márki-Zay, aki­nek esze ágában sincs Gyurcsány­­mentesíteni a közéletet. Gyur­­csánytól eljutottak Gyurcsányig. ” Dömötör Csaba úgy összegzett: „A lényeg nem változott, nem ren­dezte a múlthoz való viszonyát a baloldal, csak mást raknak a ki­rakatba. A DK a legnagyobb és leg­erősebb párt lett, és közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek egy iga­zi karrirer-baloldalit választottak. Márki-Zay betagozódott a balol­dalba, támadja a rezsicsökkentést, támogatja a migrációt. Nem a jö­vő kopogtat, hanem a rozsdás múlt, és nem szeretnénk beengedni. ” A DK lett a legnagyobb és legerősebb ellenzéki párt, és miniszterelnök-je­löltnek egy igazi karrier-baloldalit választottak - mondta Dömötör Csaba Fotó: Purger Tamás Álláspont Őry Mariann főmunkatárs Szlovéniát boldogította a múlt héten az Európai Parlament alapjogi bizottsága, a LIBE delegációja. Ezt már ismerjük, nem olyan régen még Magyarországon jártak­­ más összetételben, de a lényeg ugyanaz. Nemcsak a fenti helyzetet, hanem Sophie in ’t Veld holland liberális képviselőt sem kell már bemutatni az olvasónak, hiszen jó pár éve hallgathatjuk, ahogy Magyarországot bírálja. A pénteki záró sajtótájékoz­tatója Ljubljanában nem sikerült éppenséggel bom­basztikusra, mert hát arra jutott, hogy még sincs túl sok látnivaló, már ami a jogállamiság csorbulását illeti. Az intézmények, mint mondta, összességében jól mű­ködnek. Egyvalamibe sikerült belekötni, amit hosz­­szan fejtegetett is, hogy a politikai hangulat ellensé­ges, mély a megosztottság. Ez alapján igazán nem lehet semmilyen büntetőel­járást indítani Szlovénia ellen, de vajon tényleg békén is fogják hagyni őket? Nyilván nem. Amikor a Fidesz kilépett az Európai Néppártból, naivitás lett volna azt hinni, hogy a jobbközép párt­családot innentől elkerülik a balliberálisok támadásai. A jobb napokat látott kereszténydemokrata pártcsalád felszalámizása még távolról sem ért véget, és nyilván­való volt, hogy ki lesz a következő célpont. Egyrészt a balliberálisok maguk is tudták, hogy eszük ágában sincs leállni, másrészt pedig az Európai Néppárton belüli támogatóik és hasznos idiótáik sem nyugsza­nak. Mindig lesz egy következő máshogy gondolkodó, akit be kell kényszeríteni a sorba, vagy ki kell onnan lökni teljesen. Ezt egészen addig lehet folytatni, amíg a Néppárt végleg szükségtelenné válik, és beolvadhat a balliberális többségbe. Az biztos, hogy a pártcsalád ebbe az irányba ha­lad. Amikor Angela Merkel már nem lesz hivatalban, mert Németországnak szociáldemokrata kancellár­ja lesz, Ljubljanától nyugatra nem lesz olyan főváros, ahol néppárti a kormány. Ráadásul Merkel érti­­ és a napokban ki is mondta hogy szankciók helyett párbeszédre van szükség. Miközben az Európát egykor meghatározó Nép­párt a süllyesztő felé halad, a problémák akkorák lesz­nek, hogy a bürokraták nem tudják azokat megoldani. Migránsok a határon, az energiaárak az egekben, Ke­let és Nyugat között mélyül a szakadék. Egyre kevésbé tűnik úgy, hogy a nyugati tagállamok Közép- és Ke­­let-Európával együtt akarnak gondolkodni. Mindehhez nem kis mértékben járult hozzá a wa­shingtoni hatalomváltás is. Donald Trump 2017-ben nagy hatású beszédet tartott Varsóban, a Nyugat vé­delmére szólított fel, arra, hogy mind úgy harcoljunk a családért, szabadságért, országért és Istenért, mint a lengyelek. Aztán jött Joe Biden, és zöld jelzést adott az ideológiai támadásoknak. A balliberális erők Európában minden létező szal­maszálba belekapaszkodnak, kihasználják a szabályo­kat, ha kell, megszegik őket, ha kell, újakat alkotnak, ugyanazzal a céllal. Meg akarják törni a lengyel kor­mányt, és jól tudjuk, a magyart is. Varsóban és Buda­pesten is találnak mindehhez szövetségeseket. Itt van például Cseh Katalin, aki ellen, bár vizsgálódik az unió csalásellenes ügynöksége, az OLAF, e közben minden erejével azon van, hogy vonják meg az uniós forráso­kat Magyarországtól még a jövő évi választások előtt. A LIBE vándorcirkusza tehát tőlünk ugyan már to­­vábbállt, de Brüsszelben készül az újabb jelentés. Ez pedig csak az egyik pillér, van még jó pár, a ballibe­rálisok által sürgetett jogállamisági mechanizmustól kezdve az újabb és újabb zsarolásokig. A héten is Len­gyelországnak megy neki az EP. Pedig az állandó vegzatúra helyett elég lenne, ha a bürokraták helyett végre felelős vezetők hozná­nak döntéseket. Vándorcirkusz

Next